A magyar honvédség
– kiscsoportok, munkaszervezetek és közösségi kapcsolathálózatok kommunikációs és interakciós viszonyainak fokozott humanizálására;
– a személyiség társadalmi részvétele, kulturáltságának és motiváltságának segítésére;
– a segítés, a tolerancia, a pluralizmus gyakorlatának kialakítására a hátrányos helyzet-ben lévőkkel szemhelyzet-ben.
Hazánkban a mentálhigiéné ügyének több évtizedes elhanyagolása, a kellő életveze-tésre való szocializáltság hiánya és az ellátás szegényessége következményeként jelenleg
– az alkoholisták száma eléri az egymilliót;
– négymillió a dohányosok;
– kb. százezer a kábítószer-élvezők száma;
– magas a szorongó, neurotikus és más viselkedési zavarban szenvedők aránya;
– a társadalmat értékválság, az emberi kapcsolatok kulturáltságának alacsony színvo-nala jellemezi;
– az infarktusban, szív- és érrendszeri károsodásban szenvedő betegek, megrokkantak évről-évre tovább rontják a halálozási statisztikát.
Kimutatták, hogy a betegségek többségénél rizikófaktorként kell említeni a szorongásos állapotokat, félelemérzéseket, az egzisztenciavesztés frusztrációját és egyéb pszichoszoma-tikus komponenseket. Ezek a pszichés tünetek szoros összefüggésben vannak a társadalmi-gazdasági viszonyokkal, melyeket köztudottan hosszú évek óta romló tendencia jellemez.
A mentálhigiénés ellátást biztosító intézményi keretek mindmáig közismerten szűkösek.
Az ellátó rendszerből különösen az elsődleges prevenciót felvállaló szervezetek, progra-mok hiányoznak, illetve többségük kísérleti jellegűnek, szűkebb területre korlátozódónak tekinthető. A helyi vagy országos szintű programok messze elmaradnak az igényektől, öszszehangolásukhoz mind az intézményi háttér, mind az anyagi feltételek hiányoznak.
1994–95-ben lehetőség nyílt arra, hogy a mentálhigiéné programját országosan összehangolják. 1995. január 1-jén hét regionális központtal és egy megyei irodával megalakult az Országos Mentálhigiénés Programiroda. A téma iránti kormányzati fe-lelősséget bizonyítja, hogy vezetését miniszteri biztos látja el, s az iroda jelentős költségvetési támogatásban részesül.
A programiroda általános feladatának tekinti: az elsődleges prevenciós programok ki-dolgozását és megvalósítását, a már működők támogatását, azok szervezettségének növe-lését, illetve az országos szintű koordináció megvalósítását. A fentieken túl figyelmet for-dít a szakember utánpótlás biztosítására is. A működéséhez fűzött remények szerint – egy hosszabb távú rendszeres munka eredményeként – tevékenysége hozzájárulhat a lakos-ság egészségi állapotának jelentős javulásához. E cél elérésére hivatott feladatok kijelö-lésénél természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül azok a jelentős társadalmi, gazda-sági változások, melyek hatással vannak a társadalom tagjaira, rétegeire, csoportjaira:
– ezen változások közül kiemelt figyelmet érdemelnek a társadalom szerkezetében zaj-ló gyors változások, melyek próbára teszik mind az egyének, mind a közösségek alkal-mazkodóképességét. Az ebből eredő terhek jelentősen növelik az egészségkárosodás kockázatát, így a program célja és feladata ezen a területen a károsító hatások összefüg-géseinek vizsgálata, hatás- és kockázatelemzése, valamint az ezek csökkentését célzó te-vékenységmódok kidolgozása és alkalmazása;
– a társadalom mentálhigiénés helyzetének alakulását jelentős mértékben befolyásol-ták az elmúlt évtizedekben fokozódó tempóban növekvő társadalmi különbségek.
Kiéleződtek az egyenlőtlenségek a jövedelmi viszonyok, az iskolázottság, a fizikai környezet, a humán infrastruktúra területén és mindezek negatívan hatottak a lakosság egészségi állapotára. Ezt jelentős mértékben tetézte az elszegényedés és a korábban nem tapasztalt munkanélküliség, egzisztenciavesztés.
A mentálhigiéné feladata ezen élethelyzetbe került személyek esetében a pszichoszomatikus megbetegedések, az önpusztító, öndestruktív magatartásformák kialakulásának megelőzése.
Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
A társadalmi változások e területén bekövetkezett változások következményeként megje-lent, szociális biztonságát vesztett réteg különösen fontos a mentálhigiénés program szem-pontjából. Mint köztudott, a létfenntartó bűnözés, a pszichoszomatikus betegségek és az ön-gyilkossági kísérletek számának növekedése a tartós munkanélküliek körében gyakoribb je-lenség, mint a foglalkoztatottak vagy a rövidebb idő óta munka nélkül levők körében.
Az egyenlőtlenségek kiéleződése következtében megbomlik az alkalmazkodási egyen-súly, és az ebből származó feszültségeket, stresszhatásokat az egyén úgy dolgozza fel, hogy az egyensúlyt kompenzációs viselkedésmódokkal helyettesíti (alkoholfogyasztás, drogo-zás); ez a kompenzációs viselkedés
ideigle-nesen egyensúlyt biztosít ugyan, de hosszú távon súlyos következményekhez, krízishez vezet.
A Magyar Honvédség általános helyzete a változások tükrében A Magyar Honvédség elmúlt évtizede a szervezeti, vezetési korszerűsítés, illetve az átalakulások évtizede volt. A változások egy részét a megújulás természetes szükséglete, a társadalmi-politikai-gazdasági rendszerválto-zás generálta, másrészt egy költségvetési alul-finanszírozottság mozgatta, amely a folyama-tosan csökkenő, 1998-ra a korábbinak mint-egy 40%-ra apadó létszámú hadsereg moder-nizációs szükségletei és az ehhez szükséges erőforrások elégtelensége között feszült.
Az ezen átalakulásból és finanszírozási problémákból származó feszültségek – a kitűzött célok támogatása mellett – a had-sereg teljes, de különösen hivatásos állo-mányát sújtották, sújtják. Ezen feszültsé-gek – hozzájárulva az előzőekben vázolt, a társadalom egészét érintő problémákhoz – a Magyar Honvédségben is indokolttá te-szik a lelki egészséggel való törődést, a lel-kiegészség-romlás megelőzésével össze-függő feladatok szaktudományos ellátását.
A mentálhigiénének a Magyar Honvédségben történő intézményesülése néhány éves folya-matként valósult meg. Az évtized kezdetén a katona-egészségügy rendszerén belül megszerve-zésre került a Központi Katonai Kórház Mentálhigiénés Osztálya, amely kiinduló bázisul szol-gált a diszciplína meghonosodásához, illetve a klinikumban végzett munka máig egyetlen bá-zisául szolgál. Az évtized közepe táján a Magyar Honvédség valamennyi szervezetében meg-jelent az a szakmai szervezet, amely a mentálhigiénés tevékenység feladatainak szervezéséért és végzésért az alapvető felelősséget viseli. Ez a szakmai szervezet a humán szervek integráns részét képező humán szolgálat, amely magában foglalja a csapatpszichológusi rendszert.
Az intézményesülés további elemeként szükséges megemlíteni a mentálhigiénés szak-mai munka szabályozását a katonai szabályozási hierarchiában. Jelentős állomása ennek az MH Fegyveres Erői Szolgálati Szabályzatának módosítása, mely a humán szervezet veze-tőinek konkrét felelősségeként fogalmazza meg a tevékenység szervezését és végzését
egy-Iskolakultúra 1998/10 Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
Hazánkban a mentálhigiéné ügyének több évtizedes el-hanyagolása, a kellő életvezetésre
való szocializáltság hiánya és az ellátás szegényessége következményeként jelenleg – az alkoholisták száma eléri
az egymilliót;
– négymillió a dohányosok;
– kb. százezer a kábítószer-élvezők száma;
– magas a szorongó, neurotikus és más viselkedési zavarban
szenvedők aránya;
– a társadalmat értékválság, az emberi kapcsolatok kulturáltságának alacsony
színvonala jellemezi;
– az infarktusban, szív- és érrendszeri károsodásban szenvedő betegek, megrokkantak
évről-évre tovább rontják a halálozási statisztikát.
egy katonai szervezeten belül. Egy miniszteri rendelet felhatalmazása alapján a csapatpszi-chológusok mentálhigiénével kapcsolatos feladatai, hatásköre szintén rögzítésre került.
Mára kialakult az a mérési rendszer is, amelynek segítségével a teljes állományt ille-tően korrekt mentálhigiénés információ nyerhető, lehetővé téve az egyes állománycso-portokat megcélzó megelőző és kezelő mentálhigiénés programok indítását.
A személyi állomány mentálhigiénés jellemzői
A Magyar Honvédségben a szervezeti tagok különböző jogviszony alapján teljesítenek szolgálatot, illetve végeznek munkát. A jogviszony alapján megkülönböztetjük a sorozott állományúak (sorkatonák), a szerződéses katonák, a hivatásos katonák, valamint a köz-alkalmazottak csoportját.
Az egyes állománykategóriák mentálhigiénés jellemzőinek feltérképezésére a fent említett mérési rendszer szolgál. Ezen felül – a személyiségi jogok tiszteletben tartá-sa mellett – rendelkezésre állnak egyéb forrásokból nyerhető mentálhigiénés adatok, különös tekintettel az egészségügyi szűrővizsgálatok során felvett kérdőívek adatai;
az egyes állománycsoportok körében – reprezentatív mintán – kétévenként készített szociológiai kutatások adatai; az információs kapcsolati rendszerben gyűjtött mentál-higiénés jelentések adatai.
A hivatásos állomány, vagyis a katonai szolgálatot élethivatásul választott tisztek, zászlósok és tiszthelyettesek mentálhigiénés jellemzőiről kevés megbízható adattal ren-delkezünk. Ezen állománycsoport körében jogszabályban rögzített mentálhigiénés célú vizsgálat nem folyt. A fenti forrásokból származó adatok azonban egyértelművé teszik, hogy ezen állománykategória mentálhigiénés helyzete több szempontból hátrányosnak mondható a társadalom többi szereplőjéhez képest. A honvédség folyamatos alulfinanszí-rozottsága, az állandó átszervezések, a munkafeltételek folyamatos romlása miatt a hiva-tásos állomány pszichés környezete jobbára stagnál vagy romlik. A negatív irányú válto-zások miatt a létbizonytalanság és az annak nyomán keletkező konfliktusveszély mind a munkahelyen, mind pedig a családokban érezteti hatását.
A hivatásos katonacsaládok, különösen a tiszthelyettesi családok nettó havi háztartási jövedelme nem, vagy csak szűkösen fedezi a napi kiadásokat. Gyakori a különböző se-gélyek igénybevétele a családi költségvetési hiányok áthidalására.
A hivatásos állomány egészségi állapota az életkori és a társadalmi tendenciáknak megfelelő. Körükben – ellentétben a sorállománnyal – nem az akut mentális zavarok, hanem a pszichoszomatikus betegségek előfordulása a jellemző. Ezen betegségek elő-fordulását a gyakori stresszhelyzetek, az egyenlőtlen fizikai és lelki terhelések okozzák.
Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
A család bevételének felhasználhatósága a válaszadók állományviszonya függvényében
Állomány-viszony hivatásos szerződéses
Választípusok tábornok tiszt tiszthelyettes
Előfordul, hogy kölcsön kell kérni 0,0% 10,0% 27,2% 23,0%
Szigorúan beosztva elég 33,3% 45,8% 49,4% 49,5%
Szerényen, de elegendő 66,7% 34,5% 19,2% 19,5%
Igényeinket fedezi 0,0% 7,7% 3,8% 8,0%
Igényeinket kényelmesen fedezi 0,0% 0,9% 0,4% 0,0%
Megtakarítást is lehetővé tesz 0,0% 1,1% 0,0% 0,0%
Összesen: 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Az állomány döntő többsége dohányzik (59,8 %), amihez társul a kávéfogyasztás (64,7%) és bizonyos hányaduknál a rendszeres alkoholfogyasztás is. Amennyiben ehhez mozgásszegény életmód párosul, ezen rizikófaktorok együttes hatása visszafordíthatatlan leépülést indít el.
A ht. állomány gyakorlatilag drogmentesnek tekinthető. A hivatkozott kutatás során a megkérdezettek mintegy 3,2%-a jelezte, hogy kipróbált már stimuláns szert. Rendszeres szerfogyasztónak a megkérdezettek elenyésző része vallotta magát (feltehetőleg 1–12 fő).
A háromévenként rendszeresen sorra kerülő egészségügyi szűrővizsgálatnál önbeval-lás alapján történt az alkoholfogyasztás gyakoriságának felmérése. Az adatok alapján az érintett állománykategória 17%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt, ami a polgári népes-séghez viszonyítva kisebb arányú. A rendszertelenül alkoholt fogyasztók aránya – az 1997-ben végzett kutatás adatai szerint – 80% körülire tehető. Az alkoholfogyasztást egy-értelműen a feszültségoldás motiválja. Erre abból is következtettünk, hogy a vizsgálat so-rán a válaszolók többsége szerint a családi háttér nem ösztönöz alkoholfogyasztásra.
A ht. állomány körében az egészségügyi ellátásban részesültek 54,2%-a mentális okok miatt kerül gyógykezelésre.
A kóros magatartásformák közül az öngyilkosságok száma évente 5–7, az öngyilkos-sági kísérletek száma évente 10–12, lényegesen alacsonyabb, mint az azonos korosztályú polgári lakosságé. Az öngyilkossági kísérletek többnyire a problémamegoldó képesség beszűkülése miatt fordulnak elő. Általában egyenlő arányban oszlik meg a familiáris és a militáris okok miatt bekövetkezett öngyilkossági cselekmények aránya.
A hivatásos állomány jelenleg sem túl jó mentális állapotát komolyan veszélyezteti a túlterheltség. Ez egyrészt abból ered, hogy egyes területeken jelentősek a létszámgondok.
Nagy azoknak az aránya, akik a leterheltség miatt a szabadságukat sem képesek kivenni.
(Találkoztunk olyan személlyel, aki még az 1996. évi szabadságát sem volt képes letöl-teni.) Ezek hatásaként nő a feszültség a munkahelyi kapcsolatokban és a családi életben egyaránt. Az állomány tűrőképessége folyamatosan csökken. Az ingerültség, a tolerancia hiánya, a közöny, a kiégettség szinte minden fokozata észlelhető. Az állomány folyama-tos fluktuációja még színesebbé teszi a képet. Színvonalas munkát – a feszített
időténye-Iskolakultúra 1998/10 Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
A dohányzás és a rendfokozati kategóriák összefüggése az állandó katonaállomány %-ában tisztes tiszthelyettes zászlós beosztott tiszt főtiszt tábornok
nem 39,6 55,6 55,4 62,2 67,1 73,7
igen 60,4 44,4 44,6 37,8 32,9 26,3
összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A kávéfogyasztás és a rendfokozati kategóriák összefüggése az állandó katonaállomány %-ában tisztes tiszthelyettes zászlós beosztott tiszt főtiszt tábornok
nem 43,8 38,1 18,8 48,6 35,2 –
igen 56,3 61,9 81,3 51,4 64,8 100,0
összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
„Kipróbált-e már Ön valamilyen kábítószert?”
nem egyszer többször rendszeresen összesen
Kábítószert fo- – 67,9 28,6 3,6 100
gyasztók %-ában
A minta, a vá- 96,8 2,3 0,8 0,1 10
laszolók %-ában
zők miatt – a megkérdezettek nem tudnak végezni, ami a sikertelenség és önelégületlen-ség érzését kelti bennük. Ennek ellenére csak néhány olyan eset ismert, amikor – valami-lyen krízis miatt – a hivatásos katona elérte egyéni tűrőképessége határát.
A rekreáció lehetősége ennél az állománykategóriánál rendkívül kedvezőtlen a már említett túlterheltség és az egyéb feltételek hiánya miatt. Ez – amint már korábban is je-leztük – rányomja bélyegét a beosztásukban végzett munkájukra is.
Összességében megállapítható, hogy a hivatásos állomány mentálhigiénés helyzete kedve-zőtlen képet mutat, ami jelentős negatív hatást gyakorol a munkahelyi teljesítményre is. Ennek a kedvezőtlen tendenciának a megváltoztatása nagymértékben a szervezet modernizációjával, emberléptékűvé tételével függ össze, amire a kilátások már középtávon prognosztizálhatók.
A szerződéses állomány egy közelmúltban létrehozott új állománycsoport. Körükben alacsony az iskolázottság (ez a felvételi követelmények alacsony szintjével hozható ösz-szefüggésbe), heterogén a szocializáltság, sokan kényszerből választják ezt a szolgálati jogviszonyt. Nehezen aktivizálhatók tanulásra, önképzésre. Alacsony a pálya iránti elhi-vatottságuk, nem kellő szintű a motiváltságuk. A kiemelt alakulatok szerződéses állomá-nyának mutatói ezen átlagnál némileg jobbak.
Viszonylag nagy fluktuáció tapasztalható ennél az állománykategóriánál. A szerződé-ses állomány körében csak elvétve fordul elő, kirívó mentális probléma, mert felvételük során, illetve próbaidejük alatt a szervezet igyekszik kiszűrni azt.
A már idézett kutatás alkalmával a megkérdezett szerződéses katonák alig több mint 10%-a mondta magát betegségben szenvedőnek.
A szerződéses katonák körében alacsonyabb a magukat rendszeres alkoholfogyasztónak vallók aránya, mint a hivatásos állomány körében. Ugyanakkor azok körében, akik magukat kábítószer-kipróbálónak vallották, valamivel több a szerződéses katona, mint a hivatásos.
Összességében megállapítható, hogy a szerződéses állomány mentálhigiénés helyzete némileg kedvezőbb képet mutat, mint a hivatásos állományé, bár ezt inkább részeredmé-nyek támasztják alá, mintsem teljes értékű, korrekt adatbázis. Figyelembe véve jövőbeni
Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
„Mennyire elégedett, illetve elégedetlen Ön az alábbiakkal?”
„A honvédség által biztosított pihenési, üdültetési lehetőségekkel”
(Hivatásos katonák válaszai)
szárazföldi légierő
abszolút nem 17 2
inkább nem 25 22
is-is 41 38
inkább igen 13 25
maximálisan 4 13
Összesen 100 100
A betegek (akiket kezeltek) és egészségesek az állományviszony szerint
Minta Hivatásos Szerződéses Nő Férfi
Beteg 22,0 24,3 10,7 28,0 21,4
Egészséges 78,0 75,7 89,3 72,0 78,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
fontosságát, a szervezet részéről nagyobb figyelmet kell szentelni ezen állománykategó-ria megismerésének és a vele való foglalkozás elveinek és gyakorlatának kialakítására.
Az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a sorállománylétszáma, és lényegesen meg-változott az összetétele. A korábbi 22–23 évről 18–19 évre csökkent a szolgálatteljesítők átlag-életkora. Társadalmi hatásokra megváltozott fiziológiai, szociális és mentálhigiénés állapotuk.
A sorállomány bevonuláskor magával hozza a társadalomban meglévő összes problé-mát és negatív jelenséget. A mai sorállomány mentálhigiénés helyzetének alakulását leg-inkább befolyásoló társadalmi tényezők között a szociális ellehetetlenülés évtizedes ha-tásait, elsősorban a munkanélküliség általi érintettséget kell említeni.
A népességen belül az aktív keresők aránya 1980-tól folyamatosan csökkent. Ez a fo-lyamat 1991 után valamennyi fiatal korosztálynál jelentősen felgyorsult. Jelenleg a sor-kötelezettek 37–40%-a vonul be munkanélküliként.
A munkavégzés feltételrendszerének beszűkülése, a jövedelmek elértéktelenedése mi-att a gyerekkori szocializáció (társadalmi beilleszkedés) fő színterének, a családnak a sta-bilitása folyamatosan csökken. Ez mind a családi konfliktusok gyakorivá válásában, mind a családfelbomlások számának növekedésében megnyilvánul.
A szociálisan terhelt családokból jelentős szocializációs deficitekkel jutnak el a fiata-lok a sorozásra, majd vonulnak be sorkatonai szolgálatra.
Az összes sorozott közel 4%-ánál volt már gyermekkorban is magatartás- és beillesz-kedési zavar, tanulást akadályozó pszichés elváltozás.
A közelmúltban sorozottak közül 1703 fő jelezte, hogy életében legalább egyszer már fogyasztott drogot. Közülük 817 főt kellett szakvizsgálatra küldeni., melynek alapján 49 fő bizonyult drogfüggőnek.
A sorozásra kerülők, 38,4%-a vallotta magát eseti alkoholfogyasztónak, akik feszült-ségoldási céllal alkoholizálnak.
A kábítószerekkel kapcsolatos kérdéskör hangsúlyozottan érinti a fiatalokat, hiszen életkoruk, életkörülményeik alapján lényegesen veszélyeztetettebbek, mint idősebb tár-saik. A statisztikák azt mutatják, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mi-att felelősségre vont személyek között a fiatalkorúak részaránya magas.
A sorállományon belül az alkohol- és drogfüggő katona – a bevonulás előtti szűrések miatt – elvileg nem fordulhatna elő, hiszen ilyen személyek katonai szolgálatát
jogsza-Iskolakultúra 1998/10 Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
Az 1997-ben sorozottak (91 802 fő) mentális állapotának néhány jellemzője
Kóros személyiségszerkezet 6231 fő 6,75 %
Éretlen személyiség 4111 fő 4,45 %
Gyengeelméjűség 3515 fő 3,83 %
Mentális betegség 399 fő 0,43 %
A kábítószer-fogyasztás arányának alakulása a sorkatonák körében
1993 1996
soha nem próbálta 88,0% 84,6%
egyszer próbálta 7,5% 9,5%
többször próbálta 3,5% 4,7%
rendszeres fogyasztó 1,0% 1,2%
Összesen 100,0% 100,0%
bályok tiltják. Ennek ellenére a felmérésekből az derül ki, hogy az érintettek 18–29%-a saját bevallása szerint is rendszeresen fogyaszt szeszes italt (más mérések szerint ez az arány megközelíti a 40%-ot).
Az érintettek kb. 0,7–2,4 %-a vallja magát drogfogyasztónak. Egyes meg nem erősített – mérések sorozatával alá nem támasztott – információk szerint az alkalmi drogfogyasztók aránya megközelítheti a 33%-ot is. Éppen ezért mindkét problémával foglalkozni kell, és egyre sürgetőbbé válik a honvédségen belüli hatékony megelőző rendszer kialakítása is.
Az öngyilkossági cselekmények számának alakulása a társadalom hasonló jellemzők-kel bíró népességéhez viszonyítva némileg kedvezőbb képet mutat. Míg a sorállomány körében a végigvitt cselekmények aránya 26,6 százezrelék, addig a polgári körben 29,8 százezrelék. Az öngyilkossági kísérletek száma az elmúlt évben 437 volt. Ebből a szol-gálat ideje alatt leszerelésre került 181 fő (41, 41%).
A bevonulók mintegy 30%-a szorongó, neurotikus, pszichésen alulkompenzált állapot-ban van. A társadalmi beilleszkedési zavarok hátterében a szociális alkalmazkodóképes-ség beszűkülése található.
A bűnözési intenzitás másfél évtized óta, az esetenkénti minimális ingadozástól elte-kintve, egyértelműen emelkedő tendenciát mutat. Ezen belül a fiatal korosztályokhoz tar-tozók jelentős számban kerülnek összeütközésbe a törvényekkel. A sorkatonai szolgálat-ra behívott hadkötelezettek mintegy 2,1–2,4%-a büntetett előéletű. Körülbelül 7%-uk el-len már korábban, a polgári életben folyt szabálysértési eljárás. Sorkatonai szolgálati ide-je alatt az állomány 14,2%-át, ezen belül a tisztesek 12,7%-át fenyítik meg. A fenyítettek 65,5%-a a katonaidejének második felét töltő katona.
Összességében megállapítható, hogy a társadalmi életben az utóbbi évtizedben leját-szódott kedvezőtlen folyamatok hatására a jelenlegi sorállomány a szolgálat teljesítése szempontjából kedvezőtlen mentálhigiénés jellemzőket hordoz, aminek következtében a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodó és stressztűrő képessége alacsony.
Aközalkalmazotti állománycsoporta Magyar Honvédség egyre szűkülő állománycso-portja. Róluk, jelenleg – még csak viszonylagos pontosságot adó kutatási – adataink sin-csenek. Az eddigi mentálhigiénés szakmai munka célcsoportjai között ez az állományka-tegória érdemben nem szerepel.
Rájuk vonatkozóan indirekt úton vagyunk képesek és kénytelenek megállapításokat megfogalmazni, azzal a feltételezéssel, hogy mentálhigiénés állapotuk a magyar polgári lakosságénak megfelelő, másrész vizsgálatuknál figyelembe vehető, hogy egy jelenté-keny részük katonacsaládból való.
A jelentős létszámváltozásokat követően – a viszonylagos szervezeti stabilitás beállta után – szükséges ennek az állománykategóriának a helyzetét is megvizsgálni és a vele va-ló foglalkozás feladatit és módszereit kialakítani.
A Magyar Honvédségben végzett mentálhigiénés munka feltételei és további feladatai
A munkavégzés feltételei
A Magyar Honvédség jelenleg nem foglalkoztat szakképzett mentálhigiénés szakem-bert. Az ezzel kapcsolatos feladatokat pszichiáterek, pszichológusok, szociológusok, szo-ciális szakemberek és humán menedzserek végzik, mint arra a bevezetőben is utaltam. Ez a körülmény természetesen befolyásolja a munka szakmai színvonalát, hatékonyságát.
A mentálhigiénés szakfeladatokra nem áll rendelkezésre elkülönített költségvetési keret.
Egyes részfeladatok finanszírozása az egészségügyi, míg másoké a humán költségvetés ter-hére történik. Így a feladatok összehangolása, és finanszírozása jelentős koordinációt igényel.
A finanszírozást illetően – a honvédségi ráfordításokat is meghaladóan – jelentősnek mondható az egyéb állami és társadalmi intézmények, szervezetek által nyújtott
támoga-Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete
tás, hozzájárulás. Ezek közül elsősorban a Mentálhigiénés Programiroda és a Nemzeti Egészségvédő Intézet emelkedik ki.
Mindezekre figyelemmel, eredményként kell elkönyvelni a katonai szervezeteknél a helyi erőforrásokra támaszkodva elvégzett feltáró, elemző és problémakezelő munkát, megelőző tevékenységet. Ezt az a viszonylag jó munkakapcsolat teszi lehetővé, mely az egészségügyi, a humán és a tábori lelkészi szolgálat szakemberei, valamint az alegység-parancsnokok között az elmúlt években kialakult.
A továbblépés lehetséges irányai és feladatai
Az elkövetkező évekre meghatározott feladatok között – a humán stratégia részeként – megfogalmazást nyertek a mentálhigiénés szakterülettel összefüggő legfontosabb ten-nivalók:
– egységessé kívánjuk tenni és stabilizálni szeretnénk a mentálhigiénés feladatok meg-oldására hivatott intézményrendszert, úgy, hogy az képes legyen a párhuzamosság kikü-szöbölésére, az operációs és szakmai munka végzésére;
– folytatni kívánjuk az e területen végzett munkát szabályozó jogi keretek kialakítását.
Ezen belül javaslatot dolgozunk ki a legsúlyosabb devianciák (drog- és alkoholfogyasz-tás, dohányzás) szervezeten belüli terjedésének megelőzésére, visszaszorítására, illetve az e magatartászavarban szenvedők problémáinak szervezett kezelésére, a kezelő és megelőző munka feltételrendszerének megteremtésére, a mérési rendszerek működtetése jogi kereteinek kialakítására;
– a mérési rendszereket valamennyi állománykategóriára vonatkozóan alkalmazni kí-vánjuk, megteremtve ezzel egy mentálhigiénés adatbank létrehozásának feltételeit;
– folytatni kívánjuk a parancsnoki és érintett szakállomány mentálhigiénés felkészíté-sét (vizsgáljuk, hogy milyen formában építhető be a katonai felső és középszintű oktatás rendszerébe a mentálhigiénével összefüggő korszerű, tudományos ismeretek átadása);
– vizsgáljuk, hogy milyen mentálhigiénés szakellátások biztosítása szükséges a szer-vezeten belül és azokat a szervezetfejlesztés keretében a szervezeti működés részévé tesszük (pl.: krízis intervenciós szolgálat létesítése, segélytelefon-hálózat működtetése, drog- és alkoholproblémákat a korai stádiumban eredményesen kezelni képes rendszer kialakítása stb.).
A mentálhigiénés szaktevékenységek súlypontját áthelyezzük az állandó, azon belül pedig a hivatásos és szerződéses katonaállományra, mivel a sorállomány létszáma és vél-hetően szolgálati ideje tovább csökken.
Figyelemmel a társadalom és a katonanépesség körében kibontakozó kedvezőtlen je-lenségekre, a legégetőbb problémákra való válaszlépésként, mentálhigiénés célprogramo-kat tervezünk és valósítunk meg az állami és társadalmi szakmai szervezetek bevonásával.
Irodalom
1. DR. GEREVICH JÓZSEF : Közösségi mentálhigiéné.Gondolat Kiadó, Bp. 1991.
2. BUDA BÉLA: Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény.ANIMULA, Bp. 1994.
3. Mentálhigiénia.Összeállította: DR. GEREVICH JÓZSEF. T-Twins Kiadó, Bp. 1993.
4. A Magyar Honvédség sorállományának helyzete és viszonya a katonai szolgálathoz. Kutatási beszámoló.
ZMNE Szociológia Tanszék, HVK Humánszolgálati Csoportfőnökség, Bp. 1996.
5. DR. ESZÉNYI JÓZSEF alezredes: Drog és a fiatalok.MH Tájékoztatási és Média Igazgatóság, Bp. 1998.
6. Életkörülmények ’97. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományának élet- és munkakörülmé-nyeiről, családtagjaik szociális helyzetéről végzett szociológiai kutatás zárójelentése.ZMNE Szociológia Tan-szék, HVK Humánszolgálati Csoportfőnökség, Bp. 1997.
7. REJET-III-2-1 és az IKR-II-1-b-4. Jelentés a sorállomány mentálhigiénés helyzetéről, 1996–1998. HVK Hu-mánszolgálati Csoportfőnökség.
8. Jelentés a Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzetéről a Honvédségi Érdekegyeztető Fórum számára.
HVK Humánszolgálati Csoportfőnökség, 1998.
Iskolakultúra 1998/10 Sásik László: A Magyar Honvédség mentálhigiénés helyzete