p Pap Tilés

Négy-öt város kivételével valamennyi

vár-megye

és sz. kir. város követei megjelentek a szé-csényi

mezkön,

ott voltak a királyi békekövetek is.

A furaknak

és rendeknek, valamint a fejedelem udvari embereinek és testreinek

négyszög

sátor-tábora közepén emelkedett a fejedelem díszes

hár-mas

sátora: az ülések és díszebédek színhelye.

A

fényes látványosságnak nagy közönsége volt a ragyogó hadinép és a kíváncsi néptömeg.

Ennek

sorai között vonult be a fejedelem a városba,

majd

karabélyosaitól, palotás ezredétl és udvari hadától környezve szept. 9-én a táborba.

A

^{számos díszes}

fúriéskatonaizászlóközül, melyeketazegripüspök

már

elzetesen ünnepélyesen felszentelt,

kitnt

Rákóczinak tiszta fehér, aranyos lobogója, melyen a büszke >>Pressa resurgo<< felirat ékeskedett:

el-nyomva —

föltámadok.

A

tanácskozások szept. 12-tl október 3-ig tartottak.

A

szabadság

mozgalmának

ezen els hivatalos testülete szerencsés érzékkel találja

meg

az alkotmányos formát.

Nem

a király hívta össze, az ország

fméi

tóságai nincsenekjelen, bár az

egybe-gyltek

valóban az ország akaratát képviselik,

—

hisz itt

vannak

mindazok, a kik a királytól össze-hívottországgyléstl szándékosan távol maradtak,

st

itt

vannak

a ^császári biztosok ^is.

Mindegy

^: ók

nem

tekintik

magukat

országgylésnek,

hanem

a szabadságukért fegyverben álló

magyar

rendek tábori

gylésének minségében

állapodtak meg.

Bercsényi politikai nagyságára

mutat

ez a meg-határozás, melyet több

más

fontosjavaslattalegyütt

—

mindenesetre Rákóczival egyetértleg

—

hatal-mas

elterjesztés kíséretében adott el. Ugyanígy Rákóczit is ennek megfelel czimmel tisztelik meg, a

mennyiben

megválasztják >>Az

Haza

Szabad-II. Rákóczi Ferencz élete 33 ságáért öszveszövetkezett

Magyarok Vezérl

Feje-delmé«-nek.

Ezekben

megállapodván, felesküdtek

fejedel-mük hségére

a rendek, legelsben Bercsényi,

majd

Forgách, Eszterházy Antal és Csáky István,

annak

utána >>egynehány Uri Rendek, Tisztek és Méltó-ságoké Ezeket látván a papok, a kik eddig vona-kodtak, szintén letették a hitet, azon megtoldással, hogy megtartandják a Szövetkezettek rendeleteit,

>>az

mennyiben

a

Római

Catholica Vallás ellen nin-csenek*.

Másnap

ünnepi mise után a fejedelem is

felesküdött a megállapított szöveg szerint, és az egri püspök prédikácziója után »Urunk

e Nagysága

négy Méltóságos Generális : úgymint Bercsényi

Uram,

Forgács

Uram,

Eszterházy Antal

Uram

és

Csáky István

Uram

által háromszor solenniter

fel-emeltetett, clamans Universa Multitudo : Vivát, Vivát, Vivát !«

Ez

a felemelés a régi paizsraemelésnek meg-felelen történt. Hasonlóan,

si

szép

hagyomány

szerint a fejedelemtl adott »dicséretes és emléke-zetes Vendégség« fejezte be a nagy napot.

A

szövetkezési oklevelet a

gylés

határozata értelmében

minden

nemes

vármegyében

külön

jegyzkönyvbe

foglalták és arra

minden

nemes

és úri rendeket megeskettek.

A nemzetgylés

korlátlan hatalommal ruházta

fel Rákóczit politikai, hadi és pénzügyekben.

Az

ajánlatukra a fejedelemtl hamarosan kinevezett 24 tagú senatus csak az kérésére avatkozott be apolitikai ügyekbe.

Hogy

a fejedelem a

vármegyék-kel

könnyebben

és takarékosabban érintkezhessek,

minden megyébl

mellé rendelnek két, lehetleg nemes ifjút.

Pap Ilié?: II. Rákóczi Ferenczélete. 3

Legnehezebb volt a protestánsok igényeit kielégíteni, melyeket a linczi békekötésre alapí-tottak. Végre is Rákóczi alkotmányos és türelmes gondolkodásának megfelelen, szinte a jeles Árpád-házi királyokra emlékeztet, fáradhatatlan

buz-galommal minden vármegyének

követeit személye-sen meghallgatta és békésen kiegyeztette

ket

a lelkiismereti szabadság, és a vallás szabad gyakor-latának elvei és régebbi törvényeik alapján.

A

kassai

Nagytemplom

a katholikusoké maradt, a tót

templom meg

a lutheránusoknak cedáltatott.

A ^három

vallásfelekezetnek e

gylésen

megnyil-vánult egyetértését szépen örökítette

meg

az ez alkalomból vert emlékérem. Egyik oldalán a

feje-delem arczmása

van

a szokott felirattal, a másik oldalon a haza oltárának tüzét a

három

vallásnak

megf

elelleg

három nemt

táplálja.

A

latin körírat aztjelenti : >>Közösentáplálják« és »A vallások egyet-értését a szabadság táplálja<<.

íme, a vallásához

h

^{Rákóczi mint} rendeli alá a haza közös érdekeinek a

különböz

vallási

fel-fogásokat, így ^történik,

hogy

a jezsuiták, illetleg azoknak nemzetközisége ellen is erélyes határozato-kat hoznak.

A

^császárral való béke ügyében Rákóczi

kimu-tatta, hogy eddig

nem

lehetett megkötni, mert arra a császári részrl

ugyan

sok szívesség és nagylelk

ígéret, de

semmi komoly

szándék

nem

mutatkozott.

De —

hátha

már

most szintébb útra térnek

—

^a bé-kesség raktájának folytatására biztosokatnevez ki.

Láthatjuk, Szécsényben ideiglenes szervezetet létesítettek, mely béke esetén szinte magától meg-sznhetett. Legföljebb az lehet kérdéses, vájjon a háború miatt

nem

lett volna-e czélravezetbb, ha

II. Rákóczi Ferencz élete 35

magát

Rákóczit teljes hatalommal ruházzák fel.

De midn

az egész szabadságharcz a nemzet alkot-mányáért folyik, érthet, hogy ily kevésbbé

alkot-mányos

formára senki, legkevésbé az ideális lelk fejedelem

nem

gondolt.

I. Lipót politikájának kudarcza világos : most

már

akart országgylést tartani, de

nem

tarthatott, mert a nemzet

nem

akart vele szóbaállni. Ellenben kénytelen Rákóczival mint

egyenl

rangú ellen-féllel tárgyalni. Halálos ágyán átlátta a császár,

hogy egész életét elhibázta. Debuisset pridem !

A hagyomány

szerint az volt utolsó kívánsága, írják

meg

utódai számára okulásul az élete tör-ténetét hibáival együtt. Fia és utóda I. József, ki

már

apja életében nyíltan kárhoztatta,

st

meg-tagadta politikáját, sietett is a régi kor embereit félretenni. így legelször Kollonicsot távolította el.

A

^fiatal császár valóban

komolyan

kereste a békét.

Szeretett és nagyrabecsült rokona,

Eugén

herczeg ránk nézve kedveztlenül akarta befolyásolni,

azonban inkább hallgatott szövetséges társai, az angolok és hollandusok tanácsára, a kik nagyon is

javallottak a békekötést. 1705 ^telén megindultak az új béketárgyalások.

A

miniszterelnök, Salm herczeg nevében báró Seilern és gróf Wratislaw vezették a béketárgyalásokat Nagyszombatban, Anglia és Hollandia két-két követének, kik mint békebiztosok szerepeltek, jelenlétében.

A

fejedelem

maga

is óhajtotta a békét.

A küls

segélyben azonban

már

ekkor megrendült a bizalma és inkább erejével akart hatni. Jól ^is folytak a

dol-gok ; a nép is art énekelte karácsony szombatján

Vak

Bottyánról való

örvendez

énekében :

3*

In document KÖNYVTÁRA DOLGOZOK (Pldal 36-40)