Kezdjük a terv erős oldalaival:
1. Ez a mozgó könyvtári terv közvetlenül az átlagember igényeire és érdeklődésére épít. Nem túl igényes vagy magas technikai színvonalú segítség, de felkelti az érdek
lődést. A könyvtár-busz, körülbelül háromezer könyvvel és audiovizuális anyaggal, fedezni tudja a vidéki területen fellépő információhiányt a mindennapi életben. A könyvtár-busz a művelődési központok nyirkos könyvtárpolcaival szemben ösztönző
leg hat, különösen a fiatalabbakra. Általában az emberek az életszínvonal emelkedé
sének kézzelfogható bizonyítékának tekintik a könyvtár-buszt.
2. A város és a vidék távolsága szó szerint és átvitt értelemben is csökkenni fog. A kulturális, művelődési és persze gazdasági elmaradottságból a vidék elindul a min
denki számára elérhető egyenlő lehetőségek felé. Ezért a könyvtár-busz igazi előrelé
pés az ország kulturális-művelődési struktúrája szempontjából. Kiút az elszigetelt
ségből. A lakosságot bekapcsolja az elzárt falvak körzeti könyvtári hálózatába. Öntu
datra ébreszti a háttérben élő embereket. A mozgókönyvtár annak a lehetőségét is megteremti, hogy az általános iskolai tanárok megismertessék a gyerekeket a legkü
lönbözőbb formájú könyvekkel és rászoktassák őket az olvasásra. A nyilvános könyvtár a művelődés elemi követelménye. A svidniki kerület 74 községében ez csak mozgókönyvtárral érhető el.
És ezen kívül még ezer meg ezer kis község van Kelet-Európában hasonló körül
mények között. Ezért a mozgókönyvtár befektetés a jövőre nézve, mivel ez az egyet
len módja annak, hogy Európa nagyobbik részének szakszerű, hatékony és kielégítő könyvtári szolgáltatást nyújtsunk.
3. A terv harmadik erős oldala: a könyvtár-busz fenntartása viszonylag olcsó. A svidniki kerületben tervezett beruházás 12 500 000 szlovák koronába: azaz 425 ezer USA-dollárba kerül. A 74 falusi könyvtár más módon való, hasonló szintre felfejlesz
tése sokkal nagyobb költséget jelentett volna.
4. A szlovákiai könyvtárbusz-projektnek talán van még egy (negyedik) erős oldala.
53
A jövő majd eldönti, van-e vagy sem. Manapság mind egy mozgó könyvtárnak, mind a nyilvános szakkönyvtárnak a településnél feljebbről kell szerveződnie. Éppen ezért a terv egyben példa is. A kérdés az, vajon a svidniki kerületben lévő 70, átlagosan 1000-nél kisebb lélekszámú település hatóságai készek-e arra, hogy részben feladják autonómiájukat, hogy egy minőségileg jobb könyvtári szolgálat érdekében köz
igazgatásilag és anyagilag összefogjanak.
5. Ezzel kapcsolatban egy ötödik pontot is meg kell említeni. Felfogásom szerint a terv erős hatással volt a kelet-szlovákiai könyvtárügyre, mint egészre. Sok vidéki könyvtár igazgatója volt érintve, így vagy úgy. Az ő regionális szintű kölcsönös szak
mai összeköttetésük új motivációt és új közös célt nyert. A Svidniki könyvtár vezetése különböző mértékben szakmai támogatásban részesült. Ez a helyi terv Nyugat-Európa felé nyitott ajtót és megteremtette az ottani könyvtárosokkal való közvetlen párbeszé
det az egész szlovákiai könyvtárosszakma számára.
6. Végül pedig: ennek a projektnek a kezdeményezése segít felszínre hozni mind
azt a rejtett képességet, kapacitást, kreativitást, aminek csak az ösztönzésére van szük
ség. A kezdeményező talán a holland fél volt, de a szlovák könyvtárosok is teljes oda
adással dolgoztak. Egy ilyen projekt feladat is, egy kormány számára éppúgy, mint a helyi hatóságok számára, hogy több oldalról megvizsgálják az állami infrastruk
túrákat, és kifejlesszenek egy többéves tervet a társadalom érdekeinek megfelelően.
összefoglalásként: egy ilyen terv alapvető és kézzelfogható előrelépést eredmé
nyez az oktatási és társadalmi infrastruktúrában, valamint abban, hogy az elzárt te
rületek nyitni tudjanak, méghozzá viszonylag alacsony áron.
Gyengébb pontok
A tervezet gyenge pontjait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Hármat kell megemlí
teni. Nem azért, hogy ezzel csökkentsem a pozitívumokat, hanem hogy a jövőbeni tervekben megtaláljuk a helyes utat.
1. Az első, hogy a nemzetközileg támogatott, a sajtó és más médiumok által figye
lemmel kísért terv kezdeti szakaszát kísérő eufória egyszer véget ér. Elérkezünk ah
hoz a ponthoz, amikor már a forgatókönyv, az önellátás kerül szóba, különösen szer
vezési, technikai és anyagi téren. A személyes kapcsolatok és a kölcsönös barátság megmaradhat, de mi lesz a közszolgáltatással?
Szükségesnek látszik egy hosszútávú, sokoldalú terv. Az ilyen projekteket vidékek és közigazgatási egységek közötti szélesebb nemzetközi kapcsolatokba, franciául ,jumelage"-ba kell beágyazni, hogy garantálják a folytonosságot.
2. Azt is meg kell fontolni, hogy egy projekt, amely egy szélesebb körű kooperáci
óban való gondolkodásra hív fel, mind a lakosok, mind pedig a helyi politikusok szá
mára úgy tűnhet, mint ami figyelmen kívül hagyja a helyi tradíciókat.
3. Végezetül: Nem lehet letagadni, hogy egy ilyen projektnek - ellentétben például egy vízierőművel - örvendetes szakmai kisugárzásától eltekintve - korlátozott rendel
tetési területe és jelentősége van. Kérdések merülnek fel. Miért erre a kerületre esett a választás? Milyen kritériumok és magasabb politikai szempontok vezettek ehhez a választáshoz? Tényleg az elképzelhető legjobb körülményeket teremtette meg a kerü
letben?
Az őszinte lelkesedés és az ösztönzés mellett más kerületekben is tapasztaltam am
bíciókat és lehetőségeket. Ezekben megvalósítható lenne ugyanolyan, sőt még jobb mozgó könyvtár-rendszer. De ennek semmi esélye nincs. Mi lesz ennek a hatása hosszú távon?
Javaslatok
Tisztában vagyok azzal, hogy túlságosan benne vagyok ebben a projektben és túl elfogult vagyok ahhoz, hogy objektíven beszéljek, de megpróbálom. A projekt egé
szen mostanáig sikeresnek mondható. A szlovák sajtó, rádió és televízió sokat foglal
kozott vele. A szlovák könyvtárosok a szóban forgó vidéken történő közlésről gon
doskodtak. Az ügynek nemzetközi visszhangja is van, különösen Közép-Európában.
Két miniszter olyan kulturális fontosságot tulajdonított neki, hogy készek voltak a nyitóünnepség lebonyolítására. A közönség válasza és az első gyakorlati eredmények kielégítőek - a projekt 1994 februárjában Strasbourgban napirendi pont volt.
Mitől van ekkora sikere ennek a projektnek mint nemzetközi összefogásnak? Mert kézzelfogható, nap min nap látható, széles közösség számára hasznos (különösen a fiatal nemzedéknek), összeköti az embereket és ilyesféle érzést kelt bennük: „ez a mi
énk!" Éppen ezért érdemes bizonyos javaslatokkal előállni:
1. A konferencia témáját „a segítségnyújtástól az együttműködésig" az egyenlősé
gen és partnerségen alapuló különböző felelősség kölcsönös megértésével kell elfo
gadni. Másrészt nem merülhet fel félreértés azzal kapcsolatban, hogy vajon a Közép-és Kelet-Európának szánt nyugati támogatás kétoldalú-e, vagy az Európa Közösség irányítja. Egy egyoldalú felelősség, természetesen józan és kritikus irányítás alatt, de enélkül nem létezhetne együttműködés.
2. Meg kellene vitatni több nemzeti alapítvány és kezdeményezés egyetlen európai alapítványba tömörítését, támogatóképességük növelése érdekében. Néhány érdek
szférának többéves tervezésénél, vagyis a közkönyvtári fejlődés néhány ágának meg
határozásánál bizonyos távlatot kell adni az országnak azt illetően, hogy milyen kez
deményezéseknél lesz elsőbbsége. A támogatást feltétlen ki kell alakítani. A támo
gatott országoknak a kormányoknak vagy az ágazati szervezeteknek többéves tervet kell készíteniük az adott speciális területen.
3. Meg kellene vitatni, hogy a különböző közkönyvtárak programjának vezetése és ellenőrzése magántestület alá rendeződjön-e, amely dokumentálhatná a különböző terveket és szabványosíthatná a következő tervek több oldalát és összegyujthetné a tervekkel kapcsolatos kutatások eredményeit.
4. A különálló tervek csak önmagukkal hasonlíthatók össze. Maguk teremtik meg a saját szabadságukat és a kritériumaikat. Tehát azt kell javasolnom, hogy az ilyen ter
veket, legyen az országos vagy nemzetközi, ikertestvérként kell kezdeményezni. Ez versenyszerűséget és objektivitást eredményez, ami ösztönzi az eredményeket és ösz-szahasonlíthatóvá teszi azokat.
5. Lehetővé kell tenni a befektetések átszervezését a végső eredményeknek megfe
lelően. Például amikor egy kísérleti időszak után nyilvánvaló lesz, hogy a könyvtár
busz munkaterületét ki lehet szélesíteni egy nagyobb körzetre, ezt nem akadályozhatja meg az eredeti tervben megállapított végállomás.
Meg kellene vitatni = az új projektek beszervezését nagyobb együttműködési háló
zatokba (jumelage-okba), hogy hosszabb távon garantáljuk a folytonosságot.
L. O. M. Popma (Fordította: Vajda Henrik)