S ZLOVÁKIA KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE A HÚSIPARI

Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján, saját számítás

3.3. Szlovákia külkereskedelmi tevékenysége a húsipari ágazatban

Élı állatokkal, hússal és húskészítményekkel Szlovákia az 1993-2004 közötti idıszakban elsısorban a Visegrádi Négyek, valamint az EU-15 országaival kereskedett. A vizsgált idıszak elsı éveiben nagyobb arányban kereskedett egyéb országokkal is.

A V-4 országai a vizsgált években a szabad kereskedelemrıl szóló közép-európai egyezmény (CEFTA) tagjai voltak, amelynek keretében az agroélelmiszer-áruk kölcsönös cseréjében liberalizáció érvényesült, amely az évek során jelentısen elmélyült. A Cseh Köztárssággal folytatott cserekereskedelmet nem terhelte vám, mert közösen aláírták a vámunióról szóló egyezményt.

Az EU-15 országaival folytatott kereskedelemben a szabadkereskedelmi zóna kialakításáról szóló európai egyezmény érvényesült. Szlovákia átvette és érvényesítette az UK GATT-ból (A vámról szóló kölcsönös egyezmény Uruguaj

- i fordulója) következı kötelezettségeket. A vámoknak a kötött díjszabás meghatározására alkalmazott alapszintje alacsonyabb volt, mint az EU-ban és a környezı országokban, ezért a díjszabási védelem a GATT-mechanizmus keretén belül Szlovákiában alacsonyabb volt, mint kereskedelmi partnereinél.

Az élı állatokkal folytatott külkereskedelem

Élı szarvasmarha

Az élı szarvasmarhával folytatott kereskedelem forgalmának összértéke 2004-ben elérte a 771 940 ezer Sk-t. Az 1993-as évvel összehasonlítva ez 24%-os csökkenés. Szarvasmarhával jelenleg legintenzívebben az EU-tagországokkal kereskedik Szlovákia, ez az összforgalom 77%-át teszi ki, ami az 1993-as évvel összevetve 30 % - os növekedést jelent.

A vizsgált idıszak kezdetén (1993) Szlovákia 1 302 tonna szarvasmarhát importált, 57 814 ezer Sk értékben. Tömeg tekintetében 1993-ban az élı szarvasmarha 53%-át Csehországból, 46%-át az EU-tagországokból szállítottuk be. 2004-ben ez az arány jelentısen módosult, mert a behozott állatok 90%-a harmadik országból érkezett és csak 9%-a Csehországból, miközben a behozatal mértéke 3,5-szörösére emelkedett, értéke pedig a kilogrammonkénti behozatali ár 11%-os emelkedése következtében a 4-szeresére.

Az élıszarvasmarha-kivitel 79%-kal csökkent. Érték szempontjából – a kilogrammonkénti kiviteli ár 28-ról (1993) 106 Sk/kg-ra (2004) történı emelkedése következtében csak 22%-os a csökkenés.

Behozatalról és a kivitelrıl közölt adatokból kitőnik, hogy élı szarvasmarha tekintetében a kereskedelmi mérleg egyenlege hosszú távon pozitív. A behozatalról, a kivitelrıl, az egyenlegrıl, valamint a kilónkénti behozatali és kiviteli árakról az 1993-2004-ig terjedı idıszakban részletes adatokat a 3.

Élı sertés

A sertésekkel folytatott kereskedés forgalma az 1993-2004 közötti idıszakban mennyiségében a négyszeresére emelkedett (1 592 tonnáról 6 397 tonnára), értékében pedig az ötszörösére (63 019 ezer Sk-ról 331 533 ezer Sk-ra. A különbség a kilónkénti behozatali és kiviteli árak emelkedésébıl fakad. A külfölddel folytatott cserekereskedelem azonban 1995-2003 között egyoldalú volt, mert abban az idıszakban tisztán sertésimportırök voltunk. A pereméveket összehasonlító elemzésbıl következik, hogy a behozatal egyértelmő emelkedı tendenciát mutatott.

A forgalom kereskedelmi mérlege alapján a vizsgált idıszakban a legerıteljesebben Csehországgal kereskedett Szlovákia, ahonnan a behozatal az élısúlyú sertések 90%-át tette ki. Jelenleg a sertéssúlymennyiség 8,9%-át az EU-tagállamokból hozzuk be, ami 1993-mal összehasonlítva 7 % - os növekedés.

2004-ben az össz-sertéskivitelünk (élısúlyban) 90%-a Csehországba, a többi Magyarországra és az EU-15 államaiba irányult.

Az élısertésekkel a világpiacon nem vagyunk versenyképesek, amirıl az a tény is tanúskodik, hogy a kereskedelmi forgalom egyenlege az egész vizsgált idıszakban negatív volt, és 12 év alatt majdnem háromszorosára növekedett.

Negatív volt az egyenleg a vizsgált idıszakban Csehországgal, az EU-15 államaival és Magyarországgal is (kivéve 2004-et).

A hússal és a feldolgozott húskészítményekkel folytatott külkereskedelem

Marhahús

A marhahússal folytatott külkereskedelem kereskedelmi forgalma 2003-hoz képest 2004-ben 40%-kal nıtt, és elérte a 350 313 ezer Sk-t. Történt ez a behozatal értékének többszörös növekedése következtében. A kivitel értéke az adott idıszakban annak ellenére csökkenı tendenciát mutatott, hogy az elemzett idıszak pereméveiben csaknem változatlan volt. 2004-ben a marhahús esetében a kereskedelmi mérleg 105,1 Mil. Sk-s pozitív egyenleget mutatott, ami - 1993-mal összehasonlítva - megközelítıleg 100 Mil. Sk-val volt alacsonyabb. Az egyenleg alakulása azonban az egymást követı években változott, és összességében a negatív kereskedelmi mérlegő évek voltak túlsúlyban. Ami az egyes országokat illeti, Lengyelországgal és az EU-15-tel 1999-tıl, illetve 1998-tól évente pozitív az egyenlegünk, ellenben Csehországba – értékben kifejezve – 2002-tıl több marhahúst szállítunk, mint amennyit behozunk. Magyarországgal 2004-ben – 18,3 millió Sk értékben - pozitív volt az egyenlegünk, miközben a megelızı idıszakban Magyarországgal marhahússal csak szórványosan kereskedtünk.

Az egyes országoknak a behozott marhahús összértékéhez való hozzájárulása 2004-ben: Csehország 40,3%, az EU-15 országai 31,8%, Lengyelország 26,3%.

A vizsgált idıszak elejéhez képest jelentıs változás történt, mert annak idején a marhahús értékének 90,2%-át Csehországból hoztuk be, 6,6%-át pedig az EU-15 országaiból. Számarányváltozásra derült fény a marhahús kivitelének vizsgálatakor is: míg a vizsgált periódus elején az exportált marhahús összmennyiségének kevesebb mint 50%-át, ma több mint 90%-át szállítjuk Csehországba. Csökkent a Magyarországgal, Lengyelországgal és a EU-15 országaival folytatott kereskedelem.

A vámstatisztika 2004-es adatai között - fıleg a marhahúsnál – a kivitel, valamint a behozatal jelentıs és valószínőtlen növekedését mutató számok jelentek meg, ami Szlovákia EU-ba lépésével összefüggésben az egyes adatok kiszámításának módszertanában bekövetkezett változásoknak tudható be.

Sertéshús

Az 1993-2004 közötti idıszakban jelentısen megnıtt Szlovákiának a sertéshússal folytatott külkereskedelme. Errıl tanúskodik az a tény is, hogy a kereskedés forgalma mennyiségében az ötszörösére emelkedett, értékében pedig csaknem a kilencszeresére a kilónkénti behozatali és kiviteli árak (59%, ill.

163%) emelkedésének következtében is. Mivel az adott idıszakban a sertéshússal nem voltunk versenyképesek egyik partner országban sem, és a kereskedelmi mérlegünk tartósan negatív egyenleget mutat, a cserekereskedelem fellendítése negatív következményekkel járt, ami a kereskedelmi mérleg egyenlegének folyamatos romlásában nyilvánult meg, és 2004-ben elérte a 2,4 milliárd Sk-t. (Kivétel a 2004-es év volt, amikor a vámstatisztikai adatok alapján a Magyarországgal folytatott sertéshús-kereskedelemben a kereskedelmi mérlegünk pozitív volt.)

A vizsgált idıszakban kezdtünk erıteljesebben kereskedni az EU-15 országaival.

1993-ban az EU-15 országai az összforgalom 11,3%-ából vették ki részüket, 2004-ben az 56,7%-ából. Csehország viszont 59,8%-ról 27,3%-ra esett vissza.

Aránylag stabil a Magyarországgal folytatott kereskedelmi forgalom értéke: az összforgalom 9%-a.

A behozatal értékének részesedésében tapasztalható változás a vizsgált idıszakban a kereskedelmi forgalom módosításának elgondolásából történt.

Kivitel tekintetében viszont az elemzett idıszak kezdetén sertéshússal fıleg a világ egyéb országaival kereskedtünk (a V-4-en és az EU-15-ön kívül), amelynek a kiviteli értékbıl való részesedése 86,6%-ot tett ki, miközben

sertéshúst 2004-ben kizárólag az EU-15 országaiba (47,4%), Csehországba (27,8%) és Lengyelországba (4,9%) szállítottunk. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a sertéshússal folytatott cserekereskedelem az elemzett idıszakban Lengyelország esetében nem minden évben mőködött, Magyarországról és az EU-15 országaiból pedig az évek többségében sertéshúst csak behoztunk.