kü-lönböző forrásból származó adatok összekapcsolása felveti azon számítástechnikai és egyéb eszközöknek és jogi szabályoknak a kidolgozását, amelyek ilyen körül—
mények között is garantálják az adatszolgáltatók érdekeinek védelmét. A problé—
makört általában adatvédelem, privacy (személyi adatok védelme), disclosure (az egyedi adatok szándékos vagy véletlenszerű feltárásának megakadályozása) fogal—
makkal szokták jelezni.
Az elemi adatok széles körének hosszú távon adatbázisban történő megőr-zése a megbízhatóság kérdését is új megvilágításba helyezi. Az adatbázis lehe—
tőséget nyit az adatok sokféle kombinációban történő elemzéséhez. Az elemi ada—
tok áriási volumene könnyen a teljes megbízhatóság látszatát kelti a statisztikus-ban, ami kellő óvatosság hiányában téves következtetésekhez vezethet. Olyan mód-szerekre van tehát szükség, amelyek az input adatokat előre nem látható elem-zési szempontok szerint is ellenőrzik és javítják, egzakt módon jelzik az adatok felhasználhatóságának (megbízhatóságának) korlátait, és amelyek segítségével a nagytömegű elemi adat hosszú távú összehasonlíthatósága (homogenizálása) el-fogadható ráfordítással biztosítható.
A statisztikai információ-rendszer méreteinek és bonyolultságának növekedésé-vel egyre élesebben vetődik fel az igény az abban való tájékozódást segítő esz-közök. a rendszer elemeinek nyilvántartása iránt. lnformációkra van szükség az információkról, amit a metainformáció-rendszer képes szolgáltatni. Fontos kutatási témakört képez tehát a metainformációk előállítása. azokban való tájékozódás. ke-resés és hozzáférhetővé tételének különböző eszközei (katalógusok, metaadatbá-zísok stb.).
Hagyományos statisztikai kérdésnek tűnik, de számtalan informatikai vonat—
kozása van a ,,tevékenység szerinti" versus ,,szervezetek szerinti" megfigyelés dilem—
májának. Ehhez kapcsolódik a gazdálkodó szervezeteken belüli, kisebb egységek statisztikai megfigyelésének problémája, aminek területi vonatkozásai is vannak.
Kutatni kell tehát azokat az informatikai módszereket, amelyekkel a gazdasági va-lóságról alkotott, jelenleg döntően egydimenziós (szervezetek szerinti) kép megbíz—
ható területi és tevékenység szerinti adatokkal három dimenzióssá tehető. Megol—
Az lNFORMATIKA 859
dásra vár a tevékenységek, a belső szervezeti egységek azonosítása, esetleg nyíl-vántartása, a célnak megfelelő mintavételi és becslési eljárások kidolgozása, a szervezeti, területi és tevékenységi adatok tartalmi, formai összehangolása.
A statisztikai rendszer hatékony működéséhez meg kell találni az adott környe—
zet és követelmények mellett optimális működési és szervezeti rendszert. A problé—
ma aktualitását bizonyítja, hogy ilyen szempontból az állami statisztika a legtöbb országban átalakulóban van.
A területi információigények növekedése és az osztott adatfeldolgozás kor-szerű lehetőségei mellett igyekeznek megtalálni a centralizáció és decentralizá-ció új egyensúlyát, ami adatgyűjtési, tájékoztatási és szervezeti kérdések
újragon-dolását feltételezi.
Az állami statisztikai rendszernek az igényeket követő bővülése a legtöbb or-szágban felveti a kérdést, hogy a költségeket milyen arányban fedezzék az állam, illetve a statisztikai adatok felhasználói. A költségtérítés elvi és gyakorlati alap—
jainak kidolgozásához kutatásokat is kell végezni.
Az új szómíástechnikai eszközök bevezetése a statisztikai adatfeldolgozásba egy sor kutatási feladatot jelöl ki. lde tartoznak a mikroszámitógépek alkalma-zásához, illetve az integrált adatkezelés és elérés, a funkcionális szemléletű fel-dolgozási technológia. a többszintű statisztikai hálózat, a felhasználók igényeire orientált szolgáltatások kialakításához szükséges informatikai kutatások és fejlesz—
tések.
A kutatási—fejlesztési feladatok megvalósításának és az eredmények beépülé-sének a gyakorlati tevékenységbe, előfeltétele a képzés színvonalának növelése.
Ennek érdekében erősíteni kell a (leendő) statisztikusok informatikai alapképzé—
sét a középiskolától kezdődően. Az egyetemi szintű statisztikusképzésben a statisz-tisztikai informatikai ismereteket a szaktárgyba integrálva, de a mainál nagyobb terjedelemben és gyakorlatiasabb felfogásban, valamint korszerűbb eszközökkel kell oktatni. Posztgraduális formában, illetve szaktanfolyamok segítségével biztosítani kell a statisztikai informatika művelőinek és a szolgáltatásokat igénybe vevő sta-tisztikusoknak, kutatóknak és vezetőknek a továbbképzését, lépéstartásáta legújabb technikai, módszertani eredményekkel.
Az eddigiekhez hasonlóan a fejlődés szolgálatába kell állítani a nemzetközi együttműködést. A szakma nyitottságát az élenjáró eredmények. tapasztalatok be-fogadására fenn kell tartani.
Bővíteni kell a tudományos és gyakorlati együttműködést a statisztikai infor—
matikához kapcsolódó területekkel, így más szakinformatikák, az államigazga-tás. a számítógép—tudomány művelőivel.
IRODALOM
(i) Kovacsics József: Tudományógi helyzetelemzés az államigazgatási ínformatikóro'l. (Kézirat) (2) Alanyi Attila: A statisztikai informatika oktatása. kutatása. nemzetközi együttműködés. (Kézirat) (3) Straub Elek: Informatika. statisztikai informatika. statisztikai információ-rendszer. (KéziratJ (4) Hunyadiné Naszádos Edit: Az informatika. az informatikai kutatások jellemzése. hatása a sta-tisztikai tudományágazatra. (Kézirat)
(5) Csícsman József — Gombosi Tamásné —- Györki Ildikó — Haidú Imre — Horváth József — Kar-sai István — Majtényi Edit — Straub Elek — Szász Józsefné: A számítástechnika statisztikai alkalmazása.
ézirat.)
(6) Barna Gyula — Kulcsár Péter: A központi statisztikai információ—rendszer funkcionális modellje, információkezelés szempontjából. Központi Statisztikai Hivatal Rendszerfejlesztési Közlemények 3.
Buda-pest. 1982. 5—40. old.
(7) Computing in National Statistical Services Beyond 1980. Computing Research Centre. Bratis-lava. (Kézirat)
(8) Dr. Dörnyei József: Az informatika fejlődése és kapcsolata (: statisztíkóval. Statisztikai Szemle.
1974. évi 8—9. sz. 752—762. old.
(9) Eidel'man, M.: Rol' ASZGSZ v dal'nejsem szoversensztvovanii goszudarsztvennoj sztotisztiki.
Vesztnik Sztatisztiki. 1981. évi 9. sz. 11-18. oid.
860 AZ lNFORMATlKA
(10) Fellegi, l.: Functional analysis of an ..ideal" statistical system. Statistical Services in Ten Years' Time. A Seminar of the United Nations Economic Commission for Europe. Pergamon Press. 1978.
(11) Hughs, F.: Report on Statistical Data Processing Methods. 1982. (Kézirat.)
(12) Az informatika tárgya, módszerei és alkalmazási területei. A IV. Statisztikai informatikai Ván-dorgyűlés anyagai. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1980. 296 old.
(13) Királyi Arpád -— Zeisler !ózsel: Az államigazgatási informatikai tevékenység fejlesztése. Infor-máció-Elek'tronika. 1981. évi 2. sz. 90—93. old.
(14) Kibernetika na szluzsbe kommunizmo. Szerk.: A. ]. Berg. Energiia. Moszkva. 1967.
(15) Kovacsics lózsel: Bevezetés az államigazgatási informatikába. Közgazdasági és Jogi Könyv-kiadó. Budapest. 1980. 343 old.
(16) Melisková, ]. — Fischer J.: K problematice budováni statistické banky dat. Statistika. 1981. évi 12. sz. 521—529. old.
(17) Nordbotten. S.: A statistical file system. Statistisk Tidskrift. 1966. évi 2. sz. 99—103. old.
(18) Dr. Obádovics ]. Gyula: Az informatika és a társtudományok. Információ—Elektronika. 1981.
évi 2. sz. 65—67. old.
(19) Dr. Ormai László: A statisztikai adatfeldolgozás helyzete és tendenciái. Statisztikai Szemle.
1972. évi 12. sz. 1246—1255. old.
(20) Párniczky Gábor: Néhány gondolat a statisztikai informatikáról. Információ—Elektronika. 1981.
évi 2. sz. 100—104. old.
(21) Párniczky Gábor: Statisztikai informatika alapjai. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1976.
190 old.
(22) Pesti Laios: Az informatika hatása a statisztikai rendszer fejlődésére. Statisztikai Szemle. 1977.
évi 11. sz. 1113—1125. old.
(23) Pongrácz Tibor: Az informatika és környezete. Magyar Tudomány. 1982. évi 5. sz. 352—362. old.
(24) Swedish Government Statistics the 80's. An environmental study. National Swedish Central Bureau of Statistics. 1978. (Kézirat)
(25) Sundgren, Be.: Statistical Data Processing Systems-Architectures and Design Methodologies.
Conference on ..Statistics: Applications and New Directions". indian Statistical Institute. Calcutta. 1981.
(26) Szyprskl, N.: Unternehmungen und lniormatik. Arbeitsbericht. 2. sz. BlOFA. Köln. 1968.
(27) Williams, N. S.: Statistical Computing Environment. Australian Bureau of Statistics. 1978. (Kéz-irat.)
PE3lOME
Hanucauubiü no sanpocy Omenerms akoHoMuuecmx u ropnnw-iecrmx Hayu Benrepcnoü AKaAeMHH Hayx ouepk noneepraer anannay nonomenue narniai? Hay-moi? oönacm. Avram—13 npuMbmae-r K paapaőoraunoü paHee LieHrpansHbiM cramcmuecnuM ynpaaneuueM KoHuenuuu u cocraaneHHoMy Ha aroü ocuoee CpeAHeCPOHHOMY nnaHy paaem-mt, OAOÖPEHHOMY Komne-'reHTHbIMM orpaHaMn. B cooreercrem : aruM : ouepxe őonee nonpoőubiM oőpaaoM pacc—
marpuaeerca cpaaHu'reano yaxas oőnacrb, a HMeHHO HMeiouiee Ha p.am-ioM arane paseu'ma pemalouiee sua—tenue eosneücreue cramcruuecxoü uHcpopMamnn Ha reopmo u npax'ruKy cramcmxn. Hume paCCManuaarorca mast-me 3Tal'lbl nonroroamenbnoű paőoru ouepka.
Mcxonuylo ocuoay cocraennn pan ananmmecxnx auepxos, paccmarpuaaioumx OTAeanble uacmme oőnacru cramcmuecnoü unmopMa'mKu. Ha nx ocuoee 65111 uarorosnen nepet—iii aapuam- Hacronmero ouepKa, Koropblb'r e gekaőpe 1983 rona őbln oőcymgen Ha Cra'ruc—
Tunecnoü KOMMCCHH. Aopaőorai—mblü : yuemM BthK83aHHbIX aaMeuaHuü napnal-n- 2 MB:
őbm npeAcraeneH Ha saceAaHuu O'rnenenwn anonoMMuecxi—ix " iopunnuecnnx HayK BAH.
Ouepx, a cooraetcram co csoeü nepaoHauaanoi u.eneyc-rauosxoü Hanpaaneu Ha usy—
Menne BaauMocasaeü menny cramcrmcoi " unmopma'mxoi. l'loxasbreae'r TOT npouecc, KO-ropuí—i ceromm u a npeAcronmuü nepuop. őyaer okaauaarb pemaiouiee aoaneücrane Ha cramcruuecnyio genrenwocrb.
B nepaoü mese onpenennercn cmepa cramcmuecxoü unmopmamku. BoaHuKHoaem—ie uncpopMa'n—mu nakasaHo a paaewmu " :; paMKax aroro oőoznauaercn mecro cramcruuecxoü
uHcpopMaTnKn KGK orpacneaoü thpopMaTmm.
Bo aropoü rnaee aarop nonbl'romueaer aamneüwne CPBKTOpbl oxpymemm, soagei—icr-Bytoume Ha crarucmuecnyio HHCPOpMaTHKY. C oAHoi—i CTOpOHbl Hanpaenerme paaamm on—
penennercn aanpocaMu, BOBHMKalOLUMMM Ha no!-me oőmecraenHo-akonommecxoro crpox.
Ha Apyroü cropoue nonyuaior mecro Hoaue 'rexnonoruuecxue Bosmomuocm, oőecne—maaio—
nme Boamonmocrb paaau'mn.
B Tpe'rbeü mese aerop ocranaanusaerca Ha aamneüumx peaynhrarax uccnersaHMü no crarucruuecxoü unmopmamxe u HaMeuae'r gaaneI—imne sena-m : amit oőnacm. OCHOBHhIe Hanpaaneuun nai-ib: cneaywmuMu TeMaTHKaMM: unrerpaunn crarucruuecxoü CHCTeMbl, cöop cramcmuecxux gal—mux, CHCTeMa oőpaőomu naHHux, cucrema cra'mcwuecxux ABHHbIX HH—
tpopMuLonI-ian nearenbuocrb.
Onpeaenswmaa uccnepoearenbcnyio Easy " nonomenue Hay—Hofi orpacnu yueőuan AeHTeanOCTb COCTaBnne'r npeAMeT uereeproü rnaam, a mennynaponnoe corpynnmecrao
;; oőnecm cramcmuecnoü nmpopmamxu paccmarpueaercn a macit rnaae.
Ouepk aaaepwaercn oőoőmenuem aamneümnx abisonoe, Kovopoe nperocrasnser
oc-Hoay AM onpegeneHn—m aanau Ha npeACTonmi—iü nepi—lap..
AZ lNFORMATiKA 861
SUMMARY
The study has been prepared upon the reauest of the Economic and Jurisprudential Section of the Hungarian Academy of Sciences and discusses the conditions of the branch of science. The analysis joins with the conception elaborated by the Hungarian Central Statistical Office concerning further improvement of statistical activity as well as with the medium term development plan formed on this basis which was approved by the competent bodies. In accordance with this the study analyses a narrow field in more details, namely the development of statistical informatics, being of high importance in the present stage of development and its effect exerted on statistical theory and prac—
tice. The preparatory work of the study included the following main stages. The starting point was formed by onalytic studies on certain sub-fields of statistical informatics. Relying on them a draft was prepared and discussed by the Statistical Committee on 6 December.
1983. A modified version. using also the comments given. was submitted to the Economic and Jurisprudential Section of the Hungarian Academy of Sciences on 2 May 1984.
The study discusses, in accordance with the original targets, the relationships be-tween statistics and informatics. lt shows the process which basically forms, now and in the near future, statistical activity.
The first chapter defines the scope of statistical infOrmatics. lt shows the development of informatics and defines the place of statistical informatics among the specific branches
of informatics.
The second Chapter of the study reviews the most important environmental factors influencing statistical informatics. The development is directed by the reauirements of the socio—economic system on the one hand, while technological progress ensuring the pos-sibility for development is settled on the other.
The third Chapter reviews the main results of research in statistical informatics and defines the future tasks. Subjects of priority are as follows: the integration of the system of statistics, collecting statistical data, the system of data processing, the system of sta-tistical data bases. dissemination of data.
Education ensuring the basis of research and the situation of the branch of science.
moreover international co-operotíon in statistical informatics are dealt with in the fourth and fifth capter, respectively.
Finally the study summarizes the most important conclusions and relying on them defines the tasks of the forthcoming period.