21
motorjának fognak számítani. Az itt elindult brandépítés olyan turisztikai fejlődés, melyre a térség régóta vár.
Nógrád megye székhelyére, Salgótarjánra fokozottan igaz, hogy a turizmus kiaknázása terén komoly hiányosságok figyelhetőek meg. A város természeti környezete lényegesen erősebb, nagyobb forgalommal bíró turizmust vetítene előre, azonban ezt mindezidáig nem sikerült elérni. Sem a szálláshelyek, sem az attrakciók nem segítik az adottságok idegenforgalmi kihasználását.
A szálláshelyek terén ugyanakkor szinte semmilyen fejlődés nem mutatható fel az elmúlt évtizedeket tekintve. Csupán minimális fejlesztés volt a szálláshely bővítése terén, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén. A kiadható szállásférőhelyek tekintetében elmozdulás volt megfigyelhető az elmúlt tíz évben negatív irányba. A következő táblázat mutatja, hogy a kiadható szálláshelyek száma hogyan változott az elmúlt tíz évben a városban.
2. táblázat Kiadható férőhelyek száma szálláshelytípusokra lebontva Salgótarjánban (db)
Időszak Kiadható
Salgótarjánban a szállásférőhelyek tekintetében nem a válság okozta a legnagyobb visszaesést, látható, hogy 2009-re nemhogy csökkent, hanem nőtt is a férőhelyek
22
száma. A városban az évtized közepén következett be jelentősebb visszaesés, ekkor drasztikus mértékben tűnt el több száz férőhely a városi kínálatból.
Nemcsak a szálláshelyek tekintetében történt változás, hanem a működő kereskedelmi szálláshely egységek száma is csökkent, döntően a szállodák és a panziók tekintetében volt visszaesés. A következő táblázat ezt mutatja be:
3. táblázat Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma Salgótarjánban (db)
Időszak
A szálláshelyek számának visszaesése nem feltétlenül a terület iránti érdeklődésre vezethető vissza. Sokkal inkább minőségbeli problémák mutathatók ki a térség szálláshelyeivel kapcsolatban. A fejlesztések elmaradása, a szolgáltatások hiánya, marketing és koncepció hiánya vélhetően lényegesen jobban hozzáárul a város szálláshelyeinek nem megfelelő kihasználtsági mutatóiban.
Salgótarján turisztikai vonzereje nem mondható jelentősnek, azonban a megye települései közül itt a legmagasabb a szálláshelyek vendégforgalma. A város idegenforgalmi jelentőségét a kulturális és sporteseményekhez kapcsolódó rendezvényturizmus adja. Ezeknek a rendezvényeknek a bizonytalansága az évezred eleje óta negatívan befolyásolja a város idegenforgalmát.
23
Bár az elmúlt években megvalósított kisebb fejlesztések hozzájárultak a kirándulóterületre érkezők programjának színesítéséhez, ezek a fejlesztések önmagukban nem jelentenek kellő vonzerőértéket a látogatószám növelésére, turisztikai hatásuk minimális. Ez alól egyedül a Geopark látogatóközpontja jelent kivételt, ahol hosszas munkával elérték, hogy a terület a város határain túl is vonzó legyen. A központ régiós szintű turistavonzó ereje immáron megkérdőjelezhetetlen a számos hétvégi családi és természetbarát programjaiknak köszönhetően.
Turisztikai jelentőségű nagyobb rendezvények tekintetében Salgótarján korábban meghatározó szerepű volt a térségben, ugyanakkor ezek részben megszűntek, részben olyan problémákkal küzdenek, melyek miatt jóval szerényebb körülmények között működhetnek csak, így turistavonzó képességük is szerényebb.
Salgótarjáni turisztikai attrakciói:
Dornyay Béla Múzeum, Bányamúzeum, Cipőmúzeum
Novohrad-Nógrád Geopark Oktató, Kutató és Irányító Központ
Geocsodák Háza – Salgóbányai látogatóközpont
Salgói vár, Somoskői vár
Salgótarjáni Gyermektábor (minősített Erdei Óvoda, minősített Erdei Iskola)
Sport és rekreáció területén igénybevehető szolgáltatások:
Városi Tanuszoda (25 m)
Városi Sportcsarnok
Városi Standfürdő
Városi Sportcentrum (1 db műfüves focipálya, 3 db salakos teniszpálya, 3 db salakos focipálya)
A turizmus jelenlegi, alulfejlett állapotában az un. elsődleges kínálati elemek (üzletek, boltok, lakossági infrastruktúra) és a szálláshelykínálat gyorsabban fejlődött, mint a valóságos vonzerőt jelentő attrakciók, kifejlesztett, rendszerszerűen működtetett turisztikai termékek oldala. A feltáruló helyzet lényegében kijelöli a továbblépés irányait. Az előrelépéshez és annak fenntartásához nem alkalomfüggő vonzerőket kell létrehozni, vagy a meglévőeket fejleszteni. Az elmúlt évek tendenciája hogy a látogatók
24
száma növekszik, de ez a vendégéjszakák számában nem jelenik meg. A látogatók többsége belföldi és nem tartózkodik hosszabb ideig a városban. A turizmus lehetséges fejlődési iránya a sportturizmus.
1.4 Közlekedési kapcsolatok
1.4.1 Közúti közlekedés
Nógrád megye (elsősorban Kelet-Nógrád megye) fő közlekedési útvonala a térségen észak-dél irányban áthaladó 21. számú főút, mely Hatvan érintésével kapcsolódik az észak-magyarországi közúti közlekedés gerincét- és egyben a Helsinki folyosó részét képező M3-as autópályába. Salgótarján számára legfontosabb közúti közlekedési vonalas infrastruktúrának tartott úthálózat négynyomúsítása (2x2 sávosra történő bővítése) 2001-ben kezdődött meg és 2019. évben fejeződtek be. A 21. számú főút a térség és Salgótarján szempontjából lehetőséget jelent az országos gazdasági vérkeringésbe történő újracsatlakozására, mely a legfontosabb összeköttetést jelenti Budapesttel.
A közti közlekedési útvonalak közül meg kell még említeni a 23. számú és a 22. számú főútvonalakat, melyek a térségen kelet-nyugat irányban haladnak, felfűzve rá, érintve (Pásztó és Rétság kivételével) a megye városait. Az utak állapota jónak mondható.
A Kormány a Modern Városok Programban döntött arról, hogy kiépíti a Salgótarjánt elkerülő utat is, és a 21-es főutat bekapcsolja a szlovákiai gyorsforgalmi úthálózatba.
1.4.2 Vasúthálózat
Lényegében párhuzamosan halad a 21. számú főúttal a 81. számú, Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu-Fülek egyvágányú, nem villamosított vasútvonal, a pálya és az állomások állapota leromlott, ezzel hazánk legrosszabb vasúti eljutási lehetőségű megyeszékhelye. A főváros Salgótarjánból történő megközelítése több, mint két és fél órát vesz igénybe. A vasúti közlekedés kihasználtságának visszaesése köszönhető annak, hogy a MÁV által ezen a szakaszon nyújtott szolgáltatás ár-érték aránya nem versenyképes a közúti közlekedési hálózatot használó Volán társaságok által nyújtott szolgáltatások ár-érték arányával.
25
Salgótarján területén három helyen állnak meg a vonatok: a központ közelében (Salgótarján), Salgótarján-Külsőn az egykori jelentős forgalmú bányarakodók mentén és Zagyvapálfalván. A 81. számú vasútvonalon (a salgótarjáni megállókkal és állomásokkal együtt) összesen 18 helyen áll meg valamennyi személyszállító vonat, menetidejük átlagosan másfél óra
A vasútvonal jelenleg nem alkalmas RoLa szállítási módra.
Salgótarján barnamezős iparterületei (pl. „volt” Acélgyár, Zagyvarakodó, volt Öblösüveggyár) vasúton elérhetők.
Salgótarjánban a vasút vonalvezetése nagyon szerencsés, az észak-déli irányban hosszan elnyúló városrészeket szerencsésen felfűzi, a városközpontban is megállóhellyel, ezáltal rendkívül alkalmas lenne a város helyi és térségi közösségi közlekedésének gerincvonali szerepére. A MÁV-START koncepcionális szinten vizsgálta a vasút városi szerepének növelési lehetőségét, három helyen merült fel új megállóhely létesítése. Ezek közül kettő Salgótarjában:
• Beszterce lakótelep,
• Szent Lázár Megyei Kórház,
és egy vonzáskörzetében, Bátonyterenyén:
• Bátonyterenye Bányaváros (Maconka) városrésznél.
Érdemi városi-elővárosi közlekedési gerinc kialakításához legalább félórás járatkövetés az elvárás, lehetőség szerint Nagybátony és Somoskőújfalu között, illetve opcionálisan határon átnyúló interregionális összeköttetésekkel bővítve. Előzetes költségvizsgálat és menetrendi koncepcióalkotás már készült, a fejlesztés megvalósításához pályaoldali feltételek is vannak (pályasebesség-emelés, lassújelmentesítés). A fejlesztések megvalósulásával megtöbbszöröződhet a jelenlegi utasforgalom, illetve lehetőség van az alágazati munkamegosztás racionalizálására is.
1.4.3 Belső úthálózat, parkolási helyzet
A Belváros terület alulhasznosított. Nem tölti be megfelelő színvonalon azt a városi, kistérségi és térségi (a megyeszékhely belvárosa) funkciót, amelyre a minőségi kiskereskedelem terén térszerkezeti pozíciója predesztinálja, és amely funkció
26
betöltése a város fenntartható fejlődésének egyik legfontosabb húzóereje lenne. A másik három: térségi munkaerőpiaci és foglalkoztatási központ, turisztikai attrakció az ország és Közép-Európa turisztikai térképén, a kultúra és a felsőoktatás térségi központja. Az említett funkcióhiány a felsorolt másik három funkció betöltését is akadályozza. A jól működő minőségi kiskereskedelemhez hasonlóan súlyos funkcióhiány a Belvárosban a működő szálloda hiánya. Mindkét funkcióhiány, de különösen a minőségi kiskereskedelemé összefügg a súlyos parkoló hiánnyal.
Az egész város fejlődésének, vagy hanyatlásának egyik meghatározó eleme a városközpont élhetősége. Hogy a városközpont mennyire fog élettel megtelni vagy mennyire lesz kiürült szellemváros, annak pedig meghatározó eleme, hogyan tudunk jelentős számú parkolóhelyet kialakítani a városközpontban vagy annak közvetlen közelében!
Amennyiben sikerül a városközpontban jelentős mennyiségű parkolóhelyet kialakítani van rá esély, hogy nyüzsgő, élettel teli, élő városközpont legyen, ahol az emberek vásárolnak, sétálnak, ügyeket intéznek, ha pedig nem, akkor nagy esélye van, hogy egy kiürült, kiüresedett „szellemváros” jellegű belváros marad, ahonnan a vásárlókat a városszéli nagyáruházak (multik) kicsábították közeli parkolási lehetőségeikkel és alacsony áraikkal.
13. ábra Salgótarján helyi utak, hidak fenntartására fordított költségvetési kiadásai forrás: SMJV költségvetési adatai 0
10 000 000 20 000 000 30 000 000 40 000 000 50 000 000 60 000 000
2015. 2016. 2017. 2018. 2019