Az erdélyi fejedelmek között II. Rákóczi Györgyöt (1621–1660) nevez -hetjük a törökkel vívott harcai és a sikertelen lengyelországi hadjára -ta miatt hadakozónak. Már gyerekkorától uralkodásra készítették fel.
Apja bibliaolvasásra és templomlátogatásra nevelte. Váradi kapitányként 1643-ban vette feleségül a Báthori család utolsó sarját, Báthori Zsófiát.
A katolikus feleség reformátussá lett, csak férje halála után vette visz -sza vallását. Már 1642-ben fejedelemmé választották, de csak 1648-ban
iktatják be. Erdélyi fejedelemként pontosan fizeti az adót a töröknek, ezért is rendelik alá a moldvai és a havasalföldi vajdákat.
Politikájának fő eleme a len -gyel trón megszerzése, amit már apja is megvalósíthatónak vélt, és természetesen a török szorításá-ból való szabadulás. A fejedelem figyelemmel kísérte a nemzetközi eseményeket is politikai irányvona -lának megvalósítása érdekében. A lengyelországi svéd invázió idején a svédekkel köt szövetséget, hogy megszerezze a lengyel királyi ko -ronát. Továbbá 1651-ben Erdély -ben tárgyalásokat folytatott Bohdan Hmelnickijjel, a kozák hetmannal, aki a lengyelek elleni fellépés fejé-ben támogatta, de csak jóval később, 1656. szeptember 7-én kötnek szö-vetséget. Ezután Rákóczi december 6-án aláírta X. Károly svéd király szövetséglevelét is, így erős len -gyelellenes koalíció jöhetett létre.
Rákóczi a nemzetközi viszonyokat kedvezőnek vélte egy lengyel -országi hadjárathoz, ugyanakkor anyja és egyes tanácsadók óva intették a külföldi felvonulástól. Mozgósította híveit, és a Máramaros vármegyei Visk városát jelölte ki gyülekezőhelyül, 1657. január 14-én ide rendelte katonaságát. Itt újra tárgyalt a már említett szövetséges államok küldöt-teivel. Fényűző sátrat rendezett be a koronavárosban, ahol többek között fogadta Alekszej Mihajlovics orosz követet, aki értékes ajándékot hozott Rákóczinak, avval a céllal, hogy eltérítse a hadjárattól. A fejedelem azon -ban az ajánlat ellenére a svéd király támogatásá-ban bízott. Január 17-én Visken szervezett országgyűlést, a rendek itt négy törvénycikket fogadtak el, főképpen az adózás feltételeit rögzítették. Rákóczi kinevezte helytartó -it: Rhédey Ferencet, Barcsay Ákost és Serédy Istvánt. Rhédey Ferencben Erdély következő fejedelmét tisztelhetjük, családi kapcsolatai huzamo
-6. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem
16
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Csatáry György sabb ideig Máramaroshoz kötötték, Huszton hunyt el 1667. május 13-án.
A Visken összegyűlt mintegy 30 ezres erdélyi sereg 1657. január 18-án indult útnak Kövesligeten át Lengyelország felé. Ökörmezőn ke -resztül vonult Hidegpatakra, Iszkára, Priszlopra, majd nagy erőfeszítések árán kelt át a hágón. A sziklás he-gyeken katonai felszereléssel vonul -ni nagy megpróbáltatást jelentett és nagy haditeljesítménynek bizonyult.
A fejedelem kiemelt zsoldot fize -tett katonáinak, maga is tisztította a havas utakat. A sereg egy része Rákóczi utasítására más irányba, a Beszkidek felé vette útját. A had ja -nuár 30-án ért Szkoléba, innen küld -te a fejedelem Kemény Jánost egy csapat élén a lengyel híveihez. Ezután elfoglalták Krakkót, majd Varsót is.
Rákóczihoz előrenyomulása közben 20000 kozák is csatlakozott, s így a katonaság létszáma, mely eredetileg mintegy 18000 lovasból, 5000 erdélyi gyalogból és 6000 oláhból állt, jelentősen megnőtt. A látszatgyőzelem után Rákóczi egy megváltozott politikai-hadi környezetben találta magát, mely -nek eredményeként lengyelországi megerősödése nem sikerülhetett. A svéd király a dánok támadásának hírére visszavonult főhadával lengyel földről, a Porta parancsot adott a tatároknak az erdélyi hadak kiűzésére Lengyelor -szágból. Különösen érzékenyen érintette Rákóczit, hogy családjának régi rokonai, barátai mind ellene fordultak. A sereg visszafordultával a kozákok hazakísértették magukat és roppant zsákmányukat az erdélyi hadakkal, s mihelyt közel voltak országukhoz, egyszerűen faképnél hagyták a fejedel -met. A fejedelem végül a lengyelekkel megalázó békét kötve alig három-száz fős kísérettel hazamenekült.
Ezt a hadjáratot önálló fejedelemként hajtotta végre, a török jóváha -gyása nélkül, nem fogadva el a vazallusságot. Tettéért súlyosan fizetett, a vereség után Rákóczi katonáira tatár rabság várt, itt jelentős részük meghalt, másik részük pedig csak magas váltságdíj lefizetése után szabadulhatott.
Kemény János, a sereg vezetője is tatár fogságba esett.
Ezután újabb tragédia vette kezdetét. A lengyel Lubomirsky marsall a fejedelemnek tett ígérete ellenére bosszúhadjáratot indított a Rákóczi-birto
-7. A Rákóczi-család címere
kok ellen. A marsall katonái 1657. június 15-én átkeltek a Beszkideken, és vé-gigrabolták egész Északkelet-Magyarországot Szepestől Máramarosig. Mun -kácsot, Beregszászt, Visket felégették. Beregszászban a katolikus templomba menekült embereket kivégezték, a templomot felgyújtották. A bosszú jeléül a templom falára ezt írták: „Vicem pro vice reddo, amice, tibi!” (Jelentése: a kölcsönt a kölcsönért visszaadom neked, jó szomszéd). Ekkor pusztították el Kismuzsaly községet, amelynek romtemploma ma is mementóként szolgál. A történelmi szakirodalomban feljegyzések tanúskodnak a károkról.
Rákóczi kudarca után Erdélyt török-tatár rablótámadás fenyegette. Az országgyűlés 1657 októberében Rhédey Ferencet választotta fejedelemmé, de Rákóczi a székelyek és a hajdúk segítségével már 1658 elején visszasze -rezte a hatalmat. Tárgyalt a Habsburgokkal, de Lipót császár biztosította a törököket, hogy támadásuk esetén nem avatkozik be. Ennek következmé -nyeként a tatárok pusztították Erdélyt. Ezután Barcsay Ákost választották fejedelemmé, ha nagy összegű hadisarc és erődítmények elvesztése árán is, de megmentette az országot. Rövidesen azonban Rákóczi az alföld észak -keleti területén a székelyek segítségével Barcsay ellen indult. A többször lemondatott, majd újra megválasztott fejedelemről feljegyezték, hogy ki -váló katona volt, mindig az első sorokban harcolt. Az ellene felsorakozó törökökkel vívott szászfenesi csatában (1660. május 23.) megsebesült és rövid idő múlva meg is halt. Halálával az addig bizonyos
politikai-gazda-8. II. Rákóczi György rendelete bírósági ügyekkel kapcsolatosan. Földvár, 1653. június 26.
18
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Csatáry György sági mozgásteret élvező Erdélyt is korlátozza a török. Később a törökök megadásra kényszerítik Váradot, a város eleste után az éppen nyomtatás alatt álló Váradi Biblia példányait még épségben elszállították.
II. Rákóczi György Ferenc fiát még 1652-ben fejedelemmé válasz -tották, de halála után feleségének és fiának el kellett hagynia Erdélyt.
II. Rákóczi György után kevés irathagyaték maradt a Kárpátaljai Ál -lami Levéltárban. Mindössze öt rendelete áll rendelkezésünkre. Annál több írását őrizték meg Báthori Zsófiának, akinek több mint 30 saját kezűleg aláírt levele található levéltárunkban. Rendelkezett magán-, vagyonügyi, kereske -delmi kérdésekben. Az okiratokat a környező vármegyék, városi főbírók és a munkácsi püspökség iratai közt találhatjuk meg. II. Rákóczi György ugyan sokat tartózkodott Munkácson, de a munkácsi domínium ügyeit felesége ve -zette. Ezúttal a fejedelem által aláírt iratokról számolunk be.
1650. április 6-án Gyulafehérváron II. Rákóczi György Tóth Mihály máramarosszigeti lakosnak állított ki nemeslevelet. Ez a dokumentum má -solatban maradt ránk. Hasonló ügyekben számos alkalommal rendelkeztek az erdélyi fejedelmek. A báró Perényi család iratanyagában található Rákó -czi 1650. december 9-én kelt levele, amelyben bírósági peres ügyben foglalt állást: Lencsek István nemes ellen elfogadott bírósági határozat végrehaj-tásáról döntött Kőrösi István javára. Ez egy eredeti, viaszpecséttel ellátott dokumentum. Továbbá 1653-ban Földvárról írta, hogy a Géres Anna elleni peres eljárást napolják el. Ezenkívül két levele maradt ránk a máramarosi öt koronaváros gyűjteményében az 1655. december 13-ai döntéséről, amikor is a Técső, valamint Szaplonca és Remete községek közötti határ megálla -pítása ügyében ismertette álláspontját. Az iraton jól látszik az eredeti viasz -pecsét, és megőrizték a kapcsolódó másolatot is.