Pénzügyi problémák

Budapesten (és különösen a belső kerületekben) a közterület rendkívül értékes, hatalmas iránta a kereslet, de rendkívül korlátozott a kínálat. A helyi lakosok teljes joggal várhatják el, hogy az ő érdekeiket képviselő és a közterületeket tulajdonló önkormányzat bevételre tegyen szert az ér-tékes közterületek használatából, és a bevételt az érintett közösségek javára fordítsa, ezáltal is kompenzálva őket azért, hogy nekik kevesebb közterület jut, ami csökkenti az életminőségüket.

(Természetesen itt nem arra a közterület-használatra kell gondolni, ami egy gyalogos közterületi tartózkodásához kapcsolható, hanem például az autók, vendéglátói teraszok, árusító pultok, reklámtáblák sokkal intenzívebb helyfoglalására.) A probléma abból adódik, hogy a kerületi ön-kormányzatok sok esetben lemondanak ezekről a bevételekről azáltal, hogy teljesen elengedik a parkolási díjakat, vagy túl alacsony díjakat állapítanak meg. Ráadásul a parkolás üzemeltetése sok esetben korrupcióval vagy akár lopással jár együtt. A fentiek miatt az önkormányzatok és parkolás-üzemeltető cégek rengeteg, hasznos feladatra fordítható bevételtől fosztják meg első-sorban a helyben lakókat, de általában is a főváros lakosságát.

Az autósok Budapesten jelenleg évente mintegy 20 milliárd forint parkolási díjat fizetnek.²⁶ Bár pontos számítások, felmérések elvégzésére a jelen tanulmány keretei között nincs lehető-ség, nagyságrendileg meg tudjuk becsülni, hogy Budapesten összességében mennyi bevétel kel-lene, hogy keletkezzen, ha a parkolóhelyek után piaci árat kellene fizetni. Amint alább (6.2.1.1.

pont) megbecsültük, egy fizető parkolóhely piaci értéke évi 50-700 ezer Ft között lehet az elhe-lyezkedésétől függően. Ha vesszük ennek az átlagát, 375 000 forintot, továbbá tudjuk, hogy Bu-dapesten 120 000 fizetős közterületi parkolóhely van, akkor arra az eredményre jutunk, hogy ezen a parkolóhelyek piaci áron történő díjazása esetén a budapesti önkormányzatok évi 45 milliárd forint bevételhez jutnának. Továbbá a nem fizetős parkolóhelyeknek is van legalább létesítési és fenntartási költsége, ezt vegyük szerényen parkolóhelyenként évente 20 ezer fo-rintnak. Ha feltételezzük, hogy Budapesten 500 000 nem fizető közterületi parkolóhely van, ak-kor ezek ára összesen évi 10 milliárd forint.

Egy másik szempontból is vizsgálhatjuk a parkolóhelyek árát. A főváros közterület-használati rendelete²⁷ szerint egy négyzetméter közterület-foglalási díja rendkívül széles határok között mozog. Vegyük példaként egy viszonylag átlagos esetet, egy ideiglenes könyvárusító asztalét, ami négyzetméterenként és havonta 8 100 és 15 900 Ft közötti. Ha csak a legkisebb összeggel számolunk, valamint azzal, hogy egy parkoló autó 12 négyzetmétert foglal el, akkor ennek ára évente (12×12×8100) megközelítőleg évi 1,2 millió Ft tesz ki. Összesen 600 000 közterületi par-kolóhellyel számolva, ez évi 720 milliárd forintot jelentene. Nyilvánvaló, hogy ilyen mértékű parkolási díjat nem lehetne kivetni (amennyiben pedig feltételezzük, hogy ez mégis megtörtén-ne, ennek az összegnek csak a töredéke lenne az önkormányzatok bevétele, hiszen nagyon

so-26 Az adatok azt mutatják, hogy nagyon gyanúsan üzemeltetik a kerületek a parkolási rendszert. G7, 2019.03.27., https://g7.hu/kozelet/20190327/az-adatok-azt-mutatjak-hogy-nagyon-gyanusan-uzemeltetik-a-keruletek-a-parkolasi-rendszert/

27 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról, https://budapest.hu/Documents/kozterulet_hasznalat/3%202013%20%20(III%20%208%20)%20F%C5%91v%20%2 0Kgy%20%20rendelet.pdf

BUDAPESTI KÖZTERÜLETEK TERVEZÉSE, MENEDZSELÉSE, FENNTARTÁSA – KÖZLEKEDÉS

kan lemondanának az autójukról). Ezt az elméleti összehasonlítást csak azért végeztük, hogy így is érzékeltessük, milyen ellentmondások feszítik a közterület-használatot.

Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mennyi társadalmi haszon keletkezne akkor, ha a parkolóhe-lyeket más célokra használnánk, például fák ültetésére. A Levegő Munkacsoport egy korábbi tanulmánya²⁸ szerint a 25 hektárosra (250 000 négyzetméter) tervezett Podmaniczky park meg-valósítása több mint 400 milliárd forint társadalmi haszonnal járna (ezeknek egy kisebb része minden évben keletkezne, nagyobbik része egyszeri haszon), ami négyzetméterenként 1 600 000 Ft. Ha feltételezzük, hogy a 600 000 parkolóhely negyedét sikerülne bezöldíteni, ak-kor ennek alapján a társadalmi haszon (12 nm²×150 000×1 600 000 =) mintegy 3000 milliárd Ft lenne.

Mindezek előzetes nagyságrendi becslések, a pontosításukra további vizsgálatok szükségesek.

Azonban ezek a becslések azt mutatják, hogy az autótulajdonosokat csak a parkolási kedvezmé-nyeken keresztül évente több százmilliárd, esetleg több ezermilliárd forinttal támogatja az ál-lamháztartás. Ennek az óriási támogatásnak a felszámolása nélkül soha nem lehet megoldani a főváros közterület-használati problémáit, felszámolni a közterületekkel történő óriási pazarlást.

6.2. A parkolási problémák okai – részletesebben 6.2.1. A kínálatot messze meghaladó parkolási kereslet

A parkolási problémák elsődlegesen abban tükröződnek, hogy jelenleg a parkolási kereslet sok-kal nagyobb, mint a parkolási kínálat. Ezt bizonyítja egyebek mellett az a tény, hogy a fővárosi forgalom 30%-a parkoló- rakodó-, illetve egyéb megállóhelyet keres,²⁹ továbbá az is, hogy az autók sok helyütt elfoglalják a járdákat, a – volt vagy jelenlegi – zöldterületeket, a városképileg meghatározó tereket. Mindez alátámasztja a fenti megállapítást, hogy az árak nem tükrözik a valós költségeket, nem érvényesülnek a piacgazdaság alapelvei. Egy jól működő piacgazdaság-ban ugyanis az árak úgy alakulnak, hogy a kínálat mindig meghaladja a keresletet. Az alábbiak-ban sorra vesszük azokat a költségeket, amelyek a parkolást igénybe vevőknek meg kellene fi-zetniük, de ez mégsem történik meg még a jelenlegi parkolási tarifák mellett sem.

6.2.1.1. Éves lakossági parkolási (várakozási) díj

A parkolási díjakat a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályo-zásáról szóló 30/2010 (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: parkolási rendelet) szabályoz-za, amely lehetőséget biztosít a kerületi önkormányzatnak arra, hogy a helyben lakóknak éves várakozási engedélyt adjanak ki (hivatalos nevén: lakossági várakozási hozzájárulás), amivel

28 A Podmaniczky Park kialakításának társadalmi hasznai. Levegő Munkacsoport, 2016,

https://www.levego.hu/sites/default/files/Podmaniczky_Park_t%C3%A1rsadalmi_hasznok_2016marc7.pdf

29 Fővárosi parkolás: őrület és mindenki ki van készülve. DigitalHungary, 201ö. április 15.,

https://www.digitalhungary.hu/e-volution/Fovarosi-parkolas-orulet-es-mindenki-ki-van-keszulve/8384/

egész évben külön díjfizetés nélkül parkolhatnak a lakóhelyük közelében. A parkolási rendelet (10. § (5) bekezdés) alapján az éves parkolási engedély díja az egyórai várakozási díjnak legfel-jebb a 250-szerese lehet, azaz 44-131 ezer Ft/év – a lakás helyétől függően. A parkolási rendelet 10. §-a ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a kerületi önkormányzat ezt a díjat részben vagy egészében elengedje. A kerületi önkormányzatok ezt kivétel nélkül meg is teszik, lakásonként az első autó után 100%-os, a második autó után 30-100%-os kedvezményt adnak az autó környe-zetvédelmi besorolásától függően.

További gond, hogy a 44-131 ezer forintos díj még csak nem is egy parkolóhely éves piaci értéke – bevételtermelő képessége –, hiszen az akár 300 ezer–2,3 millió Ft is lehet.³⁰ (Természetesen, ha a parkolóhelyek száma nem változna, akkor nem minden megüresedő parkolóhelyet foglal-nának el a valós parkolási árakon, így egy parkolóhely piaci értéke inkább olyan 50-700 ezer Ft körül lehet az elhelyezkedésétől függően.)

Feltételezve, hogy a kerületben regisztrált autók legalább 70%-a után igénylik az első autó után járó 100%-os lakossági kedvezményt, az V. kerületi önkormányzat évente legalább 1,5 milliárd, a VI.-VIII. kerületiek kb. 1 milliárd, a XIII. kerületi pedig legalább 2,1 milliárd Ft-tal kevesebb díjat szed be, mint ami megilletné (ld. az 1. táblázatot).

1. táblázat: A parkolás néhány fő jellemző adata öt kerületben Kerület 1000 főre

*Az V. kerületben minden parkolási engedély 131 ezer Ft-os, a VI. és VII. kerületben 87 és 110 ezer Ft a parkolási engedélyek díja (87 ezer Ft-osból több van), a VIII. és XIII. kerületekben pedig 44, 67 és 110 ezer Ft-os parkolóhe-lyek vannak. (A VIII. kerületben viszonylag kevesen laknak a 44 ezer Ft-os parkolási zónában, a XIII. kerületben vi-szont a lakosság nagyobb része 44 ezer Ft-os parkolási zónában lakik, a Hungária körúton kívül.)

**Feltételezve, hogy az autók 70%-a után igényelték a 100%-os kedvezményt ('Autók száma' × 0,7 × 'Átlagos éves parkolási díj')

30 A fővárosban a legalacsonyabb közterületi parkolási díj nettó 175 Ft/óra, ami 250 munkanappal és munkanapon-ként 10 órával számolva éves szinten 300 ezer forintot tesz ki. Az Erzsébetvárosban egy parkolóhely helyén kialakí-tott vendéglátó terasz éves közterület-foglalási díja 2,3 millió forint.

BUDAPESTI KÖZTERÜLETEK TERVEZÉSE, MENEDZSELÉSE, FENNTARTÁSA – KÖZLEKEDÉS

Bár a fővárosi parkolási rendelet előírja, hogy a második autó parkolási engedélyét csak bizo-nyos feltételek esetén szabad 30-70%-os mértékben támogatni (10. § (5) bekezdés), illetve, hogy csak két autó számára lehet lakossági parkolási engedélyt kiadni (10. § (3) bekezdés), több . kerületi önkormányzat fittyet hány ezekre az előírásokra: például a III. kerületi a második autó-ra is 100%-os engedélyt ad³¹, a XIII. kerületi pedig egyáltalán nem korlátozza az ingyenesen ki-adható engedélyek számát³². Valószínűleg nem véletlen, hogy a KSH adatai alapján³³ a XIII. ke-rületben négyszer olyan gyorsan nőtt az autók száma 2008 és 2018 között (41%-kal), mint egész Budapesten (11%-kal).

Amúgy a két kerületi önkormányzat egy törvényi rendelkezés miatt jogszerűen mondhat ellent a fővárosi szabályozásnak. Ugyanis a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (5) be-kezdése egy mondaton belül engedi meg azt, hogy a főváros korlátozza a kiadható engedélyek számát és a kedvezmények mértékét, ill. azt, hogy a kerületek ezeket a korlátozásokat figyel-men kívül hagyják. ³⁴

Éves parkolási engedélyt nemcsak a saját tulajdonban lévő autók, hanem a munkáltató által ki-zárólagos használatba adott céges autó után is lehet igényelni. Mivel a munkáltatók a céges au-tót munkavégzés céljából biztosítják a munkavállalónak, az önkormányzatok a céges autók ré-szére nyújtott kedvezményekkel tulajdonképpen versenytorzító módon támogatnak piaci ala-pon működő cégeket. Továbbá az önkormányzatok a fizető parkolási zónában székhellyel vagy telephellyel rendelkező cégeknek is adhatnak kedvezményt (legfeljebb 50%-osat) a parkolási díjból, ami szintén versenytorzító vállalkozástámogatás. Ezek a támogatások azért is piactorzí-tóak, mert csak a gépjárművet használó cégeket támogatja, például a kerékpáros közlekedést preferálókat nem.

Az is jelentős probléma, hogy éves parkolási engedélyt feltehetően nemcsak a ténylegesen ott lakók, hanem sok más helyen lakó, de oda bejelentkező autóhasználók is kapnak (pl. aki valame-lyik belső kerületben dolgozik, az fiktív bejelentkezéssel hozzájuthat a várakozási engedélyhez).

31 Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 35/2013. (V. 31.) ön-kormányzati rendelete a kerület közterületein a járművel történő várakozás rendjéről,

https://obudaiparkolas.hu/wp-content/uploads/2015/06/egyse%CC%81ges-35-2013-32-2015-ig.doc

32 19/2010. (VI. 28.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Ön-kormányzat közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének szabályozásáról,

https://net.jogtar.hu/rendelet?council=budapest13&dbnum=197&docid=A1000019.13R: „2. § A várakozási öve-zetben a lakossági várakozási hozzájárulásért várakozási díjat nem kell fizetni, függetlenül a lakásonkénti gépkocsik számától.”

33 Az adatok a KSH Statinfo v39 oldalra történő rákeresés után érhetők el.

34 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98800001.TV:

„(5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés – hogy rende-letben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében

a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,

b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, c) a fizetendő várakozási díj mértékét,

d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát,

e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a kerületi képvi-selő-testület jogosult.” (A szerzők kiemelései)

Ezt onnan is lehet sejteni, hogy a belső kerületek 30%-kal több parkolási engedélyt adnak ki, mint ahány parkolóhelyük van, és ha a kérvényezők mind helyben laknának, akkor éjszaka nyil-ván nem férne el az összes autó még akkor sem, ha az autók egy részét magánterületen tárol-ják. Ez a kiskapu is növeli a parkolási keresletet és számottevő bevételtől fosztja meg a kerületi önkormányzatokat.

Szintén komoly bevételkiesét jelent az önkormányzatoknak, hogy számos kerület biztosít lakos-sági várakozási engedélyt méltányoslakos-sági alapon – például a kerületben dolgozó tanároknak, rendőröknek, önkormányzati intézményben dolgozóknak, sportolóknak – egyéni vagy csoportos kérelmek alapján.

Továbbá az önkormányzatok jellemzően nem ellenőrzik, ha valaki kijelentkezik egy parkolási övezetben lévő ingatlanból, ezért előfordul, hogy valaki csak a várakozási engedély megszerzé-sének idejére jelentkezik be valahova, és az engedély megszerzése után visszajelentkezik a valós lakhelyére (pl. hogy ottani kedvezményeket vagy szolgáltatásokat igénybe tudjon venni). Akár az is előfordulhat, hogy valaki több parkolási zónára is kér lakossági várakozási engedélyt.

6.2.1.2. Alacsony órás parkolási díjak

Az egyórás parkolási díjtételek 2010 óta nem változtak, miközben az átlagkereset 2010 és 2018 között 66%-kal nőtt (bár egyes parkolási övezetek magasabb díjkategóriába kerültek). Emiatt a parkolási díjak ma jóval kevésbé csökkentik a parkolási keresletet, mint 2010-ben.

Számos olyan, viszonylag központi elhelyezkedésű közterület van, ahol a parkolás mindenki számára ingyenes. Ilyen közterület pl. a Rottenbiller és a Damjanich utca vagy az Andrássy út szervizútja az Oktogon és a Hősök tere között, ahol 416 parkolóhely található. Ezen közterüle-tek nagy része fővárosi tulajdonú, ezért még a későbbiekben is lesz szó róluk.

6.2.1.3. Rövid díjfizetési időszak

A belső kerületekben sok helyen hétköznap 8 és 18 óra között kell fizetni a parkolásért, a Nagy-körúton belül jellemzően 20 óráig. Ugyanakkor számos helyen magas a látogatói parkolási ke-reslet e fizetős időszakon kívül is. Tipikusan ilyen a Belső-Erzsébetváros, de lényegében az egész Nagykörúton belüli területre jellemző, hogy a szórakozási célból érkezők nagy száma, illetve az ingyenes parkolási lehetőség miatt 22 vagy akár 24 óráig is (illetve szombat délután és este is) a parkolási kereslet meghaladja a parkolási kínálatot, különösen, mivel este, éjszaka a helyben lakók is a környéken parkolnak.

6.2.1.4. Fővárosi parkolási ügyek

A parkolási keresletet a Fővárosi Önkormányzat fővárosi tulajdonú utakkal kapcsolatos intézke-dései is növelik. Mivel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 9/D. § (3) és (6) bekezintézke-dései alapján a fővárosi tulajdonú parkolóhelyekből származó bevételek egyértelműen a Fővárosi Ön-kormányzatot illetik meg, és mivel alapesetben ezeken a parkolóhelyeken nem érvényes a kör-nyékbeliek várakozási engedélye, az ezeken a helyeken történő parkolásból jelentős bevétele

BUDAPESTI KÖZTERÜLETEK TERVEZÉSE, MENEDZSELÉSE, FENNTARTÁSA – KÖZLEKEDÉS

származhatna a Fővárosi Önkormányzatnak. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat a parkolási rendelet 10 §. (4) bekezdésében számos helyen engedélyezi azt, hogy kerületi várakozási enge-dély birtokában a kerületi lakosok ingyen parkolhassanak a fővárosi tulajdonú utakon. Az ingye-nesen használható parkolási helyek a parkolási rendelet 5. számú mellékletben (4. rész) vannak felsorolva:

1. ^* Az I. kerületben az Attila út, a Bem rakpart, a Dózsa György tér, a Döbrentei utca, a Fő utca, a Lánchíd utca, a Krisztina körút (Mikó utca és Orvos utca közötti szakasza) és a Szarvas tér.

2. ^* A II. kerületben a Bem József utca, a Szilágyi Erzsébet fasor (a Széll Kálmán tér és a Pázsit utca közötti szakaszon) és a Tölgyfa utca.

2a. ^* A IV. kerületben az Árpád út, az István út, a Pozsonyi út és a Tanoda tér.

3. ^* Az V. kerületben az Alkotmány utca, az id. Antall József rakpart, a Jane Haining rakpart, Er-zsébet tér, Jászai Mari tér, Fővám tér, Kossuth tér, Széchenyi István tér és a Március 15. tér.

4. ^* A VI. kerületben a Városligeti fasor.

5. ^* A VII. kerületben a Damjanich utca, a Lövölde tér és a Rottenbiller utca.

6. ^* A VIII. kerületben a Baross utca, a Harminckettesek tere, a Ludovika tér és az Üllői út.

7. ^* A IX. kerületben a Mester utca, Soroksári út és az Üllői út.

8. ^* A XI. kerületben az Andor utca, a Bartók Béla út, a Bocskai út, a Bogdánfy utca, a Budaörsi út, az Etele tér, a Fehérvári út, a Galvani utca, a Hegyalja út, az Irinyi József utca, a Karolina út, a Nagyszőlős utca, az Október huszonharmadika utca, a Somogyi utca és a Villányi út.

9. ^* A XII. kerületben az Istenhegyi út.

10. ^* A XIII. kerületben a Carl Lutz rakpart, a Dráva utca és a Váci út (Gogol utca és Szekszárdi út közötti szakasza)

11. ^* A XIV. kerületben a Hungária körút XIV. kerületi szakasza.

(A listában szerepelnek olyan utcák is, ahol mindenkinek ingyenes a parkolás, pl. a Damjanich utca.)

Mivel ezeken a területeken a parkolók nagy részét elfoglalják a kerületi lakosok, a Fővárosi Ön-kormányzatnak évről évre sok százmillió Ft-tal kevesebb bevétele keletkezik.

Ez nem volt mindig így. Például az V. kerület honlapja³⁵ arról tájékoztat, hogy 2009-ben elérte a Fővárosi Önkormányzatnál, hogy a kerületiek ingyen parkolhassanak sok fővárosi tulajdonú he-lyen:

„3. A korábbi egyeztetések eredményeként Önkormányzatunk az alábbiakat érte el a belvárosi lakók érdekében a Fővárosnál:

Korábban az ingyenes lakossági közterületi behajtási-várakozási hozzájárulással rendelkező ke-rületi lakosok csak a Belváros Önkormányzatának tulajdonában lévő közterületeken parkolhat-tak ingyenesen, míg a kerületben található fővárosi helyeken fizetniük kellett. Sikerült elérnünk a Fővárosi Önkormányzatnál, hogy mostantól az alábbi tereket, utcákat is ingyen használhassák parkolásra Önök, belvárosiak:

Továbbá az is elfordul, hogy a Fővárosi Önkormányzat még a kerületi parkolási díjakhoz képest is alacsonyan határozza meg a díjat. A Carl Lutz rakparton például csak 175 forint óránként a parkolás díja³⁶, míg közvetlenül mellette az Újpesti rakparton 440 forint.

Végül meg kell említeni, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok költségelszámolása miatt is jelentős bevételtől esik el a Fővárosi Önkormányzat (de mivel ezek a bevételek jelentkeznek a kerületi önkormányzatoknál, ez a gyakorlat nem növeli a parkolási keresletet). Az elérhető ada-tok szerint ugyanis a kerületek 80 és 663 ezer Ft közötti költséget számolnak el parkolóhelyen-ként³⁷, ami néhány esetben jelentősen meghaladja a valós költségeket, és esetenként oda is vezet, hogy a főváros fizet a kerületeknek a fővárosi tulajdonú parkolóhelyei után (ld. a 2. táblá-zatot).

2. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat parkolásból származó bevétele, költsége és nyeresége kerületenként³⁸

V. 456 Nincs adat Nincs adat

VI. 735 242 493

6.2.2. A közterületen kívüli parkolóhelyek alacsony kihasználtsága

Sokan azt javasolják, hogy a parkolási nehézségeket újabb közterületen kívüli parkolók (mélyga-rázsok, parkolóházak stb.), valamint P+R parkolók kialakításával enyhítsék. Csakhogy a belső ke-rületekben található magánparkolók, parkolóházak, mélygarázsok éjszaka a parkolási nehézsé-gek ellenére is alacsony kihasználtságúak. A környékbeli autóhasználók azért nem használják ezeket a parkolókat, mivel azok az ingyenes utcai parkoláshoz képest nagyon drágák. (A mélyga-rázsok, parkolóházak építése és üzemeltetése nagyon költséges.) A belső kerületek autóhaszná-lói ezért csak akkor fogják használni azokat, ha vagy a mainál is jóval nagyobb támogatást kap-nak, vagy ha az utcai parkolás jelentősen megdrágul.

36 https://www.nemzetimobilfizetes.hu/articles/view/parkolas-zonak

37 http://service.einfoszab.budapest.hu/api/file/fba540aa-d3a1-4249-82d1-ad49b625523b

38 http://service.einfoszab.budapest.hu/api/file/fba540aa-d3a1-4249-82d1-ad49b625523b

BUDAPESTI KÖZTERÜLETEK TERVEZÉSE, MENEDZSELÉSE, FENNTARTÁSA – KÖZLEKEDÉS

6.2.3. A P+R parkolóhelyek problémái

A fővároson belüli személygépkocsi-közlekedés közel felét a Budapesten kívül lakók autói adják.

Rendszeresen hallhatjuk – politikusoktól, közlekedéstervezőktől és átlag állampolgároktól is –, hogy ennek a forgalomnak és egyúttal a város belső részei parkolási gondjainak a csökkentésé-hez jelentősen hozzájárulhat, ha sok P+R parkolóhelyet létesítünk a város szélein. Egyszerű számítások és a már meglévő P+R parkolók tapasztalatai alapján viszont az a következtetés vonható le, hogy új P+R parkolókkal nemhogy javítanánk, hanem inkább tovább rontanánk a helyzetet.

Budapesten mintegy 5700 P+R parkolóhely van.³⁹ A fővárosba kívülről naponta körülbelül 330 000 személygépkocsi lép be, és mintegy százezer indul befelé a külső kerületekből. Ennek a 75-szörös különbségnek még a töredékét sem lehet áthidalni új P+R parkolóhelyek építésével – erre se hely, se pénz nincs (illetve ami pénz talán van, azt hatékonyabban is fel lehet használni).

Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy 2012 vége és 2018 vége között Budapesten 94 ezerrel, Pest megyében pedig 116 ezerrel nőtt a személyautók száma (a KSH adatai szerint⁴⁰), akkor még nyilvánvalóbb, hogy az autódömpinget a város belső részeibe a legcsekélyebb mértékben sem lehet új P+R parkolóhelyek létesítésével megállítani.

Már azért sem szabadna szorgalmazni új P+R parkolóhelyek kialakítását, mert nincs hozzá megfelelő terület. Ami „szabad” terület lenne, az zöldfelület, aminek a felszámolása ütközne azzal az alapvető és mindenképp betartandó elvvel, hogy Budapest és környéke zöldfelületeit nem szabad tovább csökkenteni.

Minden egyes parkolóhely létesítése, fenntartása jelentős költséggel jár, de ha ezt az összeget a parkolóhelyeket igénybe vevőkre hárítjuk – díjat szedünk –, akkor aligha fogják használni azokat. Az pedig a piacgazdasági elvekkel és a társadalmi igazságossággal ellentétes, hogy a

Minden egyes parkolóhely létesítése, fenntartása jelentős költséggel jár, de ha ezt az összeget a parkolóhelyeket igénybe vevőkre hárítjuk – díjat szedünk –, akkor aligha fogják használni azokat. Az pedig a piacgazdasági elvekkel és a társadalmi igazságossággal ellentétes, hogy a

In document A budapesti közlekedés közterület-használatának problémái és megoldási lehetőségek (Pldal 22-0)