A Budapesti Rendõr-fõkapitányság és a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság pályázati felhívása gépjármûvek értékesítésére
A Budapesti Rendõr-fõkapitányság és a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság 2010. július 29-én 10 órától nyilvános árverés keretében értékesíti használatból kivont gépjármûveit.
A licitálás jármûvenként történik, a nyertes vevõnek a licitálást követõen azonnal be kell fizetnie a vételárat, késõbbi fizetési lehetõségre nincs mód.
Az értékesítés helye: Vecsés, Széchenyi u. 182.
A jármûvek a helyszínen 2010. július 22-én 9 és 12 óra között, illetve az árverés napján 9 és 10 óra között tekinthetõk meg.
Információ: 455-4881.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2010. évi 57. szám 9815
VIII. Közlemények
Az Állami Számvevõszék ellenõrzései
Összefoglaló a 2009. június 7-én megtartott Európai Parlament tagjai választásának lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenõrzésérõl (1005)
A választási feladatok lebonyolításához az Országgyûlés a 2009. évi költségvetési törvényben 4100 millió Ft elõirányzatot hagyott jóvá, melybõl a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (továbbiakban: KEKKH) 3951 millió Ft-ot, a Külügyminisztériumhoz (továbbiakban: KüM) 86 millió Ft-ot és az Önkormányzati Minisztérium (továbbiakban: ÖM) fejezeten belül 63 millió Ft-ot csoportosítottak át. A választás tervezett kiadás a 2004. évi EP-választás tervezett kiadásainál 5,8%-kal alacsonyabb volt. A csökkenést a külképviseleti szavazás közel háromnegyedes, illetve a központi kiadások egyharmados csökkenésének és a helyi kiadások több mint egyharmados növekedésének együttes hatása okozta.
A KüM, az önkormányzatok és a regionális államigazgatási hivatalok (továbbiakban: RÁH-ok) a pénzügyiterv-készítési kötelezettségüknek eleget tettek. Általános hiányosság volt, hogy az önkormányzatok és a RÁH-ok a kiadásokat csak kiemelt elõirányzat bontásban mutatták ki, azon belül a feladatonkénti részletezés elmaradt.
Az önkormányzatok a választás pénzügyi megvalósításához szükséges elõirányzat-módosításokat az elõirányzat felhasználását megelõzõen az Áht. elõírásával ellentétben nem hajtották végre, így fizetési kötelezettséget jóváhagyott kiadási elõirányzat nélkül vállaltak. A területi választási irodák (továbbiakban: TVI-k) a választás pénzügyi fedezetének helyi választási irodákat (továbbiakban: HVI-k) és országgyûlési egyéni választókerületi választási irodákat megilletõ részét idõben átutalták az érintettek részére.
A választással kapcsolatos dologi kiadások 546 millió Ft-os elõirányzata 422 millió Ft-ra (77%-ra) teljesült, amelynek meghatározó tételei a szavazólapok elõállításának ráfordításai, a KEKKH által elszámolt általános költségek és a szállítási költségek voltak. A dologi normatívák személyi jellegû juttatásokra történõ átcsoportosításának lehetõségével az ellenõrzött községi, nagyközségi önkormányzatok kétharmada, a városi önkormányzatok 83,3%-a, a megyei önkormányzatok mindegyike élt. A RÁH-ok az átcsoportosítás lehetõségével nem éltek.
A választáshoz kapcsolódóan az OVI 48 tagja részére adott személyi juttatás kifizetésének átlaga 521 ezer Ft/fõ, a legkisebb összeg 200 ezer Ft, a legnagyobb összeg 2610 ezer Ft volt. Az OVI vezetõje, a helyettese és a 900 ezer Ft feletti juttatásban részesülõ két fõ céljutalma összegének meghatározásánál nem vették figyelembe, hogy a kitûzött célfeladat egy részét az érintett dolgozók munkaköri leírása is tartalmazta. A választási feladat végrehajtásához a személyi jellegû juttatások tekintetében legalább az ÖM rendeletben megállapított és részletezett normatívákat kellett biztosítani, ettõl eltérõen három HVI- és egy TVI-vezetõ az adott feladat ellátásához kapcsolódó normatívában meghatározott díjazást az érintettek részére nem fizette ki teljes összegben. A szabálytalanságot az utóellenõrzés nem tárta fel.
A KEKKH a választáshoz kapcsolódóan összesen kilenc közbeszerzési eljárást folytatott le. A beszerzések becsült értékére tekintettel közösségi eljárásrendben négy keretmegállapodásos eljárást, illetve három hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást hivatalos közbeszerzési tanácsadói megbízással bonyolítottak le. Két esetben központosított közbeszerzést alkalmaztak. A közbeszerzési értékhatárt meghaladó szerzõdést nem kötöttek közbeszerzési eljárás mellõzésével. A keretmegállapodásokat, valamint a vállalkozási szerzõdéseket az ajánlatokkal összhangban kötötték meg, a keretmegállapodások a Kbt.-ben elõírtaknak megfeleltek. A vállalkozási szerzõdésekben a teljesítés elfogadásának rendjét, a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket meghatározták. A választáshoz kapcsolódó közbeszerzések szerzõdés szerinti összesített értéke 1611 millió Ft volt.
A választás informatikai rendszere megfelelõen mûködött, nem merült fel olyan probléma, amely feldolgozási fennakadást, tájékoztatási zavart, vagy összesítési hibát okozott volna.
A HVI-k vezetõi az ÖM rendeletben meghatározott feladattípusú elszámolást elkészítették és átadták a TVI-k részére.
A TVI-k vezetõi az elszámolást és az összesítõ elszámolást, valamint a KüM, RÁH-ok és az ÖM az elszámolást határidõn belül elkészítették és megküldték a KEKKH elnöke részére, aki az összesítõ elszámolást határidõn belül felterjesztette
9816 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2010. évi 57. szám
az Országos Választási Iroda vezetõje útján az önkormányzati miniszter részére. Az önkormányzati miniszter az elszámolásokat elfogadta, a teljesített kiadás 3855 millió Ft, a maradvány 245 millió Ft volt.
A választásban részt vevõ szervek ellenõrzési kötelezettségüknek eleget tettek.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.
Összefoglaló a Magyar Nemzeti Bank 2009. évi mûködésének ellenõrzésérõl (1007)
Az Állami Számvevõszék 2002 óta évente ellenõrzi a Magyar Nemzeti Bank mûködésének és gazdálkodásának szabályszerûségét, az irányítási, döntéshozatali és ellenõrzési rendszer mûködését, valamint az intézményi célkitûzések teljesítését. A jelen ellenõrzés a mûködési költségek alakulását, ezen belül a 2008. év végén indított hatékonyságjavító projekt 2009. évi elõirányzatának megvalósítását, a létszám- és bérgazdálkodást, a beruházási célkitûzések teljesítését, valamint a befektetett eszközökkel való gazdálkodást értékelte. Véleményezte továbbá az MNB központi költségvetéshez kapcsolódó elszámolásainak szabályszerûségét.
Az MNB 2009. évi mûködése, irányítási és döntéshozatali rendszere összhangban volt az MNB-törvény és a bank alapító okirata elõírásaival. Az MNB elnöke törvényi felhatalmazása alapján irányította a bank mûködését, döntött minden – a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó – ügyben. Az MNB felügyelõbizottsága munkáját a törvényi elõírások betartásával, a hatályos ügyrendjének megfelelõen végezte, munkatervét teljesítette.
Az MNB a 2009. évre kitûzött feladatait a középtávú stratégiai célkitûzéseire alapozva határozta meg. A bank belsõ szabályzataiban a jogszabályok elõírásaival összhangban alakította ki a mûködésével és gazdálkodásával kapcsolatos eljárási rendeket és az elszámolási szabályokat.
A 2009. évi mûködési költségek tervét az MNB elnöke a 2008. évinél 3,4%-kal alacsonyabb szinten, 14,5 Mrd Ft-ban határozta meg. A 2009. évi felhasználás 13,9 Mrd Ft, az elõzõ évinél 1,1 Mrd Ft-tal kevesebb volt. A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 0,7 Mrd Ft-tal, az információtechnológiai költségekre 0,2 Mrd Ft-tal, az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig 0,2 Mrd Ft-tal kevesebbet fordított a bank.
Az MNB 2008-ban tanácsadó közremûködésével hatékonyságjavító projektet kezdeményezett, amelynek 2009–2011. évekre tervezett megvalósításával 1,7 Mrd Ft hosszú távon fenntartható megtakarítási elvárást tûzött ki célul. A célkitûzést a bank 2008 végén 1,6 Mrd Ft-ra csökkentette. A tanácsadó a mintegy 90 fõs létszámleépítés mellett további költségmegtakarítást javasolt, mely szerint bank a magasabb jövedelemkategóriába tartozó munkavállalókat alacsonyabb javadalmazásúra cserélje, illetve a létszámleépítések során ezt a szempontot is vegye figyelembe, ami nem felelt meg a Munka Törvénykönyvében rögzített elõírásoknak. A HAJÓ-projekt dokumentumai szerint a 2009-re elõirányzott tartós mûködésiköltség-megtakarítás 0,8 Mrd Ft, a beruházási kiadások tervezett mérséklése 0,02 Mrd Ft, a kitûzött létszámcsökkentés pedig 67 fõ volt. Az ellenõrzés megállapítása szerint összességében 29,5 fõ létszám és annak személyi költségekre gyakorolt 0,3 Mrd Ft hatása csökkenti a HAJÓ-projekttel összefüggõ hosszú távú megtakarítást, amit a bank a projekt 2009. évi eredményeinek értékelésekor nem vett figyelembe.
Az MNB 2009-ben 103 fõ munkaviszonyát szüntette meg és 52 fõvel létesített munkaviszonyt, amelynek eredményeként a záró létszám 593 fõ lett, 48 fõvel kevesebb a 2008. évinél. A bank a 2009. évi mûködésérõl készített beszámolójában 69,3 fõ hatékonyságjavító projekt keretében megvalósított létszámcsökkentésrõl számolt be, nem vette számításba az évközi munkaerõ-felvételek létszámnövelõ hatását. A hatékonyságjavító projekt eredményeit a bank a tanácsadó módszertana szerint bruttó módon értékelte, figyelmen kívül hagyva a megvalósítással összefüggõ költségeket. A bank beszámolóiban a hatékonyságjavító projekt megvalósításának bemutatása nem teljes körû, a beszámolók nem pontosan és nem összemérhetõen mutatták be a projekt 2009. évi idõarányos eredményeit és azok mûködési költségekre gyakorolt hatását. Az ÁSZ javasolta az MNB elnökének, hogy vizsgálja felül a hatékonyságjavító projekt célkitûzéseit és csökkentse azokat a bank egyéb intézkedéseivel összefüggõ megtakarításokkal, továbbá azt, hogy biztosítsa a projekt célkitûzéseinek és eredményeinek a bank pénzügyi tervezési és beszámoltatási rendszerén alapuló rendszeres értékelését.
Az MNB alkalmazottainak átlagkeresete (7,8 M Ft/fõ/év) 2009-ben 4,6%-kal emelkedett, amely a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben alkalmazásban állókét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján.
Az MNB befektetett eszközeinek 2009 végén nyilvántartott nettó záró állománya 34,0 Mrd Ft volt, 6,6%-kal alacsonyabb a nyitó értéknél. A csökkenéshez 1,3 Mrd Ft-tal járult hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. részére térítés nélkül átadott ingatlanok és eszközök nyilvántartásból való kivezetése, 0,6 Mrd Ft-tal pedig az MNB Bankjóléti Kft. v. a. megszûnése.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2010. évi 57. szám 9817
A beruházások 2009-re jóváhagyott elõirányzata 2,4 Mrd Ft volt, amelybõl 2,2 Mrd Ft kapcsolódott kiemelt stratégiai célokhoz. A beruházási kiadások 2009-ben elszámolt összege 1,8 Mrd Ft-ot tett ki.
Az MNB 2009. évi mérleg szerinti eredménye 65,5 Mrd Ft nyereség, amely 2010-ben növeli az eredménytartalék 2009. év végi állományának 9,5 Mrd Ft-os összegét. Az MNB 2010 májusában közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69,0, 2011-ben 55,0 Mrd Ft mérleg szerinti veszteség várható. Az MNB tv. rendelkezése szerint a veszteség eredménytartalékot meghaladó részét a központi költségvetésnek kell megtérítenie, ami 2012-ben várhatóan 49,0 Mrd Ft lesz.
A bank a köztulajdonban álló gazdasági társaságok mûködésének átláthatóbbá tételérõl szóló kormányrendelet, majd az azt felváltó, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mûködésérõl szóló 2009. évi törvény elõírásainak részben tett eleget azzal, hogy csak az elnök, az alelnökök, a további Monetáris Tanács tagok és a felügyelõbizottság tagjainak adatait hozta nyilvánosságra. A bank 2010. április 20-án eleget tett közzétételi kötelezettségének, az információk megtekinthetõk az MNB internetes honlapján (www.mnb.hu).
Az ÁSZ 2009-ben közzétett jelentésében megfogalmazott javaslatokat az MNB elnöke elfogadta és hasznosította.
Ennek keretében felülvizsgálta a Logisztikai Központ üzembe helyezésének mûködési költségekre gyakorolt hatását.
A bank éves szinten 0,3 Mrd Ft – döntõen az elszámolt értékcsökkenés növekedésével összefüggõ – mûködési költségnövekedést mutatott ki, ami az ellenõrzött dokumentumok alapján 0,2 Mrd Ft-ra módosul.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.
9818 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2010. évi 57. szám
Az Országos Választási Iroda közleménye
Az Országos Választási Iroda a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 38. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé.
Az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségének címe:
1051 Budapest, Arany János u. 25.
Levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2
Az Országos Választási Iroda hivatali helyiségének címe:
1051 Budapest, Arany János u. 25.
Levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2
Budapest, 2010. július 12.
Országos Választási Iroda
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2010. évi 57. szám 9819
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – az eddig közzétetteken kívül –
az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármûtörzskönyvek sorszámát teszi közzé 077093I
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közleménye
A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetõket, hõsi temetõket, hõsi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket és temetési helyeket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozza meg. E felhatalmazás, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetérõl és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában biztosított döntési jog alapján:
1. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2010. április 21-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta:
24/2010. számú határozatával „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította a Rákospalotai temetõ (1152 Budapest, Szentmihályi út 111.) alábbi sírhelyeit:
Parcella Szakasz Sor Sír
11 1 94/95
13 6 17
17 1 R/XII 26
26 2 C/VI 18
49 1 237
2. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2010. április 21-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta:
24/2010. számú határozatával „B” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította a Rákospalotai temetõ (1152 Budapest, Szentmihályi út 111.) alábbi sírhelyeit:
Parcella Szakasz Sor Sír
29 12 38/39
62 XII 34
3. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2010. február 10-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta:
6/2010. számú határozatával „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Schwarz-Eggenhoffer Artúr matematikus, sakkozó, pedagógus, esztergomi kanonok sírját: Esztergom, Szentgyörgymezõi temetõ VII parcella 14-15 sírhely.
Dr. Boross Péters. k.,
a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2010. évi 57. szám 9821
A szerkesztésért felelõs: dr. Latkóczy Antal. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3.
A Hivatalos Értesítõ hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el.
Felelõs kiadó: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva
A Hivatalos Értesítõ oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Felelõs kiadó: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató.