VI. FEJEZET VÁMIGAZGATÁS
27. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá
az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
274. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2–7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.”
275. § Hatályát veszti a Pftv. 2–7. §-a és az azokat megelőző alcímek.
28. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
276. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]
„a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;”
(2) Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]
„e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.”
277. § Az Eat. 462/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E § alkalmazásában
a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely,
b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő.”
278. § Az Eat. 463. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén
a) a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,
b) a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, c) a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak
a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
279. § Az Eat. a 463. §-t követően a következő 463/A. §-sal egészül ki:
„463/A. § A 461. §-ban és a 462/B–462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.”
280. § Az Eat. 465/A. §-a és 465/B. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.
(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.
(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
465/B. § E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.”
281. § Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a „tagja más kifizetővel” szövegrész helyébe a „tagja kifizetővel” szöveg, az „a másik kifizető” szövegrész helyébe az „a kifizető” szöveg lép.
VIII. FEJEZET
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
282. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
(2) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;”
(3) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;”
283. § Az Szt. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)–(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.”
284. § Az Szt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.”
285. § Az Szt. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.”
286. § Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:)
„b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,”
287. § Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással
egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.”
288. § Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.”
289. § (1) Az Szt. 40/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
„c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.”
(2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.”
290. § Az Szt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.”
291. § Az Szt. 50. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.”
292. § Az Szt. 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.”
293. § Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54–55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.”
294. § Az Szt. 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)
„e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket.”
295. § Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”
296. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő)
engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”
297. § (1) Az Szt. 86. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:)
„c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);”
(2) Az Szt. 86. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:)
„d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;”
298. § (1) Az Szt. 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.”
(2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.”
299. § Az Szt. 154/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.”
300. § Az Szt. „A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség” alcíme a következő 155/C. §-sal egészül ki:
„155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”
301. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„o) az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról.”
302. § Az Szt 177. §-a a következő (39)–(41) bekezdéssel egészül ki:
„(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(40) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját,77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(41) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.”
303. § Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
304. § Az Szt.
1. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteit”
szövegrészek helyébe az „egyéb társasági részesedéseit” szöveg,
2. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteiért”
szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseiért” szöveg,
3. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában, 35. § (4) bekezdésében az „a vagyoni betét” szövegrész helyébe az „az egyéb társasági részesedés” szöveg,
4. 11. § (2) bekezdésében a „nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél” szövegrész helyébe a „Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél” szöveg,
5. 11. § (7)–(9) bekezdésében, 111. § (5) bekezdés c) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az „átalakulás”
szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg,
6. 11. § (8) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással”
szöveg,
7. 11. § (9) bekezdésében az „átalakulásnál” szövegrész helyébe az „átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál”
szöveg,
8. 27. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseket” szöveg, 9. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (4) bekezdésében a „pénzmozgással”
szövegrész helyébe a „pénzmozgással, az eszközmozgással” szöveg,
10. 45. § (4) bekezdésében, 124. § (13) bekezdésében az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg,
11. 109. § (5) bekezdés b) pontjában az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg,
12. 47. § (10) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ” szövegrész helybe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)”
szöveg,
13. 49. § (3) bekezdésében a „vagyoni betétekért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedésekért”
szöveg,
14. 49. § (6) bekezdésében, 136. §-át megelőző „Gazdasági társaságok átalakulása” alcíme címében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg,
15. 72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86. § (3) bekezdés b) pontjában, 86. § (6) bekezdés c) és f) pontjában a „vagyoni betétek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedések” szöveg,
16. 73. § (4) bekezdésében és 78. § (8) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.” szövegrész helyébe a „Tao.” szöveg,
17. 77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „kártérítések” szövegrész helyébe a „kártérítések, sérelemdíjak” szöveg,
18. 86. § (3) bekezdés e) pontjában a „vagyoni betét” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedés” szöveg,
19. 86. § (6) bekezdés c) és e) pontjában a „vagyoni betéteinek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseinek” szöveg,
20. 121. § (2) bekezdésében az „alakult át” szövegrész helyébe az „alakult át, egyesült, vált szét” szöveg,
21. 124. § (10) bekezdésében a „kiválik (ideértve az átalakulást is)” szövegrész helyébe a „kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is)” szöveg,
22. 124. § (13) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg,
23. 136. § (1) bekezdésében „a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe „a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában:” szöveg,
24. 166. § (5) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép.
305. § Hatályát veszti az Szt.
1. 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „késedelmi kamatot,” szöveg;
2. 74. § (3) bekezdése;
3. 81. § (4) bekezdés c) pontja;
4. 154. § (7) bekezdésében az „– ideértve az ismételt közzétételt is – ” szöveg.
30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról
306. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló)
„h) köteles teljesíteni a 189. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.”
307. § A Kkt. 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„m) a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,”
308. § (1) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók.
A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek.”
(2) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap.”
309. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
„d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására.”
(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdés szerinti jogerős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.
(11) Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.
(12) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”
310. § A Kkt. 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamarai minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg lép.
IX. FEJEZET
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
311. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését”
(2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt.
végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magyar állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.”
312. § Az Szjtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.”
313. § Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/D. § A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.”
314. § Az Szjtv. 37. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) megfelel az e § 30. pont a)–e) alpontjainak és
b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.”
315. § Az Szjtv.
1. 3. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja” szöveg,
2. 27. § (3) bekezdésében a „nem” szövegrészek helyébe az „is” szöveg,
3. 29/C. §-ában a „ha azt hírközlő” szövegrész helyébe „ha azt kizárólag hírközlő” szöveg,
3. 29/C. §-ában a „ha azt hírközlő” szövegrész helyébe „ha azt kizárólag hírközlő” szöveg,