• Nem Talált Eredményt

Papokkal szemben indult a menet, és mivé nőtte ki magát!?

In document MITŐL DÖGLIK MEG EZ AZ ORSZÁG? (Pldal 26-39)

Nem papokkal indult a Fidesz a nagypolitikában, hanem „Csuhások! Térdre, imára”

gúnykacajjal. Nem lehet véletlen, bár sokan nem hajlandók mostanság emlékezni rá, hogy ezt a felkiáltást a Fideszhez párosítják. Amikor még nem találtak egymásra a KDNP-vel, Orbán, akkori frakcióelnök ezt mondogatta a keresztény zászlót lobogtató szervezet felszólalásai alatt.

A 24.hu is bizonytalan: Amikor még Orbán gúnyolta a KDNP-t. (A gengszterváltás első éveiről van szó.)

Jelen mű első kötetében elnagyoltam a Fidesz legfőbb támaszává avanzsált klérussal foglalkozást. Hangsúlyoztam ugyan, hogy

(1) Ennél nagyobb baj, hogy a klérus ismét arcátlanná vált. Megengedhetetlen módon beleavatkozik a politikába. Nem elég, hogy a falusi templomok szószékeiről, nyilván felsőbb sugallatra aljas módon uszítanak választási hadjáratok idején pártok és jelöltek ellen, de az utóbbi pár évben legalább kétszer, legutóbb közvetlenül az 1994-es választás előtti napokban a püspöki kar(ok?) felhívással fordult(ak) a hívőkhöz, hogy ne szavazzanak a szocialistákra, mert az a sztálini csizmát hozná vissza.

Gondolom, püspök úrék tanulhatnának a kudarcból (nem fognak, túlontúl nagy vagyonokat féltenek), na meg a garasi Parlament is rájöhetne arra, hogy nem maradt a világon kultúrállam, amelyik a hatalmas vagyonokat felhalmozó és annak szaporítására mindenre képes klérust közel engedné a politikához. Ideje rájuk szólni;

coki! Azt se lehet a vallásszabadság csúcsának nevezni, ha valaki - nem a szocializmushoz ragaszkodás tüntető jeleként, hanem szabadgondolkodó mivoltából következően - ateista maradt, ma félve-szégyenkezve vallhatja be a garasiak többsége, egyének, vita-csoportok előtt ezt a tényt. Amíg ebben az országban egy valláshoz tartozás vagy az ateizmus takargatni való lesz, nem lehet demokráciáról, kultúrállamról beszélni.

(2) Megvalósult a (római katolikus) egyház és az állam szimbiózisa! Az egyik legelképesztőbb és leghihetetlenebb, egyben legveszélyesebb folyamat a minden modern államirányítási, demokratikus elvnek ellentmondó állam-egyház szövetség gyors újjáépítése. Nem lehet ép ésszel felfogni, hogy rövidlátó politikai szempontok (megőrizni magunknak a hatalmat) miatt miként juthat el egy - igaz, mind szélsőségesebben jobboldali - csoport odáig, hogy a mindig ortodox, mindig antidemokratikus és csak "cseppeket vissza az összeharácsoltból" szemfényvesztő szintig szociális, a fasizmus aljasságai felett szemet hunyó és még a II. Világháború fegyvereit is megáldó egyházzal politikai szövetséget kössön. A szekularizáció minden modern demokratikus államban, a legvallásosabb nemzetek államaiban is egyike a legfontosabb alapelveknek. Garasországban is az, elvileg. Ezzel szemben az egyházak - és mind kiemeltebben a római katolikus egyház - nem csak az adómentesség paradicsomát, mindenféle egyéb támogatást élvez, visszakap minden ingatlant, amit akar, hanem olyan ingatlanokat is ajándékba kap, amik megépítése egy fillérjébe se került, templomokat épít az állam az adófizetők pénzéből, sőt lassan a papok jövedelmének finanszírozásába is beszállnak a trónszékért az adófizetők pénze

se drága vezérelvet valló nagy vezéreink. Ez se minden azonban! Legalább két egyház, a római katolikus és a református durván beleavatkozik a politikába, nyilatkozatokat tesz, felhívásokat intéz a hívőkhöz, prédikál - a baloldal ellen. Jó fizetséget kapnak érte. A baloldalnak keresztelt társulattól. Az adófizetők zsebéből.

(...) Az egész folyamat megengedhetetlen. Annyira, hogy több mélyen hívő katolikus család fakadt ki nagy meglepetésemre és örömömre ez ellen a szimbiózis ellen. Végül a lelkiismeretes hívők kiemelkedő képviselőinek elfogyott a türelme és nyílt levélben figyelmeztettek arra, hogy ennek a középkori szimbiózisnak az eredménye katasztrófához fog vezetni. Sem a "modern" kormány, sem az egyházi vezetők nem vették a fáradságot, hogy reagáljanak.

Szinte az első kötetben elkövetett hanyagságom korrekciójának tekinthető, hogy ezúttal visszatekintek a most vizsgált évtized előtti, a szimbiózis megvalósulásához vezető folyamatra, két írás teljes terjedelmének közlésével. Az első szerzőjének a nevét – az ő védelmében – nem közlöm.

Az első, kritikus hangvételű írás:

ÖNÖK ELLEN AZ ÖNÖK PÉNZÉBŐL Egyházak a jobboldali kampányban

Miután az elmúlt négy évben [az első Orbán-kormány évei alatt] a "történelmi" egyházak nem tudtak olyan kívánságot megfogalmazni, melyet az Orbán-kormány ne teljesített volna

készségesen és maradéktalanul, teljesen logikus, hogy a választási küzdelemben a "polgári"

oldal mellé álltak. Politikai szerepvállalásukkal kapcsolatban azonban több probléma is felmerül: egyrészt az, hogy pártos tevékenységüket lényegében az adófizetők pénzén végezték; másrészt az, hogy ennek során a hazugságoktól sem riadtak vissza; harmadrészt pedig az, hogy a jobboldal támogatását üdvösségi kérdéssé téve becstelen módon próbálták manipulálni híveiket.

A kampány eldurvult hangnemére való tekintettel a Püspöki Konferencia tagjai a választásokig – sem egyénileg, sem testületileg – nem kívánnak tárgyalásokat folytatni a politikai pártok vezetőivel" – tudatta február 28-án kelt levelében Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára. Választási körlevelet viszont kívántak kiadni, sőt azt kívánatosnak tartották felolvastatni is minden, március 17-én celebrált szentmisén: "Kedves Testvérek! Tőlünk, a mi szavazatunktól függ, hogy az iskolákban kik, milyen szellemben nevelik gyermekeinket és unokáinkat, hogy a társadalom miként gondoskodik a betegekről és öregekről, továbbá csökken-e a munkanélküliség, és főleg: sikerül-e megállítani a népesség fogyását, amitől hosszú távon a jövőnk függ, s aminek első jeleit már láttuk az elmúlt években"

– kezdődik a szelíd hangú körlevél, mely a továbbiakban a II. vatikáni zsinatra hivatkozva kijelenti: "El kell tehát mennünk a választások mindkét fordulójára, és felelősséggel kell szavaznunk." Hogy kire? "A keresztény ember olyanokra szavaz, akik a keresztény értékrendet tiszteletben tartják és védik. Arra szavazunk tehát: aki védi a házasság és a család szentségét, biztosítja a többgyermekes családok megélhetését, segíti a fiatalok lakáshoz jutását, biztosítja a tanulás és továbbtanulás lehetőségét; nyitott szívvel, áldozatokat is vállalva fordul határainkon túl élő magyar testvéreink felé; aki garantálja a hit- és erkölcsoktatás szabadságát;

aki biztosítja az egyház szabad működésének lehetőségét. Mint az egyház vezetői, tiszteletben tartjuk híveink szabad döntését, ezért nem nevezhetünk meg személyeket és pártokat" – sajnálkoznak a levél szerzői búcsúzóul. Ám, hogy azoknak is segítséget nyújtsanak, akik ennyiből még nem jöttek volna rá, hogy "keresztény" ember a Fideszre "szavaz", Veres András az Index kérdésére kijelentette: a papok megtehetik, hogy templomukban pártnév említésével

"továbbmagyarázzák" a püspökök álláspontját.

Veres András püspök. Kézzelfogható útmutatás Megbonthatatlan barátság

1998. október 19. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter bemutatkozó látogatást tesz a budapesti püspökkari titkárság székházában Balás Béla püspöknél, a Magyar Katolikus Püspöki Kar ifjúsági referensénél.

1998. november 11. Orbán Viktor miniszterelnök a Gellért Szállóban találkozik a történelmi egyházak vezetőivel. A kormányfő hangsúlyozza, hogy a jövőben rendszeressé szeretnék tenni ezeket a találkozókat, melyeken áttekintik az ország helyzetét az összefogás és a kölcsönös jobbítás szándékával.

1999. január 14. A kormány a költségvetésből támogatja a felekezetek pedagógiai intézeteit – állt abban a megállapodásban, amelyet Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Seregély István egri érsek (a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke), Bölcskei Gusztáv, a református, illetve Harmati Béla, az evangélikus zsinat püspöke írt alá.

1999. május 15. Jogilag lezárultnak tekinthető a Magyar Katolikus Egyház ingatlanrendezésének (egyébként gyakorlatilag 1991-től 2011-ig tartó) folyamata. A kártalanítás során eddig mintegy 180 ingatlan került vissza a katolikus egyház tulajdonába, 801 ingatlan sorsa pedig még megoldásra vár.

1999. május 19. A Magyar Katolikus Püspöki Kar állandó tanácsának tagjai megbeszélést tartanak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a Fidesz–Magyar Polgári Párt vezetőivel. A találkozón áttekintik a magyar és az európai politikai történések aktuális helyzetét. A püspöki kart és a katolikus egyházat reménnyel tölti el, hogy nincs lényeges különbség a kormány által fontosnak tartott erkölcsi értékrend és az egyház által képviselt erkölcsi értékek között.

1999. május 29. A Bencés Diákszövetség országos találkozóján Orbán Viktor miniszterelnököt tiszteletbeli bencés diákká választják. Az itt elmondott beszédében a miniszterelnök hangsúlyozza: az előttünk álló néhány esztendő alatt eldőlhet, hogy meg tudjuk-e újítani Magyarország nyugatias, keresztény, polgári hagyományait, vagy elmerülünk az értéksemlegesnek mondott, de valójában értéktelen fogyasztói kapitalizmus és szocializmus legrosszabb vonásait egyesítő posztszocialista zűrzavarban.

A kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium közötti, évenkénti egyeztetések eredményei alapján minden évben forrásokat biztosít egyházak feltámasztására. 1999-ben a kormány a személyi jövedelemadó 1 százalékának befizetéséből származó bevételekkel együtt összesen 7,24 milliárd forint támogatást nyújtott a római katolikus egyháznak.

Itt azért álljunk meg egy pillanatra! Bár ez valóban az egyházak elidegeníthetetlen joga – lenne, mégis, mivel a "történelmi" egyházak egyik közös vonása éppen az, hogy egyikük sem képes fenntartani magát saját hívei adományaiból, hanem súlyos tízmilliárdokat emésztenek fel minden évben a költségvetésből, Veres püspök nem kevesebbet állít, mint hogy egyháza a nem katolikus vagy nem jobboldali állampolgárok adójából nekik juttatott összegből is bátran kampányolhat a nem katolikusok és nem jobboldaliak ellen. Érdekes politikai ízlés. Visszatérve az események fonalához elmondhatjuk, hogy Veres püspök kijelentését követően szép számmal akadtak "továbbmagyarázók": az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye számos településén, valamint a fővárosban is felolvasták azt a nyergesújfalui plébános által írt levelet, amelyben Molnár Alajos plébános elmagyarázza, miért szavaz majd a "most kormányon lévőkre".

A kampány eldurvult hangneme miatt nem kívántak tárgyalásokat folytatni a politikai pártok vezetőivel

Pártegyház

Michels Antal plébános pedig az esztergomi belvárosi templom értesítőjében tájékoztatta híveit annak érdekében, hogy "félre ne vezessék, és hamisságokkal, féligazságokkal tőrbe ne csalják"

őket. A plébános rövid összehasonlító elemzést közölt a Horn-, illetve az Orbán-kormány intézkedéseiről: "A Horn-kormány kötötte meg a vatikáni szerződést, de be nem tartotta.

Visszaadott több EGYHÁZI INGATLANT, KÖZTÜK ISKOLÁKAT, de azok lepusztult állapotán már nem segített, sőt az egyházi iskoláktól megvonták azt a támogatást is, amit államiaknak adtak, visszavonták a HITOKTATÓKNAK szóló állami óradíjat, megvonták az egyházaktól az áfa-visszatérítés méltányossági jogát is, sőt még a külföldi adományokat is meg akarták adóztatni, és a PÁLYÁZATOKBÓL is szinte teljesen kizárták az egyházakat" – emlékeztette híveit a plébános. Majd sötét tapasztalatai nyomán kertelés nélkül kijelentette:

"NEM TUDOK BÍZNI az olyan politikai közszereplőkben, akik jogtalanul szerzett vagyonokkal a zsebükben, a saját szemükben lévő gerendával a másik szemében lévő szálkát kutatják és felnagyítják." A szálkás szemű másik az Orbán-kormány, melyről Michels Antal plébános szép emlékeket őriz, hiszen az Orbán-kormány "részleteiben is tisztázta a vatikáni szerződést, EGYENRANGÚAN KEZELI AZ EGYHÁZI ISKOLÁKAT AZ ÁLLAMIVAL, és ugyanannyi támogatást nyújt mindkettőnek. A PEDAGÓGUSI BÉRKATEGÓRIÁHOZ IGAZÍTOTTA és törvénybe iktatta a hitoktatóknak járó óradíjakat, visszaállította a méltányossági jogon való áfa-visszatérítést, TÁMOGATJA az ötezer lélekszám alatti községek lelkészeit és lelkipásztori kisegítőit, hogy ott maradjanak a nép között". Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a plébános BECSÜLI AZT A KORMÁNYT, "amelyben a sofőr által okozott baleset miatt maga a miniszter mond le, vagy jelentéktelen bírósági ügy miatt felmentését kéri, csak hogy ne hozza rossz hírbe se a kormányt, se a népet". (Michels itt Nógrádi László közlekedési miniszter kettős halálos közúti balesetére, illetve Várhegyi Attila fideszes

választmányi elnök 190 millió forintos vesztegetési ügyére utal finoman.) Figyelemre méltó az a nagyvonalúság, mellyel a szerző eltekint az olyan súlyos állítások konkretizálásától és bizonyításától, mint hogy a Horn-kormány közszereplői "jogtalanul szereztek vagyonokat".

Mivel Michels plébános levelét az Új Ember című hivatalos katolikus lap is közzétette, nehéz volna azt állítani, hogy a levél egy elszigetelt, helyi kezdeményezés terméke lenne. Nem az, csupán arról van szó, hogy a katolikus egyház – a Fidesz választási taktikáját követve – nem a legmagasabb szintű vezetőivel mondatta ki konkrét üzenetét.

Vik-tor, Vik-tor!

Az első fordulót [2002 április] követő katolikus hangnemváltás szintén illusztrálja a párt és az egyház együttműködését: Orbán Viktor Testnevelési Egyetemen elhangzott beszédét [igy értékeli a politicalcapital.hu] követően az egyháziak is "felbátorodtak", és immár nyílt sisakkal küzdöttek a váratlan eredmény megfordításáért. Az Új Ember vezércikkében Nem szabad feladni címmel buzdított a "küzdelemre", és kiemelte, hogy korai volna még a választás végső győzteseiről vagy veszteseiről beszélni. A püspöki kar újabb körlevelet bocsátott ki a

"keresztény értékek védelmében", és bár ebben ismét nem neveztek meg konkrét személyeket és pártokat, más fórumokon egyértelművé tették a haza (bal-)sorsa iránt érzett aggodalmukat:

a Kossuth Rádió élő, egyenes adásban közvetítette Pápai Lajos püspök április 14-ei, vasárnapi szentmiséjét. Idézzünk fel néhány részletet a jeles szentbeszédből: "Mi az odafent valókat keressük. (…) Ezért egyértelmű, hogy nem szeretnénk, ha a nemzetközi arctalan tőke, a tőzsde és a bankok alakítanák hazánk jövőjét" – érkezett rövid gondolati pályán az odafent valóktól az idelent levőkig a püspök. Ismerős? Igen, ezt már hallhattuk valahol, egész pontosan öt nappal korábban Orbán Viktortól a Testnevelési Egyetemen: "Ha a szocialisták alakítanának kormányt, akkor valójában Magyarországon a nagytőke és a pénztőke alakít kormányt" – mondta az első forduló okozta első ijedtségből "éledező" miniszterelnök. De hallgassuk ismét a püspököt! "Nem szeretnénk – mert ellenkezik emberképünkkel – a drog szabadságát, a különféle káros szenvedélyekből adódó tragédiák bagatellizálását." Hogy is szólt ugyanez Orbánnál? "(A szocialisták) nem támogatták és nem szavazták meg a kábítószer-fogyasztás ellen meghozott rendelkezéseket." A szentmise zárógondolatai pedig ezek voltak: "Valami elkezdődött az elmúlt négy évben. Mi, keresztények nem a múlt, hanem a jövő emberei vagyunk." Nem nehéz észrevenni az összefüggést "A jövő elkezdődött" Fidesz-szlogennel. És – ismétlem – mindez élő, egyenes adásban, az adófizetők pénzéből fenntartott, "közszolgálati" Kossuth Rádióban.

„…hogy népünket továbbra is jó erőben, egészségben, a Te szent akaratod szerint tudja vezetni”

Konkrét személyeket „nem kívántak megnevezni”

Helyi szinten azonban még ennél is keményebb harc bontakozott ki a polgári erők sikeréért. Az egyik belvárosi katolikus templomban terjesztett szórólapon olvasható ima arra kéri Istent, hogy védje meg "nemzetünk miniszterelnökét, Orbán Viktort", és távolítson el tőle "minden személyes támadást, hogy népünket továbbra is jó erőben, egészségben, a Te szent akaratod szerint tudja vezetni". Ugyanebben a templomban Blanckenstein György szentendrei plébános nyílt leveléhez is hozzájuthattak a hívek. Blanckenstein eredetileg a szentendrei katolikus iskolában tanuló diákok szüleit szólította fel aktív kormánytámogatásra, de levele valószínűleg olyan jól sikerült, hogy másolatban az ország több templomába is eljuttatták. A plébános sötét jövőt vázolt fel az ellenzék győzelme esetére: "Ha a szocialista oldal nyer, az a következő következményekkel járhat iskolánkat tekintve: az egyházi fenntartású iskola nem kap állami támogatást, hanem a Fidesz-kormány által hozott döntés miatt kap kiegészítő támogatást, hogy egyenjogú partnere legyen a többi iskolának. Ezt a szocialista oldal el akarja törölni, így gyakorlatilag lehetetlenné válik az iskola működése. A Fidesz-kormány hitet tett a család, a nemzet, az egyház mellett, míg a szocialista oldal családellenes és egyházellenes. Ha felelősséget érzünk gyermekeinkért, a katolikus iskolánkért, EL KELL MENNÜNK a második fordulóra, magunkkal kell vinnünk azokat is, akik az első fordulóban nem jöttek el szavazni, és mindannyian a Fideszt kell támogatnunk, katolikus iskolánk, egyházunk és nemzetünk miatt."

Világos beszéd. Sokatmondó, de nem biztos, hogy elég. Érezte ezt Blackenstein is, ezért imaláncot indított: "A Sátán akkor tombol, amikor a vesztét érzi. Mutassuk meg, hogy a hitünk nem lankadt!!! A választás tapasztalata nagypénteki állapot. Van-e hitünk, hogy lesz ebből még húsvét??? Indítsuk el ezt az imahadjáratot a Sátán ellen!!!! Túlságosan könnyedén vettük, hogy a választást megnyertük" – olvasható a felhívásban, és nem nehéz kitalálni, hogy Blackenstein olvasatában az ellenzék egyenlő a Sátánnal. Ha eltekintünk attól a már említett ténytől, hogy Blackenstein is közpénzből kampányolt a – mint utóbb kiderült – többségi támogatást élvező pártok ellen, az azért szembeötlő, milyen könnyedén siklott át olyan isteni parancsolatok fölött, mint például "Ne tégy hamis tanúbizonyságot felebarátod ellen!"

Blanckenstein György harcot indított a Sátán ellen Közvetlen haszon

2000. június 8. "A mi szövetségünk nem csupán közös érdekekre, hanem egy mélyebb, közös hitre és meggyőződésre épül. Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket" – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóján. A millenniumi ünnepségsorozat keretében a katolikus egyház is országos nagygyűlést tartott Budapesten. A rendezvényt Orbán Viktor levélben üdvözölte, a megnyitó beszédet pedig Göncz Árpád köztársasági elnök mondta. A gyűlésen meghívottként részt vett Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára is. A miniszterelnök levelében kiemelte:

"Kormányfőként is világosan látom, hogy mennyi érték és közvetlen haszon származik az Önök munkájából."

2000. szeptember 30. "Máriás nép a magyar" – mondta Semjén Zsolt államtitkár a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége rendezvényén, és hozzátette: Magyarország azért maradhatott fenn, mert István Máriának ajánlotta fel annak idején.

2001. május 19. Amennyiben a Fidesz megnyeri a 2002-es választásokat, a párt szeretné visszaállítani az egyházi esküvő polgári érvényességét – derült ki a Fidesz XIII. Kongresszusán nyilvánosságra hozott vitairatból. A Magyar Katolikus Egyház szívesen fogadja a Fidesz javaslatát az egyházi házasságkötés polgári érvényességének bevezetésére, de fontosnak tartja a felvetődő problémák jogi rendezését, valamint szükség van konkordátumra, azaz az Apostoli Szentszék beleegyezésére.

2001. június 30. Történelmi találkozó résztvevői vagyunk, hiszen a kormány most az alsópapságot szólította meg – hangzott el több előadó szájából is a Parlament üléstermében megrendezett, "A vidék lelke az egyház" című konferencián, melyre a "vidék lelkigondozásában évszázadok óta legfőbb szerepet játszó egyházak" képviselőit hívták meg.

Orbán Viktor mellett Rockenbauer Zoltán, Glattfelder Béla és Semjén Zsolt is az együttműködés folytatására, illetve szorosabbá tételére hívta fel a "mélyen tisztelt főtisztelendő és nagytiszteletű urakat és hölgyeket". Ha a választások után folytatódhat az a munka, amit elindítottak – mondta a miniszterelnök –, akkor kormánya nevében a következő lehetőségeket tudja felkínálni: 1. a vidéki lelkipásztorok fizetésének kiegészítésében erőteljes kormányzati szerepvállalás történhetne, 2. besegítenének az egyházi nyugdíjrendszer megújításába, 3. a Széchenyi terv értelmében segítenének kiaknázni a falusi és egyházi turizmusban rejlő, még fel nem tárt lehetőségeket, és jóval több idősek otthonát építenének vidéken, 4. az elkövetkező négy évben bevezetnék a kötelező hitoktatást, illetve etikaórát.

Fájdalmas eredmény

Rédly Elemér soproni városplébános csiszoltabb stílusban próbált mindent elkövetni egyháza bőkezű mentorainak győzelméért. Híveihez írt levelében kijelentette, hogy "ha valaki mégsem tudna jó szívvel a jelenlegi kormány képviselőire szavazni, akkor inkább maradjon otthon, mint hogy szavazatával azokat támogassa, akik számára nem fontos sem a vallás, sem a haza". Rédly itt Kövér László hazaárulós beszédeire utalt, melyekkel a Fidesz alelnöke az ellenzéket sértegette, egy ízben még a Parlamentben is. A városplébános azután érthetetlennek nevezte, hogy némelyek bizalmat szavaznának "egy meggazdagodott bankár képtelen ígéreteinek", Orbán Viktorról viszont rákosista stílusban kijelentette, hogy "négyéves miniszterelnöki munkájával bizonyította, hogy valóban őszintén szolgálja népünk javát, reményt adva minden jóakaratú embernek".

Fidesz-hívek hallgatják Orbán Viktort a Testnevelési Egyetem előtt

A lapunkhoz eljuttatott beszámolók alapján elmondható, hogy a papok országszerte kivették részüket a kampányból: nemcsak a templomokban ösztönöztek a jobboldal támogatására, hanem választási gyűléseken, tsz-rendezvényeken, lakossági fórumokon is nyilvánvalóvá tették politikai elkötelezettségüket. (Terjedelmi okokból nem soroljuk tovább a példákat, de azt a

In document MITŐL DÖGLIK MEG EZ AZ ORSZÁG? (Pldal 26-39)