1638 május
Levata causa generoşi domini Alexandri Mohai de Gese in comitatu Albensi 1638. 5. Maii ut Actoris contra nobilem dominam Annam Harasztosi, alias
consortem suam et ab eodem discessam. ac in possessione Mikeszássza de comitatu Küköllő commorantem velut in causam attractam.1
Pro Actore sunt Alexandri Mohai, Petrus Illyefalui.
E contra nobilis domina Anna Harasztosi ut Incta constituit egregium dominum Georgium Mische de Szilvás, Gregorium Literati de Adámos, aliosque pro se loquentes contra praefatum maritum Alexandrum Mohai.
Actor proponit: Tisztelendő esperest uram és az Szent Széknek több vigyázó assessori, ez okon kelletett az in causam attractat az Szent Székre kegyelmetek elejben citálnom az brevis szerint ad 15. diem esperest uram őkegyelme pecsétivei, hogy, noha az szent ecclesianak szokása és rendelése szerint ez Incta örök házas-ságnak kötelességével hit szerint volt egybenszerkeztetve, hogy életéigh s éle-temigh el nem hagy. Mindazáltal, nem tudatik micsoda gondolattyából, hátrahagy-ván az matrimonialis conjunctionak hüttel hozzám való kötelességit, az Istennek és az embereknek keminy büntetéseket nem rettegvén, engemet, jámbor [192.] hütös urát, ki a szent házasságnak kötelének felbontására semmi méltó okot nem szolgál-tattam, magát felvévén az felsőújgesei Fejér vármegyei udvarházamtól, minden ok nélkül ez jelenvaló 1638. esztendőben die 22. mensis Februarii, éccakának idején elszökött, hírem nélkül elment, és az fellyöl meghírt Mikeszásszára Kiköllő várme-gyébe ment. Kit mikor meghértettem volna, szép intő levelemmel admoneáltam, hívattam házamhoz, de arra is illetlen és gyalázatos választ tött. Annakutánna tisz-tességes, becsülletes praedikátorokkal, úgymint Thállyai Albert királyfalvi praedikátor és Gidófalvi Thamás bódogfalvi praedikátorok által hívattam hiti mel-lé, de arra sem jött, azkiért citáltatnom kelletett, azmint erről való relatoriaból meg-tetszik világoson mostann is. Annakokáért azt kívánom az Szent Széktől, hogy hűti mellé redeálni törvin szerint pronunciálván, expurgálván mindazáltal magát úgy, hogy miolta külön tőllem is, magát tisztán és széntől viselte. Insuper tőlle elvitetett és azonkívül tőlle eltékozlott jovaimnak minden igazán való restitutioját kívánom, s azt is, hogy ennekutánna való magaviselése felőli is bizonyos mód és vinculum imponáltassék avégre, hogy ennekutánna efféle, avagy ehhez hasonló dolgot tentálni ne merészeilyen. [193.] Ha penigh recusálná az visszajövetelt, és j ó okát nem adhattya, azt kívánom a törvíntől, hogy in poenam fídefragii incurrállyon, és azért érdeme szerint meghbüntettessék, engem penig az törvíny hozzá való köteles-ségemtől, hogy felszabadítson és ad secundas nuptias transeálnom engedgyen.
Protestatur ad ulteriora.
Par petit Incta.
1 KükEhmLvt prot. 1/1. 191-193.
30 1638. június 3., Maroscsapó Deliberatum Sanctae Sedis: Azmint az par-meghadás felől contendál az Actor, a Szent Széknek úgy tetszik, hogy meghengedtetik, diversis rationibus: 1. Mert az Szent Széknek observatioja régtől fogva. 2. Mert mind az két peresek mostani országh gyűlésében püspök urunkat meghtalálván, őkegyelme is levelében parancsollya, hogy par engedtessék a dologban, mivel az Inctanak fő procuratora ország dietajában foglalatos.
Dicit Actor: Mivel ez causa criminalis és igen nagy dolgot néz, az Szent Szék deliberállyon felőle, hogy az Incta valami kötelességh alá vettessék, hogy végigh állya a törvínt.
E contra az Incta replicál, s azt mongya: Meghítílt törvínnyünk vagyon s azt nem forgathatnád, mert azt az criminalis dolgot ingyen sem proponáltad, azért indebitan vagy érette.
Deliberatum: Úgy tetszik az törvínnek, hogy az Actor elmaradott az indebitan, mivel az meghítílt törvínt is háboríttya, s az erimeneket is mégh nem proponálta.
Apel lat Actor in ea parte.
Deliberatum: Non conceditur.
1638. június 3., Maroscsapó
Instantia secunda facta [in causa Alexandri Mohai et Annae Harasztosi]
in Czopó 3. Junii anno praefato [1638],2
Incta Anna Harasztosi procuratorem constituit Gregorium Radnóthi et Martinum Turczi. Az törvín szólíttatá Mohaj Sándor uramot, de nem compareála.
Incta dicit: Antequam de merito rei valamit szóllanánk, excipiálunk az Actor el-len, ha compareálna, tali modo: Constál az dominus Actornak beadatott propositiojából, hogy azon egy citatioban két dolgot kíván, egyik részében kívánnya, hogy redeállyunk hűti mellé, az másikban penig marhákat keres, azmely láttatik duplex vianak lenni, azmely marhákat meg sem nevez.
Actor replicat: Semmiképpen nem vagyok duplex vian, mert más bonumok azok, amellyeket külső magistratussal kérettem megh, mert azokat ugyan in foro politico akarom keresni, hanem mások azok a bonumok, azmellyeket a propositiomban inseráltam.
Deliberatum: Juráilyon az Actor azon, hogy más bonumokat keresett megh az externus magistratussal, alioquin elmarad az calumnian.
Remittála az Incta.
Incta ad meritum dicit: Exhibuit in seriptis quibus rationibus demonstravit, quibus rationibus ducta reliquerit maritum suum, nec redire velit. [195.]
Proponit Incta de merito causae: I. Ratioja elhagyásomnak: Az jelenvaló 1638.
esztendőben böjtközép-tájban, midőn újgesei Fejér vármegyebeli házánál lettünk volna az Actornak, ezen Actor minden ok nélkül két versben erőssen megvere, tagla, ezt praetendálván, hogy én a sütőkemencéhez nem az kenyér látni, hanem egy Pál nevű szolgája kedvéért, holott maga is jelen volt ott az udvaron az Actor,
2 KükEhmLvt prot. 1/1. 194-198.
1638. június 3., Maroscsapó 31 és a kemencéje csak magában vagyon, semmi éppület környíilötte nincsen. Evvel megh nem elégedvén, úgy mene el házától, nagy szörnyű szitkozódásokkal (salvo honore sit dictum): meghlásd lélek, curva, mire vársz haza, mert bizony úgy bánom veled, hogy mind ez világh megcsudálkozik rajtad. Ugyanakkor, hogy elindula, azt izené Turcza Thamás leányától, hogy vesse fel a curva a kamarára az lakatot, mert ha bemegyek, magam kezemmel végezem el. II. ratio: Midőn ezen Actor Mikeszásszára az én jószágomba ment volna, és jobbágyim kérdének tőlle, mint volnék, ezt feleli:
Mint az esse lélek, curva, ha azt hallanam, hogy meghholt, odamennék, de nem avre, hogy eltemetném, hanem a reteszt reá vetném, a házat rájok gyújtanám, hadd ég-nének oda, amely lőtt 1633. Szent Gál nap1 tájban. III. ratio: Item, midőn ismét kér-denék tőlle, mint volnék, illyen választ tött: Csak azt várnám, hogy a gyermekek ne-vekednének, annakutána az esse lélek, curvával szinte úgy bánnám vélle, mint az attya az annyával. IV. Illyen rút szitkokkal és hallatlanokkal illetett: Azt gondolod-e esse lélek, curva leánya, hogy én teneked [196.] a te tolvaj jobbágydéra kedvezek, azt ne gondold, mert mind jobbágyostól csak úgy tartalak, mintha annyi ebet hoztam volna, az leghalábbvaló ebemet sem adnám rajtad és jobbágydon, mert azolta mara-dék kuldussá, miolta tégedet s jobbágydot az ördög idehozá. V. ratio: Nem úgy tar-tott, mint jámbor házasember szokta házastársát tartani, hanem mind kenyerét, borát, sőt még tűzre való fáját is tőllem eltiltotta. Ezekre ki fogok etc. doceálván azt kívánnyuk a jure, hogy minket az Szent Szék az Actortól divortiállyon, és nekünk ad secundas nuptias transeundi utat adgyon, az Actort penigh ligaba hadgya. VI.
ratio: Illyen rút szitkokkal illetett szemtől szembe: Esse lélek, curva, az pakulárok-kal nyomattattad az gyermeket ki belől led.
Actor protestatur super exhibitis omnibus sex rationibus ad rationem divortii factis, et dicit: Minemű okait assignállya az Incta desertiojának és tőllem való divortiálásnak, exhibeált replicaţi ójából constál az Szent Szék előtt, holott egy okát azt assignállya, [197.] hogy mikor in anno 1638. őneki hütös urától megh kelletett indulni, annakelőtte is az sütőkemencéhez menvén annak meghlátására és kenyér-nek sütésékenyér-nek kiszolgáltatására, akkoronn is tisztemben való eljárástól mint prohibeált, hogy én oda nem a kenyérnek látására, hanem egy Pál nevű szolgájának meghlátására ment volna, mellyért meg is verte volna etc. És fát, kenyeret, s egye-bet is meghtiltott volna, azmellyekért őneki el kelletett volna menni, félvén utolsó veszedelemtől etc. Erre breviter csak azt mongyuk, hogy mi semmit olyant nem cselekettünk, azmely az matrimonialis conjunctionak ellene lett volna. De dato, sed non concesso ha szinte valamit cselekettünk volna is, talám ollyankor megérdemlette, mind penigh egyéb intésünket is, hamit cselekettünk, mert ugyanis az jó házastárs és férfiú úgy cselekeszik, s azzal tartozik, hogy ha valami illetlen dolgot lát vagy hall, meghintse háza népét. Mellyet én cselekedtem úgy, mint j ó oeconomus. Ha peniglen valiamit ollyant eszében vött éntőllem, azmineműt aliegál, azért engemet nem deserálhatott volna, hanem engemet, vagy más ember-séges ember, vagy atyafia által meghintetett volna, és ha úgy magamat megh nem tartóztattam volna, aliud esset. De engemet nem admoneáltál. Hihető, hogy én admoneáltalak tégedet és más cselekedetedről is, azmellyel ugyan tartoztam is, és
3 Október 18.
32 1638. június 10., Boldogfalva ez illyen intésimről gondolkodván, hihető, hogy ez illyen miatt diffugiáltál tőllem.
Mindezekért azt mondom, az ratioid nem illenek az divortiumra, merthogy az em-ber feleségét valamiért vagy meghintse, vagy meghbüntesse, azért divortium nem lehet. [198.] Hamikor penig efféléket cselekettem, per circumstantias ki fogunk, bizonyítunk, ergo actionk szerint való deliberatiot várunk. Protestatur ad ulteriora.
Utrum: Mivel az Incta hat kiváltképpen való ratioit assignálta exhibeált propositiójában elmenetelinek, doceállya secundum ordinem.
E contra az Actor doceállyon arról, hogy az Incta adott okot minden háborúság-ra, és így méltán szenvedte, ha valami büntetés esett rajta.
1638. június 10., Boldogfalva
Deliberatum in communi Partiali Bódogf'alvini celebrata anno 1638. 10. Junii*
Czyki Bekeő Margith nevü asszony compareála az Partialis elejben, kívánván az ecclesiatól való liberálást, kit ennekelőtte tizeneggyedfél esztendővel az első hütös férje, úgymint magyarországhi nagy falui Nagy István hütötlenül deserált volt. Ez dolgot az ecclesiaval becsületes embereknek vallástételek által elhitette, juramentumot is deponálván, hogy annak az infidelis férjének elhagyására semmi okot nem adott, mely dolgot az szent ecclesiaval elhitetvén, liberáltuk ad secundas nuptias, modo fiat in Domino. Az infidelis desertor férjét penig koporsójáigh való vinculumban, és az externus magistratusoknak büntetések s exequálások alá vetet-tük.
Tertia instantia facta [in causa Alexandri Mohai et Annae Harasztosi] 10. Junii 1638. coram Partiali Bódogfalvini celebrata.5
Az rektoriakat comportálván, ruminálta az ecclesia.
Deliberatio Sanctae Sedis: Mind az két relatoriakat mind az két részről ruminálta a törvíny. Noha láttatik az Actornak relatoriajában meghírt fassiok contineálni, de az Inctanak fassori sok gradusokkal suffocálni az Actornak fassioit, mert az Inctanak propositiojában meghírt ratiokat superállyák, azmint ím ez sequens collectiokból illustráltatik: Primo: Hogy egynéhányszor kezének, lábának elvagdalásával, sőt halállal fenyegette, hogy szörnyebben öli megh az Actor az Inctat, hogysem mint az annya öletett meg. 2. Hogy kész lenne házában égetni, sőt ugyanott égeti, s Törökországba búdosik. 3. Sok illetlen vereségekkel illette. 4.
Ételtől, italtól és egyéb jovaitól, fájától való meghfosztás, mellyet az Szent Pál nyilvánvaló hitetlenségnek, sőt annál is alábbvalónak mond. 5. Ebekhez való ha-sonlítás, holott az házasságban élő személyek egy testté lettek. 6. Halálos vétkekkel [199.] való vádlás, hogy három gyermekit nyomatta ki pakulárokkal, melyből semmi bizonságh nem menti. 7. Tolvajnak is szidalmazta az in causam attractat. 8.
Az fene comminatioval való ijesztés, hogyha az törvény visszaadgya, úgy tartya, mint rabját. Sőt utolszor láttatik az Isten törvínyét is szidalmazni, holott némelykor azt mondotta, ha az törvíny visszaadgya, némelykor így, ha az ördög visszaadgya.
4 KükEhmLvt prot. 1/1. 190.
5 Uo. 198-199.
1638. június 10., Boldogfalva 33 His rationibus divelláltatik az Incta az Actortól, az Actor penig infidelitasban incurrál, és a külső magistratusoknak büntetések alá vettetik. Sőt egynéhánszor va-ló búcsúadás. Bezzeg gyermeki ítélet ez, és a Szent írás ellen vava-ló.
Actor protestatur et utitur remedio. Az Incta is protestál.
Sancta Synodus Generalis non approbat hanc deliberationem.
Stephanus K[atona] Geleji, ecclesiarum in Transylvania Helveticam Confessionem amplectentium, ac quorundam saxonicarum, nec non valachicarum superintendens, reverendis, domino Stephano Dési, pastori Küküllőváriensi et vicinarum seniori, caeterisque confratribus inspectionis ejus etc. salutem et Dei gratiam.
Praesens exhibitur dominus Alexander Mohai, cum in causa sua, haud legitimo processu sibi adjudicata, nesciret quo se verteret, confugit ad me, petiitque a me debita cum instantia ut ipsi, de legitimo aliquo juris remedio prospicerem. Cum vero omnis causa etiam debito fine determinata, semel vigore novi judicii, excitări et suscitari soleat, non potui nóvum illi non indulgere ac concedere judicium.
Harum proinde serie reverendos viros dominos fraterne hortor, ad primam ejus inquisitionem, indicto aliquo termino, causam, quae ipsi cum uxore sua Anna Harasztosi intercedit, in sede vestra judiciaria resumere, novisque propositionibus utrinque auditis documentis etiam ultro citroque collectis, bene ruminatis, nihil obstantibus prioribus allegationibus ac sententiis vestris super inde latis, secundum Deum ac constientiam vestram Deo debitam, denuo ventilare, quin et debito fine, quam primum fieri potest, determinare velint et dignentur. Et si aliqua partium vestro non contenta fuerit judicio, juxta processum juris ecclesiastici, liber ei relinquatur appellare, sive sedem nostram episcopalem, sive generalem nostrum conventum. De caetero fe[liciter] vaiere reverendorum virorum dominorum confrater.
Datum Enyedini 25. Junii 1638. Stephanus K[atona] Gelej mpria. [219.]
Levata causa providi Georgii Kontz de Balavására ut Actoris, jobbagyonis vero nobilis domini Francisci Darlatzi de Czikmántor contra conjugem suam Ursulam Deák alias Hídvéghy nunc in possessione NagyKend commorantem/1
Procurator pro Actore sunt Georgio Kontz, Petrus Illyefalvi, pro Incta vero Petrus Teoreok de NagyKend.
Actor cum solemni protestatione salvum sit proponere: Nyilván vagyon az Szék előtt, hogy az Incta hűti mellől elment volt, és valami suspitioval agraváltatott én-előttem, azért kifogok s bizonyítok az suspitio felől.
Deliberatum Sanctae Sedis facta Bódogfalvini in communi Partiali facta 10.
Junii 1638.: Az pereseknek relatoriajokat praesentálván, ruminálta az Szent Szék.
Az Actornak relatoriaból liquido constál, hogy oly üdőben, s oly leghínyekkel conversálkodott, hevert, lepel alatt feküdt, hogy igen nagy suspitiot vont magára.
Per hoc tetszett a Szent Széknek, hogy az Incta tertia se mentse el magát, de nem annyával, vagy vér szerint való attyafíaival, hanem idegen személyekkel, ha penigh
6 KükEhmLvt prot. 1/1.219.
34 1638 november, Kükiillővár nem menthetné, separáltatik az Actor az Inctatól. Az Incta penigh infidelitasban incurrál.
1638 november, Kükiillővár
Anno 1638. 4. Novembris in oppido Küköllővár.1
Elmentette magát Deák Orsolya harmadmagával, v[idelicet] 1. Maga. 2.
NagyKendi Török Péter. 3. Sz[ent]Istváni Nagy Péter. És így a törvény azt ítílte, hogy harmadnapra haza tartozzék menni az Inctanak. Az Incta is haza tartozzék fogadni hütötlenségnek poenaja alatt. [220.]
Levata causa Stephani Kontz de KisKend 4. Novembris 1638. in oppido Küköllővár.
Proponit per procuratorem Petrum Török de NagyKend: Ez elmúlt napokban Is-ten törvénye szerint kérettem vala megh Egrestőn lakó Török Istvánnét, Ersébetet jövendő házastársul. O is j ó választ adott volt, sőt kézfogás is meghvolt közöttünk.
De annakutánna nem tekintvén sem Istenét, sem az ő szent rendelését, az dolgot meghmásolta, gyűremet visszaküldötte, azalatt máshoz ment. Idegen vallású arianus pappal copuláltatta. Eggyütt is laknak immár. Azért az Szent Széktől sza-badulást kívánok újabb házasságra.
Deliberatum Sanctae Sedis: Végére kell menni, ha copulálták-e az mostani urá-val, annakutánna törvínye lészen.
1639 június, Küküllővár
Levata causa [Alexandri Mohai et Annae Harasztosi] penes nóvum*
Alexander Mohai de Gese constituit procuratorem in oppido Küköllővár coram Partiali 7. Junii 1639. Petrum Literati de Hari, et alios.
E contra Anna Harasztosi constituit Gregorium Radnóti, aliosque partém ejus tuendum.
Incta protestatur super ea, hogy ha az Actor az nóvum mellett valamit ollyat allegálna, azmely nem az előbbeni actionkat tángálná, salvum legyen part venni benne.
Actor quoque protestatur, hogy minekünk is salvum legyen az nóvum mellett novizálnunk, juxta contenta novi judicii. Arról is peniglen szabad legyen contendálnunk, an liceat par dari in ista causa nec non.
Incta contendit contra literas novi judicii: 1. Hogy ezt a causat appellatioban kellett volna a felső Székre vinni, s úgy kellett volna nóvummal élni. 2. Mivel az országnak közönséges törvínye, hogy azki nóvummal akar élni, primitus az első Széken ante omnes alias causas kell revideálni, de az Actor ez ideigh mind silentiumban hagyván dolgát, nem prosequálta causaját, holott mind Partialis
gyü-7 KükEhmLvt prot. 1/1.219-220.
8 Uo. 200-204.
1642 március, Kükiillővár 35 lések, s mind Generalis Visitatiok voltak azolta, et per hoc nem tartozunk megfe-lelni, juxta contenta Decreti, juxta illud: Nóvum judicium [201.] impetrans et eo non utens in poena calumniae convincitur part. 2. tit. 77.
Actor dicit: Contendál az Incta nóvumunk ellen, és duabus rationibus akarják corruáltatni, et per hoc nem is akarnak meghfelelni: 1. Azért, hogy énnekem causamat appellálnom kellett volna innét az alsó Székről az felsőre, és ott causamat discutiáltatván, úgy kellett volna novumot hoznom. 2. Az nóvummal minden pe-resnek ante omnes alias causas kell élni, mi peniglen sem Partialis gyűlésben, sem Generalis Visitatioban nem moveáltuk causankat, per hoc nincsen ereje az nóvumnak, s nem is tartoznak megfelelni. Mi erre csak azt mongyuk, az novumot jól impetráltuk, üdőben is, s jól is élünk vélle, mert erről articulusunk vagyon, hogy ante extractionem literarum transmissionalium novi judicii fiat extractio, ez penigh úgy vagyon.
Ahol penigh azt írattya 2-do, hogy ante omnes causas kellett volna prosequálnunk causankat, mellyet hogy nem cselekedtünk, calumnian vagyunk, ezt is debito tempore cselekedtük, mivel sem elsőbb, sem utolsóbb causa mostan nem agitáltatik, most is contendálsz nóvumunk ellen. Én igen sérelmes fél lévén, rövid idő alatt fassioimat in stabilimentum juris mei nem producálhattam, mivel azok in diversis locis et comitatibus voltanak, Isten tudgya, mennyi költséggel, fáratsággal vittük véghez. Mihent annyira végben vihettem, primo quoque tempore solicitáltam, prosequálni is akarom, azért azt mondom, hogy az novumot igen legitime impetráltam, azszerint is akarok procedálni. Azt is kívánom [202.] olvas-tatni. Ergo semmin nem vagyunk.
Incta replicat: Ahol az Actor az országh articulussára aliegál, az 1619. eszten-dőbelire, az is pro nobis vagyon, mert ebben az causaban nem volt transmissio, azért így is az Actor vétette el utát. De dato sed non concesso, aki novumot impetrál, solicitálni kell az bírákat felőlle, hogy vegye elő causaját, az Actor azt nem cselekedte, azért nem stál novumja, hanem corruál eo magis, hogy két nap héján esztendeje múlt, hogy az mi sententiank kikölt.
Actor dicit: Az az articulus, azmint mondók, minékünk suffragál, mert az nóvumnak, azmint megmondok, ante extractionem literarum transmissionalium kell lenni (ez úgy vagyon), nem sententionalium. Ergo stál az nóvum, mert én mi-helyt novumot hoztam, mingyárt exhibitat írattam reá.
Deliberatum Sanctae Sedis eodem die: Az Szent Szék szorgalmatoson ruminálta az pereseknek disceptatiojokat, ahol az Incta contendál azon, hogy az nóvum nem stálhat, ennek penigh két ratioit assignállya, egyik is, hogy appellatioban kellett völna ad supremam sedem vinni causaját az Actornak, az finalis sententia idején.
Másikkal azt, hogy az országh törvényének szokása az, hogy az nóvum mellett való actioját quam primum revideáltatni kell a peresnek, mellyet az Decretum continentiajával is statuál. Erre az Actor az nóvumnak vigorát országh articulussával állattya, [203.] először, hogy stál az nóvum, secundo, mert debito tempore is urgeállya, mostann is, mert ennél több causa mostan itt nem agitáltatik.
Annakfelette, hogy sérelmes pars lévén, fassioit idején az országon szerin-szerte előbb colligálni nem lehetett, ergo stál az nóvum. Az Szent Széknek is úgy tetszik, hogy corruál a nóvumnak vigora, his rationibus: 1. Mert noha egyáltallyában az Decretomhoz nem köttetett az ecclesia, mindazáltal tudgyuk, hogy antiquitus ezzel