például (Hobreclit berlini építészeti tanácsos szerint) Croy- don városban a halálozás 23.66-ról promille 18.46-ra csökkent, és a tíz évi közép élettartam 30 év és egy hónapról, aí, egész- ségiigyi intézkedések utáni évtizedben 33 évre, tellát 3 évvel növekedett egy évtized a la tt!! ') Salisburyvárosban pedig Dr. Simon szerint most már felével kevesebben balnak el tiidővészben. Az egészségügyi intézkedéseket és javításokat közvetlenül megelőző tizenkét évben 2.7° 0 volt az átlagos évi halálozás; a javítások bevégzése utáni tizenkét évben pedig 2 0'.j-ra csökkent, és későbbi három évben 1.7°/0-ra Dr. Midd- leton szerint. A hagymás majdnem ismeretlenné lett, és a cholera, melyben 1849-ben az egészségügyi intézkedések és javítások előtt kétszáz ember halt meg, 1864-ben ama javítá
sok alatt csak tizennégyet ragadott el, 1866-ban pedig egyet sem. -) — Eltekintve tehát ettől, azon ellenvetésre azt fele
lem : a ki lehetőleg biztos czélt akar elérni, annak akarnia kell az eszközöket is. Kétséget nem szenved ugyan, hogy a mi e tekintetben másutt jónak bizonyult, az nálunk is sikerrel alkalmazható; de tudjuk-e hol s milyen javításra van szüksé
günk, nem kivántatik-e néhol
más
javítás ? hiszen hogy ezt megtudhassuk már is orvosi statistikára van szükségünk. És ha példáulAngliát
utánozva ugyan azon javításokat alkalmaznék , az általános halandóság többé kevésbé egyenlő arányban csökkenhet mindenütt, de miután a különböző nem
zetiségű és vallásfelekezetű lakosok egyenlő physikai és
socia-S T A T Isocia-S T IK A I TANULM ÁNYOK. 2 7
*) Ha liárom évvel növekednék közép élettartamunk, az még ak
kor is legrövidebb volna a müveit Európában, közel hét évvel rövidebb mint a VII. tábl. közlött tizennyolcz nyugoteurópai államnak átlagos közép élettartama. Három év népünk közép élettartamában igen tetemes különbséget okozna ; ennek kiegyenlítése programmja lehetne a legdics- vágyóbb államférflunak is ; mert 1 1 .200,000 főnyi népünk közép élet
tartamát három évvel növelni annját tenne, mint évenkint tize n n é g y m illió évvel növelni a nép m unkaerejét; már pedig a munkaerő a nem
zetek vagyonosodásának egyedüli kutforrása.
2) Az Orvosi Hetilap 1869. április 18. sz. húsznál több város van felhozva, hol aránylag rövid idő alatt kisebb-nagyobb siker követte a javításokat; ezen városokban (összesen egy millió lakossal) az egészség
ügyi intézkedések bevégzése után mintegy 1900-zal kevesebb halt el mint azelőtt.
23 D R . W E S ZE L O V S ZK Y K Á R O LY .
lis viszonyok között fognak élni a javítások utána mint élnek jelenleg, s éltek ezelőtt, több mint valószínű, hogy a halálo
zási % különbsége ugyan az fog maradni, mely jelenleg léte
zik ; s vájjon nem vagyunk-e egy anyaországnak édes gyer
mekei ? miért szenvedjen hát egyik többet, még ha az másik
nak előnyére volna is, de abból másnak semmi haszna, ha csak nem a káröröm ; miért adózzék többet a természetnek a ma
gyar faj mint a tót, ez többet mint a ruthen és rumán; miért szenvedjen legtöbbet Ung, miért többet Szabolcs, mint Zala, ez többet mint Somogy és N yitra ; miért legtöbbet a római katholikus, a protestáns többet mint a görög katholikus? Erre nézve pedig más állam nem nyújthat felvilágosítást, ezt cs:.k is specifikus magyar orvosi statistika fogja megfejteni, feltéve, hogy az állam érdekében levőnek tartja erről tudomást sze
rezni, hogy czélszerüen intézkedhessek; mert az egyes nemze
tiségű és vallásfelekezetü lakosok halálozási nagy különbsége, és a statistikusok által elismert halálozási tényezők között nagy az ellenmondás, az általános népesedési statistika tehát nem fejti meg eléggé ezen különbséget,
A halálozás okainak registrálása Angliában már igen szembetűnő eredményeket vont maga után, mert a mint nolens volens meggyőződtek a kimerítő statistikai adatokból, hogy a megakadályozható halálozásnak reájok nézve ijesztő nagy száma — pedig tizenkettővel promille csekélyebb volt mint jelenleg nálunk — túlnyomóan csak egyes, főleg szegé
nyebb és munkás osztályok között fordul elő, a parlament egyik bizottságot más után nevezett ki a legbuzgóbb szakér
tőkből nem pedig laicus hivatalnokokból, (kik ezen ügy iránt általán kevesebbet érdeklődnek, s csekély kivétellel kevésbé is képesek méltányolni fontosságát), s üdvösnél üdvösebb törvények követték egymást. — A halálozási okok regis- trálásának, és azon okok ellen tett egészségségügyi intéz
kedések eredményére nézve igen röviden csak pár példát idézendek, mely az Orvosi Hetilap említett számában eredeti kútfő után közöltetett, 1848-ban kezdték meg az egészség
ügyi intézkedéseket, s azoknak következtében a hagymázban 42 "/o-kai, a hasmenésben 8 1 /2 % -kai kevesebben halnak már, a gümőkóros betegségi halálozás is 20°/0-kal apadt; sőt
szá-S T A T Iszá-S T IK A I TA NULM ÁNYOK. 2 9
zadunk legnagyobb ostora, a cholera is ez utón megszelidit- tetett, s az legyőzött rém lenne már Angliában, a mint ez a ü l . táblázaton 4. alatt látható. — Angliában minden városba hol évenkint több hal meg mint 23 promille, (hazánkban majd 37 hal el), azonnal egészségügyi inspektorok küldetnek ki, hogy fürkésszék ki ezen nagyabb halálozás okait, s azokat lehetőleg távolítsák e l ; sikföldön nem annyira szükséges ezt tenniük, mert ott nagyobbrészt csak 18— 20 promille hal meg.
Mily iszonyú anomalia tehát, ha kénytelenek vagyunk hazánk közegészségi állapotát kielégítőnek tartani — ez volt eddig a legtöbb tudósításnak kifejezése — oly nagy halálozás mellett, milyen más culturállamokban még dühöngő nagyobb- szerü epidemiák, éhség, véres forradalom s öldöklő háborúk alkalmával sem szokott előfordulni. A dja isten, hogy ivadé
kaink legalább félig behegedve találják ezen sebet, mely ős
apáink alatt a nemzet testén keletkezett.
Kitetszik ezekből, hogy a közegészségi ügy koránt sem orvosok személyes ügye. mint ezt csekély kivétellel a nagy közönség, sőt még az orvosoknak is egy része tartja, hanem első sorban s kiválóan a nép ügye ; hiszen ez állami közügy, alig is lehet egy népcsaládnak közösebb ügye, melynél min
den egyes állampolgár vallás, nemzetiség s pártkülönbség nélkül közelebbről volna érdekelve, mint a közegészségi ügy rendezését s előmozdítását czélzó állami intézkedés; az orvo
sok itt csak annyiban vétethetnek tekintetbe, a mennyiben az ügy sikeres kezelése másokra teljességgel nem bizható. Kide
rül tehát ezekből, hogy teljesebb joggal sehol sem alkalmaz
ható azon régi brocardion: »salus civitatis, seit scilus publica suprema lex esto,« mert közegészségi ügy mellett a salus pub- lica, vagy is salus omnium, nem csak non conüigit cum salute privata tt singulorum, süt inkább feltételezik egymást.