SÁNAK GEOKRONOLÓGIÁJA

5.1. BULGÁRIÁBAN VÉGZETT KUTATÁSAIM TUDOMÁNYTÖRTÉNETI HÁTTERE

Több mint 20 évvel ezelőtt jött létre az első hivatalos tudományos együttműködésem a bulgár kollégákkal. Azóta csak rövid megszakításokkal, lényegében folyamatosan végezzük közös vizsgálatainkat.

Az eredeti kutatási témakörünk – amely részét képezte a Kárpát–Balkán Geológiai Bizott-ság (CBGA) Magmás Szekciójának kutatási programjának – Bulgária harmadidőszaki magmatizmusának komplex kutatása volt. Ebből következik a vizsgált terület földrajzi helyze-te, (lényegében Bulgária déli részén húzódó paleogén vulkáni vonulat) és a kutatótársaim név-sora, akik ennek a területnek a szakértői: Alexandra Harkovska, Peter Marchev és Yotzo Yanev, a Bulgár Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének tudományos főmunkatársai.

A pénzügyi lehetőségek függvényében, mindig törekedtünk a minél részletesebb és alapo-sabb terepi munka végzésére. A munkánkkal kapcsolatos kiadásokat a Magyar- és Bulgár Tudományos Akadémiák közötti tudományos együttműködés pénzügyi keretéből, illetve a sikeres pályázataink költségvetéséből fedeztük.

Az elmúlt évek során húsz különböző földtani probléma megoldásában használtuk fel az általam végzett kormeghatározásokból összeállított adatbázisunkat. Ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatos vulkáni területeket a 5.1. térképen tüntettem fel. A legfontosabb kronológiai ada-tokat a 5.1. táblázatban foglaltam össze.

Meg kell említeni, hogy a sikeres munkánk és az új tudományos eredményeink lehetővé tették, hogy kutatásainkat kiterjesszük az országhatárokon túli területekre is, ami döntően elő-segítette az összetett regionális jelentőségű földtani problémák megoldását is.

Ennek a ténynek a következménye, hogy részt vehettem egy évtizeden keresztül Görögor-szág harmadidőszaki vulkanizmusának kutatásában.

Eleftheriadis, Georgios Christofides és Antonios Koroneos (Aristotle University, Thessaloniki) görög kollégáimmal, valamint több évtizeden keresztül együtt dolgozhattam macedóniai és szerbiai vulkáni területeken Stevan Karamata és Vladica Cvetković (University of Belgrade) professzorokkal.

Természetesen a dolgozat kerete nem teszi lehetővé a számos külföldi publikációm és nemzetközi konferencián ismertetett közös eredmény tárgyalását. Továbbá megjegyzem, hogy

197 csak az összefoglaló táblázat szerepéből adódóan említem meg a kandidátusi téziseimben leírt területeket (Levocevo kaldera, Perelik vulkáni masszívum, Mesta vulkáni komplex és Briastovo vulkán).

Eredeti célkitűzésem szerint, ebben a fejezetben olyan vulkáni területeket választottam ki be-mutatásra az általam vizsgált vulkáni zónák közül, amelyek rávilágítanak a Bulgária déli ré-szén húzódó vulkáni vonulat sajátságos fejlődéstörténeti jegyeire.

5.2. BULGÁRIA DÉLI RÉSZÉN VÉGZETT GEOKRONOLÓGIAI KUTATÁSAIM EREDMÉNYEI

5.2.1. AKRAISHTE MAGMATEKTONIKAI ZÓNA (KMTZ)(Bg1 a térképen)

A paleogén vulkanitok Ny- és DNy-Bulgáriában négy, „sávszerű”, ÉNy-DK irányú magmatektonikai zónában bukkannak elő; Kraishte, Rowen, Breznitsa és Gorna Ribnitsa.

A Kraishte a legészakibb zóna (5.1. térkép), amely Trun város mellett átszeli a szerb-bulgár országhatárt, követve az eltolódás határát a Morava és Strouma régió tektonikai egységek között. Ez a zóna körülbelül 25 vulkáni testből áll – főként telérek és lakkolitok, ritkán dájkok is előfordulnak. Mindegyik vulkáni test sekély szubvulkáni szinten hűlt ki.

A Kraishte vulkanitok (KV) egységes mészalkáli sorozat dácitjai és riodácitjai. A fenokristály összetételük a következő: biotit (5-8%) tűszerű amfiból (10 mm-ig), plagioklász (An44-35), kvarc és ritkán piroxén. Két különböző biotit típus különíthető el: elsődleges biotit (zöldtől-barnáig) és másodlagos (vöröstől-(zöldtől-barnáig), amely a késő magmás (?) vagy hidrotermális fo-lyamatok eredménye. A járulékos elegyrészek: apatit, cirkon és magnetit. A kőzeteket ala-csony hőmérsékletű hidrotermás hatás érte.

A Kraishte vulkáni kőzeteit az eocén/oligocén határ közelében képződött vulkanitok közé sorolták, elsősorban a geokémiai, kőzettani és a területi analógiák alapján (Harkovska et al., 2001)

A K/Ar korok alapján (47,4-42,2 millió év) a feltételezett oligicén kor egyértelműen kizárha-tó. tekintettel arra, hogy a 4Zk mintából elválasztott másodlagos biotiton fiatalabb kor adódott (38,6 millió év), ezért a hidrotermális tevékenység fiatalító hatásából arra kell következtet-nünk, hogy a teljes kőzetmintákon meghatározott K/Ar korokat minimális koroknak célszerű tekinteni. Következésképpen a Kraishte magmás tevékenységének a kora nem lehet középső-eocénnél (lutetianál) fiatalabb (Harkovska et al., 2004).

198 A KMTZ különbözik más, Nyugat-Bulgáriai tercier magma-tektonikai zónáktól: meredekebb ÉNy-DK-i irányultságú (150-160^o); nem differenciált mészalkáli egység az egységes ásvá-nyos összetétel alapján. Regionális skálán a KMTZ a 250 km hosszú késő alpi, felső-kréta – alsó-tercier szubdukcióhoz kapcsolódó magma-tektonikai szerkezet déli része, követve a kö-zépső-kréta eltolódás eróziós frontját, amit Kelet-Szerbiában Ridanj-Krepolin övként említe-nek, és messze északon (DNy-Romániában) Nyugat-Banatiti zónaként.

Az 5.1. térképen feltüntetett vulkáni területek számozása, amely megegyezik a táblázatban megadott felosztással

Strouma Magmatic Area

5.1. térkép: Bulgári déli részének és Görögország északi részének harmadidőszaki magmás területei (Soldatos T. 2010)

199 Bg1 – Kraishte magmato-tectonic zone

Bg2 – Rouen magmato -tectonic zone a) Precolnitsa graben

b) Ossogovo horst

c) Padesg graben and Lissia horst Bg3 – Breznitsa magmato-tectonic zone Bg4 – Gorna Ribnitsa magmato-tectonic zone Central Rhodopes Magmatic Area

Bg5 – Mesta volcanic massif

Bg6 - Volcanics from Northern and Western Rhodopes a) ignimbritie bodies from Northern Rhodopes

b) north part of the Bracigovo-Dospat ignimbritie massif c) scattered pre- ignimbrities intermediate to lamproidic dykes Bg7 - Volcanics from Central Rhodopes

a) Perelic ignimbrities

b) Levocevo caldera rim dykes c) Zagrazhden dyke swarm Eastern Rhodopes Magmatic Area Bg9 – Borovitsa volcanics

a) pre-caldera vocanic complex (western part) b) Borovitsa caldera ignimbrities

c) post- caldera dykes

d) Topolovo-Pilashevo dyke swarm Bg10 – Briastovo volcano

Bg11 – Yabalkovo „centre”

Bg12 – Lozen volcano

Bg13 – Ibredjek magmato-tectonic zone a) Scheinovets caldera

b) dykes

c) Silen volcano

Bg14 – Zimovina linear stock

Bg15 – Acid volcanics near Geren village

Bg16 – Volcanic near of the town of Momchilgrad a) Zvezdel dyke swarm

b) Bazic dyke

c) volcanics from the west slope of Dambalak Massif

Bg17 – Young basaltic magmatism in SE Rhodopes (Kroumovgrad alkaline basalts) Bg18 – Visoka Elha magmatic structure

Bg19 – Moesian Plateform alkaline basalts Bg20 – Neogene volcanics of the Kozhuh hill

Harmadidőszaki vulkáni területek Görögország északi részén:

GV5 - Essimi-Kirki GV6 - Loutros-Ferres GV7 - Dadia-Soufli GV8 – Samothraki