isié.
É L Ő B E S Z É D .
Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszok
ván nyugotfelé venni utunkat valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy keletfelé egy rokon nép lakik, melyet nem illik, nem ismernünk. S e föld felől utazóinktól sem halljuk a mit érteni óhaj
tanánk, mert gróf T e l e k i D o mo k o s Erdélynek kevés lapokat hagy a, gróf B a t t h y á n y i V i n c é n e k útja pedig kisded részén mene keresztül, s nem a nevezetesbiken. A tudományai s írói érdeme, s szíve miatt egyiránt tisztelt nagy férfiú munkájá
nak a kényes bánáson felül az a nemes tartózko- kodás adja egyik méltóságát, mely sok említést érdemlő dolgot elmellőz, én pedig azon valék, hogy földieimnek a nemismert országot s a később Erdélynek a mostanit minél bővebben festhessem, s nem csak nem kerülém a mit ellehetett s elkel
tett volna hagynom, sőt az affélén kapva kaptam is, s sok olyat beszélek, a mi alig látszik ide tartozni, de a mit tudni talán nem rósz. Készebb valék feddést vonni magamra vétkes alkotásomért, csak hogy olvasóm vehesse a mit én adhatok.
Egy gáncs fog érni igen méltán : az, hogy míg
l*
gondjaim apróságokra terjedének ki, mélység nincs előadásimban, s tárgyaimon elégnek tartám könye- den elsiklani. De a tapasztalt olvasó e részben maga kél majd mentségemre. Kevés szereti, ha felőle köz helytt bár kedvezve, bár magasztalá- sokkal, szó vagyon, s a bajnak némely nemei közöl nem másként, mint hibás lépések által fejt
hetjük ki magunkat.
Legfőbb óhajtásom, igyekezetem az vala, hogy elkerülhessem a mit az ilynemű írásokban legke
vésbé tűrünk, a nem való, vagy csak félig való tudósításokat. Olyakkal olvastatám meg tehát dol
gozásomat, kik Erdélyt ismerni tartoznak és isme
rik. E gondjaim késleltették ennyi ideig megjelené
sét. Az idegen segéd rajta javított, de rontott is, olvasóm nem veszi többé az első öntevényt, hanem annak összetördelt darabjait, s hibás forrasztások
ban. Oda az elsőnek eleven forró egyenlő színe, s a hézagok a foltokon keresztül is látatják ma
gokat. Engednem kelle a kényszerítő kéréseknek s elsőbb dolgozásimat elégettem.
A külföld örömest olvas utazásokat, s előre látnám, hogy fordítót e levelek is találnának, bár a szándék felől jelentéseket nem vettem volna.
El kell tehát mondanom, hogy eziránt gondos
kodni magam fogok; idegeneknek holmit bővebben kell elmondanom, holmit épen nem, mert itt sok van, a mi csak minket érdekel. Széphalom 1824.
B E V E Z E T É S .
Gondosabb utazóink e földre K a r á c s n a k L i p s z k y után négy táblában metszett magyar- és erdélyországi abrosza, s B e n k ő J ó z s e f n e k Transilvanája nélkül (Bécs, 1778. 2 kötet 8°) megindulni nem fognak. Elfogyván a könyv
nek minden nyomtatványai, adom a mit ab
ból nevezetesb történetíróink munkáiból, külö
nösen a B e t h l e n J á n o s és F a r k a s cancella- riusokéból a K e m é n y J á n o s autobiographiájá- ból ( Rumy, Monumenta Hungáriáé Tóm. II. III.) s P r a y n a k Epistolae Procerum Hungáriáé című gyűjteményéből kiszedtem. [Szükség ezeken felül, hogy gróf B e t h l e n E l e k n e k Ansich- ten von Siebenbürgen című dolgozásával, En- g e l n e k és F e s s l e r n e k magyar történeteik
kel, s báró H o r m a y r J ó z s e f udv. archivárius úrnak Oesterreichischer Plutarch-jával, s ennek és a tiszteletet oly nagy mértékben érdemlő báró M e d n y á n s z k y Al o y s úrnak Históriai Zsebkönyveikkel megismerkedjenek; beérvén pe
dig ide az Erdély tiszti-kalendáriomát, honnan sok világosságot fognak meríthetni,
megsze-rezzék. Hogy olvasóinkat azoknak értésére, a mi
ket itt lelni fognak, elkészítsük, mi itt teszszük le kijegyzésinknek egy részét] *). Jegyzéseim sző
kék, de a hely csak emlékezetest enged, nem bőv előadást, kivált az évszámok halmozva tett felra
kása sok tekintetekben fog használhatni.
Erdélyt három nemzet teszi. A magyarok Á r p á d d a l jöttek Európába 889.; a székelyek ma
gokat az ide B a l a m b e r r e l 374. kijött hunnok ma
radékinak hirdetik, a szászokat II. G é z a hívta elő 1142-ben Saxoniából és Flandriából. A három egyesüle ( Benkő Transilv. I. 358.), de úgy, hogy mindenike megtartá saját törvényeit, szokásait. Á föld neve a cancellariák nevében 1130-ig Erdélyia vala; azóta Ultra- vagy Transilvania nevet veve, mivel országlóinknak túl fekvék a Szilágyon (Sil- vania); nagy fejedelemségre M á r i a T h e r é z i a emelé 1765. november 2-án ( B e n k ő I. 38.). A magyar nemzet címere sasemelkedő szárnyakkal;
a székelyéké nap és hold; a szászoké hét vár, Sieben Burgen s innen az Erdély neve az ezek nyelvén.
Geographiai és politikai ismeretére az idegent semmi iskolai munka nem vezetheti biztosabban, mint az itt is minden esztendőben megjelenni szokott tiszti kalendáriom. Tudósításaimat az 1823.- ból szedem, mert e tekintetben ott létem óta sok és nagy változások történtek.
• *) T o l d y kiadásában ( K a z i n c z y F e r e n c eredeti munkái. II. kötet. Utazások. Buda, 1839.) 115. 1.
7
/. Status provinciális.
I. Gr uber ni um, Kolozsvárit, a gubernátor előlülése alatt. Consilibriusa 16, secretariusa 14, concipistája 8. A consiliariusok ily rendel: Püs
pök, thesaurarius, vicepraeses, a királyi tábla elöl
ülője, a rendek (diétái) elölülője. A többieknek elsőbbséget, szolgálatbeli idősebbségök adja. Püs
pök, thesaurarius, a királyi tábla elölülője szorosb értelemben ide nem tartoznak.
II. C a n c e l l a r i a , Bécsben. Consiliariusa 4, secretariusa 7, concipistája 5. Ezt II. József össze- csatlotta volt 1782-ben a magyar országival, s a két rokon országnak gróf (később herceg) P á l f y K á r o l y alatt két alcancellariusai voltak: Magyaror
szág részéről gróf M a j l á t h J ó z s e f , az Erdélyiről gróf B á n f y G y ö r g y , s ennek hamar azután guber
nátorrá lett neveztetésével gróf T e l e k i S á mu e l . A kettőt II. Leopold ismét külön választá 1790-ben, s T e l e k i erdélyi cance!iarius maradt.
III. K i r á l y i t ábl a, Maros-Vásárhelytt. ítélő mestere 3, assessora 20, kik közűi 8 supernume- rariusnak neveztetik, noha fizetést von, protocol- listája 5, szegények ügyésze 1. A három protono- tariusnak egyike törvény és szokás szerint mindig katholikus, másika mindig református, harmadika mindig unitárius. Luteranus Ítélő mester nincs, mert perlekedő nincs. Erdélyben egyes eseteket kivé vén minden lutheránus szász (innen az, hogy a Luther vallása itt szász vallásnak szokott neveztetni, s a lutheránust szásznak bár pozsonyi vagy drez
dai lakos) s a szászok a szebeni úgynevezett univerzitás előtt perlekednek, mely nekik appella- torium fórumok.
IV. V á r m e g y é k és v i d é k e k (coraitatus et districtus), s z é k e k (sedes).
A m a g y a r f öl dön: 1. felső és 2. alsó Fe
hér (Albens.), 3. Küküllő, 4. Torda, 5. Kolozs, 6. Doboka, 7. belső és 8. közép Szolnok (inferior, mediocr.), 9. Kraszna, 10. Huny ad, 11. Zaránd vármegyék és a két districtus: 1. Kővár vidéke, és 2. Fogaras földje.
A S z é k e l y f ö l d ö n : 1. Udvarhely (leánya Bardócz), 2. Háromszék (kezdi, orbai, sepsi szé
kekből egygyé forradva, leánya Miklósvár), 3. Csik (alsó és felső, leányai Gyergyó és Kászon), 4. Ma
ros, 5. Aranyos.
A S z á s z f ö l d ö n : 1. szebeni (cibiniensis, Hermanstádter Stuhl), 2. segesvári (Schassburgens.), 3. brassói (districtus Corone ns., Kronstádter), 4. me
gy esi (Mediens., Mediasch — hallatja magát a vad dialectusban mind a három vocalis s mind a három accentus nélkül), 5. bisztricei district., 6. szász-se- besi (Sabaesens., Mülilenbach), 7. nagy-sinki, 8.
szerdahelyi (Mercurens., Reismarkt), 9. kőhalmi (Rupens., Ripe), 10. újegyházi (Újegyházens., Lesch- kirch) 11. szászvárosi (Szászvárosens., Brosser).
V. T a x a l i s h e l y e k : 1. Kolozsvár szab.
kir. város, 2. Maros-Vásárhely szab. kir. város, 3.
Károly (régen Gyula)-Fehérvár (Alba-Carolina; a fejedelmek alatt VI. Károlig Álba-Júlia) szab.
kir. város, 4. Szamos-Ujvár, és 5. Erzsébet város, két örmény szab. kir. város, 6. Abrud-Bánya oppid.
(alsó Fehérben), 7. Vizakna opp. (Salzburg, alsó Fehérben), 8. Vajda-Hunyad opp., 9. Kezdi-Vásár- hely opp. (Háromszékben), 10. Hátszeg opp. (Hu- n y a d b a n ),ll. Sepsi-Szent-György opp. (Három
székben), 12. Székely-Udvarhely opp., 13. Bereek
9
opp. (Háromszékben), 14. Csik-Szereda opp., 15.
Szék opp. (Dobokában), 16. Kolozs opp., 17. Torda opp. nobilium, 18. Nagy-Enyed opp. nob. (alsó Fehérben), 19. Dees, olvasd Dézs opp. nob.
(belső Szolnok), 20. Zilah opp. privileg. (közép Szolnok), 21. Ilyefalva pagus privileg. (Udvar
hely), 22. Szász-Régen opp. (Tordában).
Az erdélyi diétákat e vármegyék, vidékek, székek és taxalis helyek küldöttjei teszik. A gró
fok és bárók fejenkint jelennek meg; a regalista házaknak nem mindenik tagja, hanem mindenik- ből csak egy s az, a ki regalist kap. Az ülések egy palotában tartatnak. Ennek fenekében a sta- tuum presidens. Előtte más asztalnál a három protonotarius, egyike szembe a kettővel; itt kez
dődnek a padok két sorban egymást érve, szemben az elölülővel. A két első üresen marad a guber
nátor s gubernium számára, mert néha ezek is megjelennek, tovább a fő-ispánok stb.
[A vármegyékben az első tisztviselő főispán
nak neveztetik, a két districtusban főkapitánynak;
a Székely székekben főkirály bíráknak és főtisz
teknek (Supr. jud. regii), s mind ezek egymással egytekintetűek. De a szász székekben csak a szász-nemzet ispánja (Comes nationis saxonicae) áll egy sorban amazokkal, nem a többiek.
A második tisztviselő a hajdan Magyarország
hoz tartozott vármegyékben viceispán, az egyéb vármegyékben és székely székekben fő-bíró (Supr.
jud. nob.); a két districtusban vicekapitány.
A harmadik tisztviselő a Magyarországhoz tartozott vármegyékben főszolgabíró, mint nálunk;
minden egyéb vármegyékben és a két districtus
ban kötelességeiket fizetett assessorok viszik.
A
mi ezeknél szolgabíró, az a székely-székekben, magyarul és deákul, Dúló nevet visel; a többes számban Dulones. A mely megyékben főbírák Ítélnek; a vice-ispánok nincsenek jelen az itélet- hozásban; az ő dolgok az ítélet exequálása.
S midőn nálunk a főispáni méltóságot a hon legelső nagyjai viselik, [Erdély azt nem nézi igen tiszteletesnek, s álmélkodással hallá, hogy hely
tartói tanácsos Puky úr Abaujnak szolgabírája volt egykor, Nógrádnak Mária Therézia alatt hat lovon járó esküdtjei voltak. Szabolcsnak most is van egy, ki fél millióval bir, Zemplénnek egy másik, kire közel fél millió néz]*) Erdélyben a főispánság kevesebb mint a kormányszéki tanácsnokság, s nem ezek lesznek főispánokká, hanem a főispá
nok lesznek gubernialis consiliariusokká ; és mint
hogy Erdélyben egy személy egynél több hivatalt nem viselhet, nincs öt példa ez ellen, itt maga a gubernátor sem főispánja valamely megyének.
Oly igen különbözvén itt és nálunk a köz dolgok folyamatja, előmutatom a Hunyad várme
gyei tiszti kart, fizetéseikkel:
Fő-ispán, 1200 frt, főbíró (nálunk ez vice
ispán) három; mert annyi a járás. Egynek-egy- nek fizetése 300 frt.
Viceispán (nálunk főszolgabíró), három, 250 frt.
Regius perceptor, három, 300 frt. [Regius nevet onnan visel, mert királyi cassába gyűjti az adót. Erdélynek cassa-domestikája nincs, s ez egy
ből fizettetnek a vármegyék és székek tisztviselői, ebből építetnek s igazíttatnak a vármegyeházak, ebből tétetik ezekben minden közönséges költség,
*) Toldy kiadásában 369. 1.
11
<ebből építtetnek hidak, u ta k ; ebből tartatik a katonaság. A Sacra Diploma Leopoldi szerint Er
dély négyszázezer forintot fizet, háború idején még egyszer annyit.]*) Mindenik alatt két recti- ficator commissarius, 100 frt fizetéssel; midőn ezek rectificálnak (magyar országosan szólván, a dicátiot teszik) minden ezer forint után 5 forintot vészén jutalmul.
Főnotárius, egy, 250 frt, vicenotárius, kettő, 200 frt, archivárius, egy, 100 frt, protocollista, egy, 60 frt, soriba, négy, 50 frt.
Szolgabíró, (nálunk esküdt) tizenkilenc, ötven forinttal.
Ordinarii assessores, in‘ sedibus generáli et filiali. Nincsen kiszabott számok és fizetések.
Ezekre esztendőnként 1200 frt van kirendelvé.
Az esztendő végével felvetik, ki hány napot mun
kált, s a szerint osztják fel a pénzt.
Fiscalis procurator, egy, 80 frt, pauperum advocatus, egy, 60 frt, viarum inspector, egy, 300 frt, és két viceinspector 200 frt.
Arendae decimarum perceptor, fizetés nélkül;
de a begyült pénznek tized részét veszi. — A hajdani fejedelmek, kiosztván a fiscusra ment jó
szágokat, fentarták magoknak a dézsmát, s az arendae decimarum perceptor ennek árát szedi be. Az approbata című törvényköny szerint az ily dézsmakalangyát (aratási keresztet) a birtokos garasával válthatja be.
Stationalis commissarius, három, 60 frt, sil- varum director, egy, 300 frt, geometra, egy,
*) Toldy kiadásában 370. 1.
400 frt, orvos, egy, 400 frt, seborvos, egy, 80 írt,, bába, három, 50 frt, carcerarius, egy, 100 frt, obequitator (levélhordó), négy, 80 frt.]*)
II. Status militans.
Szebenben. A hadi fő-kormányzó alatt szol
gálók 13 lapon.
I l i . Status cameralis.
Szebenben, thesaurariatus nevezet alatt. Con- siliariusa 7, secretariusa 6, concipistája 3.
IV . Status ecclesiasticus et scholasticus.
1. A római katholikus püspök Fehérvártt 10 kanonokkal, ott a papi nevelő is (seminarium sa- pientae incarnatae). A lyceum Kolozsvárit a tör
vény és philosophia öt-öt tanítóival. Gymnásiuma e felekezetnek 8, nemzeti nagyobb iskolája 10.
A fogarasinak nevezett görög szertartásó kathol.
püspök lakása Balázsfalván, közel Fehérvárhoz, kanonokja 10, gymnasiuma 1.
2. A reformátusoknak egy superintendense, s az enyedi predikator-dioecesise (esperessége) 18, capituluma (lutheran. esper.) 2, a sajói és tekei, s itt az esperesi titulust a decánság váltja fel. E
*) Felsőmagyarországi Minerva 1832. I. 7. 8. lap.
13
két capitulumban egyesítve vannak a reform, és luth. ecclesiák s a decánság cserélgetve viseltetik, egyik esztendőben a reform., a másikban a luther.
prédikátor által.
3. A lutheránusoknak egy superintendense, ki mindig berethalmi prédikátor. Capituluma 14, iskolája 5, valamint a reformátusok igazgatásától függenek lutherana ecclesiák, úgy viszont az ezekétől is reformáták.
4. Az unitáriusok superintendense Kolozsvártt.
Dioecesisa vagyon 8, collegiuma 1, gymnasiuma 2.
Az itt előadott négy religió a törvény szerint recepta, a nem egyesült óhitűeké tolerata. Ezek
nek reverendissimus episcopusa Szebenben lakik.
Consistoriumbeli assessora 6, arehidiaconusa 34.
Erdélynek kiterjedése a határszélekkel, ezer és kétszáz négyszög mértföld, népesség másfél millió. Városai a nagyobb és kisebb helységei egyetemben kétezer ötszáz tizenhárom.
A határszélek népessége 1810-ben állott száz
harminchatezer százharmincnégy lélekből. A fegy- verfoghatók két székely és egy oláh gyalog, és négy székely lovas regementre osztatának, a ki
állított sereg együtt a felkölt nemességével 1809-ben ötvenezer főt teve.
[Erdélynek adója 1822-ben s conventionális pénzben, egymillió ötszázkilencvenhatezer hétszáz hatvanhat forint hét krajcár volt; 1823-ban egy
millió ötszázhatvannégyezer százötvenegy forint tizennyolc és fél krajcár.]*)
*) Toldy kiadásában (a következő táblával együtt) 118—122. ].
ERDÉLYORSZÁG ADÓJA.
Convention. pénzben.
V Á R M E G Y É K 1822-ik
észt.
1823-ik észt.
1. Felső-Fejér Első Perceptor 35917 40 35132 34 Második . . . . 27390 52 26824 20 2. Alsó-Fejér . Első Perceptor 75000 27 71788 32 Második . . . . 57741 30 56251 41 3. Küküllő . . Első Perceptor 37684 56 36518 41 Második . . . . 43543 50 42994 22
4. Torda . . . Első Perceptor 41133 9 38720 1
Második . . . . 34187 5 33650 12
5. Kolozs . . . Első Perceptor 52333 52 50493 42 Második . . . . 23574 46 23166 1 6. Doboka . . E gy Per'ceptor 26388 42 26167 47 7. Belső-Szolnok Első Perceptor 26837 32 26670 53 Második . . . . 32069 48 31422 1
15
V Á R M E G Y É K 1822-ik
észt.
1823-ik észt.
8. Hunyad . . Első Perceptor 38254 18 37022 22
Második . . . . 32541 35 31495 4 Harmadik . . . 18.967 31 17134 — 9. Köz.-Szolnok Első Perceptor 22922 42 23013 24 Második . . . . 20421 13 20053 9
10. Kraszna . . E gy Perceptor 25382 9 24777 17 11. Zaránd . . . E gy Perceptor 30029 48 28436 29
12. Kővár vidéke E gy Perceptor 28249 5 28357 19 730572 I 30 7093891 51
SZÉKELY SZÉKEK
1. Udvarhely . Első Perceptor 25356 41 24371 29 Második . . . . 25746 2 23486 23
2. Maros . . . Első Perceptor 27541 41 26559 24 Második . . . . 29131 52 27909 32 3. Háromszék . Első Perceptor 16654 30 16081 49 Második . . .*. 12029 49 11751 54 4. Csik . . . . Első Perceptor 9689 39 9490 50 Második . . . . 3296 37 3237 45 5. Aranyos . . E gy Perceptor 13870 2 13379 2
163361| 57 1156H68| 8
SZÁSZ SZÉKEK 1822-ik észt.
1823-ik észt.
1. Szebeni. . • Első Perceptor 62894 42 62282 29 Második . . . . 71043 41 71017 39 2. Segesvári. . E gy Perceptor 39433 44 39658! 27 3. M edgyesi. . Egy Perceptor 65076 26 65131 54 4. Nagy-Sinki. Első Perceptor 46407 25 46033 35 Második . . . . 2á532 54 23685140 5. Kőhalmi . . E gy Perceptor 21385 44 21365 40
6. Szász-Sebesi E gy Perceptor 27414 58 27054 29 7. Szerdahelyi. E gy Perceptor 26480 53 25934 29
8. Ujegyházi . Egy Perceptor 22464 34 22189 26 i/
9. Szászvárosi. E gy Perceptor 25723 7 25590 3hí
10. Brassói Első Perceptor 75041 48 73997 54 Districtus Második . . . . 65001 20 65354 17
11. Besztercei Districtus
E gy Perceptor 4550711 46039 47 617408 27 615535|49>/2 Fogaras földje Egy Perceptor 33348 32 32034 52
17
TAXALIS HELYEK 1822 ik
észt.
1823-ik észt.
1. Kolozsvár és Felek falu . 24732 14 24481 21 2. M aros-Vásárhely... 9769 13 9703 52 3. Károly-Fej érvár a zsidókkal 5292 53 5049 39 4. E b esfa lv a ... 460322 4254 41 5. Szamo3-Ujvár... 7715 59 7433 5 52113 41 50922(37 ÖSSZESZÁMÍTÁS
1. Minden vármegyék . . . . 730572 30 709389 51
2. Minden székelyszékek . . 163316 57 156268 8
3. Minden szászszékek . . . . 617408 27 615535 49 V, 4. Fogaras f ö l d j e ... 33348 32 32034 52 5. Minden taxalis helyek'. . . 52113 41 50922 38
Erdélynek egész adója . | 1596760| 7|l564151!18‘/2
Erdélyi levelek. 2
Erdély a legrégibb időben D a c i a rnedi- t e r r a n e a nevet visele. A mi a Tisza, Duna és Maros közt fekszik, Dacia Ripensis volt; s Al- pestris, a mi Erdély és Feketetenger közt. A dák nép nagy Sándor idejében Száradsz királytól fiigge, tovább Cotisótól, Boeribistatól, Dorpaneus- tól, Decebaltól. Ez megveré Domitiant, s Rómát adózójává tette. Traján letörlé a szennyet. Krisztus születése után 102. esztendőben, s Decebal orgyilko
sokat külde rá, s Traján eljőve Moesiaból (a Duna jobb feléről), s a megvert Decebal kardjába eresz- kedék.
Erdélyt a keresztény aera 274. évéig dák és góthus népek bírák. Ezentúl hunnok a nagy Etelye (Atila) haláláig 454-ben. Az ő meghasonlott három fiait (Ellák, Dencsik, Hernyák) Aldorich gepida király elkergeté, míg viszont 554-ben az avarok, kiket Alboin .longobard király szólított vala segédül ezek ellen, a gepidákat tolák el.
Midőn a magyarok 889-ben az Ural hegye s a Volga, Jajk, Tóból folyamok tájairól Euró
pába jöttek ki, Erdélyben Gryeló uralkodott.
19
T i hó*) magyar vezér elfoglald országát, s Á r
pád, kit a nép fővezérnek választott vala, s fe
jedelmének, neki hagyá az elnyert földet, de hogy ő és maradéki a magyar nép köz fejedelmétől függjenek. T i hó után fia H o r k a vette által az uralkodást, ettől fia az idősb G y u l a a szerint, a hogy Á r p á d o t (Alomnak fiát, Elődnek unokáját, Ögyögnek kis unokáját) fia Z o l t á n követé, s ezt T a s (Toxus), ezt G é za, ezt fia V a j k, keresztény nevével I s t v á n , a szent király.
H o r k a erdélyi fejedelemnek Zorabor nevű második fiától született unokája, az ifjabb G y u l a , nem tűrheté, hogy I s t v á n a magyar népnek, mely Ázsiában és itt a természet nem ismert ge- niusát források körül tisztelgeté, mivel az áldá
sát, a mindeneket táplálót ott bugyogtatja keblé
ből világosan, európai vallást ada, s magát euró- paisan királynak tituláztatá, s f e g y v e r r e k ö l t az újító ellen. Elfogaték s győzelmes rokona őtet, s B u a és B u k n a fiait megkeresztelteté s Erdélyt az ifjabb Z o l t á n igazgatására hagyá. Ennek kö
vetői, ha királyi vérből eredének, Du x , ha a nép uagyai közűi választattak, Vajvoda címet vi
seltek.
A dolgok öt századig állának így, s vajda II. L a j o s alatt Z á p o l y a J á n o s vala, ekkor a legtekintetesb magyar. Nemzetsége m ára nagy La- j o s korában főméltóságokat visele, s mind atyja I s t v á n , mind atyjának testvére I m r e, nádoraink valának. M á t y á s a fegyverrel megvett Bécsben I s t v á n t tévé vala kormányzójává, s M á t y á s
-*) T in ó t , a kik hallani nem tudtak, s még inkább nem kimondani és leírni a hallottat, Tuhutumnak nevezék el. Lehet-e valaki Tuhutum?
2
nak halála után az egymással összeegyesülni nem tudó rendek erre bízák meghatározását, kirá
lyukká ki választassák. Anyja J á n o s n a k , H e d vig, tesseni hercegasszony, testvére pedig Z á p o l y a B o r b á l a , hitvese J a g e l l ó Z s i g m o n d lengyel királynak, a mi II. U l á s z l ó n k testvéré
nek. Birtoka itt és a külföldön tömérdek ; Magyar- országon hetvenkét vár és uradalom vala az övé, s nehány királyi város, s reá néze az igen gazdag Ú j l a k i L ő r i n c n e k minden kincse s minden jó
szágai. Gyakorlott katona, ki már tizenkilenc esz
tendős korában vitézül harcola, s mint vezér s nem mint altiszt királyáért, s oly lelkű s kiműveltetésű, ki polgári kormányzásra is alkalmasnak itéltetheték.*) A D ó z s a (Székely) G y ö r g y pórhadát ő nyomta vala el, s e nagy szolgálatáért neki vala Ígérve némelyek által koronánk, ha L a j o s máradék nélkül találna elhalni.
II. Szol i má n jött a maga kétszáz ezerével, s Z á p o l y a J á n o s parancsot veve II. L a j o s tól, hogy negyven ezrét hozná utána, világosb rendelését az útban fogná venni, hogy merre for
duljon. Ez indult, s még Szegeden sem találván a várt rendeléseket, követét küldé a királyhoz.
Igazságtalan vád, és elmétlen azon felül, hogy Z á p o l y a akarva késett. Sőt inkább, minthogy egy egész sereg nem haladhat oly sebesen, mint egy magános ember, szekérre akara ülni, hogy legalább maga vehessen részt a tanácsban és
csa-*) V r a n c h i c h (Vcrantius) fentartá beszédét, me
lyet Z á p o l y a az ő jelenlétében tarta a rendekhez. En- g e l őtet még rósz katonának is szeretné tartani, mint a hogy megvetésből tótnak mondja. Mi baja volt a különben szent érzésű férfinak, könnyű gyanítani.
21
tában. De T ö m ö r i és némelyek mások, nem vé- lék szükségesnek bevárni Z á p o l y á t , s F r a n - g e p á n K r i s t ó f o t a maga tizenötezer horvátjaival, s L a j o s megverekedék. Még késett a követ, midőn Z á p o l y a megérté, hogy hadaink Mohács
nál 1526. augusztus 29-én megverettek, megfutam- tattak, s a király elveszett.
A hírre Z á p o l y á b a n nem lehete azon gon
dolatnak nem támadni, hogy magát királylyá tétesse.
G r a c c h u s - V e r b ő c z i a rákosi és hatvani lármás diétán 1505-ben végzést hozatott vala, hogy koro
nánk többé idegennek ne juttassák, s azoknak száma, kik nem szereték, a mi a szomszédban szövődött, igen nagy volt. Ellenben a III. F r i e d r i c h és I. M a x i m i l i a n s másrészről a D o b z s e U l á s z l ó közt 1491. november 23-án költ alku, és az 1515. julius 22-én véghez ment házas
sági kötés szerint*) koronánkat F e r d i n á n d
*) [ M a x i m i l i a n császár, ez az örök nagy dísze az ausztriai felséges háznak, úgy akará, hogy F í i l ö p fiától született unokáinak egyike vagy másika: az ötödik K á r o l y és első F e r d i n á n d , vagy ha ezek nem, maga ő, ezeknek nagyatyjok, vegye a D o b z s e U l á s z l ó A n n a leányát, L a j o s pedig, az A n n a testvére, Mári át , a K á r o l y és F e r d i n á n d testvérét; még pedig azon kötés mellett, hogy ha a kölcsönös sógoroknak egyike mag nél
kül találna meghalni, a fenmaradott ennek birtokaiban is örökösiiljön (Toldy kiadásában 127. 1.)]. — Az itt em lített alkut és kötést a Bonfini kiadói is felvévék, s Istvánfi b e
széli (Lib. VI.), mik következének W i e d e m a n B e a t u s -nak (a név keresztségi) írását: Justificatio quod Ferdinan- dus et conthoralis ejus A n n a sint et esse debeant, legiti- mus rex et regina heresque Coronae Hung. lásd P r a y n á l . Annál. Tóm. V. p. 134—167. P r a y a W i e d e m a n munká
jával nincs megelégedve, de annak vétkeit jóvá tették a később idők, és nevezetesen az I. J ó z s e f megválasztása, s a pragmatica sanctio.
a legnagyobb igazsággal kívánhatta, s azt kívánta a két egymással birtokunkért versengő hatalom közt, tulajdon boldogságunk is*), a mint az idők mutatják.
Z á p o l y a vesztegle, mert a közönséges riadásban a maga maroknyi népével S z o 1 i- m á n n a k győzedelmében szilajkodó igen nagy ha
dát útjában Buda felé elszakasztani neki lehetet
lenségnek látszhatott. Felkerüle tehát Tokajba, mely az ő birtoka volt**), hogy a kik itt mint egyetlen menedékökhez hozzá futkosának, végez
hessen. V á r d a i Pál , egri püspöknek az eszter
gomi érsekséget igéré, ha őtet megkoronázni kész leend. A koronaőr P r é n y i P é t e r n e k pedig az
*) F e r d i n á n d cseh királynak, s később római csá
szárnak rokonsága. Nagy atyja s nagyanyja: Első Ma x i m i- l i a n császár és Má r i a a burgundi hercegség örököse;
atyja és anyja: F ü l ö p a szépnek elnevezett castiliai király és J o a n n a , ki szüleitől F e r d i n á n d u s catholicus arra- goniai királytól, és I z a b e l l a castiliai és leoni királynétői az egész spanyol monarchiát vévé örökségül; testvérei és sógorai: 1. ötödik K á r o l y római császár s spanyol király;
2. Má r i a , a Mohácsnál elveszett II. L a j o s magyar király gyermektelen özvegye; 3. I z a b e l l a , C h r i s t i e r n u s dán király hitvese. Ezen utolsónak C h r i s t i e r n a leánya ment F e r e n c lothringiai s barii fejedelemhez, kitől uralkodóink erednek.
**) Sokan tagadják, hogy Z á p o l y a Szegedről To
kajba feljött, de arról épen nem hágy kételkedni az az 5 levele, melyet innen ereszte Bártfa városához. Lásd azt S z i r m a y n a k Notitiahistor. comit. Zemplin. című munká
jában 1. 49. Ex Tokay in Festő B. Galli confess. anno 1526.
jában 1. 49. Ex Tokay in Festő B. Galli confess. anno 1526.