1. Je len tõs mennyi sé gû tü ze lõ anyag ki öm lé se fel töl tés köz ben.
2. Nem meg fe le lõ mennyi sé gû tü ze lõ anyag fel töl té se, amely vár ha tó an lé nye ges ha tás sal lesz a lé gi jár mû repü -lési tar ta má ra, a tel je sít mény re, a súly pont hely ze té re vagy a lé gi jár mû szer ke ze ti szi lárd sá gá ra.
3. Az uta sok, poggyász és kül de mény ke ze lé se
3.1. A lé gi jár mû szer ke ze té nek, rend sze re i nek és be -ren de zé se i nek a poggyász vagy kül de mény szál lí tá sá ból adó dó lé nye ges el szennye zõ dé se.
3.2. Uta sok, poggyász vagy kül de mény nem meg fe le lõ be ra ko dá sa, amely vár ha tó an lé nye ges ha tás sal lesz a lé gi -jár mû tö me gé re és/vagy súly pont já nak hely ze té re.
3.3. A poggyász vagy kül de mény (be le ért ve a ké zi poggyászt is) nem meg fe le lõ el he lye zé se, amely ve szé lyez tet he ti a lé gi jár mû vet, an nak be ren de zé se it vagy a fe -dél ze ten tar tóz ko dó kat vagy aka dá lyoz hat ja a vész hely ze ti ki ürí tést.
3.4. Car gokon té ne rek vagy más, na gyobb kül de -mény-té te lek nem meg fe le lõ el he lye zé se.
3.5. Az al kal ma zan dó elõ írá sok meg sze gé sé vel ve szé lyes áru szál lí tá sa vagy an nak kí sér le te, ide ért ve a ve szé -lyes áruk nem meg fe le lõ cím ké zé sét és cso ma go lá sát is.
4. Lé gi jár mû föl di ke ze lé se és szer vi ze lé se
4.1. A lé gi jár mû rend sze re i nek és be ren de zé sek vizs gá la tá ra vagy el len õr zé sé re al kal ma zott föl di be ren de zé -sek bár mi lyen le ál lá sa, hi bás mû kö dé se vagy hi bá ja, amennyi ben az elõ írt ru tin el len õr zé sek és vizs gá la ti el já rá sok nem azo no sí tot ták a prob lé mát vi lá go san, és ez ve -szé lyes hely ze tet okoz hat.
4.2. Az elõ írt szer vi ze lé si el já rá sok nak va ló meg nem fe le lés, vagy lé nye ges hi bák az ilyen el já rá sok so rán.
4.3. Szennye zett vagy nem meg fe le lõ tí pu sú tü ze lõ anyag vagy más fo lya dék (be le ért ve az oxi gént és az ivó vi -zet is) be töl té se.
IV. LÉGI NAVIGÁCIÓS SZOLGÁLATOK, BERENDEZÉSEK ÉS FÖLDI SZOLGÁLAT 1. Lé gi na vi gá ci ós szol gá la tok (ANS/Air Na vi ga ti on Ser vi ces)
1.1. Üt kö zés kö ze li ese mény nem meg fe le lõ tér köz tar -tás miatt (be le ért ve azo kat a hely ze te ket, ami kor va la mely lé gi jár mû és egy má sik lé gi jár mû/más jár mû/sze mély vagy tárgy kö zöt ti tá vol ság túl cse kély nek tû nik).
1.2. ATM spe ci fi kus ese mé nyek (be le ért ve mind azo -kat a hely ze te ket, ame lyek érin tik az ATM szol gá la tok biz ton sá gos nyúj tá sá nak le he tõ sé gét, be le ért ve azo kat a hely ze te ket is, ami kor a lé gi jár mû biz ton sá gos mû kö dé sét csak vé let le nül nem ve szé lyez tet ték.) Ide tar toz nak az aláb -bi ese mé nyek:
1.3. az ATM szol gá la tok nyúj tá sá nak el le he tet le nü lé se:
1.4. lé gi for gal mi szol gá lat nyúj tá sá nak el le he tet le nü lé se;
1.5. lég tér irá nyí tó szol gá la tok biz to sí tá sá nak el le he tet -le nü lé se;
1.6. lé gi for gal mi áram lás szer ve zé si szol gá la tok nyúj -tá sá nak el le he tet le nü lé se;
1.7. a kom mu ni ká ció el vesz té se;
1.8. a fel ügye le ti funk ció el vesz té se;
1.9. az adat fel dol go zá si és el osz tá si funk ció elvesz -tése;
1.10. a na vi gá ci ós funk ció el vesz té se;
1.11. ATM rend szer biz ton ság.
2. Pél dák az „ATM spe ci fi kus ese mé nyek” alatt fel so rolt ál ta lá nos kö ve tel mé nyek nek a lé gi jár mû vek mû kö dé sé re tör té nõ al kal ma zá sá ból adó dó be je len téskö te les ese -mé nyek re:
2.1. je len tõs mér ték ben hely te len, nem meg fe le lõ vagy fél re ve ze tõ in for má ció nyúj tá sa bár mi lyen föl di for rás ból, pél dá ul a lé gi for gal mi irá nyí tás (ATC), au to ma ti kus ter mi nál in for má ci ós szol gá lat (ATIS), me te o ro ló gi ai szol gá la tok, na vi gá ci ós adat bá zi sok, tér ké pek, di ag ra mok, ké zi -köny vek stb.;
2.2. hely te len nyo más re fe ren cia (az az ma gas ság mé -rõ-be ál lí tá si) -ada tok nyúj tá sa;
2.3. lé nye ges üze ne tek hi bás to váb bí tá sa, fo ga dá sa vagy ér tel me zé se, ami kor ez ve szé lyes hely ze tet okoz hat;
2.4. jog el le nes rá dió for ga lom;
2.5. je len tõs ATC/ATM hi ba vagy a re pü lõ tér inf ra -struk tú rá já nak je len tõs rom lá sa;
2.6. a re pü lõ tér moz gás te rü le te in lé gi jár mû, jár mû, ál -lat vagy ide gen tárgy ál tal kép zett aka dály, ami ve szé lyes vagy po ten ci á li san ve szé lyes hely ze tet okoz hat;
2.7. a re pü lõ tér moz gás te rü le te in az aka dá lyok vagy ve szé lyek hi bás vagy hi á nyos jel zé se, ami ve szé lyes hely -ze tet okoz hat;
2.8. a re pü lõ té ri jel zõ fé nyek hi á nya, lé nye ges meg hi -bá so dá sa vagy ha azok nem áll nak ren del ke zés re.
4. melléklet
a 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez A zárójelentés és a zárójelentés-tervezet részletes
formai és tartalmi követelményei I. Általános szabályok 1. A zá ró je len tés fõ ré szei:
Cím
1. Tény be li in for má ci ók 2. Elem zés
3. Kö vet kez te té sek 4. Biz ton sá gi aján lá sok
5. Füg ge lék – Szük ség sze rint csa to lan dók
Meg jegy zés: zá ró je len tés ké szí té se so rán e for ma al kal -ma zá sa biz to sít ja, hogy
a) a tény be li in for má ci ók, elem zé sek és kö vet kez te té sek meg ér té sé hez szük sé ges min den tá jé koz ta tást tar tal -maz za nak a meg fe le lõ fe je ze tek;
b) ahol az „1 – Tény be li in for má ci ók” fe je zet bár mely pont já val kap cso la tos in for má ció nem áll ren del ke zés re, vagy az nincs össze füg gés ben a bal eset hez ve ze tõ kö rül -mé nyek kel, ott ilyen ér tel mû meg jegy zés le gyen be ik tat va a meg fe le lõ al cí mek alatt.
2. A zá ró je len tés az alább fel so rolt ese tek ben ki zá ró lag az ese mény le fo lyá sá val kap cso la tos, ano nim mó don, ki -vo na tol tan tar tal maz hat ja:
a) a lé gi köz le ke dé si bal eset tel, sú lyos re pü lõ ese -ménnyel, re pü lõ ese ménnyel érin tett sze mé lyek je len té se it és a te vé keny sé gük re vo nat ko zó ada to kat,
b) a meg hall ga tá sok ról ké szült jegy zõ köny ve ket, c) a lé gi jár mû re, il le tõ leg az ej tõ er nyõ re, va la mint az idõ já rás ra, az eset hely szí né re és egyéb kö rül mé nyek re, va la mint az eset tel kap cso lat ban mû sza ki lag rög zí tett ada -to kat,
d) a szak ér tõi je len té se ket, e) egyéb be je len té se ket.
(3) A zá ró je len tés egyes ré sze i nek ki töl té sé re vo nat ko zó rész le tes uta sí tás az ICAO DOC 6920 Lé gi jár mû Bal -ese tek Ki vizs gá lá si Ké zi könyv ben ta lál ha tó
II. A zá ró je len tés ré szei 1. Cím
A zá ró je len tés az aláb bi a kat tar tal ma zó cím mel kez dõ -dik:
Az üzem ben tar tó ne ve; A lé gi jár mû gyár tó ja, tí pu sa, nem ze ti sé gi és lajst rom je le; A lé gi köz le ke dé si bal eset, a sú lyos re pü lõ ese mény vagy a re pü lõ ese mény he lye és idõ -pont ja.
Át te kin tés. A cí met kö ve tõ en rö vid át te kin tés kö vet ke -zik az aláb bi in for má ci ók ra vo nat ko zó an:
a bel föl di és kül föl di ha tó sá gok ér te sí té se a lé gi köz le ke -dé si bal eset rõl, re pü lõ ese mény rõl; a ki vizs gá ló szerv és meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek meg ne ve zé se; a ki vizs gá -lás meg szer ve zé se; a je len tést ki adó ki vizs gá ló szerv ne ve és a ki adás idõ pont ja.
Rö vid össze fog la ló val zá ró dik, mely ben a lé gi köz le ke dé si bal eset hez, sú lyos re pü lõ ese mény hez, re pü lõ ese -mény hez ve ze tõ oko kat tag lal ják.
2. Tény be li in for má ci ók 2.1. A re pü lés le fo lyá sa
Rö vid le író jel le gû is mer te tés, amely az aláb bi ak ról tá -jé koz tat:
– Já rat szám, az üze me lés faj tá ja, az utol só in du lá si hely, az in du lás ide je (he lyi vagy UTC idõ), ter ve zett le -szál ló hely.
– A re pü lés elõ ké szí té se, a re pü lés és a bal eset hez ve ze tõ ese mé nyek le írá sa, be le ért ve a re pü lé si pá lya fon tos sza -ka szá nak re konst ru á lá sát a szük ség nek meg fe le lõ en.
– A lé gi köz le ke dé si bal eset, sú lyos re pü lõ ese mény, re pü lõ ese mény he lye (föld raj zi szé les ség, hosszú ság, ten -ger szint fe let ti ma gas ság), ide je (he lyi vagy UTC idõ), nap pal vagy éj jel.
2.2. Sze mé lyi sé rü lé sek
Az aláb bi táb lá zat ki töl té se (szá mok kal):
Sé rü lé sek Sze mély zet Uta sok Egyéb sze mé lyek Ha lá los
Sú lyos Ki sebb Sem mi lyen
2.3. A lé gi jár mû ron gá ló dá sa
A lé gi jár mû vet a lé gi köz le ke dé si bal eset ben, sú lyos re pü lõ ese mény ben, re pü lõ ese mény ben ért ron gá ló dá sok rö vid is mer te té se (meg sem mi sült, je len tõ sen meg ron gá ló -dott, kis sé meg ron gá ló -dott, nem sé rült).
2.4. Egyéb kár
Nem a lé gi jár mû, ha nem egyéb tár gyak ban ke let ke zett ron gá ló dá sok rö vid is mer te té se.
2.5. A sze mély zet ada tai
a) A ha jó zó sze mély zet összes tag já ra vo nat ko zó ada tok név nél kül: élet kor, a szak szol gá la ti en ge dély ér vé nyes sé ge, jo go sí tá sok, kö te le zõ el len õr zé sek, re pü lé si ta -pasz ta lat (össze sen és az adott tí pu son), és a mun ka idõ re vo nat ko zó meg fe le lõ tá jé koz ta tá sok.
b) A sze mély zet egyéb tag ja i nak ké pe sí té sé re és gya -kor la tá ra vo nat ko zó rö vid is mer te tõ.
c) Az egyéb sze mé lyek re, mint pél dá ul a lé gi for gal mi és a kar ban tar tó szol gá lat tag ja i ra stb. vo nat ko zó in for má -ci ók, amennyi ben ezek a té má hoz tar toz nak.
2.6. A lé gi jár mû ada tai
a) A lé gi jár mû lé gi al kal mas sá gá nak és kar ban tar tá sá nak rö vid is mer te té se (amely ben a re pü lés elõt ti és alat ti is -mert hi á nyos sá go kat is fel kell so rol ni, ha azok nak bár mi ki ha tá suk le he tett a bal eset re).
b) A tel je sít mény rö vid ér té ke lé se, ha ez lé nye ges, va la mint an nak is mer te té se, hogy a tö meg és a tö meg kö zép pont az elõ írt ha tá ro kon be lül volte a lé gi köz le ke dé si bal eset tel, sú lyos re pü lõ ese ménnyel, re pü lõ ese ménnyel kap -cso la tos re pü lé si sza kasz fo lya mán. (Ha nem, és ha en nek bár mi lyen ki ha tá sa volt a lé gi köz le ke dé si bal eset re, sú lyos re pü lõ ese mény re, re pü lõ ese mény re, ak kor ezt rész le te sen kell is mer tet ni).
c) A hasz nált tü ze lõ anyag faj tá ja.
2.7. Me te o ro ló gi ai ada tok
a) Az idõ já rá si kö rül mé nyek rö vid is mer te té se, be le ért -ve az elõ re jel zett és a tény le ges kö rül mé nye ket is, to váb bá azt, hogy a sze mély zet szá má ra ezek a me te o ro ló gi ai in for -má ci ók ren del ke zés re áll tak-e.
b) A ter mé sze tes fény vi szo nyok a lé gi köz le ke dé si bal -eset, sú lyos re pü lõ ese mény, re pü lõ ese mény idõ pont já ban (nap fény, hold fény, szür kü let stb.).
2.8. Na vi gá ci ós be ren de zé sek
A ren del ke zés re ál ló na vi gá ci ós be ren de zé sek vo nat ko -zó ada tai, be le ért ve az olyan le szál lí tó be ren de zé se ket, mint pél dá ul az ILS, MLS, NDB, PAR, VOR, az op ti kai föl di se géd be ren de zé se ket stb. és az adott idõ pont ban ta -pasz talt, ha té kony sá guk ra vo nat ko zó in for má ci ó kat.
2.9. Össze köt te tés
A lé gi for gal mi moz gó és a lé gi for gal mi ál lan dó he lyû szol gá lat össze köt te té sé re és en nek ha té kony sá gá ra vo nat -ko zó in for má ci ók.
2.10. Re pü lõ té ri ada tok
A re pü lõ tér re, lé te sít mé nye i re és ál la po tuk ra, il let ve ha a fel szál lás, vagy a le szál lás nem a re pü lõ té ren tör tént, ak kor a fel szál lá si vagy a le szál lá si te rü let re vo nat ko zó té má -hoz tar to zó in for má ci ók.
2.11. Lé gi jár mû adat rög zí tõk
A lé gi jár mû adat rög zí tõk te le pí té si he lye a lé gi jár mû -ben, ál la po tuk a meg ta lá lás kor és a be lõ lük nyert ada tok.
2.12. A roncs ra és a be csa pó dás ra vo nat ko zó ada tok Ál ta lá nos in for má ci ók a lé gi köz le ke dé si bal eset, a sú -lyos re pü lõ ese mény, re pü lõ ese mény hely szí né rõl és a roncs szét szó ró dá sá ról; fel de rí tett anyag hi bák vagy al kat rész hi bák. A roncs kü lön bö zõ da rab ja i nak he lyé re és ál la -po tá ra vo nat ko zó rész le tek re rend sze rint nincs szük ség, csak ak kor, ha ez zel a lé gi jár mû be csa pó dás elõt ti szét hul lá sát szük sé ges je lez ni. Váz la tok, tér ké pek és fény kép fel vé te lek eb ben a rész ben he lyez he tõk el, vagy a Füg ge lék -hez csa tol ha tók.
2.13. Az or vo si és az igaz ság ügyior vos szak ér tõi vizs -gá la tok ada tai.
Az el vég zett vizs gá la tok ered mé nye i nek és az azok ból ren del ke zés re ál ló ada tok rö vid le írá sa.
Meg jegy zés: a ha jó zó sze mély zet szak szol gá la ti en ge -dé lyé vel kap cso la tos egész ség ügyi ada to kat az „1.5. A sze mély zet ada tai” cí mû rész ben kell kö zöl ni.
2.14. Tûz
Ha tûz ke let ke zett, ak kor az eset ter mé sze té re, va la mint az ol tás hoz hasz nált tûz ol tó esz kö zök re és hatékonysá -gukra vo nat ko zó in for má ci ók.
2.15. A túl élés le he tõ sé ge
A ku ta tás, vé szel ha gyás és men tés rö vid le írá sa, a sze mély zet és az uta sok el he lyez ke dé se az el szen ve dett sé rü -lé sek vi szony la tá ban, az olyan szer ke ze tek e-lég te len sé ge, mint pél dá ul ülé sek és biz ton sá gi övek fel erõ sí té sei.
2.16. Pró bák és kí sér le tek
A pró bák és kí sér le tek ered mé nye i nek rö vid is mer te té -se.
2.17. A szer vek jel lem zé se.
A lé gi jár mû üze me lé sét be fo lyá so ló szer ve ze tek kel és ezek ve ze tõ sé gé vel össze füg gõ vo nat ko zó in for má ci ók. E szer ve ze tek kö zé tar to zik pél dá ul az üzem ben tar tó, a lé gi for gal mi szol gá la tok, az út vo nal, a re pü lõ té ri és az Or szá -gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat (OMSZ) és a lé gi köz le ke dé si ha tó ság. Az in for má ci ók nem kor lá to zód nak a szer ve ze ti fel épí tés re és funk ci ók ra, ha nem ki ter jed het nek az erõ for -rá sok ra, a gaz da sá gi hely zet re, a ve ze té si i-rány el vek re és gya kor lat ra, va la mint az adott szerv re vo nat ko zó egyéb információkra, ame lyek a lé gi köz le ke dé si bal eset tel, súlyos re pü lõ ese ménnyel, re pü lõ ese ménnyel össze füg gés -ben állnak.
2.18. Ki egé szí tõ ada tok
Az 2.1–2.17. pon tok ban nem sze rep lõ, de a té má hoz tar to zó in for má ci ók.
2.19. Hasz nos vagy ha té kony ki vizs gá lá si mód sze rek Ha a ki vizs gá lás so rán hasz nos vagy ha té kony ki vizs gá -lá si mód sze re ket al kal maz tak, ak kor rö vi den tün tes sék fel e mód sze rek al kal ma zá sá nak okát, utal ja nak fõbb jel lem zõ vo ná sa ik ra, to váb bá az 2.1–2.17. pon tig ter je dõ al cí mek
2.19. Hasz nos vagy ha té kony ki vizs gá lá si mód sze rek Ha a ki vizs gá lás so rán hasz nos vagy ha té kony ki vizs gá -lá si mód sze re ket al kal maz tak, ak kor rö vi den tün tes sék fel e mód sze rek al kal ma zá sá nak okát, utal ja nak fõbb jel lem zõ vo ná sa ik ra, to váb bá az 2.1–2.17. pon tig ter je dõ al cí mek