Rész-egész relációk ábrázolása

Az érthetőség kedvéért a jelentések, átmenetileg, ismét egyszerű, egyszerepű szögpontok lesznek. A képmásokat továbbra is szempontként használjuk. Az egyszerű szög­

pontok most egyszerű entitásokra vonatkozó információ különböző részeit teszik függetlenül elérhetőkké (17.ábra). N—KAR a D-KAR meg festendője, míg D-EMBER-ben lefestő volt. A 17.ábra nem mutatja a 13.ábra összekötő részeit, mert ezek nem láthatók, amikor N-KAR-t D-KAR—

böl nézzük. A 17.ábra összekötő részei hasonlóképpen láthatatlanok a 13.ábrán.

17. á b r a . A D - K A R k é p m á s

Nem cél sí:er ö. az N■-KAR--r a vonat koz ő össz es i n f or mác i öt D-EMBER-be tenni» mert akkor nem tudnánk kialakítani a részletek szintjeit» és problémát jelentene a többszörös részek ábrázolása. Ha az információ a "természetes"

testrészekn&k megfelelöen választo11 képmá.sok gyö.jtemé-nyében oszlik el» akkor csak az adott szövegkörnyezethez

szigorban hozzátartozó információt kell aktiválni. Ha D--KAR külön képmás, akkor N-KAR kettős szerepet játszhat:

egy általános kar ábrázolása mellett a test összes kar­

jának generikus halmazát is ábrázolhatja. így a szögpont vagy egy egyszerű, képmásban lévő, hasonló entitások halmazát, vagy ezen halmaz tipikus elemét ábrázolja aszerint, hogy melyik összekötő részben használják. A 13. ábrán az N-KAR-t más szögponttal összekötö részek a tipikus elem szerepében használják N-KAR-t. A D-EMBER-t ki kellene egészíteni (NUMBER N-KAR 2) összekötő résszel is. Ez az összekötő rész az N-KAR által ábrázolt halmaz méretét mutatja, és így korlátozza az N-KAR~ral ugyan­

azon lekötőben párosítható" példa szempontok számát.

NUMBER összekötő rész nélküli generikus szögpont egy adott lekötiiben csak egyszer szemléltethető' példával (a megfestendő mindig ilyen).

Ha külön generikus szögpontot használnánk a többszörös rész minden egyes generikus előifordulására, akkor

- a sok előfordulás pazarló ismétlést vonna maga után, pl. egy százlábú, esetén;

- a testrészt nem egy egyszerű, szögpont ábrázolná, így a karra vonatkozó "arm" sző'tári bejegyzésnek a két generikus kar szögpontot az "arm" két különböző' jel ént éseként kellene kezelnie. Ezt a problémát megoldaná a test karjainak halmazát ábrázoló* további generikus szögpont bevezetése;

- "egy kar" ábrázolásához a bal és a jobb kar között tetszőlegesen és szükségtelenül választani kellene;

esetén a maximális számot

Néha szükség van a többszörös részek megkülönböztetésé­

re, mert különböző generikus információ vonatkozhat rájuk (pl. a bal és jobb kar valóban különböző). Ez a megkülönböztetők (distinguisher) használatával valósít­

ható meg. Olyan cimkehalmázról van szó, ami lehetővé teszi, hogy minden egyes generikus rész egyedülállóan azonosítható legyen egy megkülönböztetövel vagy megkü­

lönböztető gyűjteménnyel. N-KAR esetében éppen két ilyen cimke van: L-BAL és L-JOBB, a bal és a jobb megfelelője­

ként. Az L-BAL-lal megkülönböztetett N—KAR jelölése írásban: t-! N—KAR (L-BAL). Egyetlen részt vagy a részek részhalmazát magába foglaló generikus információ kezelé­

séhez olyan összekötő részeket engednek meg, melyek csak akkor vonatkoznak a szögpontra, ha az megvan cimkézve ezen megkülönböztetők egyikével. E!gy példa szögpont sajátságossá válik, ha a megfelelő lekötőben a generikus szögpontjával való párosításhoz alkalmas megkülönbözte- tőt csatolunk.

Ha egy képmás megfestendője más entitás része, vagy valamilyen egyéb módon más entitás létezésére utal, akkor ez a képmás lényegében nem teljes. Teljessé téte­

léhez szükség van annak a másik entitásnak a képmására, melyben saját megfestendője feltehetően lefestő. így D- KAR-nak nincs teljes értelme D-EMBER nélkül. Azt mond­

juk, hogy D-EMBER a D-KAR BON képmása (Sine Qua Non = elengedhetetlen feltétel).

SQN struktúrának nevez2 ük a képmások olyan fáját, mely­

ben a szül* képmások gyermekeik SQN képmásai. Az ugyan­

azon bonyolult entitást ábrázoló képmásokat rendszerint egy SQN struktürába szervezik. Nyi l vánvalóan nincs min­

den képmásnak SQN hierarchiabei i felettese. Ezek a képmások lesznek az SQN hierarchiák gyökerei. l'gy D- EMBER lesz D-KAR, D-FEJ, D-I..AB stb. szülője, és ugyanak­

kor D-KAR lesz D-UJJ szülője.

Az SQN és az általánosító struktúrák merőlegesek egymás­

ra abban az értelemben, hogy az SQN struktúra független az általánosító struktúrától, és az általánosító struk­

túra kiegészítője. A két struktúra-típus annyiban hason­

lít egymásra, hogy mindkettő számos olyan különálló fát hoz létre, melyek sok, egymással kapcsolatban lévő képmást csoportosítanak.

Valahányszor egy képmást példával szemléltetünk, minden leírásnak, mely egy SQN hierarchiában e képmás szülő leírása, megfelelő példával valói szemléltetése kell legyen. A két leírásban közös szögpontok közül egy vagy több SQNNODE—ként jelölhető meg; ezeket a szögpontokat ugyanazon példa szögpontok szemléltetik mindkét lekcitöben. így D-KAR példával való szemléltetéséhez szükség van a D-EMBER példával valói szemléltetésére;

ezen kívül N-VALL-nak és N-KAR-nak - melyek a D-KAR SQNNODE-jai - mindkét lekötóben ugyanazon példa szögpontokkal párosítottaknak kell lenniük.

Az SQN struktúrák létezése megköveteli az (SZÍ) szabály fel ülvi z sgálatát.

(SZ3) Egy szögpont egy adott képmással kapcsolatban van,

ha vagy az adott képmásban van» vagy egy olyan képmásban, melynek az adott képmás közvetlen vagy közvetett őse egy SQN hierarchiában.

(BZ3) kétségtelen kapcsolatot ad pl. a

Fred walked into the room; his nails were cracked and dirty.

mondatban "nails"-re. Miután egy képmás lekötésekor az SQN h i e r a r ch i abeli s z ülö k ép mások me g f ele l ö le k öt ö it is létre kell hoznunk, (5Z3)~nak nem kell kitérnie az SQN hi e r ar c hiában lévö ut öd vagy testvér kép máso k r a .