• Nem Talált Eredményt

Paprika fajták és nemesítési vonalak ellenállóságának vizsgálata a Meloidogyne incognita

3. ANYAG ÉS MÓDSZER

3.1. Rezisztencia vizsgálatok

3.1.1. Paprika fajták és nemesítési vonalak ellenállóságának vizsgálata a Meloidogyne incognita

Kutatásaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzem növénynevelőjében, valamint Röszkén, egy nagylégterű fűtetlen fóliaházban végeztem. A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreggel (M. incognita) szembeni érzékenység vizsgálatára négy kísérletet folytattam. 2003. és 2008. között négy különböző vizsgálatban összesen 80 különböző paprikafajtát illetve nemesítési vonalat teszteltünk Meloidogyne incognita ellenállóság szempontjából. A vizsgálatok időpontjait és az alkalmazott fertőzési módot az 5. táblázat tartalmazza. A vizsgált fajták illetve vonalak a Capsicum annuum L, C. chinense Jacq. és C. bacchatum L. var. pendulum fajokból kerültek ki. A származtató cégek illetve nemesítők a köztük folyó verseny miatt az adatokat titkosan kezelik, ezért bizonyos fajták, illetve nemesítési vonalak neve helyett jelölésükre csak számokat használhattunk.

5. táblázat: A paprika M. incognita fajjal szembeni ellenállóságának vizsgálati időpontjai

Az 1. vizsgálatban a tesztelendő tételek (6. táblázat) magját steril bányahomokkal megtöltött hungarocell tálcákba vetettem. Minden tételből 10-10 növényt neveltem. A növényeket két lombleveles állapotban fertőztem M. incognita faj tojászsákjaival 2003. november 18-án. A fertőző anyag Röszkéről, egy nagylégterű fűtetlen fóliában termesztett ’Blondy’

paprikaállományból származott. A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg nőstények tojászsákjait a paprika gyökeréről bonctű segítségével leválasztottam, a tojászsákban lévő tojásokat csapvízben keltettem, majd a tesztelt növények tövéhez mikropipettával növényenként kb. 800 db inváziós lárvát juttattam ki. A növényeket a kelés után 1‰-es Volldünger műtrágya oldattal tápoldatoztam.

Vizsgálat

száma Vetés időpontja Értékelt

növények s Értékelés időpontja Tételek

száma Fertőzés módja

1. 2003. 10. 03. 7 2004. 01. 26. 45 inváziós lárvák kijuttatása 2. 2004. 01. 15. 10 2004. 04. 05. 33 fertőzött talajba vetés 3. 2004. 05. 20. 12 2004. 10. 11. 38 fertőzött talajba ültetés 4. 2008. 07. 30. 10 2008. 10. 27. 8 fertőzött talajba ültetés

33

6. Táblázat: Mesterséges fertőzéssel és fertőzött talajba vetéssel vizsgált fajták, tételek

Kódszám Faj/Fajta Származási hely

1. C. annuum nemesítő

23.* C. annuum ’Snooker’ Syngenta Seeds Kft.

24.* C. annuum India

25.* C. annuum India

26.* C. annuum India

27.* C.baccatum var. pendulum Royal Sluis

28.* C. annuum India

[* A 2. számú vizsgálatban fertőzött talajba vetett tételek (2004. január 15.- április 5.)]

34

A növényeket a Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzem növénynevelőjében neveltük, a hőmérsékletet 25-30 ºC-ra állítottuk be. Az értékelést a fertőzés után 9 hét elteltével végeztem, tételenként 6-7 növényegyedet értékeltem. Kontrollfajtaként a Capsicum annuum ’HRF’ fajtát használtam.

A 2. számú vizsgálatban magokat a fent említett röszkei növényházból származó M.

incognita gyökérgubacs-fonálféreggel súlyosan fertőzött talajba vetettem. A vizsgálatokat 33 tétellel (6. táblázat, *-gal jelölt fajták) végeztem. Kontrollfajtaként a 11-es számú ’HRF’ fajtát használtam. A kikelt növényeket 2 lombleveles állapotban ritkítottam, így tételenként 10 növényt hagytam meg. A növényeket kelés után kétnaponta 1 ‰-es Volldünger műtrágyaoldattal öntöztem.

A fitotron hőmérsékletét 25-30 ºC-ra állítottam be. Az értékelést magvetés után 12 hét elteltével végeztem.

Az első két vizsgálat alapján ellenállónak bizonyult fajtákat és új nemesítési vonalakat a 3. számú vizsgálatban folyamatosan használatban lévő, Röszkén található, M. incognita fajjal erősen fertőzött talajú, nagylégterű fóliaházban is megvizsgáltam. A megelőző vizsgálatok fertőzési forrása ebből a növényházból származott. A vizsgált tételeket a 7. táblázat tartalmazza.

Kontrollfajtaként a 29(=11)-es számú ’HRF’ fajtát használtam. A vizsgálandó fajták magjait steril homokkal töltött hungarocell tálcákba vetettem a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzem növénynevelőjében. Kelés után 1 ‰ töménységű Volldünger oldattal rendszeresen tápoldatoztam, majd 4-6 lombleveles állapotban 2004. július 14-én a fertőzött növényház talajába kiültettem. Minden tételből 12-12 növényt ültettem ki.

A 4. kísérlet során öt új kísérleti alanyfajtát, illetve két blocky típusú termő kísérleti fajtát vizsgáltunk kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg ellenállóság tekintetében (8. táblázat).

Kontrollként a ’Kaméleon’ paprikafajtát használtam (1-es fajta). A magokat 9 cm-es cserépbe vetettük fertőzésmentes közegbe, majd két lombleveles állapotban 15 cm átmérőjű cserépbe ültettük át, egy soroksári paradicsom állományból származó Meloidogyne incognita fajjal erősen fertőzött növényházi talajba, amely egyben fertőzési forrásként is szolgált. A vizsgálatot tételenként tíz ismétlésben végeztük. A növényeket Scotts Universol 16:5:25 összetételű, 1,5 ‰-es töménységű műtrágyával tápoldatoztuk. A talajhőmérsékletet a vizsgálat telj‰-es ideje alatt 15 percenként mértük, Tiny Tag digitális talajhőmérő készülék segítségével.

35

7. táblázat: A növényházi (3.) kísérletben vizsgált tételek

Faj Származás

35(=23) C. annuum ’Snooker’ Syngenta Seeds Kft

36(=45) C. annuum Dél-Amerika

37(=44) C. annuum Távol-Kelet

38(=19) C. annuum Syngenta Seeds kft.

A zárójelben szereplő számok az 1. és 2. vizsgálatban kapott kódszámot jelentik.

36 8. tábázat: A 4. vizsgálatban szereplő tételek

sorszám faj felhasználás cél származás

1 Capsicum annuum ’Kaméleon ’, kontroll kereskedelem

2 Capsicum annuum alany Farmer Kft.

3 Capsicum annuum termő fajta Farmer Kft.

4 Capsicum annuum alany Farmer Kft.

5 Capsicum annuum alany Farmer Kft.

6 Capsicum annuum termő fajta Farmer Kft.

7 Capsicum annuum alany Farmer Kft.

8 Capsicum annuum alany Farmer Kft.

Minden kísérlet kiértékelésekor a növényegyedek gyökereinek kibontása és a talajmaradványoktól való megtisztítása után a fertőzöttség mértékét sztereomikroszkóp alatt a gyökereken található gubacsok, illetve tojászsákok száma alapján határoztuk meg. A 4. számú vizsgálatban a gyökerek tömegét tizedgramm pontossággal mértük, és meghatároztuk az egységnyi gyökértömegre eső gubacsszámot is, amelynek alapján szintén elvégeztük a statisztikai értékelést.

A kapott adatokat a szükséges feltételek ellenőrzése után az 1., 2., és 3. vizsgálat esetén Games-Howell statisztikai próbával elemeztük. A 4. vizsgálat eredményeit Kruskal-Wallis statisztikai próbával értékeltük, a páronkénti összehasonlítást Mann-Whitney teszttel végeztük.

3.1.2. Potenciális dinnye alanyok ellenállóságának vizsgálata a Meloidogyne incognita fajjal