A PIACMEGHATÁROZÁS MENETE

[1] A Tanács a piacmeghatározás során az IHM rendelet 1. számú mellékletében 18. számmal megjelölt, „Mûsor-terjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából”²nagykereskedelmi piac IHM tájékoztató szerinti vizsgálatából indult ki, figyelemmel az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) Ajánlá-sára, mely piacelemzésre javasolja és ex-ante szabályozás szempontjából érintett piacnak minõsíti a „Mûsor-terjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából” piacot.³

[2] A piacmeghatározás során a Tanács áttekintette a megnevezett nagykereskedelmi piac szolgáltatásait, átviteli in-frastruktúráját, vizsgálta a piaci szereplõk közötti szerzõdéses és egyéb jogviszonyokat, a fizetendõ díjakat.

2 Amely megegyezik az Európai Bizottság 2003/311/EC sz. Ajánlásában 18. számmal jelölt piaccal

3 Európai Bizottság 2003/311/EC sz. Ajánlás Melléklete

Ezek után megvizsgálta, hogy a megnevezett nagykereskedelmi piac egységes jellemzõkkel bír-e és ennek alapján meghatározta a megnevezett kiindulási piacon belül az alábbi nyolc piacot, mint alpiacot:

1. Országos földfelszíni analóg rádió mûsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca;

2. Helyi/körzeti földfelszíni analóg rádió mûsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca;

3. Országos földfelszíni analóg televízió mûsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca;

4. Helyi/körzeti földfelszíni analóg televízió mûsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca;

5. Mûholdas mûsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca;

6. Mikrohullámú mûsorterjesztési szolgáltatás nagykereskedelmi piaca 7. Vezetékes mûsorterjesztési szolgáltatás nagykereskedelmi piaca

8. Nyilvános telefonhálózaton nyújtott mûsorterjesztési szolgáltatás nagykereskedelmi piaca.

A piacok meghatározását a Tanács a mûszaki lehetõségek, a helyettesítési viszonyok versenyjogi elvekkel összhang-ban történt vizsgálata alapján végezte el.

A vizsgált szolgáltatási piacok meghatározása után került sor a földrajzi piacok meghatározására, amelynek során a Tanács a Szolgáltatók hálózatai által lefedett terület nagyságát vizsgálta.

A piac meghatározása után a Tanács megvizsgálta, hogy a vizsgált nagykereskedelmi piacon belül azonosított nyolc piac szabályozási szempontból érintett piacnak tekinthetõ-e, tehát teljesülnek-e Magyarországon is az Európai Bizottság által a piacok szabályozási szempontból való érintettségének vizsgálatakor alkalmazott ex ante kritériumok⁴.

I. 2. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK VIZSGÁLATA, RELEVÁNS SZOLGÁLTATÁS I.2.1. Jogszabályi rendelkezések vizsgálata

[3] A vizsgált piac a„Mûsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából” elneve-zésû nagykereskedelmi piac.

A Tanács a piacelemzés során vizsgálta és elemezte az Eht. elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, hálózatokra és tevékenységre vonatkozó általános szabályain túl a vizsgált piaccal kapcsolatban a rádiózásról és televízió-zásról szóló 1996. évi I. törvény rendelkezéseit (a továbbiakban: Rttv.) és fogalmi rendszerét (mûsorszolgáltatás, országos, helyi, körzeti, kiegészítõ mûsorszolgáltatás, mûsorszolgáltató, közszolgálati mûsor, mûsorterjesztés, mûsorszétosztás, mûsorelosztás, mûsorszórás), valamint a 2007. július 11.-én hatályba lépett mûsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) hatályba lépésének tárgybani piacra gyakorolt lehetséges hatásait.

A Tanács álláspontja szerint az Rttv., az Eht. és a Dtv. alapvetõen meghatározza, illetve befolyásolja az elektroni-kus hírközlési piacon belül a magyarországi analóg rádió és televízió mûsorszolgáltatás, az ezzel összefüggõ mûsorterjesztés, valamint általában véve a magyarországi mûsorterjesztés szabályait, továbbá hatással van a piac szerkezetére.

A Tanács figyelembe vette a közösségi és hazai versenyjog meghatározásait és gyakorlatát, mivel az Eht. 52. § (3) bekezdése értelmében„a Tanács a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett alapelvek alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.”Ezen belül a Keretirányelv⁵15. cikk (3) bekezdésének megfelelõen a legnagyobb mértékben figyelembe vette az Ajánlást és az Iránymutatást⁶.

A piacelemzési vizsgálat alá vont szolgáltatókat és szolgáltatásokat a Tanács az Eht. 188. § 13. pontja alapján határozta meg. Ennek értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatás„nem foglalja magában az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztõi ellenõrzést gyakorló szolgáltatásokat… amelyek nem elsõsorban az elektronikus hírközlõ hálózatokon történõ jeltovábbításból állnak.”Tehát a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés nem minõsül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak.

4 Európai Bizottság 2003/311/EC sz. Ajánlás (9)

5 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK Irányelve az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások kö-zös keretszabályozásáról (a továbbiakban: Keretirányelv); OJ 2002.04.24. L108 33

6 Az Európai Bizottság 2002/C 165/03 számú, a piacelemzésrõl és a jelentõs piaci erõ értékelésérõl az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közösségi szabályozási keretében címû iránymutatása; (a továbbiakban: Iránymutatás), kihirdette a 2004. évi 8001. sz. IHM Tájékoztató

[4] A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 80. §-a alapján - amely összhangban van a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzõi joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, a Tanács 1992. november 19-i 92/100/EGK irányelvvel⁷- szerzõi joggal szomszédos jogi védelemben részesülnek a rádió- vagy a televízió-szervezet mûsorai. A Tanács tehát minden olyan tevékenységet, amely szerzõi vagy szomszédos jogi védelemben részesül, és – szerzõi illetve szomszédos jogi védelemmel elismert teljesítményként és tartalomként - mûsorkészítésnek, illetve mûsorszerkesztésnek tekint.

A fentiek alapján a Tanács az elektronikus hírközlési szolgáltatások és szolgáltatók körét akként határozta meg, hogy azok olyan mûsorterjesztési szolgáltatások és szolgáltatók, amelyek nem minõsülnek a rádió és televízió mûsorsornak, illetve nem részesülnek az Sztv szerinti – bármilyen jogcímen megállapított – védelemben. Ez utóbbiakat a továbbiakban együttesen tartalomszolgáltatóként is hivatkozza a határozat.

[5] Az egyes mûsorterjesztési technológiák elnevezésénél a Tanács figyelembe vette az Rttv. és az Eht. fogalmi rend-szerét, azzal, hogy a törvényi meghatározások mellett - az egyértelmûség okán - a mûsorterjesztési mód alapján indokolt technológiai, értelmezõ, a hírközlési gyakorlatban bevett meghatározásokat (pl. vezetékes vagy kábeles mûsorterjesztés) is alkalmazott.

[6] A mûsorterjesztési szolgáltatások, mint elektronikus hírközlési szolgáltatások az Eht. alapján szabadon nyújthatók.

A vizsgált piac tekintetében azonban az Rttv. VI-VII. fejezete számos olyan rendelkezést tartalmazott, amely befolyásolta a piacra lépést. A Dtv. hatályba lépésével a Rttv. 103-106. §-a, valamint 110. §-a és VI/A (114/A §) és VII. fejezet (115-121 §) hatályon kívül helyezésre került. Mindazonáltal a Tanács elemezte az Rttv. teljes VI-VII.

fejezetét, tekintettel arra, hogy a Dtv. hatályba lépése elõtt az Rttv. szabályai alakították a magyarországi analóg rádió és televízió mûsorszolgáltatás, az ezzel összefüggõ mûsorterjesztés, valamint általában véve a magyarorszá-gi mûsorterjesztés piacát.

[7] A Dtv. hatályba lépése elõtt a földfelszíni mûsorszórási szolgáltatások nyújtását az Rttv. közvetve korlátozta, ugyanis az az azóta hatályon kívül helyezett 103. § (1) bekezdése alapján„A mûsorszórási célú frekvenciát a Nemzeti Hírközlési Hatóság a mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ vagy a vele szerzõdött távközlési szolgáltató számára kijelöli.”Ez azt jelentette, hogy országos analóg televízió és rádió mûsorszórást kizárólag az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) által pályázat alapján nyertesnek nyilvánított mûsorszolgáltató vagy a vele szerzõdést kötött mûsorszóró végezhetett. Az országos mûsorszolgáltatási jogosult-ság elnyerését követõen a mûsorszolgáltatók és az AH között mûsorszórási szerzõdések kerültek megkötésre. A Dtv. 14. § (3)-(4) bekezdése jelenleg az alábbi módon szabályozza a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárásokat:„(3) A földfelszíni analóg mûsorszórás útján megvalósuló rádiómûsort szolgáltató mûsorszolgáltató a pályázatban megjelölt frekvenciára szerez frekvenciahasználati jogosultságot.

(4) A Hatóság az (1)-(3) bekezdés szerint megszerzett jogosultság alapján, a jogosult, vagy a vele szerzõdött mûsorterjesztõ kérelmére elindítja a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárásokat.”

A Tanács figyelembe vette a vizsgált piac tekintetében a Dtv. hatályba lépése elõtti, az Rttv. VI-VII fejezetében foglalt, azaz a mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerésével, valamint a mûsorszétosztással és mûsorterjesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket, így különösen a mûsorterjesztési szolgáltatás nyújtásának feltételeit, a mûsorszolgál-tatási jogosultság elnyerésével kapcsolatos pályázati és a mûsorszolgálmûsorszolgál-tatási szerzõdés megkötésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat.

Az ORTT az Rttv. 52. §-a értelmében az analóg mûsorszolgáltatási pályázatok elõkészítése érdekében a mûsor-szolgáltatási lehetõségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel az Nemzeti Hír-közlési Hatóságot. Az ORTT a mûsorszolgáltatási pályázat nyertesével megköti a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

Az NHH által kiadott adatszolgáltatás alapján készített és elfogadott besugárzási tervben meghatározott sugárzási jellemzõk figyelembe vételével kerül sor a frekvenciakijelölési határozat, majd a rádióengedély kiadására.

[8] Ez a televízió mûsorok földfelszíni mûsorszórása esetében azt eredményezte, hogy országos analóg földfelszíni mûsorszórást jelenleg csak egyetlen szolgáltató végezhet, mivel újabb országos analóg mûsorszolgáltatási jogo-sultságot az ORTT nem pályáztat. A digitális mûsorszórással kapcsolatban pedig, mivel a pályáztatás, digitális mûsorszolgáltatás, illetve a digitális mûsorterjesztés jogi szabályozása vonatkozásában eltérõ álláspontok 7 6. cikk (2) A tagállamok biztosítják a mûsorsugárzó szervezetek számára a kizárólagos jogot sugárzott mûsoraik rögzítésének engedélyezé-sére, illetve megtiltására, függetlenül attól, hogy a közvetítés vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy mû-hold útján történõ közvetítést is.(3) A kábeles mûsorszolgáltató szervezeteket nem illeti meg a (2) bekezdésben biztosított jog, amennyiben ká-bel útján kizárólag továbbközvetítik a mûsorsugárzó szervezetek sugárzott mûsorait. 8. cikk (3) A tagállamok a mûsorsugárzó szervezetek szá-mára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott mûsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz történõ közvetítésének engedé-lyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhetõ a nyilvánosság számára. OJ L 346.21, 27.11.1992.

alakultak ki és a digitális mûsorszórás még nem indult el, az ORTT csupán egy digitális mûsorszórási próbaüzem elindítását engedélyezte.⁸

Az Rttv., illetve az Eht. egyes rendelkezései hatással vannak a földfelszíni mûsorszórás pénzügyi modelljére, ugyanis a mûsorszolgáltatási szerzõdés jogosultja ellenszolgáltatásként mûsorszolgáltatási⁹díjat köteles fizetni az ORTT számára. Ezen a díjon felül a mûsorszolgáltató sugárzási díjat is köteles fizetni a mûsorszórás ellenértéke-ként a mûsorszórónak, amely díjfizetés alapja 2007. január 1.-ig a Díjrendelet volt. 2005. július 27.-én az EU Bi-zottság levelet intézett az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, többek között a Díjrendelet ügyében, ugyanis az abban foglalt ársapka a közösségi jog szerint csak piacelemzés alapján lenne kiszabható és csak a szabályozó által, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Díjrendelet közösségi jogba ütközik. A kormányzati szerve-zetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 93. § (1)-(2) bekezdése, 2007.

január 1.-i hatállyal, hatályon kívül helyezte az Eht. 74. § (5) bekezdésb) pontját, továbbá az Ártörvény Melléklete

„B) Szolgáltatások” fejezetének „64.20.21.0, 64.20.22.0” és „64.20.16.0” kezdetû sorait. Ebbõl következõen a mûsorszóró szolgáltatás díj vonatkozásában az Ártörvény már nem írja azt elõ azt, hogy a mellékletben feltüntetett miniszter állapítja meg a legmagasabb árat vagy a legalacsonyabb árat [Ártörvény 7. § (1)], tehát megszûnt a mûsorszóró szolgáltatás hatósági árszabályozásának Díjrendeletben rögzített lehetõsége.

[9] Az Eht. hatálybalépéséig, 2004. január 1.-ig az AH volt az egyetlen olyan hírközlési szolgáltató Magyarországon, amely az országos és körzeti rádió és televízió mûsorok szétosztását és szórását végezhette (jogi monopólium). Az Eht. a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziótv.) 1. § (1) bekezdés k) pontján keresztül az Európai Unióhoz való csatlakozásig, tehát 2004. május 1.-jéig fenntartotta az Antenna Hungária kizá-rólagosságát az országos és a körzeti rádió- és televízió mûsor szétosztása és szórása területén.

[10] A Dtv. hatályba lépéséig a vezetékes mûsorterjesztés, valamint a nem földfelszíni mûsorterjesztés tekintetében, amelyet az Rttv. mûsorelosztásként határozott meg, az Rttv. számos területen szabályozást tartalmazott, így a piacralépés, a kötelezõen továbbítandó mûsorok köre („must carry”), a mûsorszolgáltató és mûsorterjesztõ közötti elszámolások és pénzmozgások, valamint a vételkörzet tekintetében, amely rendelkezések a jelen piacelemzési eljárásban is figyelembe vételre kerültek. Ez utóbbival kapcsolatban az Rttv. 115. § (4) bekezdése kimondta, hogy egy mûsorelosztó vállalkozás vételkörzete „nem haladhatja meg a körzeti mûsorszolgáltatás legmagasabb mértékének kétharmadát” (a továb-biakban: Vételkörzeti Korlátozás). E rendelkezés összeegyeztethetõségét a Verseny Irányelvvel, illetve az Engedé-lyezési Irányelvvel az Európai Bizottság is megkérdõjelezte és jogsértési (infringement) eljárást indított. A Vételkörzeti Korlátozás érvényesítésétõl az ORTT 2006. május 31.-i döntése alapján a jövõben eltekint, a közösségi jogba való ütközés okán. A Dtv. 2007. július 11-i hatálybalépésével az Rttv. Vételkörzeti Korlátozása megszûnt.

A Tanács elemezte a Dtv. szabályait, a törvény által újonnan bevezetett médiapolitikai szempontból meghatározó jelentõségû mûsorterjesztõ fogalmát, az ilyen szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, illetve a digi-tális átállással kapcsolatos rendelkezéseket és mindezek 18. számú piacra gyakorolt hatását. Megállapította, hogy a Dtv. szabályai támogatják, kiegészítik a tárgybani piac szabályozását. Amennyiben a piacon a verseny nem kellõen hatékony, az Eht. 52. § alapján, a Tanács azonosítja az érintett piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóra a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos kötelezettséget ír elõ. Az Eht. fogalmi rendsze-rétõl eltérõ tartalmú a Dtv. által szabályozott meghatározó mûsorterjesztõ kategória és ennek megfelelõen eltérõ, sok esetben az Eht. szabályait kiegészítõ szabályozási rendszer vonatkozik ezen piaci szereplõkre. A Tanács a piacelemzési eljárásban figyelembe vette a digitális átállás Dtv.-ben rögzített céldátumait és ütemezését és a jelen szabályozást ezzel összhangban alakította ki.

I.2.2. Releváns (bejelentett) szolgáltatás

[11]A fentiek alapján a Tanács a vizsgált mûsorterjesztési piacon nagykereskedelmi szolgáltatásnak azt a hozzáférési szolgáltatást tekintette, amelyet a mûsorterjesztést végzõ szolgáltató nyújt a mûsorszolgáltató számára. A mûsorszolgáltató ezt a szolgáltatást annak érdekében veszi igénybe, hogy mûsorát a mûsorterjesztõ eszközeinek az igénybevételével eljuttassa a végfelhasználókhoz.

A Tanács ezen szolgáltatások elemzésekor az alábbiakban részletesen vizsgálta a mûsorterjesztési értéklánc egyéb összetevõit.

8 Az Antenna Hungária „pilot projekt”-jére tekintettel meghozott 958/2004 (VII.15.) sz. ORTT határozat

9 Ez a mûsorszolgáltatási díj független az NHH részére fizetendõ frekvencia lekötésért, használatért, engedélyezésért, stb. fizetendõ díjtól, illetve az államigazgatási eljárásért fizetendõ illetéktõl.