HASZNÁLATI UTASÍTÁS
A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát.
Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető!
Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a címük.
Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód.
Figyelem!
Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.
Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!
Forrás:
Örkény István 1968. Használati utasítás. In: Örkény István 1968. Válogatott egyperces novellák http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#1
„Sok vagy kevés: az irodalomban rendszerint értelmetlen szavak. Terjedelmes műveket érezhetünk rövidnek, és egy húszsoros verset terjengősnek. A műveknek egyedül a minősége érvényes.
Szent János Evangéliuma nem rövidebb a Háború és békénél, s a Háború és béke nem hosszabb egy Shakespeare-szonettnél.”
Forrás:
Pilinszky János: Költői hitvallás (Bőzsöny Ferenc) /részlet/ [Hangfelvétel; Magyar Rádió, 1965. október 17.]
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/PILINSZKY/pilinszky00989/pilinszky00990b/pilinszky00990b.html?fbclid
=IwAR1RXui1ULP2jT3rNTM0IxkZBhbAwGSi5C4fluk_3y1oi2df6dfRaeTBvSs
Mit gondol: a „sok” és a „kevés” valóban értelmezhetetlen szavak lennének az irodalomban? Mérhetők-e percekben, oldalakban az irodalmi alkotások? Álláspontját támassza alá legalább három irodalmi példával! Ön szerint van-e kapcsolat a szépirodalmi művek esetében a tartalom, a minőség és a terjedelem között?
Fogalmazásában utaljon a fenti szövegközlések legalább egyikére!
Megoldása összesen 150–450 szó terjedelmű legyen!
A tartalom és a problémaérzékenység szempont szerint akkor helyezhető a dolgozat a legmagasabb kategóriába, ha a vizsgázó
− érdemben állást foglal a feladatban megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatosan (ti.
hogy a „sok” és a „kevés” valóban értelmezhetetlen szavak lennének az irodalomban, ill. hogy mérhetők-e percekben, oldalakban az irodalmi alkotások?), s kifejtését legalább három, releváns irodalmi példával támasztja alá;
− kifejti, milyen kapcsolat lehet a szépirodalmi művek esetében a tartalom, a minőség és a terjedelem között;
− fogalmazásában utal a fenti szövegközlések egyikére.
Lehetséges tartalmi elemek / várható válaszelemek
− Örkény „egyperceseivel” iskolát, egyes szakirodalmak szerint új műfajt teremtett.
− Tömörség: azokra a műalkotásokra jellemző művészeti minőség, melyeknek formaelemei különös intenzitással fejezik ki a tartalmat. Optimális mértéke a konkrét tartalom és forma függvénye, mert a tömörség hiányából fakadó terjengősség és a túlzott tömörségből fakadó bonyolultság, érthetetlenség egyaránt művészietlen.
− Terjengősség: a tömörséggel ellentétes, negatív művészeti minőség, a terjedelem túlméretezettsége a tartalomhoz képest; unalmassághoz vezethet. A bőbeszédűség vagy szószaporítás „a közlésnek mesterséges és fölösleges hosszadalmassága” (Nyelvművelő kézikönyv II. 1985: 521.), más elnevezéssel redundancia.
− Minden műalkotás esetében meg lehet vizsgálni, hogy az adott műalkotás esetében, az adott epikai, lírai, drámai beszédhelyzetben van-e funkciója a műfajválasztásnak, illetve a művészi kifejezésmód megválasztásának (ti. a tömörítésnek vagy a terjengősségnek, bőbeszédűségnek).
− Ahogyan a szónoki beszédben bizonyító ereje van a szerkezetnek (fontos az érvek elrendezése, s bizonyító erővel bír a stílus is), úgy az irodalmi alkotások esetében is fontos jelentésadó szereppel bírhat a szerkezet, a forma. Az adott irodalmi műfajok formai jellegzetességei és a tartalom kapcsolata az adott epikai, lírai, drámai beszédhelyzetben.
− Szerzői szándék és olvasói elvárás, attitűd kettőse.
Minden, a feladatkiírásnak megfelelő, a javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de a szövegre épülő, helytálló értelmezés elfogadható!
)–(
MELLÉKLET
A szövegalkotási, a nyelvhasználati, nyelvhelyességi hibák jelölése A szaktanár az előforduló hibákat piros tollal javítja. Ceruzás bejegyzések, jelek a dolgozatokban nem hagyhatók.
• tartalmi hiba: _______________
• szerkesztési hiba: - - -
• szórend, mondatrend: a helyes sorrendet függőleges vonalakkal és a szavak fölé írt számozással jelöljük. A bekezdések sorrendjét a margón számozással jelöljük.
• logikai hiba, ugrás a tagmondatok, mondatok vagy bekezdések (a szöveg nagyobb egységei) között:→, ←, ↑, ↓
• logikai vagy nyelvi ellentmondás: ↔
• nyelvhasználati, nyelvhelyességi és stílushibák jelölése hullámos vonallal történik:
~ ~ ~ ~ ~ ~
Az egymást követő mondatokban folyamatosan jelentkező, ismétlődő hibák esetében a hullámos vonalat a margón, függőlegesen kell kitenni.
• hiányzó bekezdés jele: fordított Z betű
• fölösleges bekezdés (álbekezdés) jele: áthúzott fordított Z betű
• szövegbeli hiány jele:
• a feladatkiírás szempontjából releváns tartalmi elem jelölése: A helyesírási hibák jelölési formái
• súlyos hiba: 2 vagy 3 vonalas aláhúzás (az aláhúzás fejezze ki a hiba pontértékét)
• enyhe (egyéb) hiba: 1 vonalas aláhúzás
• egybeírás jele: függőleges vonás alul-fölül domború félkörrel:
• különírás jele: függőleges vonás alul-fölül homorú félkörrel:
• A helyesírási hibák jelölése tájékoztasson a hibák minősítéséről is. A könnyebb összeszámolás végett a hibapont a hibával egy sorban a margón jelölhető.
A helyesírási hibák értelmezése és minősítése
• A helyesírás értékelése az érettségi írásbeli vizsgán 2017 májusától A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása alapján történik.
• Ismétlődő hibákra csak az első előfordulás alkalmával adható hibapont. Csak az ugyanabban a szóban előforduló megegyező hiba számít ismétlődő hibának. Ugyanazon toldalékok hibás írása különböző szavakban nem ismétlődő hiba.
(A központozási hibák minősítését l. alább.)
• A közkeletű szó fogalma bizonyos fokig környezet- és műveltségfüggő. Megítélésében meghatározóak a középiskolai tanulmányok, ugyanakkor a vizsgatárgy szakszókincse közkeletűnek tekintendő (pl. metafora, szimbólum, ars poetica, motívum)
• A nyelvhelyességi hiba nem helyesírási hiba (pl. a -ban/-ben és a -ba/-be határozóragok tévesztése).
• Az idézetekben elkövetett helyesírási hibákat a javító tanár ugyanúgy súlyos és egyéb hibák közé sorolja, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére.
Ha a vizsgázó emlékezetből idéz, és esetleg téved, hibáit az enyhe hibák közé kell sorolni. A költői-írói helyesírás átvétele a tanuló saját szövegében nem hiba, ha az idézet szó szerinti és idézőjelben van. Amennyiben az idézet jelöletlen és/vagy tartalmi idézet, akkor az előforduló hibákra a hibának megfelelő hibapontszámot kell adni.
(–)
• A helyesírási hibákat a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorban, valamint a szövegalkotási feladatokban együttesen kell figyelembe venni.
• A vizsgadolgozat a helyesírás és az íráskép szempontjából nem értékelhető, azaz 0 pont, ha:
- a vizsgázó a műértelmező szövegalkotási feladatot nem oldotta meg, vagy a megoldás terjedelme kevesebb, mint 40 szó
ÉS
- a reflektáló szövegalkotási feladatot nem oldotta meg, vagy a megoldás terjedelme kevesebb, mint 15 szó
ÉS
- a javító tanár úgy ítéli meg, hogy a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorban a vizsgázói megoldások terjedelme összességében nem teszi lehetővé a helyesírás és az íráskép értékelését.
• Ha a vizsgázó a megírt szövegalkotási feladatban a kidolgozási idő alatt javítani akar, akkor a javítás szabályos módja: a dolgozatíró javítani kívánt szót /szavakat egy vonallal áthúzza, a helyesnek vélt szót /szavakat pedig újra leírja.
• Az ékezethasználat pongyolának minősül, ha az egyezményes ékezetek helyett a vizsgázó egyéni jeleket használ. Az egyéni írássajátosságok nem mentesítik a vizsgázót a hosszú és a rövid magánhangzók megkülönböztetésének kötelezettsége alól.
A helyesírási típushibák pontozása
Megjegyzés: Az alábbiakban a súlyos hibáknak két típusát különböztetjük meg: az egyik 3 hibapontot, a másik 2 hibapontot ér.
Súlyos hiba (3 hibapont)
• mássalhangzók időtartamának hibás jelölése közhasználatú szavakban (pl. friss, kommunikáció, kötelezettség)
• mássalhangzók kapcsolódásának hibás jelölése (teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, nyúlás, kiesés (pl. Ivett-tel, dühhel/dühvel, százszor, színpad, mondja, hallgat, egyes, gondtalan)
• kis- és nagy kezdőbetű tévesztése közhasználatú tulajdonnevek (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Természet Világa), melléknevek és egyelemű tulajdonnévből képzett melléknevek esetében (pl. francia, balatoni, vendéglátóipari, adys)
• igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása (pl. lemegy, megy le, le fog menni)
• a ly – j tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban (pl. folyik, folyjon, megfojtja)
• a felszólító módú igealakok írásában előforduló hibák (pl. higgyen, hagyja) Súlyos hiba (2 hibapont)
• tagadószó egybeírása az igével, a tagadott szóval, a tagadott kifejezéssel
• magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban (pl. árbóc, búra, vízi, jószívű); (az a-á és e-é hangok felcserélése nem időtartamhiba, csak enyhe hiba)
• közhasználatú szavak elválasztása
• mondatkezdő nagybetű tévesztése Enyhe (egyéb) hiba (1 hibapont)
• közhasználatú szavak/összetett szavak különírása, illetve szókapcsolatok egybeírása (pl.
csoda szép, nagy méretű, véghez visz; nyitvatartás (üzemidő), kémiaszakkör, szabadvers, vendéglátóipari)
• nem közhasználatú szavak súlyos hibái
• köznevek kezdőbetűjének tévesztése (pl. világháború)
• kezdőbetű tévesztése több elemből álló tulajdonnévből képzett melléknév esetében (pl.
New York-i, budapest – bécsi, Csokonai Vitéz Mihály-os)
• betűtévesztés vagy felcserélés, betűkihagyás, szótagkihagyás
• a központozási hibák kivételével minden más, a súlyos hibák között nem felsorolt hiba Központozási hiba (összesen maximum 4 hibapont)
A központozási hibák típusai:
• mondatzáró írásjelek
• tagmondatok közötti írásjelek (ide soroljuk a közbeékelés jelölését is)
• mondatrészek közötti írásjelek hiánya vagy téves jelölése
• egyéb írásjelek hiánya vagy téves jelölése (pl. a címek, a megszólítás, az idézés írásjelei, sorszámnevek, dátumok írása, szavak és szórészek közötti írásjelek elmaradása, írásjel indokolatlan átvitele új sorba, valamint minden olyan írásjel-használati hiba, ami az 1-3. típusba nem tartozik)
Öt (bármely típusú) központozási hiba után 1 helyesírási hibapont jár. Központozási hibákkal 4 hibapontnál több nem szerezhető.
A helyesírási vizsgapont kiszámítása
A helyesírási hibapontok átszámítása vizsgaponttá úgy történik, hogy a javító tanár összegzi a súlyos, az enyhe és a központozási hibák hibapontjait, majd a következő táblázat szerint átváltja vizsgapontokra:
Hibaponthatár Vizsgapont
0–2 8
3–4 7
5–6 6
7–8 5
9–10 4
11–12 3
13–14 2
15–16 1
17– 0
Az íráskép értékelése
Adható összesen 2 pont a rendezettség, az olvashatóság és a kulturált forma (javítások, ékezethasználat kulturáltsága) alapján. A pongyola ékezethasználat hibái (az ékezetek egyéni vagy nehezen azonosítható módon jelölése) és a magánhangzók időtartamhibái nem moshatók egybe.
Teljesítményszintek:
• A dolgozat írásképe 0 pont, ha az íráskép alig olvasható és/vagy a terjedelem nagy részében rendezetlen, és/vagy sok és kulturálatlan javítás van a szövegben, és/vagy a dolgozatíró az ékezetek szabályos jelölésére nem fordít figyelmet. A felsorolt hibatípusok közül egyetlen hibatípus megléte is 0 pontot eredményez, ha nagyszámú hiba fordul elő.
• 1 pont adható, ha a dolgozat írásképe alapvetően rendezett, zömében jól olvasható, s a külső forma hibáinak száma (javítások, ékezethasználat rendezettsége) néhány hibánál nem több.
• 2 pont adható, ha a dolgozat írásképe rendezett, végig jól olvasható, javításai szabályosak, és ékezethasználata követi a szabályos hangjelölést.