Előszó
A Parise hercegnő története (Parise la Duchesse) című XIII. századi geszta-ének, melynek hősnője szintén árulók összeesküvésének esik áldozatul, s otthonától megfosztva, és száműzetésre ítélve, egyik országból a másikba kényszerül ván-dorolni, grosso modo a Nagylábú Berta szimmetrikus ellenpárjának tekinthető.
Abban az értelemben állíthatjuk ezt, hogy mialatt Bertának, szülőföldjéről egy másik országba – Magyarországról Frankhonba – kerülve, a várt házastársi bol-dogság helyett bizalmasai árulása folytán megalázó kisemmizésben és gyötrel-mes erdei menekülésben lesz része mindaddig, amíg egy jóindulatú család nem fogadja be házába, s Pipin király nem ismeri el törvényes hitvesének, a Parise hercegnő történetének főszereplője ellentétes utat jár be, amikor a dél-francia-országi főúri kastélyból elűzetve, és fél Európán keresztülutazva, Magyarország határvidékére érkezik, ahol újszülött gyermekét elveszítvén, lelki fájdalmat kell elszenvednie. Végül azonban a hercegnőt szenvedéseiért kárpótolja a nagy-lelkű magyar király, aki felneveli gyermekét és örökösének teszi meg, s férje, Raymond de Saint-Gilles herceg is elismeri ártatlanságát, és visszafogadja.
Szinopszis
I. Parise hercegnő szerencsétlensége
Parise hercegnő apjának, Garnier-nak az ellenségei beférkőzve Parise bizalmá-ba, titokban elárulják úrnőjüket, Raymond de Saint-Gilles herceg feleségét, és mérgezett almával kísérlik meg eltenni láb alól. Tévedésből Raymond herceg fivére eszik az almákból, amelyek a halálát okozzák. Az árulók azzal vádolják meg Parise-t, hogy meg akarta mérgezni sógorát, hogy így zárja ki az örökség-ből. A megvádolt Parise hercegnőt szintén egy áruló „védelmezi” az igazságte-vő párviadalban, aki szándékosan hagyja magát legyőzni, hogy Istenítéletként ezáltal is bizonyítsa a hercegnő bűnösségét.
Raymond, aki szereti feleségét, máglya helyett száműzi a terhes Parise-t, akit egyedül egy idős nemesúr, a herceg hűbérese, Clarembaut vesz védelmé-be, és tíz fiát adja mellé kísérőnek. Fél-Európán keresztülutazva, a kis csapat
Magyarország határához érkezik, ahol egy erdőben Parise megszüli fiát. Éjjel azonban három tolvaj ellopja az újszülöttet, és Hugó, magyar királyhoz viszi, aki megkeresztelteti, Huguet-nek nevezi el, és saját fiaként neveli. Parise eköz-ben kísérőivel Kölnbe megy, ahol Thierri gróf újszülött fiának, Antoine-nak lesz a szoptató dajkája.
II. Huguet revánsa
Huguet a magyar királyi udvarban nevelkedik, s Hugó király nevelt fiára akar-ja hagyni koronáját, és hozzá akarakar-ja adni a leányát. A király egyik álnok főura azonban ellenvetést tesz, és ráveszi Hugót, hogy tegyék próbára Huguet becsü-letességét. (Három tolvajjal bezárják a királyi kincseskamrában, ahol Huguet csak három dobókockát vesz magához.) Titkos vágya, hogy megtalálja szüleit.
A királyi udvar nemesifjai betolakodónak tekintik, s összeesküsznek ellene, és egy sakkjátszma alatt akarnak végezni vele. Huguet meglepi ellenfeleit, és né-gyet megöl közülük. Menekülnie kell, de előbb még elbúcsúzik a magyar király leányától, és visszatér szülőhelyére.
Folytatja útját, és ő is Kölnbe érkezik, ahol Thierri gróf szívesen látja. Parise hercegnő, és Clarembaut fiai felismerik, Huguet azonban eleinte gyanakvón fogadja anyja túláradó örömét. Ezalatt Raymond újból házasodni készül, és az egyik áruló, Béranger leányát készül feleségül venni. Clarembaut hevesen til-takozik e felháborító ötlet ellen, és elhagyja Raymond dél-franciaországi birto-kát, Vauvenice-t. Egy új várkastélyt építtet, ahonnan támadást intéz Raymond birtokai ellen. Huguet és Antoine Clarembaut segítségére siet, akit megkérnek, hogy üsse őket lovaggá, majd kemény küzdelemben legyőzik a várat ostrom-ló áruostrom-lókat. Raymond akkor a város főbírájától és polgáraitól kér segítséget Clarembaut és ifjú lovagjai legyőzéséhez. A főbíró és a városlakók azonban visszautasítják Raymond kérését, sőt az áruló Béranger leányával kötött új há-zassága miatt törvénytelen feleségével együtt meg is szégyenítik.
III. Clarembaut és Raymond küzdelmei
Raymond nagy sereggel újabb rohamra indul Clarembaut várkastélya ellen, a védők azonban, Huguet-vel és Antoine-nal az élen, visszaverik a támadó-kat. Apa és fia is párviadalt vív egymással, s közülük csak Huguet ismeri fel Raymond-t, akit legyőz és lefegyverez. Clarembaut fegyverszünetet kötne Raymond-nal, Antoine vállalkozik a feltételek megtárgyalására, és követségbe megy Raymond-hoz, de nem éri el célját. A sikertelen harc és a békekötés ku-darca miatt Raymond Vauvenice-ba menekül, ahol azonban konfliktusba kerül
saját városlakóival, akik Clarembaut-tól kérnek segítséget. Antoine és Girard, Clarembaut legidősebb fia újabb tárgyalásba bocsátkozik Raymond-nal, aki egy viharos megbeszélés után hajlandó menlevelet adni Clarembaut-nak, hogy Vauvenice-ba mehessen. Mielőtt belépne Raymond birtokára, óvatosságból az idős nemesúr harcosai egy részét egy közeli ligetben rejti el, hogy jeladá-sára a segítségére siethessenek. A találkozón Huguet árulással vádolja meg Béranger-t, mire heves összecsapás kezdődik, és Clarembaut kürtszavára be-tódulnak elrejtett harcosai, akik eldöntik a küzdelmet, és elfogják az árulókat.
Akkor a nemesúr felfedi Huguet kilétét apja, Raymond herceg előtt.
IV. A kibékülés
Raymond, Huguet, Antoine és Clarembaut fiai Kölnbe mennek. A boldog ta-lálkozást ünnepség követi, melynek során Raymond herceg és Parise hercegnő kibékülésüket egy újabb menyegzővel pecsételi meg. Ezután a „régi-új” házasok visszatérnek Vauvenice-ba, ahol felelősségre vonják az árulókat. Hamarosan küldöncök érkeznek Magyarországról, akik már két éve keresik a magyar ki-rály nevelt fiát. Huguet azonban ekkor még nem fedi fel kilétét, s a küldöncök eredménytelenül indulnak vissza Magyarországra. Beszámolójuk alapján Hugó király rájön, hogy keresztfia Vauvenice-ban van, s ezúttal ő maga indul megke-resésére a dél-francia városba. Béranger-t, Herdrét és a többi árulót felelősségre vonják, és máglyára vetik. Hugó király Huguet-nek adja át koronáját és leányát, s Aix-en-Provence-ban fényes menyegzőt tartanak. Antoine visszatér Kölnbe, Hugó pedig vejével és utódával, Huguet-vel Magyarországra indul.