Á bencés gimnáziumok az 1940/41 - i iskolai évben.
Legelső szavunk a kegyeletes megemlékezése Gróf Teleki Pálról. Mi, ma-gyar bencések, nemcsak a kiváló tudóst és államférfit, a t ü n d ö k l ő jellemű embert gyászoljuk benne, hanem a Rendnek nagy jótevőjét is. A pannonhalmi olasz gimnáziumot az ő a k a r a t a hozta létre. A z intézet évkönyvében a róla szóló méltatás politikai és k u l t ú r t ö r t é n e t i t á v l a t b a állítva világítja meg Teleki P á l elgondolását és érteti meg azt a szerető gondosságot, mellyel ő az iskola l é t r e -jöttének m i n d e n m o z z a n a t á t kísérte. „ H e l y é t is ő v á l a s z t o t t a meg és m é r t e fel elsőnek 1939 karácsonyán. Építészeti tervét ő választotta ki. A megvalósuláshoz az elindítást ő adta meg. További sorsán is úgy r a j t volt a szeme, mint a súlyo-san elfoglalt é d e s a t y á n a k n e v e l ő i n t é z e t b e a d o t t fián, kultúrpolitikai elgondolásának e dédelgetett gyermekét oly k ö r ü l t e k i n t ő gondoskodással hagyta j ó b a r á t -jára, és a kultuszminiszteri székben hivatali u t ó d j á r a , Hóman Bálintra, hogy ez a v é g r e n d e l k e z é s már az ö r ö k b e f o g a d t a t á s s a l egyenlő." Az intézménynek a R e n d r e való bízása különös n a g y r a b e c s ü l é s t jelent velünk szemben. Soha el nem múló k ö t e l e s s é g ü n k a t e v é k e n y örök hűség szelleméhez.
Teleki Pál sorsa m a g y a r sors. T r a g i k u m a folyton fölöttünk borong és nem engedi elcsitulni aggódó szorongásunkat. Ű j r a nemzeti létünk forog kockán.
Azt is t u d j u k , hogy az igazi döntés a l e l k e k b e n érik meg; attól függ, m e n n y i r e tudunk felemelkedni m a g y a r feladataink döbbenetes magasságába. E tényből sú-lyos k ö t e l e s s é g e k h á r a m l a n a k iskoláinkra, és velük van k a p c s o l a t b a n az a két beszéd, melyeket a b u d a p e s t i évkönyv közöl bevezetőképen.
Az elsőt az ú j j á s z e r v e z e t t Bencés Diákszövetség ú j elnöke, dr. Preszly Elemér, m. kir. titkos t a n á c s o s , ny. á l l a m t i t k á r , P e s t v á r m e g y e volt f ő i s p á n j a mondotta a szövetségnek 1941. március 25-i közgyűlésén, a másik dr. B a r a n y a i Lipót m. kir. titkos t a n á c s o s n a k , a M a g y a r Nemzeti Bank e l n ö k é n e k a j k á r ó l h a n g zott el, ugyancsak a Szövetségnek a mult évi április 25en t a r t o t t Szent B e n e d e k -összejövetelén.
Dr. Preszly Elemér azokat az eszményeket állította hallgatói elé, melye-ket a szövetség élén szolgálni akar. Hosszú, áldozatos, közéleti munkásságának gazdag tapasztalataiból, a szellemi élet sok oldala iránt érdeklődő eszmélkedé-sóből leszűrt és lelke legmélyébe gyökerezett elveket hirdetett, melyeket a Hegyi beszéd lelke ihlet. Férfias, katolikus meggyőződéssel vallja, hogy különösen most, amidőn minden recseg-ropog körülöttünk, csak az Ür Jézustól vetett alapon
találhatunk mentő támasztékot.
A világválság, melynek szenvedő tanúi vagyunk, igazában világnézeti ter-mészetű, Ez a másik b e s z é d kiindulópontja. A Magyar Nemzeti Bank elnöke reális ember: szemébe néz a valóságnak. Mélyen lát, és megállapításáaínak zordon igazsága meg-megrázza az embert, A két világháború „fegyveres küzdelmét — mondotta —a világnézetek harca kíséri, amelyben sorra dőlnek azok az eszmék és értékek, amelyekből a régi Európa régi kultúrája összetevődött. Megdőlt az emberek szolidaritásába v e t e t t optimista hitünk: helyét sötét pesszimizmus foglalja el, mert ráeszméltünk, hogy az ember lelkében az egyetértés és az összetartás erői sokkal gyengébbek, mint az ellentét, a széthúzás és az összeütközés energiái.
Megdőlt az individuum önálló értéke és szabadsága; az államot a technika — az emberi elmének ez a nagyszerű, de kétélű alkotása arra kényszeríti, hogy min-dent megszervezzen és az egyént éppen csak annyi értékkel ruházza fel, mint amenyit erőkifejtése e szervezet körén belül ér; szomorú, hogy így van, mert ezzel az Isten képére faragott ember puszta quantummá törpül. Megdőlt az
idea-lizraus is; ú j f a j t a materializmus l é p e t t a helyébe, mely a t r a n s c e n d e n t á l i s javak helyett a materiális gazdasági javakat á l l í t j a az értékek h i e r a r c h i á j á n a k a csúcsára. Tátongó s z a k a d é k t á m a d t ö r e g e k és fiatalok között; az öregek közül sokan r a g a s z k o d n a k megszokott régi é r t é k e i k h e z és azokból minél t ö b b e t átmen-teni törekszenek; a fiatalok közül ismét sokan ú j eszmék zászlóját lengetik, a régieket megvetik és válogatás nélkül sutba d o b j á k ; a fiatalok az öregeket okol-ják azért, ami történt, az öregek pedig a fiatalokat teszik felelőssé azért, ami k ö v e t k e z i k ; apák és fiúk szemben á l l a n a k egymással, pedig a t e r m é s z e t r e n d j e szerint é l e t ü k n e k és m u n k á j u k n a k h a r m ó n i á b a k e l l e n e fonódniok, hogy hidat v e r j e n e k a mult és a jövő közé." — Sötét e kép, de bízhatunk abban, hogy „az e m b e r életét nem a vaksors írányítja és e z é r t . . . az időfeletti örök e m b e r i é r t é k e k most is megacélosodva fognak kikerülni a história k o h ó j á n a k tisztító tüzéből".
De hogy ez magyar földön is elkövetkezzék, ahhoz a mi közreműködésünk is szükséges. Elemi kötelességünk megismerni önmagunkat, hogy az ú j világ ú j ideológiáját magyarságunk szűrőjén megszűrjük, megtisztítsuk és belőle csak azt bocsássuk be, ami hagyományainknak és k a r a k t e r u n k n a k megfelel; ami nemze-tünk eszméjével, hivatásával és céljával megegyezik." itt azután a szónok bele-kapcsolódik f ő a p á t urunk egyik t a n u l m á n y á n a k (A magyarság lelki egysége, Pannonhalmi Szemle, 1941. II. sz.) gondolatkörébe, melyre egyébként már a be-széd kezdetén is utalt. E szerint abban az á í h a s o n í t á r b a n a vezetőszerep a dolog természeténél fogva a nemzet értelmiségére nehezedik, mert a nemzeti lélek hűséges érzése mellett neki kell „tiszta világszemléletének próbakövén megálla-pítania azt is, hogy az idegenből jövő ú j színben feltűnő eszmék igaz értékek-e vagy hamisak. Ha való értékek, ugyancsak az értelmiségnek kell azokat a nem-zeti lélek természetének megfelelően áthascnítania.' De e hivatásának csak akkor lesz képes megfelelni, ha „szellemi felkészültsége kifogástalan; erkölcse érintet-len, világszemlélete és nemzet-eszméje tiszta". Ezen igazságokban adva van azon iskolák m u n k á j á n a k végtelen fontossága is, melyekben az értelmiség nevelődik.
„A nevelés ma nemzetek l é t f e n n t a r t á s á n a k eszköze és útja, nagy nemzeti felemelkedések motora és magyarázata, szakadékbazuhanás okozója, nemzetek élethalál-kérdése,"
E sorok abból a beszédből vannak véve, melyet Csaplovics József, a komá-romi tankerület kir főigazgatója mondott az esztergomi intézetközi értekezleten és melyet az esztergomi évkönyv egész t e r j e d e l m é b e n közöl. S z e m b e s z ö k ő az a bár akaratlan, mégis szerves összefüggés a már említett beszédek, a főapáti t a n u l m á n y és a főigazgatói szózat k ö z ö t t . Amint Dr, Baranyai Lipót b e s z é d e és főapát urunk cikke természetes f o l y t a t á s a Dr. Preszly Elemér gondolatainak, ép iigy kapcsolódik Csaplovics József e l ő a d á s a az utóbbiak eszmenetéhez, midőn azt mintegy t o v á b b f e j t v e az új idők i s k o l á j á n a k eszményét állítja hallgatói elé. A -nek, a szent-nek, igaznak, jónak, szépnek . . . lelkes szeretetével.
T a l á n szerénytelenség nélkül e l m o n d h a t j u k , hogy a Rend t a g j a i b a n eleven e hivatásuk tudata. Már érintettük f ő a p á t u r u n k n a k tanulmányát, mely filózófiai elmélyítéssel tárgyalja és tömören, szinte összesűrítve foglalja össze a n e m z e t -m e n t ő -magyar lelkiség alkotó ele-meit és r á -m u t a t v a a n n a k világnézeti a l a p j á r a elvi magasságból jelzi t a n á r a i számára az egyedül j á r h a t ó utat. Nem esik nehe-z ü n k r e követnünk őt: lelkünből besnehe-zélt. Enehe-z nyilvánul meg abban a hossnehe-zabb é r t e k e z é s b e n is, melyet a komáromi é v k ö n y v b e n dr. Pálos F e r e n c szentel a világnézeti nevelés kérdésének. Ilyen i r á n y ú az a velős előadás, melyet dr. J á m -bor Mike tartott a győri gimnázium egyik szülői értekezletén (A család szerepe a nemzetnevelésben), Borbély Kamii a budapesti szülők előtt beszélt a totális nevelésről. Csak kivonatot ad belőle az évkönyv, de így is látni, hogy gondola-taival méltón csatlakozik az előbbi megnyilatkozásokhoz. Összefüggésben van velük az esztergomi évkönyvben közztéett két kis t a n u l m á n y is: G o n d o l a t o k az ú j magyar irodalom tanításához (dr. Scheidl Venánt), és I r o d a l o m - o k t a t á s és
I. Az osztályozott tanulók száma.
II. Az osztályozott tanulók vallási megoszlása.
I n t é z e t
III. Nyilvános tanulók magaviseleti jegyei. nevelés (Simon Árkád). E vonatkozásban meg kell említenünk a pannonhalmi olasz gimnázium közleményét is, mely Életbölcseség rövid mondatokban címmel olasz közmondásokat, olasz írókból és költőkből való mondásokat ad útravalóul a tanulóknak. Az igazgatói bevezetések a beszámolókhoz a nevelésről, szintén a föntebbi eszméket tükrözik, egyik-másik (pl. a soproni) szinte tanulmány-számba mehet.
Az elméletnek megfelel a gyakorlat is. Erős katolikus hitet, tehát igazi világnézetet akarnak adni iskoláink tanítványaiknak, mégpedig nem mint hideg eszmék rendszerét, hanem meleg, lüktető élet alakjában. Éppen ezért fáradoznak azon, hogy tanulóik minél bensőségesebb szeretetben éljenek együtt az Ür Jézussal az Oltáriszentségben, és az legyen életük szíve.
Bizonyos, nincsen jobb nevelő az Ür Jézusnál. Az Ö közelében érezheti át egész teljességében az ember személyisége méltóságát, melyet az Isten méltónak tart arra, hogy magához emelje. Ott döbbenhetünk rá érzékiségünk, önzésünk rútságára, ott szállhatunk Isten fiai lelki szabadságának magasságába, ahol csak az örök értékek ragyognak és mutatják az utat, mint egykor a napkeleti böl-cseknek. Ott elmélyedhetünk az emberi testvériség tudatába, és lesz feltétlen paranccsá a társadalmi munka felebarátunk anyagi és szellemi javára. Ott ter-mészetfölötti megvilágítást kap a haza és nemzet mivolta és isteni szentesítést nyer a kötelezettség szolgálatára. A Tiszta Igazság levegőjében az értelem sem sorvad el: Istentől elénk szabott feladat a gazdálkodás a talentumokkal e téren is. De egyébként a többi kötelesség teljesítése sem volna lehetséges e nélkül.
Örül az ember lelke, látva azt, hogy diákságunk lelkivezetőí nem végeznek meddő munkát. Növendékeik nagy része nem elégszik meg már a köteles évi
IV, Az osztályozott tanulók tanulmányi előhaladása. 4—5 áldozással, többségük havonkint vagy hetenkint, sőt nem egy mindennap magához veszi az Élet k e n y e r é t , A k o m á r o m i é v k ö n y v pl. ezt m o n d j a : „Ta-nítványaink . . . az évi 5 közös szentáldozáson kívül minden v a s á r n a p és ünnep-n a p impozáünnep-ns tömegbeünnep-n j á r u l t a k a szeünnep-ntáldozáshoz, amivel a hívekünnep-nek is épülé-sére voltak. Minden első p é n t e k alkalmával legalább 250 diákunk végzett engesz-t e l ő szenengesz-táldozásengesz-t. Az első p é n engesz-t e k előengesz-tengesz-ti esengesz-ti szenengesz-tségimádási órán ifjúságunk n a g y o b b része jelen volt. És mindez magán buzgóságból t ö r t é n t . De h é t k ö z n a p o -kon is . . . átlag 35—50 volt a napi áldozók száma".
A buzgóság árama a Mária-kongregációkban duzzad legmagasabbra. Az idevágó beszámolókból kiviláglik, a mély meggyőződés e r e j e mint törekszik kifelé is hatni és m i k é p gyökerezik meg az a t u d a t kongreganistáinkban, hogy nekik később p é l d a a d ó vezető szerepet kell vállalníok a közéletben. Működésük t a r t a l -m á t -már a legtöbb helyen szokásos szakosztályok, ill. sejtek elnevezése is m u t a t j a : a hitbuzgalmi (eucharisztikus) és hitvédelmi, szociális (karitatív), misz-sziós, s a j t ó - o s z t á l y o k a rendesek.
A gyűlések elméleti f e j t e g e t é s e i t , megállapításait a gyakorlat törekszik megvalósíani. A megbeszélések előkészítésére és m ó d j á r a igen tanulságos a mintaszerűen vezetett győri kongregáció felső szakaszában folyt e l j á r á s , A prézes az év elején meghatározza a m u n k a fő célját. Az idén a mai kor apostolai lelki-a l k lelki-a t á n lelki-a k kiformáláslelki-a volt lelki-a f e l lelki-a d lelki-a t . V e z é r k ö n y v ü l Llelki-antos—Kiss A n t lelki-a l Vezér-i f j ú s á g c. könyvét vették. Az egyes s e j t e k e n belül szVezér-intén egy-egy müvet dol-goztak fel. A hitvédelmiben P. Bangha: Világnézetek, a szociálisban pedig P.
Var'ga: Üj t á r s a d a l m i rend felé és a M a g y a r cél c. munkák a l a p j á n dolgoztak.
Nem k ö z ö l h e t j ü k az egyes elmélkedések, előadások, beszédek részletes
V. Az érettségi vizsgálatok tárgyát, melyeket nagy részben maguk a kongreganisták tartottak, de elmond-hatjuk, hogy a korszerű katolikus kérdések, mozgalmak legtöbbje szóba került bennük (pl, a katolikus önérzet, a kongreganista öntudat, az együttérzés az Egy-házzal, a kor áramlatai, a sajtó, Actio Catholica, Emszo stb,).
Az alapul vett könyvek mellett természetesen más idevágó műveket, k a t o -likus folyóiratokat is ismertettek a tagok. Igyekeztek tehát elméletileg is fel-készülni jövendő hivatásukra. Sok t á r s a d a l m i kérdéssel foglalkozó művel ismer-kedtek meg a fiúk Budapesten a középső kongregációban. Jellemző, hogy Sop-ronban 30 könyv volt az egyesület k a r á c s o n y f á j a alatt. Általános volt a R e r u m novarum és a Quadragesimo anno p á p a i körlevelek tanulmányozása. A kongre-gációk e munkássága elég simán folyt, csak a budapesti felső s z a k a s z á n a k (VII—VIII. o.) prézese panaszkodik, hogy a tanulók sokoldalú elfoglaltsága alig hagyott időt a rendszeres összejövetelre. Ki kell emelnünk azt az örvendetes jelenséget, hogy Komáromban az egyik világi tanár vezette nagy buzgósággal a missziós-szakosztályt, hogy általában az iskolán kívül állók is szívesen támogat-ták közreműködésükkel a kongregációs m u n k á t (Pápán pl. a katolikus s a j t ó képviselői, továbbá orvosok.).
Pannonhalmán Szent Benedek gárdája van hivatva a föntebbi feladatok megvalósítására, és e keretben jobban érvényesülhet a lelki élet sajátos bencés színezete is.
A kongregációkkal párhuzamosan végzi ,,jó munkáját" a cserkészet. Arca jobban e világ felé fordul, mint idősebb testvéréé, de vele azonos szellem alap-ján dolgozik a vallásos, hazafias, embert és természetet szerető, a gyakorlati életben is ügyes, talpraesett férfijellem kialakításán. A kis pannonhalmi gimná-ziumnak természetesen még nincsen csapata. A többieknek, a „száraz" és a Nagy-Duna mellettiek kebelében megalakult vízi-csapatoknak működése körülbe-lül a régi keretek közt mozgott. Nyári táborozásra a sok külső akadály miatt csak
a soproniak nem t u d t a k elmenni, más i n t é z e t e i n k cserkészei e l l e n b e n különféle helyeken ü t ö t t táboraikban z a v a r t a l a n u l megvalósíthatták a cserkészgondolatot és mellette ú j r a jobban megismerhették a hazai földet és népét is, E tekintetben igen tanulságos volt a b u d a p e s t i „vizesek" tiszai ú t j a : „egész ú j vidéket, 600 kilométert a Tísza p a r t j á n " ismertek meg. Említésreméltó, hogy a győri és kőszegi táborozó c s a p a t o k t a g j a i mezei munkában is segédkeztek a vidék lakosságának.
Mindig erősebbé válik a cserkészet m u n k á j á b a n a honvédelmi szempont érvényesülése. Általánossá válik a r á d í ó t a n f o l y a m o k rendezése, g y a k o r o l j á k a céllövést, s e r é n y e n folyt a légoltalmi k i k é p z é s és a tavaszi légvédelmi készültség keretében nagy szolgálatot t e l j e s í t e t t e k . A cserkészet népszerűsége a régi, nevelő-m u n k á j á t a felsőbb hatóságok is sokra értékelik. E r r e vall az a bőkezű tánevelő-mo- támo-gatás is, melyben a komáromi vizicserkészetet a közoktatásügyi minisztérium és a Rend f ő a p á t j a r é s z e s í t e t t e : dunai t e l e p ü k r e az előbbi 2000. az utóbbi pedig 5000 pengőt adott.
Komáromi gimnáziumunkba tudvalévőleg a cseh megszállás hagyományakép leánytanulók ís járnak: m e g v a n tehát s z e r v e z v e külön c s e r k é s z c s a p a t u k , mely női vezetés alatt 3 „ c s a l á d " - b a osztva v é g e z t e a sajátos c s e r k é s z l e á n y - m u n k á t . Szépszámú tag vett részt a központtól szervezett „családvezetői", illetőleg a Vöröskereszt r e n d e z t e házibetegápolási tanfolyamon, A csapat nagy szorgalom-mal és örömmel működött k ö z r e azzal a mozgalomszorgalom-mal is, mely vándorkelengyék-kel igyekezett ellátni az e r d é l y i anyákat. Légoltalmi kiképzésben is volt részük,
A vallásos és hazafias érzés öregbítésére szolgáltak az iskolai ünnepek is, melyek á l t a l á b a n az eddigi k e r e t e k között mozogtak, ö r v e n d e t e s ú j tárgyat adott azonban s z á m u k r a hazánk ismételt t e r ü l e t i g y a r a p o d á s a , m e l y n e k pedagógiai felhasználását igen megkönnyítette t a n u l ó i f j ú s á g u n k n a k egyébként is izzó ma-gyarsága. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy Esztergom testvérintézetül f o g a d t a a gyergyószentmiklósi áll. gimnáziumot. Az iskola és a szülői ház nevelői együtt-működésének előmozdítása volt a főcéljuk a szülői értekezleteknek, melyeknek legnagyobb része osztályok szerint oszlott meg. Szükséges voltukat eléggé bizo-n y í t j á k azok a jelek, melyek szeribizo-nt az otthobizo-n és az ibizo-ntézet szelleme gyakrabizo-n nincsenek összhangban. Áll ez elsősorban vallásos szempontból, de hazafiasság tekintetében ís nem egyszer gördítenek súlyos a k a d á l y o k a t a szülők a tanári k a r m u n k á j a elé. Szomorú pl. egy komáromi diák őszinte vallomása: . . . Otthon min-dig csak i l y e n e k e t b e s z é l n e k , hogy kis n é p vagyunk és mit a k a r u n k önállóak m a r a d n i a nagy népek k ö z ö t t . . . Aztán sokszor félek, mert úgy nyilatkoznak hazánk vezetőiről, hogy ha v a l a k i hallaná, bizonyosan börtönbe kerülnének, De legjobban f á j , hogy ki m e r t é k mondani: bár jönne m á r n y a k u n k r a valamelyik nagyhatalom . , , "
Hatással lehetnek a k é t fontos nevelői tényező egymással való megértésének előmozdítására a szülők s z á m á r a a diákokéival egy időben t a r t o t t lelkigyakor-latok. Kár, hogy nem á l t a l á n o s e szokás.
Az ú j pedagógiai i r á n y z a t hatása sokat alakított az önképzőkörökön is.
Nem h a n y a g o l j á k el azt a céljukat, hogy a tanítás alatt szerzett ismereteket a tanulók h a j l a m a i k i r á n y á b a n önállóbban kibővítsék, de s z o r o s a b b a n b e k a p c s o -lódnak a n e v e l é s szolgálatába. Megtalálják e n n e k m ó d j á t a m a t e m a t i k a i és fizikai szakosztályokban is (pl. honvédelem!), azonban a nyelvi és történelmi területen adódik rá a l e g t ö b b alkalom. Vallási k é r d é s e k taglálása, az irodalomba, a „nemzet lelkébe" való belemerülés, a magyar nyelv tisztaságának, a mai idők döntően fontos m a g y a r f e l a d a t a i n a k történeti gyökereikben való felfogása, az iskola s z é k h e l y é n e k , k ö r n y é k é n e k (Sopron!), a h a z a i föld a l a p o s a b b megismerése, a m a gyar nép s a j á t s á g a i n a k , viszonyainak k u t a t á s a , kézzelfoghatóan fejlesztették d i á k -s á g u n k b a n a vallá-so-s meggyőződé-st, h a z á j u k i -s m e r e t é t , a n e m z e t i érzé-st, jövő hivatásuk t u d a t á t . Esztergomban és K o m á r o m b a n egyes nagy p é l d a a d ó férfiak részletesebb bemutatása s a j á t o s a n állt a föntebbi célok szolgálatában.
Általában a föntebb jelzett tárgykörben mozognak a p á l y a t é t e l e k is; nagyon megfelelők és eredményesek vottak az esztergomiak, kőszegiek és pápaiak. P á p á n az önképzőkör m u n k á s s á g á b a n nagyon érvényesült a magyarság megismerésének szempontja. Ilyen természetűek a nyári nagy szünetre kitűzött pályázatok ís.
Sikerüket előre biztosítja az a részletes és szabatos útbaigazítás, melyet a -szeti szépségeinek, közgazdasági, kultúrális intézményeinek, történeti emlékeinek, művészi kincseinek megismerése volt igazi céljuk.
Itt emlékezünk meg a budapesti aero-körről is, amely hagyományához hí-ven f o l y t a t j a eredményes működését: ismereteket ad, ügyességre szoktat és nem-zetvédelmi célokra is irányul. Erősen gyakorolták tagjai a vitorlázórepülést is.
A repülést különben Győrött és P á p á n is nagy szorgalommal tanulták. Az utóbbi város bencés d i á k j a i 1 d a r a b Hungaria-típusú k é t k o r m á n y o s iskola-repülő-gépet is k a p t a k a j á n d é k b a a m. kir. légügyi hivataltól, A kis pannonhalmi gim-nazisták is nagy kedvvel állítottak elő repülőgépmíntákat a maguk ú j kis aero-körében.
A kaptár-mozgalom az idén is f e j l e s z t e t t e a takarékossági érzéket és a hulladékok megbecsülését fiainkban. Működése tanulságos példa arra, hogyan lehet aránylag kis dologba is szellemi, erkölcsi é r t é k e t vinni.
Nem kell vázolnom a z o k a t a szellemi, erkölcsi v o n a t k o z á s o k a t , melyek a lélek m u n k á j á t fiziológiailag megalapozó s z e r e p é n kívül oly fontossá teszik a t e s t n e v e l é s t . A legnagyobb kritikus is örömmel t e k i n t h e t i át a s p o r t k ö r ö k komoly munkáját, h a ugyan egybe t u d j a foglalni azt a sokféle mozzanatot, m e l y e k a sok szakosztály m u n k á j a felmutat. Egy-két feltűnőbb jelenséget emelünk csak mi is ki.
B u d a p e s t elvi okokból nem vesz részt most hivatalos versenyeken, de így is m u t a t j a oroszlánkörmeit. P o m p á s virágzást látunk ú j r a Győrött. Egyik ver-senyt a másik után nyerték, szinte minden ágban. Egyik sikerét mégis ki kell emelnünk: a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól kitűzött Szent László-v á n d o r d í j ért folyó országos küzdelemben második lett l a b d a r ú g ó csapata. A cserkészet kebelén kívül Győrött a sportkör keretében dolgozik az evezősszak-osztály, mégpedig a régi buzgalommal és e r e d m é n n y e l . E s z t e r g o m b a n az úszást művelték különös eredménnyel (országos bajnokságot is n y e r t e k ) . P á p á n az atlétikai-szakosztály válik ki, Sopronnak vívói szereznek nagy becsületet. J ó az általános eredmény Kőszegen is. Komáromban voltakép most szerveződik meg a testnevelés, bizonyos, hogy h a m a r o s a n egy vonalba kerül a többiekkel.
A nemzetvédelmi szempont különös érvényesülését m u t a t j á k e téren is a vívás tanulásán kívül a céllövés gyakorlása, ami Esztergomon kívül különösen Győrött járt nagy eredménnyel.
Az egészségügy nagyot fejlődött intézeteinkben, mióta a rendes iskola-orvosok ellenőrzik. Rendszeresebbé kezd válni a tanulók évi megvizsgálása. E vonatkozásban főkép Győr és P á p a közölnek részletesebb a d a t o k a t . E s z t e r -gomban és Kőszegen a mult iskolai é v b e n is szépen folyt az iskola-fogorvosi munka. J á r v á n y sehol sem volt veszedelmesebb formában, a tanulók egészségi állapota jó volt. Nem szabad az egészségápolás ügyével kapcsolatban elfeled-keznünk a budapesti gimnázium a k a r a t t y a i Szent István diáküdülőjéről, mely újra, a k e d v e z ő t l e n közellátási viszonyok között is a régi k e r e t e k b e n t u d o t t működni,
A n e v e l é s teljességéhez tartozik a t á m o g a t á s is a p á l y a v á l a s z t á s k é r d é s é b e n . Behatóan t á r g y a l j a ezt Borbély Kamill t a n u l m á n y a a budapesti évkönyvben
(Irányított pályaválasztás), a győri gimnáziumban a VII. és VIII. osztályok számára h é t s z a k e m b e r t a r t o t t ismertető előadást az egyes életpályákról, m é g -pedig a megkívánt egyéni képességekről, a szükséges tanulmányokról és a mostani elhelyezkedési lehetőségekről. Az egyetemi élettel kapcsolatos t u d n i -valókról is volt szó, ami ezenkívül Sopronban is megtörtént. A p á l y a v á l a s z t á s fontosságának tudatosítását is célozza a kőszegi gimnáziumnak az a szokása, hogy a II, félévben zárt lelkigyakorlatra v o n u l t a t j a vissza a V I I I . oszt. tanulóit.
Iskoláink n e v e l ő m u n k á j á n a k vázlatos áttekintése is megérteti azoknak
aggodalmát, akik a leventeintézmény működésének megindulásakor összeütközé-sektől tartottak, hiszen a számára kitűzött nemzetnevelő feladatok legnagyobb részét elvégzi a középiskola is. A hatáskörök pontos elhatárolása még mindig nem történt meg ugyan, de a levente-mozgalmat intéző tényezők, főkép a ka-tonai hatóságok józan bölcsesége elejét vette minden súrlódásnak. Évkönyveink legalább kiemelik, hogy a legsimábban folyt a munka. A külön levente-órákban az érdekelt tanulók külön csoportokban nyertek kiképzést, főleg katonai vonatkozású dolgokban. Az oktatók javarészt arra alkalmas pedagógusok vol-tak; legtöbb helyen résztvettek e munkában az intézetek egyes világi testneve-lési, esetleg rajztanárai, sőt Pápán, Kőszegen, Győrött még szerzetestanárok is vállalták ezt az áldozatos munkát,
Bármily örvendetes is az a buzgó munka, melyet iskoláink a nemzet-nevelés minden irányában f o l y t a t n a k , azért egy észrevételt nem szabad elhall-gatnunk, A sokfelé ágazó tevékenység nem történik minden vonatkozásban kellő tervszerűséggel, munkaelosztással. Érzik ezt iskoláink is, és a győri évkönyv-n e k a évkönyv-n e m z e t évkönyv-n e v e l é s r ő l szóló alapos b e s z á m o l ó j a taévkönyv-núsága szeriévkönyv-nt ebbeévkönyv-n az intézetben meg is történtek m á r az ennek megfelelő kezdő lépések,
A nevelés eredményei némileg t ü k r ö z ő d n e k a csatolt kimutatásban is (1, a 3. táblázatot!), mely a tanulók magaviselet! jegyeit tünteti fel. Teljesen m á r azért sem vehető i r á n y a d ó n a k e kérdésben, mert a magaviselet megítélé-sébe a t a n u l á s b a n való e l ő h a l a d á s ís belejátszik. Feltűnő az eltérés a komá-romi és a többi gimnázium között e téren. A komákomá-romi évkönyv nem ad ma-gyarázatot, de az aránylag kedvezőtlen fegyelmi állapot okát sejteni lehet e mondataiból: „Fegyelem tekintetében egyre jobban kialakul az anyaországi ka-tonás fegyelem. Hála Tstennek, tanítványaink kezdik meg is szokni azt."
A nevelés s z e m p o n t j a nem sikkad el a szorosan vett oktatásban sem.
T a n á r a i n k ennek folyamán is felhasználnak minden alkalmat a legfőbb cél ér-dekében. Beszédes bizonyítéka ennek az írásbeli feladatok megválasztása is, melyeket a felsőbb osztályokon vonatkozólag minden évkönyv közöl.
Az iskolai munkát nem gátolták nagyobb zavarok. Viszonylag abból
Az iskolai munkát nem gátolták nagyobb zavarok. Viszonylag abból