ROMAI NYELV ROMAI TÖRVÉNY- 2 1 9
ROMAI UDVAR. 221 Justinianus munkájáról különfélék az ítéletek , sokan gáncsolják
hijányait, de noha éneket általán fogva tagudni nem l e h e t , még is valódi kincs gyanánt kell azt tekinteni az utóvilágnak a' törvénytu-doniányra nézve. Maga a' romai birodalom romlása sem gyengité meg a' romai törvén3' u r a s á g á t , sőt részben még terjesztő azt. Az
uj országokat alapított német népek nagy részben ellogadák \s alkot
mányuk alapjává tevék a' romai törvényt. Belső zivatarok néha ugyan egészen kivé; kezteték, ezt erejéből's hosszuidőkre elfelejtetek, de mi után az országok erős lábra k a p t a k , a' nép élete müszorgalom 's kereskedés altul ébredni kezdett, 11 században ismét találkozának íérjliak felső olaszhonban , kik Justinianus törvénykönyveit az eddi
gi homályból kivették, 's magyarázgaták. lrnerius ezek közt első a' 11 század végén 's a' 12 elején. Európa minden részeiből seregesen tódulának líiűst a' törvénytauulók Bolognába 's Olaszország más váro
s i b a , 's hazájokba vivék a' törvénytudományt. De mivel még is ta
pasztalak , hogy a' romai törvény nem mindenütt 's mindenre alkal
mazható, nem minden országban "s nem egyforma kiterjedésben ve-vék' be. Először Olasz-, és déli Frahcziaországban, utóbb ennek éj
szaki részeiben is meggyökerezett (pais de droit c o u t u m i e r ) , hol leg
újabb időkig nem ugyan mint kötelező törvény , de mint auctoritas a' közönséges természettörvényi elvekre nézve divatozott. Angliában csak szentszékekben foglalt helyett. Németországon azon oknál fog
va, hogy a' német császár a' r o m a i császárok örököse, szinte köte
lező tekintetet nyert a' romai törvény, de sok módosításokkal. Honi törvényeink is sokban hasonlítanak a' romaiakhoz, p o. a ' g y á m s á g r a , védatyaságra nézve. A' romai törvénynek pesti egyetemünkben is rendes tanilószéke van.
R O M A I U D V A R , minden romai kormányszékek öszves n e v e , mellyek a' pápa jogainak fejtartásával 's az egész kereszténységre ügyeléssel foglalatoskodnak. Egyházi hivatalokat a' DATARTA (1. e.) a d , e' veszi ált a' folyamodásokat 's szedi be a' pápa jövedelmeit, mellyek az adott hivatalokért jőnek 's milliókra mennek. Súlyosab
bak a' fofeljebbviteli törvényszék v. ROTA (1. e.) foglalatosságai. A' bivóbb századokban széles terjedtségü befolyása volt a' cardinalis-nagypoenitentiariusnak , mint a' penitenzieria elölülőjének, ki a' lé-lekesmereti esetekben , böjtölésbeu 's a' házasságnak atyafiság miatt tilalmas eseteiben 'st. dispensatiot ad. — Ezenkívül vannak még R o mában más csupán az egyházi status igazgatásával foglalatoskodó tör
vényhatóságok i s , m i n t : a' sagra consulta v. büntető főtörvényszék , a' cardinalis statustitoknok a l a t t ; a' signatura di giustizia , polgári igazságcollegium, 12 szavazó f ő p a p p a l , a' card. proveditore v. pápa igazságministere a l a t t ; az apostoli k a m a r a , a' card. kamarás elől-úlése alatt a'jövedelemre ügyel, 'st. A' b u l l á k , válaszak és végze
t e k , mellyek közvetlenül a' pápától v. ezen: törvényhatóságoktól j ő nek, kiadatása, a' breveken kivül , mellyeket a' brevek card. titot-noka küld k i , a' pápa cancellariája által t ö r t é n , m e l h n e k foglala
tosságaira az alkanczellár alatt 12 ABBRKVIATOR (1. e.) 's több száz irnok ügyel. — A' pápa legfőbb status- és egyházi tanácsa a' cardi-nalisok collegiuina, kiket, ha jónak találja, öszvehiv , hogy a' sta
tus és kath. egyház külső 's belső állapotja felett értekezzék vélek.
Ezen legfőbb tanácsnak consistorium nevű ülései 3félék. Titkos con-sistoriumot a' pápa rendszerint kétszer tart hónaponként , miután mindenik megjelenendő cardinalist különösen kihalgatta. Itt választat
nak püspökök, adatnak palliumok 's intéztetnek el a' foutosabb egy
házi és politicai tárgyak. Ebben történ a' szentek közé számittatás is. A' félközönséges consistoiiumok azáltal különböznek a' titkosok
tól , hogy főképpen külső dolgokat tárgyaznak 's idegen követek ér
tesíttetnek végzetei felől. Nyilvános consistoriumok ritkán tartatnak
222 KOMÁN.
's csak szertaríási gyűlések, mellyekben a' pápa küveteket fogad el 'n fontos végzeteket, ,mint szentitést, papi rendek alapítását'ste'. hirdet
tet ki. Rendszerint minden Komában lakó cardinalis részt vehet a' consistoriumokban , de azért egynek se szabad megjelenni, csak ha a' pápától meghivatik. Előlülő maga a' pápa. — A' kormányozás egyes ágait, mind egyházi, mind világi dolgokra nézve a' eardinalisok 22 congregatioi igazgatják: 1) a' romai és közönséges szent inquisitio v. santo ofíicio ; 2) Visita apostolica; 3) Consi.toriale ; 3) Vescovi regolari ; 5) del Concilio (fridentino) ; 6) Residenza di Yescovi; 7) Immunita ecclesiastica ; 8) Propagandi ; 9) Indici, melly tiltott köny
vekre ügyel; 10) Sagri Riti (sz. szertartásokra ügyelő); 11) Cere
móniáié ; 12) Disciplina regolare (szerzetes rendekre ügyelő); 13) Indulgenze e sagre reliquie; 14) Esame dei Vescovi; 15) Correzione dei libri della chiesa orientale; 16) Fabrica di S. Pietro (Péter
templom fentartására vigyáz) ; 17) Consulta ; 18) Buongoverno; 19) Eoreto ; 20) vizi építéseket 's pontini posványokat tárgyazó; 21) Economica; 22) rendkívüli egyházi tárgyakra ügyelő. Mindazáltal kevés van egészen betöltve.
R O M Á N . A' költészetnek egy ága sincs olly sok oldalról ki-mivelve , 's egy sem hozott olly igen különbféle gyümölcsöket, mint a' román. Ha a' románt a' költészet sorába tesszük, de a' költészsé-get és mivészséköltészsé-get nem csupán szeszély és puszta időtöltés szolgá
lójának, hanem a' képzelményes élet azon második felének tekintjük, melly a tudományai testvérileg összeköttetve van , — ugy ellenben azon utálatos románolvasást, melly mindig csak a' legújabban kap
kod , 's czélja csupán a' szív csiklandozásában , 's a' képzelódésnek ezerféle változó alakokkal elöntésében á l l , némi szellemi bujálkodás-nak tartjuk , 's boszuságunkat mind azok ellen , kik iüyeket firkál
nak, mind azok ellen, kik ezeket mohon olvassák, eléggé ki nem fejezhetjük. Mig a' románolvasás szerényebb választással nem tör
ténik , mindig olly valódi méregkeverés az , melly az emberiség leg
nemesebb vérét megvesztegeti, 's az emberiség elerőUenitését 's el-puhitását siettető minden eszközök közt legártalmasabb, legveszedel
mesebb. — Hogy a' valódi román a' költészethez, még pedig a' vi
tézihez tartozik , általában meg van esmérve. A' román az elbeszélő költészet körében foglal helyet. Ha e' nagy mezőt két részre oszt
juk , u. m. vitézi költeményre 's románra, éhez értvén apróbb test
véreit is, a' mesét, novellát, pásztori beszélgetést 'sa't. ; magából felderül , hogy a' hősköltemény és román közt igen nagy kütönség vau, 's hogy a' román versbén, 's a' hősköltemény prózában meg nem állhat. Az epica és dramatica már egészen tisztába vannak hozva, de a' hősköltemény és román koránt sincsenek egymástól szorosan megválasztva. A' hősköltemény nem egyéb, mint olly tükör, melly -ben az emberi nemzet, történetének külön szakaiban magát leábrá
zolja, ugy hogy az által nem ennek saját története képeztetik , hanem a' költű mint teremtő áll az emberiség felett, 's azt az ideált mutatja neki, melly után bizonyos állapotjábau valaha törekedett. Sőt ha a' hősköltő (mint rendesen szokott lenni) valódi történetet vesz is alapul, akkor is a' hivség és igazság, melly tőle kívántatik, nem a' külső és oklevelekre épült, hanem azon sokkal magasb és előre meghatáro
zott harmónia , mellyet a' történet szelleme maga körében talán csak valamivel durvábban 's kevésbé kidolgozottan állított elő egészen füg
getlenül. Igen közönséges szemmel tekintené valaki a' költeményt, mesét vagy drámát, ha azt kérdezné: igaz-e? megtörtént-e valóban?
Még is a' sajátképi históriai darabban is a' históriai mindig csak vé
letlen valami. Ellenben a' költeménynek mindenkor az emberi csele
kedetek hiv képének kell lenni, azon nép és idő színével 's vonási
val , mellyhez tartoíik, 's ha alapja valóságban nincsen is, legalább
ROMÁN. 2 2 3 al)l.aii lehető legyen. Est magyarázza azon tapasztalás is , hogy min
den népek régi történetei költeménnyel olvadnak egybe. Minden nép
nek, melly a' miveltség bizonyos körét m e g f u t o t t a , két szakaszra oszlik története. Első a.' gyermek-kor a' virágzás fő pontjáig; máso
dik ettől a' végső h a n y a t l á s i g ; azon k o r , mellyben az ember á ' m á r szerzettekkel nyugalomban, örömben, tudományoknak e's mesterségek
nek él , 's lassanként az élet elpuhító árjában elen3«észik. Amaz első szakaszba tartozik a' hősköltemény , pásztordal , mese , r o m a n z e , ' s t . ; eme másodikba a' román és novella. A' jámbor ártatlanság kellemes gyermekkorából 's ama játszi képzelódésből , hol az ember magát paradicsomban véli, 's tettek h e l y e t t , mellyekhez még ereje n i n c s , a' jövendőről csodálatosan álmodik, 's gyermeki vágyai és kinézései szűk körében virágokkal 's állatokkal játszik , —> indul ki mindig az emberiség. Ez a' mesék és pásztordalok kútfeje és t á r g y a . Kz arany
kor után tettekre kezd szomjuzni. Az ifjú é r z i , hogy ereje szaba
dabb l e t t ; világosabb lesz előtte a' c z é l , melly után törekednie kell.
Magoktól előállanak a' tusakodások, igy lassanként halad a' hős k o r . Istenek szállnak Olympról a' földre. A' lelkek és csodák országa egész fényében nyílik meg 's a' gyermekkor álma szép és dicső tel
jesülésbe megy által. Ez a' hős költemény saját kora. Majd elvég
ződnek a' harczok ; csend száll az emberiségre. Biztos a' birtok ; ki
fejlődnek, szép virágokká '» gyümölcsökké válnak az ennek keblében elrejtett csirák. A' külön rendek egymástól elválasztatnak. A' képze-lődésen lassanként győz az értelem , a' csodák , jövendőt mondók el
hallgatnak , az istenek újra az olympra térnek vissza ; nyomosságot nyer a' valóság 's a' szoros okozatiság hideg komolysága; a' költe
mény nem foglalatoskodhatik a z o k k a l , mik valóban t ö r t é n n e k , m e r t ezek a' képzelódéssel ellenkeznek, hanem, kénytelen magának egy saját kertet nevelni , mellybe a' valóságnak csak virágait ü l t e t i . Ez a' szükségképen prosában költő románnak, országa., 's ha ennél fogva tárgya valóságból vett mese nem l e h e t , fő foglalatossága az emberi
ség characterének rajzolása. A' román a' voltnak vagy múltnak , a' hősköltemény pedig a' jövendő emberiségnek képe. Mint az emberiség, mellyet a' román r a j z o l , a' költeményes életen tul van , 's nála a' prosának minden mivészetei leghatalmasabbak, ugy a' román is csak prosában l e h e t : azért csendesen folyó, piperétlen, nemes, könnyen érthető és hajlékony nyelvet kivan. Innen mag) arázhatok különféle formái is , mint levél-, beszélgetésforma 'sa't. , mert az alakzat sza
badsága ezeknek sajátja. (L. a' románról Göthe : Wilhelm Meister 3.
köt.) Természetes végtére, hogy a' román folyamatját mellékes tet
tek, sőt mély bölcselkedések és oktatások is feltartóztathatják , = 's igv lehetnek bölcselkedő és mivészi románok is. Ha éhez vesszük még , hogy a' románban olly tulajdonságoknak is kell l e n n i , mellyek nél
kül más költői mivek el nem lehetnek, p. o. terv e g y s é g e , képzelő-dés szépsége, helyesen rajzolt szeméi) esség 'sa't. valóban a' r o m á n a ' mivészet országában nem csekély helyet foglal. J3e nem is könnyű jó románt irni. Nem elég egy sor rémséges történelet ijesztés és gyen
ge inak megfázása végett k i t a l á l n i , de a' Lafontaine módjára érzel-gőleg előadott erkölcsi elbeszélések sem érdemelnek román nevet..
Szinte igy valóban nem csak erkölcsi, de költészi átok fekszik azon édes érzelgő képeken i s , mellyek némi buja vággyal oda vezetik a' r é n y t , hogy a' bűn felfedezett szégyenét eltakarja. A' valódi románköltében megkívántatik , hogy az emberi természetnek nem csak legbelsőbb redőit is kitapogassa, hanem az emberi charakter valódi tisztaságának és természetes tökéletességének világos élő k é p é t , még pedig annak minden fokain, az ősztől a' g y e r m e k i g , a' nagytól a' pórig lelkében hordja.
224 ROMÁNA.
Mi a' román törtenetét illeti: megjegyzést érdemel, hogy a'di
cső görög nemzetnél, inelly hajdan a' költészet mezején például szol
gált, a' románnak nyomát is alig találjuk, tó' nép az ő vitézi korá
ban olly fiatal életet élt, hogy tüzéből még élte második szakaszába is többet vitt által, semhogy az érett kpr szép prosájára , mclly a' román saját mezeje, eljuthatott volna. Xenophon szerencsétlen Cyro-paediújan kiviil aei ugy nevezett milesi mesék olly időszakba esnek, midőn már a' görög nemzetnek árnyéka sem volt, 's ha az ezckjúizt legjobbnak tartottról , Longusnak Daphnis és C/tloe szerelme czimü pásztorkölteményéről Ítélünk, ezeknél izetleneb , nyomorúbb, 's all-jasahb költeményt nem is képzelhetünk. — Hogy a' Romaiaknál ro
mánt még kevésbé találhatunk , könnyen érlhető csak abból is, hogy ezek mivészelre 's költészetre nézve a' Görögöknél sokkal hátrább áilnak. Csak a' tizennyolezadik században érte el az emberi
ség azon csendet és békét , mellyben az ember mint ember , 's nem csupán tette és külső állapotja a' fő dolog , 's melly a' költő képze-lődésének alkalmat nyújt azon ideálisra, melly a' román tulajdona.
Itt elmelléí.ve a' korábbi lovagrománokat (L. Trvuhadourok) , az An
goloké a' dicsőség. Azonban meg kell esmérnünk a' nagy Span5'ol Miguel de Cervantes Saavedrának érdemét, kinek mesterimre Don Quixole de, la TAancha már a' 17 száz. első éveiben megjelent, mel-lyet azonban egészen románnak nem nevezhetünk. A' valódi román születésének idejét a' 18 század közepére tehetni. Ekkor álla elő az angol Richardson l'amcla , Clarissa, Grandison , románjaival. Ugyan ekkor Eielding Tom Jo?ies , Amelia és Jo.iepfi Andrews tréfás, és a' házi életet elevenen festő munkáival ; a' vig Sterne Life and opinions of Tristraiu Sltandy románjával ; utóbb Goldsmith W akejieldi falusi
•papjánál. Ettől fogva elenyészett az angol román , mig azt a' Ha
veriéi/ szerzője nem régiben uj életre hozta. — A' Francziák irtóztak azon komolyságtól, nsellyet a' magasabb románkültés kivan; jobban tetszenek nekik a' Mille el une nuíts 's több illyenek. Azonban Le-sage Gilblas de Saniillana és Esteranille Gonzalez áltál dicséretet érdemel. Voltairenek Candide, Zadig , Mikromegas 'st. munkáji cse
kélyebbek , hogy sem mustrául szolgálhatnának. Marmontel elmés könuyüséggel "s kellemmel irt. Rousseau inkább bölcselkedő, mint román iró , de philosophiáját már belepte a' feledékenység pora. Em
lítendők még Staé'I , Genlis és Cottin asszonyok, de az elsőnek jobb románjait inkább német genius szülte. — Az Olaszok közt Uoccaccio, 's legújabban Manzoni jeleskedtek. — A' Nénielek, minekutána a' korábbi lovagrománok árjából kiúsztak, a' IS század közepén az an
gol Richardson által kezdenek ébredezni. Musáus áltplántálá Grandi-sont, 's Hermes (Sopliiens Reisen) több egyes helyeken sejdité mi a' valódi román. Ezentúl ismét áraszták a' románokat Dusch , Gottweith, ]Müller, Starke, Lafontaine 'sa't. A' jelesebb románirók közé szá
míthatók Mippel, Klinger , gróf Benzel - Sternau, Heihse, Schlegel F r i d r . , Tieck, Novalis, Wagner, W a l l , Jean Paul 'sa't. AVieland Agatlionjávai nevelte a' feslettségét, 's minden egyéb érdeme mel
lett sem tagadhatni, hogy egyenesen az ő munkálkodásától kezdődik , a' főbb rendű német nemességnek azon puhasága 's francziás bujasága, inelly a' nemzetet bizonyosan gyalázatban temetendi vala el; hacsak a' háború réz kürtjei jókor fel nem rijasztjók. Legnagyobb fényben ragyog a' német parnassus első rendű csillaga GÖTHE , (1. e.) e' nem-hen is. — E ' pályán hazai irót keveset nevezhetünk ? eredeti romá
nokkal nem igen dicsekhetünk ; legújabban Fáy András adá ki a' Bélle-ki házat, inelly e' különben nálunk igen kopár mezőn méltán elsőnek tekintethetik.
R O J B A N A (marquis) a' híresebb spanyol vezérek közé tartozik, kik az Í80S kiütött spanyol háborúban Napóleon ellen viaskodtak.
ROMÁNCÉ 2 2 5