Az Információs és Kommunikációs Technológiák fejlődésének megatrendjei
Bakonyi Péter Dr. <pbakonyi@ sztaki.hu>
HUNGARNET ügyv. elnök MTA SZTAKI ig.h.,
NHITtag
Az előadás bemutatja azokat az IKT fejlődési irányokat, amelyek az elkövetkező időszakban meghatározóak lesznek és az információs társadalom további dinamikus fejlődését megalapozzák, illetve lehetővé teszik.
Az áttörést okozó technológiák illetve megatrendek az alábbiak:
• Új generációs Internet
Az Internet az információs szolgáltatás kategóriáját meghaladva a társadalom kritikus infrastruktúrájává válik. Kulcsszerepe lesz a fenntartható fejlődés, az innováció és a tartalomfejlesztés területén.
Elindult az Új generációs Internet kutatása amely úgy kell hogy megfeleljen a jövő kihívásainak, hogy közben a működőképességét fenntartsa
• Új generációs hálózatok ( NGN )- digitális konvergencia
A különböző távközlési hálózatok konvergenciája egységes protokollon alapuló, intelligens, a szolgáltatások kialakítása szempontjából rugalmas hálózat kialakulásához vezet. Az NGN megjelenését és elteijedését az egységes IP protokoll alapú átviteli technológia általánossá válása és a hálózatok konvergenciája teszi lehetővé.
Az NGN lényege , hogy egy migrációs folyamat eredményeként a hagyományos, szolgálatalapú, egyedi protokollokkal működő hálózat ( helyhez kötött telefonhálózat, mobil telefonhálózat, adatátviteli hálózat ) helyett fokozatosan kialakul egy új, csomagkapcsolt, IP alapú hálózat, amely univerzális szélessávú hozzáférési lehetőségeket nyújt mind vezetékes, mind vezeték nélküli módon és vezérlési struktúrája révén széleskörű, rugalmas lehetőséget teremt új szolgáltatások gyors bevezetésére
• Web mint az informatika új platformja-Web 2.0
Az Internet fejlődésének új szakasza jelentősen átalakítja az informatikát, amelyben a Web már mint teljes működési környezet jelenik meg, és ez a mainál jóval dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférában egyaránt.
A „Web 2.0” kifejezés valami nagyon fontos dologra mutat rá: a web-használat új irányaira és ezekhez kapcsolódó, megújított technikákra, amelyek elsősorban ezek felé, a Web
nem egy adott szervezetben kialakult, hanem szélesebb körű használatra kifejlesztett - elemek bevonásának képességére is. A kódkészítő programozó helyére az üzletet értő közvetítő (pl.
bróker) áll.
• RFID- Rádiófrekvenciás azonosítás
Az RFID technológia gyorsan és spontán módon az áruazonosításban, a személy- azonosításban más technológiákkal kombinálva és speciális alkalmazásokban terjed el.
Hol találkozhatunk az RFID alkalmazásával a mindennapi életünkben? Szinte mindenütt: alkatrészek, termékek követése, automatikus nyilvántartása, beléptető rendszerek, autó indításgátlók stb....
Az ár ma már 10-15 cent körül van és elérhető lesz az 5 centes ár nagy tételben, ami a tömeges használat előfeltétele.
2004-ben az RFID piac 1.8 milliárd dollár volt 2008-ra eléri az 5.9 milliárd dollárt
A Méta Group szerint 2008-ra az árucikkek 30%-át már RFID azonosítóval látják el.
Az IDC szerint a nagykereskedelmi beszerzési láncok 2008-ig 1.3 milliárd dolláros piacot jelentenek
A megkérdezett IT szakértők 58%-a szerint a vállalatuknál kísérleti vagy teszt változatban már egy éven belül megtalálható lesz az RFID és két éven belül alkalmazni fogják.
• Az e-gazdaság dinamikus fejlődése
Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és egyéni felhasználók egyre nagyobb arányban használják az Internetet, a növekvő sávszélesség, a vezeték nélküli és mobil hozzáférés tovább növeli az Internet elteijedését és használatát
Várható hogy Európában 2008-ra: 278 millió web felhasználó lesz A web felhasználó - vásárló aránya a 2004-es 41%-ról 62%-ra nő Az e-kereskedelem eléri a 2,217 milliárd Euro-t
Az e-üzletvitel dominánssá válik az elkövetkező években A vállalati alkalmazások egyre növekvő százaléka web alapú lesz.
Egyre több funkciót biztosító web alkalmazások jönnek létre ( beszerzés, beszállítói lánc, személyzeti szolgáltatások, VoIP ...
Az előadás a fenti területek részletes bemutatását tűzi ki célul.
IKT alapú fejlesztések eredményei a Nemzeti Fejlesztési Tervben
Könczöl Tamás <kabo@ sulinethu>
Educatio KHT.
1. Az NFT 1. HEFOP 3.1.1 és HEFOP 3.2.1 intézkedései
2. Az Educatio KHT szerepe az NFT-1. e-Leaming fejlesztéseiben 3. Komplex e-tanulás rendszer fejlesztése
• Subnet Digitális Tudásbázis keretrendszerének továbbfejlesztése az NFT I programjaiban (3.1.1. és 3.2.1.)
■ az SDT „története”
■ rendszerfejlesztés az NFT-1 keretében
■ a továbbfejlesztés irányai
• EDUCATIO - LMS rendszer pilot
■ E-LMS rendszer
■ a pilot projekt
■ E-LMS verseny
■ SDT - E-LMS SCORM konverzió 4. A digitális taneszköz fejlesztés eredményei
• a tartalomfejlesztés témái, indikátorai o SDT típusú
o más formátumú fejlesztések
• tartalomfejlesztés az SDT-ben:
o közismereti o szakképzési
• hazai és nemzetközi jó gyakorlatok
• IKT alap és középfokon: IKT kompetenciafejlesztő programcsomag 5. Pedagógus-továbbképzés
• továbbképzési programok alapítása
• továbbképzési programok digitális taneszközeinek fejlesztése
• továbbképzési programok indítása, lebonyolítása 6. IKT programcsomag tesztelés a TIOK intézményekben
• a programcsomagok digitális változata: az IKT programcsomag
• a tesztelés környezete
• a TIOK intézmények feladatai a tesztelésben
• a tesztelés eredményei
Európai kutatói hálózatok - Fejlődés kérdőjelekkel
Bálint Lajos Dr. <lajos.balint@ niif.hu>
Nemzetközi kapcsolatok ig.h. N11F Intézet
Az európai kutatói hálózatokat - mind a közös nemzetközi összeköttetéseket, mind a nemzeti szegmenseket - töretlen fejlődés jellemzi immár 20 éve. Az egyes NREN-ek azonban sohasem jártak valamiféle egységesített, közösen definiált utat, és a pán-európai hálózat fejlesztése sem nélkülözte a vitákat, az eltérő nézetek és elképzelések ütközését. Mindeddig ez nem okozott semmiféle törést a fejlesztésekben és az infrastruktúra működésében - mindig sikerült konszenzust találni az európai hálózat fejlesztésének mikéntjére és sikerült illeszteni az olykor jelentős eltérést mutató nemzeti hálózatok (egyebek mellett az NIIF hálózatának) működését is. Az ezredfordulót követően azonban mind a hálózati technológiákat, mind az architektúra kérdéseit, mind a fejlesztés és a működtetés szervezeti és szervezési kérdéseit, mind pedig a finanszírozást tekintve számos tekintetben egyre élesedő dilemmák, időnként disszonáns hangok váltak egyre érzékelhetőbbé. Mindez kiegészül Európa globális szerepének és szerepvállalásának a kutatói hálózatok terén jelentkező hatásával, a kooperáció, a verseny, és a támogatási misszió ellentmondásainak a megjelenésével és erősödésével. Ilyen körülmények között különösen fontos kérdést jelent, hogy az EU most induló 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja képes lesz-e nem csupán támogatóként, de az egységes, integrált fejlesztések ösztönzőjeként is segíteni a közös pán-európai kutatói hálózat következő generációjának építési munkáit. Az előadás a kapcsolódó kérdések legfontosabbjait igyekszik elemezni, mind a nemzeti kutatói hálózatok fejlesztéseinek eltérései, mind a 7.
Keretprogramra vonatkozóan közreadott információk ’’üzenete” szempontjából. Végezetül kitér arra is, hogy a Magyarországon ugyancsak ebben az évben induló 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (UMFT) hogyan fogja a többszázezres NIIF közösség reményei szerint segíteni a magyar kutatói hálózat élvonalbeli szerepének megtartását, az Európa-szerte jelentkező új fejlesztési stratégiák legjobbjaihoz való csatlakozást.