Pro supplicatione domiuorum Hungarorum sacre Maiesta-tes sedem judiciariam dignis personis jurisperitis, grauibus et
aequitatem amantibus ornare dignabuntur, ita vt in admi-uistracione justicie nullus defectus esse possit.
In executionibus peragendis permittetur vt quisque uta-tur, pro arbitrio suo et loci commoditate, vel vicecomitibus et judicibus nobilium vel capitulo quo voluerint, quemadmodum prioribus quoque comitijs constitutum fuerat.
Quia querele facte sunt de precio et taxacione literarum, placuit igitur vt de precio et redempcionibus literarum antiqua consuetudo tempore diuorum Mattliei et Ladizlaj regum ob-seruata nuuc quoque obseruetur apud magistros protho-notarios.
Gomites comitatuum racioue officij suj, pro more vetere, juramentum prestare debeant tam sacris Maiestatibus, quam
nobilibus illius comitatus cuius honore funguntur.
Quemadmodum autem in prioribus comicijs conclusum fuerat, ita nunc quoque deliberatum est, vt telonia denuo erecta atque eciam sicca vbique depouantur, ue exactionibus illegit-timis et non necessarijs promiscua multitudo questum faciens quoquomodo oneretur, ad quorum deposicionem singulares persone cum magistro prothonotario deligantur, neque impos-terum illa ipsa thelonia erigantur, sub pena amissionis et
oc-cupacionis bonorum illorum vbi tlielonia existunt.
Publico eciam voto sancitum est, vt arestaciones fieri
debeant per magnificos Melchiorem Balassa capitaneum,
Cri-stofforum Hagmassy, Tomam Yarkoch, Franciscum Nemethy
et alios pro danmis ingentibus alijs atque alijs temporibus per
Georgium Bebek et illius seruitores colonis nobilium fidelium
sacrorum Maiestatum illatjs.
Nos itaque humili supplicacioue praefatorum regnicola-rum nostroregnicola-rum clementer exaudita et benigne admissa, pre-scriptos articulos ratos gratos, ac omuia iu eis contenta ac-cepta habentes. In onmibus eorum clausulis et punctis appro-bamus roboramus et ratificamus, atque tam nos filiusque noster serenissimus firmiter obseruabimus quam eciam per alios quo-rum interest obseruari faciemus. Datum Albe Julie, sabbato proximo post festum beatorum Viti et Modesti martirum anno dominj quo supra.
(Egykord peldany pocset nelkiil a nagyszebeni Bruckenthal muzeum-ban Art. Diact. authcnt. Transs.)
X I I . 1559. jun. 12.
A 'lyulafehervdri orszdggyiiles vegzesei a szekelyek llgycben.
a) '
Nos Joannes secundus, dei gracia, electusrex Hungari^, Dalmaci^, Croacie etc. Memori§ commendamus per presentes.
Quod fidelis noster prudens et circumspectus Sebastianus Nyerges iudex oppidi nostri Zekelwasarhel, suo ac ceterorum ciuium et iuhabitatorum eiusdem oppidi nomiuibus et personis nostram veniens in presenciam, supplicauit nobis humillime, vt nos articulos, super supplicacionibus dominorum Siculorum in comicijs hic Albe Julie ad duodecimum diem mensis J u n i j in anno domini 1559 per nos atque deffuuctam Maiestatem re-ginalem dominam genitricem nostram charissimam pi§ memo-rie confectos, inter publicos articulos a foelici ingressu nostro editos requirifacere, ipsisque in transsumpto litterarum nostra-rum extradari et emanari facere dignaremur quonostra-rum quidem articulorum tenor talis est.
D e l i b e r a t i o n e s s e u a r t i c u l i p e r s a c r a s M a i e s t a t e s H u n g a r i e , D a l m a c i e , C r o a c i e e t c s u p e r s u p p 1 i c a t i o n i b u s d o m i n o r u m S i c u 1 o r u m i n c o m i c i j s A 1 b e J u 1 i e , a d d i e m d u o d e c i m u m J u n i j c e l e b r a t i s , c o n f e c t i , a n n o d o m i n i 1559.
1) Cum sacre Maiestates, inter reliquos fideles subditos suos, domiuos Siculos in clementi et benigno respectu semper habueriut, et ipsorum libertatibus conseruandis fauei int, nunc
118 ERDEI.YI ORSZAGGYULfiSEK.
quoque supplicem libellum per ipsos oblatum faueuter comple-ctuntur, ac illos ipsos in suis juribus et autiquis libertatibus, quantum protemporis racionefieripoterit, conseruare statuerunt.
2) Cuiu autem inquisicioni et perlustracioni fiende illi ipsi Siculi causam prebuerint, propterea quod relictis articulis iu generalibus comicijs Thorde super imposicione tax^ flore-norum duodecim millium, pro solita consuetudine sua, inqui-linos proprios primores Siculi supportatos habuerunt, et pro-miscuam plebem contribucione integra florenum vnum et de-narios quinquaginta faciente onerauerunt, atque ob id promi-scua plebs Siculorum sepius sacris Maiestatibus questa est, itaque libuit communicato consilio cum dominis consiliarijs suis et regni, vt quemadmodum inquisicio in vtraque sede Maros et Wdvarhel per delectos ad id viros peracta est, ita eciam ex-actio per illos ipsos fieri debeat, non possunt enim iUis sacre Maiestates quoquomodo parcere, cum reliquis sedibus non pe-percerint. Tamen in posterum eiusmodi inquisiciones et perlu-straciones inter ipsos nullomodo fient, sed intra limites suos permanere et consistere statuerint, quin pocius Primores vni-versi vnacum primipilis, illis videlicet qui iuxta veras radices ex auis et atauis primipilis descenderunt, et quorum maiores tempore eciam predecessorum regum Hungari^, diui Matthi^ et aliorum, probe etstrenue militarunt, et sanguinem fuderunt, nequaquam in posterum dicabuntur, imo in antiquis libertatibus illesi, milicie et belligeracionibus seruabuntur, quos sacre Maiestates certis temporibus perlustrari facere et illorum militares apparatus eciam pernoscere volunt.
3) Emittentur autem ad singulas sedes viri digni et fide-les, qui singulis possessionibus portas connumerabunt, et pro instructione illispersacras Maiestatesdanda inquilinos seruoset communem plebem Siculorum fideliter et recte connumerabunt.
4) Quantum ad belligerandum et expedicionem milita-rem attinet, Siculi parabunt se se et mouebuntur, quemadmo-dum domini regnicole decreuerunt, et necessitas regni postu-lauerit, id quod ex litteris sacrarum Maiestatum super ea re ad
ipsos mittendis clarissime cognoscent, et mouebunt vel iu totum vel ex parte, pro litterarum regiarum tenore.
5) Oppida Siculicalia ab alijs Siculis auulsa sunt, illa
enim contribucionem reddere coguutur ad necessitatem ex-cels^ portf, nec possunt dupplici onere premi, et sane placuit sacris Maiestatibus illa oppida in suis libertatibus conseruari, quemadmodum clemeuter fauent libertatibus reliquorum Sicu-lorum vniversis.
6) Judicibus regijs oflicia couferentur, vt consuetudiue laudata, et diguitate sacrarum Maiestatum conueniente, in sin-gulis sedibus vtuntur, nec mulct^ aut birsagia pro arbitrio of-ficialium exigi permittuntur, neque tamen illos ita negligi sacre Maiestates paciuntur, vt aut prouentibus quoquomodo priuentur aut inter ceteros parui liabeantur, flottipendan-turque, quia euim sacr^ Maiestates palam vident, et ex tes-timonijs singularum sedium sub fide productis aperte col-ligunt, judices regios inter reliquos status Siculorum negli-gencius baberi, nec onerum birsagialium dignam porcionem, vt par et conueniens esset, et ofliciales principum optimo iure mererentur, illis admiuistrari, statuerunt itaque vt deinceps judices regij iu singulis sedibus Siculicalibus iu honore et
exi-stimacione digna babeantur, et in eo sint respectu, quo priuci-pis dignitas vere, aperte, et in solidum elucere possit, persone enim sue et diguitatis sacr^ Maiestates precipuum respectum haberj volunt.
7) Itaque judex regius, personaliter si in seruicijs sacra-rum Maiestatum vel regni occupatus non fuerit, judicijs publi-cis omnibus interesse debebit, si vero ipse iu persoua sua pro-pter seruicia regia aut regni, vel alia certa impedimenta et oc-casiones interesse non poterit, substitutum alium quempiam loco suo delegare debeat,
8) Sontes autem et maleficiarij, per leges publica senten-cia condempnati, pro consuetudine regni et deliberacione do-minorum regnicolarum, vltimo supplicio affici debebuut, nec pactacionibus vllis eliberabuntur, nisi forte gracia principis succurrerit.
9) I n Birsagijs furuin, homicidiorum, fornicacionum, adul-terij effusiouis saguiuis, mutillacionum membrorum, periuriorum, percussorum, liuida membra generancium, judex regius iu siu-gulis sedibus Maros, Wdwarhel, Aranyas, Chyk, Gyergyo, Kyzdy et Orbaj habiturus est iutegram mediam partem,
reli-120 EUDKLYI O n S z A G G Y f L E S E K .
quam vero integram mediam partem diuidant inter se capita-neus, judex sedis et assessores pro consuetudine illorum.
10) Item in omnibus prouentibus, birsagialibus videlicet, appellacionum, inuasionis domorum et aliorum omnium actuum potenciariorum, et sentencijs capitalibus, ac alys eciam ad sum-mam integram vnius floreni et supra se extendentibus, judex regius in singulis sedibus babiturus est integram mediam partem.
11) Pignora pro birsagijs accepta estimari debebunt, et si amplius valuerint quam Birsagium esset, si redimi non pos-sunt, judex post triduum pro se retinere poterit, valorem ta-men excedentem reffundere debeat et teneatur.
12) Deliberatum est preterea, quod rectantias vniuersas exigat judex regius cum capitaneo et judice sedis.
f 13) Item quod judex regius prouentus seu birsagia sua qualiacumque simulcum judice quartali exigere et leuare pos-sit, qui quidem judex si cum judice regio venire recusauerit, judex ipse regius eciam sine judice quartali sua birsagia
exi-gendi babeat potestatem.
14) Ceterum judex regius, ad quamcumque possessionem diuerterit, bonest^ excipiatur, et libere vbicumque voluerit agere possit, suius tamen sumptibus et expensis viuat, citra lesum populum communem aut alium quempiam.
15) I n negocio tamen salis et mulctis seu birsagijs vec-torum salium antiquus modus obseruetur, cuius birsagiuni soli judici regio cedet.
16) Quod si forte offensio aliqua illegittima per judices regios contingat, volunt illos sacre Maiestates iuri stare opor-tere, in illa sede, vbi offensio per illos facta est, instar comi-tum singulorum comitatuum inter nobiles, vbi si comites deli-querint, statim iudicari consueuerunt. Appellacio tamen ma-neat integra, vtrique parti, ad sacras Maiestates tienda.
17) Quoniam in judicio comprobatum est primores Sicu-los ab ipsis primipilis non tantum in tribus sedibus, sed eciam in reliquis decimas exegisse, deliberatum est itaque, vt sacris quoque Maiestatibus veras decimas reddere debeant.
18) Permittunt eciam sacre Maiestates clementer, ut equi itinerantibus binc in Moldawiam, vel ex Moldauia vsque ad
Maiestates sacras, citra litteras et mandatum illarum minime dentur, sed ubi littere Maiestatum sacrarum fuerint, parcere illis in bac re nullomodo possunt, licet non nisi in arduis rebus in eiusmodi negocijs onerare conabuntur.
19) Deriuacionem aque per ofticialem arcis Georgen factam iu dispendium eorum valde magnum sacr^ Maiestates quamprimum intelligent ab officiale et rectificare contendent, ita vt de liac re queri nequeant.
20) Cum Moldauis et Transalpinensibus illacionem dam-norum, et abactionem pecorum, boum equorum interceptionem, et tot violencias sacr^ Maiestates ita sopire et conciliare sta-tuerunt, vt vtrinque et binc e Transylvania et Moldauia atque regno Transalpinensi controuersie et rapine conquiescant.
21) Porro quoniam Siculi nulla privilegia produxerunt, sacr^ Maiestates ipsis privilegia dare vel confirmare non pos-sunt. Statuerunt tamen clementer bonum ordinem presentibus articulis conscribere et illis sub sigillo concedere, et ita rem temperarunt, quantum quidem fieri potuit, vt inter tot rerum difficultates, tum necessitatis public^ conseruacionisque regui, tum libertatis eorum retinende clementer racionem babuisse dinnoscantur.
22) Articulos vero presentes mandant sacrae Maiestates illesos, inuiolatos in omnibus punctis et clausulis futuris tem-poribus semper in solidum obseruari. In cuius evidens robur et testimonium cbyrograpbo et sigillo autentico munire illos voluerunt. Date Albe Julie 14 die mensis Augusti anno domini millesimo quingentesimo quinquagesinio nono.
Nos itaque premissa supplicacione annotatj Sebastiani Nyerges judicis, suo, ceterorumque ciuium et inbabitatorum dicti oppidi nostri Zekelwasarhel, ') nostre facta Maiestati re-gia benignitate exaudita, premissos articulus inter reliquos requiri et reinueniri fecimus, requisitorumque et reinuentorum tenores de verbo ad verbum siue dimimicione et augmento ali-quali transcribi et transsumi, presentibusque litteris nostris in-seri facientes, memoratis judici, ciuibus, et inhabitatoribus pre-dicti oppidi nostri Zekelwasarhel jurium suorum ad cautelam
') I t t a leiro s az u j r a olvaso feledekenysegeb(51 k i m a r a d t e szo : nominibus.
extradandos duximus. Date Albe Julie vndecimo die mensis Novembris anno domini millesimo quíngentesimo sexagesimo secundo.
(L. S.) Lecta.
E r e d e t i j e , a z a l j á r a p a p i r s z e l e t t e l b o r í t o t t vörös pecse'tviaszba n y o -m o t t é p p e c s é t t e l , a z e r d , -m u z e u -m b a n ( J o s . C o -m . K e-m é n y c o d e x a u t h e n t . a r t i c. d i a e t. T r a n s . T o e-m . I.).
b)
Mi második János, Istennek kegyelmességéből Magyar-, Tóth- és Horváthországnak választott királ(ya).
Adjuk emlékezetűi ez levél által, hogy az mi eszes és gondviselő hívünk Nyerges Sebestyén, mi városunknak Szé-kely-Vásárhelynek bírája, az ő maga és ugyanazon város pol-gárinak, és a több ott valóknak nevével és személyekben mi előnkbe jővén, könyerge mi nekünk alázatoson, hogy mi az székely uraim könyergésérűl való articulusokat, melyek itt Fe-jérváratt az 1559. esztendőben szent Iván havának tizenketted napjára való gyűlésbe(n) mi általunk és az meg holt Királné Felség, mi kegyel(mes) emlékezetű szerelmes assszonyunk anyánk által végeztettenek, a mi bódog be jövetelünknek utánna közönségesen végezett articulusok között megkeres-tetnek, és ki íratott levelűi nekiek ki adni méltóltatnók. Mely
articulusoknak rendi tartása ez :
A z 1559. e s z t e n d ő b e n F e j é r v á r a t t S z e n t I v á n h a v á n a k t i z e n k e t t ő d n a p j á r a v a l ó g y ű -l é s b e n ű F e -l s é g ö k á -l t a -l a z s z é k e -l y u r a i m k ö-n y e r g é s e f e l ő l v é g e z t e t e t t a r t i c u l u s o k .
1) Miért hogy ű Felségök, az több engedelmes hívei kö-zött, az székely uraimhoz mindenkor kegyelmes és kegyes te-kintetbe voltanak, és az ű szabadságok meg tartásának ked-veztek, mostan is be adott supplicatiójokat jó akarattal fogják, és üket rígi szabadságokban, a menüire lehetséges az üdőnek mi voltáért, el tökéllették meg tartania.
2) Holott penig az feleltetésnek és czirkálásnak önnen magok adtanak legyen okot, avval, hogy hátra hagyván az thordai közönséges gyűlésben, az ű szokott szer tartások sze-rint, tizenkét ezer forint ravatalrúl végezett rticulusaokat, a
fűfű székelyek az ő sellyéröket ki vötték belőle, és az köz rend-beli kösségre az egész egy forint és ötven pénz adóúl terhel-ték, kiért az köz rendbeli kösség ű felségöket gyakor panasz-szal érte. Tetszett azért ű Felségüknek tanácsival egyetemben, hogy a miképpen mind a két Maros és Udvarhelyszékbe alioz választatott személyek által lett az feleltetés és az czirkálás, azonképpen ugyan azonok szedjék is. *) Mert nem kedvezhet ebben semmiképpen ű felségök nekik, holott a több székeknek sem kedvezett, mindazáltal ennek a túlján afféle feleltetés és czirkálás semmiképpen nem leszen közöttök, ha magok nem adnak okot reá, és az ű határokban maradnak és állnak meg, sőt inkább mind a fűfű székelyek, azokval a ló fejekkel egye-tembe, kik tudni illik igaz gyökér szerint ló fű ősöktől szár-maztanak, és kiknek az íí eleik Mátyás király és egyéb kirá-lyok ideibe jámborúl és serínyen vitézkedtenek, és véreket on-tották, semmiképpen ezentúl meg nem rótatnak, sőt a régi sza-badságokban, meg sértés nélkül, a vitézlő dologra és hadako-zásra tartatnak meg, kiket ű Felségök bizonyos időkben meg mustráltat és készületüket meg tudatja.
3) Minden székre penig alkolmas és hív személyek bo-csáttatnak, kik minden faluknak számlálnak kapukat, és az ű felségök nekik adott instructio szerint, mind sellyért, szolgát?
és a köz kösséget híven s igazán rónak.
4) A mi az hadakozasnak dolgát és az vitézlő készületöt nézi, székelyek úgy készülnek és mozdulnak, a mint az országi urak végezték, és a mint az ország szüksége kévánja, kit ak-koron az ü Felségök arrúl küldött levelébűl meg értnek, és mozdulnak vagy mindenestül vagy rész szerint, az levél tar-tása szerint.
5) Az székely városok az egyéb székelségtül külön
sza-A gr. Mikó I m r e által kiadott E r d . t ö r t , a d a t o k H L k ö t . 266. l a p j á n e h e l y r e következő j e g y z e t van téve : »Itt a m á s o l a t b a n né-h á n y szónyi üres né-hely m a r a d o t t « s a szövegben az »azonképpen« szó u t á n következő négyszó helye p o n t o k k a l van jelelve. A gr. K e m é n y József g y ű j t e -ményében lévő másolatban, vagy is i n k á b b e g y k o r ú fordításbau, mely u t á n v a n n a k közölve az E r d . t ö r t . a d a t u k b a n ezen articulusok, e helyen az á l t a l a m közlött szavak t i s z t á n olvashatók, és egy szó sem h i á n y z i k . T e h á t nem az á l t a l u n k h a s z n á l t egykorú példányban, hanem a másolónak sajtó alá készített m á s o l a t á b a n m a r a d t a kérdéses szavak helye üresen.
kasztattanak, mert azok portai adót kénszerittetnek adnia, és nem lehet hogy két terehhel hántassanak. Azért bizonyába
tetszett ű Felségöknek azoknak városit az ű szabadságokba meg tartatni, a mint hogy kegyelmesen kedveznek a több szé-kelyek szabadságinak.
6) Királybirák adatnak tisztül;, hogy dicsíretes szokás-sal és az ű királyi Felségükhöz illendő méltósággal éljenek minden székeken, az birság büntetés nem az ispánok akarat-jára engedtetik, jóllehet azokat is ő felségök nem akarja úgy hátra hadni, hogy az ő jövedelmöktül akarmint el fogattassa-nak, avagy egyebek között semminek böcsültessenek. Mert nyil-ván látja ű Felségök, és minden széknek hit alatt költ bizon-ságbúl veszik eszekbe, hogy az királbirák az székely tiszttar-tók között mindennel hátrább liagyattattanak, és a bírságnak is méltó része, a mint kellene és illendő volna, és a mint az fejedelmek tiszttartói érdemlenék, nekik úgy nem szolgáltat-nék. Azért ezentúl a királbirák minden székely székeken méltó tisztességbe és böcsűletbe tartassanak, és abban legyenek a te-kintetben, melylyel az fejedelmek méltósága igazán, nyilván, és merőn ki tündököljék. Mert ű Felségök az ő személyeknek és méltóságoknak akarják kiválképpen való tekintetit állatni.
7) Annakokáért az királbiró, ha az ű felségök avagy az ország szolgálatjába foglalatos nem lészen, személye rint, minden közönséges törvinben jelen legyen. H a penig sze-mílye szerint az ő felségök avagy az ország szolgálatja, avagy egyéb bizonyos akadályok és okok miatt jelen nem leend, tahát helyibe mást valakit hagyjon.
8) Az nyilván való bünesök és gonosztevők, törvínbűl meg sententiáztattak, az ország végezése és szokása szerint ha-lállal büntettessenek, semmi sarczon meg ne menjenek, hanem ha Fejedelem gratiája érendi.
9) Az lopóknak, gyilkosoknak, paráznáknak, vérontók-nak, tag szakasztókvérontók-nak, hamis hitüeknek, verekedőknek, és a kik kéket ejtnek, birsága minden székeken. Marus, Udvarhely, Aranyas, Csík, GJ-yirgyó, Kízdi és Orbai széken, fele részébül az király bíróé leszen, hasonfele ün köztök, az kapitán és az szék airája s az szék ülők között az ű szokások szerint osz-tassék.
10) Annak felette minden jövedelmekben, tudni illik appellatióknak bírságában, a házra való menésben és minden féle hatalmak tételében, és az capitalis sententiában, és egyéb-ben ki egy forintra és feljebb megyen az királbirónak hason-fele járjon.
11) Az bírságért vött zálogot meg böcsűljék, és ha fel-jebb ér, mint a bírság volna, ha meg nem váltják, az bíró har-mad nap múlva meg t a r t h a t j a magának, de az mennyivel töb-bet ér, tartozzék meg fordítani.
12) Végeztetett továbbá, hogy minden restantiákat az királbiro szedje a kapitánnal és az szék bíróval.
13) Annak felette, hogy a királybíró az ö jövedelmit avagy birságát, akarmineműt, az negyedes bíróval együtt szed-hesse és veszed-hesse fel, mely biró ha királbiróval ki nem menend, az királbiró negyedes biró nélkül is az ü bírságát fel szedhesse.
14) Továbbá, valamely faluba menend az királbiró, tisz-tességgel fogadtassék, és valahul akar szabadon ügyét követ-hesse, de azért az ű költségén éljen, az községnek és egyébnek akarkinek bántása nélkül.
15) A só dolgában azért az só hordók maradtságábúl és bírságából a régi mód tartassék, kinek birsága csak az király bírónak jár.
16) H a penig mi törvéntelen bántást tesznek az királbi-rák, akarják ű Felségök, hogy azon széken törvínt álljanak, a hol az bántódás lett, az egyéb vármegyék ispánja módja sze-rint, az nemesek között, holott az ispánok vétket tesznek, mindjárt ítíltetni szoktak, de azért az appellatio ereiben ma-radjon mind a két félnek az ü Felségökre.
17) Miért hogy törvénben bizonyittatott meg, hogy az fű székelyek a ló fejektűi, nem csak a három székbe, de a töb-biben is, dézmát szedtek, végeztetett azé(rt), hogy ű felségük-nek is dézmával tartozzanak.
18) Azt is meg engedik ű felségök kegyelmesen, hogy innét Moldvába menőknek, avagy Moldvából ű felségekhez-jövőknek, az ű felségök mandatuma nékűl lovat ne adjanak,
de a hul ű felségök levele leszen, semmiképpen abban nem
ked-veskedhetnek, jóllehet csak igen szükséges dologba kénszerít-tetnek avval terheltetni.
19) Az görgínyi tiszttartó mely víz vételtJ) szerzett az ő nagy károkra, ü felségök a tiszttartótúl meg érti, és el igazít-ják, ugy hogy arrúl ne panaszolkodhassanak.
20) Az moldaiakkal és az havaseliekkel való visszavo-nást, az barmok hajtogatását, ökröknek, lovaknak el vételit, és annyi erőszakot ű felségök ugy végezték el csendesíteni, hogy mind Erdélybűi mind Moldvából és Havaselbül az visszavoná-sok és ragadományok el csendesedjen(ek).
21) Továbbá, minthogy az székelyek semmi priuilegiumot elő nem adtak, ő felségök semmi priuilegiumot sem adhatnak nekik, és nem confirmálhatnak. Mindazáltal ez jelen való ar-ticulusokban kegyelmesen végeztenek, jó rendet szabni, és ne-kiek pecsét alatt ki adui, és úgy rendelték a dolgot, a meny-nyire lehetett, hogy ennyi nehéz dolgok között mind az közön-séges szükségre és az ország meg tartására, mind penig az ő szabadságoknak meg oltalmazására kegyelmes gondot viselnek.
22) Ez articulusokat penig parancsolja ű Felségök min-den puntjaiban és részeiben jövendő időkben minmin-den koron minden meg szegés és rontás nékűl merőn meg tartatni.
Melnek nyilván való erősségére és bizonságára kéz írás-sal és királyi pecséttel erősítették meg. Adatott Gyula Fejír-váratt Kis Asszony havának 14 napján, az 1559 esztendőben.
Mi annakokáért az feljűl meg irt Nyerges Sebestyénnek, az meg mondott mi városunknak Székel Yásárhelnek bírájTi-nák, mind az ű maga és a több polgárok és egyéb ott való la-kosok személyében mi felségünknek tött könyergését királyi kegyelemmel meg hallgatván, az elől meg irt articulusokat
Mi annakokáért az feljűl meg irt Nyerges Sebestyénnek, az meg mondott mi városunknak Székel Yásárhelnek bírájTi-nák, mind az ű maga és a több polgárok és egyéb ott való la-kosok személyében mi felségünknek tött könyergését királyi kegyelemmel meg hallgatván, az elől meg irt articulusokat