HADTÖRTÉNELMI OKMÁNYTÁR
1. Az ország dobjának megverésének előtte senki, se kapitán, se hadnagy dobot üttetni ne merészeljen, se készülésre, felülésre és
meg-indulásra, hanem várjon minden az ország dobjának megverésétől és annak utánna az ordinantiához tartsák minden rendek magokat ; sőt senki, se Jézus kiáltás előtt és azután is mig az ország zászlójá-val meg nem indulnak, ne merészeljen megindulni, mert az ki ez ellen cselekeszik, elsőben három pálczával verettetik meg, azután min-denétől megfosztatik, s harmadszor ha cselekeszi, megölettetik érette.
2. Egyházi személyeknek, akar mely religion lévőknek házokra szállani, semminémü javokban megkárosittani. annál inkább személyek-ben őket megbántani, háborittani senki ne merészeljen, mert meghal érette.
3. Akar mely religión lévő templumokhoz tartozó harangokat le-venni, templumbeli ékességeket, isteni szogálatra rendelt eszközöket felkóborlani, elvenni, templumokat pusztítani senki ne merészeljen, mert meghal érette.
4. Házakat, asztagokat, szénakazalokat felgyújtani senki ne me-részeljen, mert meghal érette. Azon szerint büntetődnek azok is, kik hordóknak fenekit kivagdalják és az házakban latorságokból való káro-kat tésznek.
5. Erőszak szerint való paráznaságot cselekedni senki ne meré-szeljen, mert meghal érette. Szabad személyek között való parázna-ságban az kik találtatnak, törvény szerint büntetődnek.
6. Az lélekkel való szitkózódásért megverettetik, valaki benne tapasztaltatik, kedvezés nélkül.
7. Vadnak irtózásra való uj forma szitkoknak nemei, az minemü-vek soha az keresztyén magyar nemzet között annak előtte nem hallattanak, valaki azért deprehendáltatik affélében, törvént láttatván reá az tisztek, kedvezés nélkül annak iszonyú volta szerint megbün-tessék, becsületek sérelmének poenája alatt.
8. Jesus-kiáltásnak idején némelyek szégyenelvén avagy restelvén az keresztyéneknek régi jó szokások szerint Jesust kiáltani, némelyek csúfságképpen alkolmatlanul kiáltanak, némelyek pedig ágyokból fel sem kelnek ; az ki ezért effélében találtatik, megpálczáztatik keményen.
9. Előtte járójára az ki támad, megöletik érette. Szófogadatlan-ságért megpálczáztatik; ha pedig derekas dologban szót nem fogad, meghal érette.
10. Főtisztviselőinknek engedelme és híre nélkül akar ellenkezésben s akar mely időben, ha ki az ellenséggel, vagy a'lioz tartozókkal beszél, annál inkább ha irogatásban, izengetésben találtatik, megölet-tetik érette.
11. Salva guardiákat, 'azaz őrzőköt, tisztessége vesztése alatt, magunk kivályképpen való parancsolatján kívül, akar hova is adni és rendelni ne merészeljen senki, főgenerálisunk, Komis Sigmond vagy fiunk, Rákóczi Sigmond, udvari fő kapitánunk és gyalog kapitánun-kon kivül; kik is abban igen considerate cselekedjenek. Azt is csak szükséges és bátorságos helyekre.
12. Uti leveleket is se elő, se hátra menőknek adni, főgenerális Kornis Sigmond uram, fiunk Rákóczi Sigmondon kivül, az mi hírünk és engedelmünk nélkül senki ne merészeljen; mert akar hadnagy, s ak ar kapitányok adta levelek mellett megfogadtatnak és érdemek sze-rint halállal is megbüntettetnek. Az levéladó is gyalázatját vallja.
Udvari fő kapitánunk, hopmesterünk és fő gyalog-kapitámmk is az szükségnek kívánságához képest adhatnak, de csak magok tisztek alatt valóknak.
13. Őrzőkre valaki támadni, vagy az mi protectionálisunk ellen cselekedni comperiáltatik, megölettetik érette.
14. Az táborra élést vagy egyéb eladó marhát hozókat és az ilyen visszamenőket, valaki megháborgat vagy pénz nélkül elraga-dozza, ha az táboron cselekeszi, keze vágattatik el, ha pedig útjában megfosztaná, megöletik érette.
15. Valakik az táborban egymást meglopják egy forint felett, az olyanok megöletnek érette; alábbvalójért érdemek szerint büntettet-nek. Fosztásért hasonlóképpen. Az ki pedig kenyeres társát lopná meg, akar sokat, akar keveset, megölessék érette.
16. Jesus-kiáltás után, az ki bort árul, kivágatik borának feneke és az ki szállásán kivül gazolkodik és kiáltoz, pálczákkal megverettetik.
17. Hozzánk vagy levelekkel, vagy izenetekkel jövő, avagy hozzánk
"folyamodni szándékozó embereket utj okban senki meg ne háborgasson, mert meghal érette; hanem ha afféle találkozik hadaink köziben jőni, jó vigyázás és gondviselés alatt, magunk vagy generalisink elei-ben vigyék és késérjék.
18. Rémségben avagy egyéb csalárdságos dolgokban járó embe-reket, kikhez suspitio lehetne, eltitkolni senki ne merészeljen, sőt inkább megfogni tartozzék élete vesztése alatt. Sőt ha ki csak értene is olyant és meg nem jelentené, azon büntetéssel büntettetik ; annak utánna is, akarmikor nyilatkoznék ki efféle cselekedeti.
10. Az megengedett és hirdetett időn és helyen kivül sákmánra kimenni senki ne merészeljen, mert meghal érette.
20. Valaki strására az ő rendi szerint igazán ki nem megyen, vagy igazán meg nem állja az strását, megöletik érette. Tartozzanak pedig kimenni személy válogatás nélkül mindenek az ő rendek szerint, hanem ha kinek arról való speciális exemptioja volna.
21. Meghódolt szegénséget, kik magokat fegyverrel nem oppo-nálják, senki meg ne foszszon, annál inkább meg ne sebhessen és öljön, mert meghal érette.
22. Kinek kinek rendeltetett quartelyán kivül másuva szállani senki ne merészeljen, mert megverettetik érette.
23. Az tábor helyéről elindulván, ha ki szántszándékkal az tábor-helyet vagy az falut meggyújtja, meghal írette; ha pedig gondvise-letlenségből történik, három pálczával erősen megverettetik érette.
24. Valamíg az seregek meg nem szállanak, sákmánra menni
senki ne merészeljen előtte járója engedelme nélkül, mert megveretik érette; ha pedig megtiltott helyre megyen sákmányolni, megöletik ; hanem kapitánjától vegyen tanúságot, ki-ki melyre sákmányoljon.
25. Az szekerekkel is senki az szekér-mesterek rendelése kivül járni ne merészeljen, mert erősen megverettetik érette; hanem az mint az szekérmester rendeli, ki-ki ugy jártassa szekerét.
26. Jesus-kiáltás után valaki az táboron kivül találtatik, meg-fogattatik és szörnyen megverettetik.
27. Hamis hireket, tumultusokat szerző, költő s spárgáló és fő tisztek hire, consensusa nélkül conventiculumokat szerző, inditó, al-kalmatosságot szolgáltató ember, ez ilyen véteknek mivolta szerint büntetődik s meg is hal érette.
28. Kopjákat az szekereken ne hordozzanak, mert elvonják.
29. Az seregen kivül hadnagya hire nélkül, ha ki lézzeg, meg-veretik ; sőt félelmes helyeken az ki előtte-járójának engedelme nélkül jár, megölettetik.
30. Zászlóját valaki az megszálló helyre nem késéri becsülettel, szörnyen megveretik érette.
31. Valaki sákmánra megyen, az táboron kivül senki ne háljon, hanem betakarodjék, mert megöletik érette.
32. Minden hadnagy kapitánja seregében járjon, hogy inkább alattavalóit minden kiszáguldástól megtartóztathassa; készen, helyen találtassék, hogy az szükségnek idején ne keressék az kapitánt, had-nagyot, hanem mindjárt az szolgálatra elő állhasson ; az katonaságot pedig zászlója alól az hadnagyok ki ne bocsássák nyulászni, széllyel való nyargalásra, csudálkozásra. Ezeket tisztességekre parancsoljuk, hogy megtartsák az tisztviselők.
33. Szekerek mellett lovas szolgáját senki ne jártassa, mert lová-tól megfosztatik ; olyanok értessenek mindazáltal ezen, a' kik kopjá-val, zászló alatt szoktak járni.
34. Az uton való menetelben vad, nyúl után senki ne rival-kodjék; ne futtassanak az seregek, hanem ha kinél agarak lésznek, űzesse az.
35. Ha ellenség találkoznék a' menetelben valamely seregre ütni, tisztessége vesztése alatt parancsoljuk, hogy minden seregében ma-radjon, seregét meg ne bontsa, egyben ne keveredjenek, hanem menjen csak az seregre, az kit mi arra bocsátunk, avagy generálisunk.
36. Az seregekből hátra se maradjon senki; dulásért, tolvajlásért, fosztásért, nyugovásért, étetés kedvéjért, avagy akarmi dologért, kapi-tánja híre nélkül, mert meghal érette.
37. Minden hadnagy ugy vigyázzon alatta-való vitézire, hogy se az uton, se az zászló alól a' táborból hire nélkül el ne lopja magát;
melyre hogy jobban vigyázhasson, minden nap, az mikor megszáll un k, ki-ki az ő alatta-valóit meglátogassa : ki vagyon ott s ki nincsen'?
Az ki ott nem találtatik, várja bé és mikor bejő, azontúl megfogja ós mi előnkben avagy fő generálisunk eleiben hozza.
38. Minden kapitán, hadnagy vigyázzon szorgalmatoson az sák-mányosok bejövetelekre és valaki az megtiltott marhák közziil akar-mit behozzon is, tisztessége vesztése alatt az hadnagy megfogja, kapi-tánjának vigye, az a' kapitán generálisunk eleiben vigye.
39. Ha ki kardot vonszon oknélkül, meg veressék. Az ki pedig vért teszen, keze vágattassák el. Ha embert öl, meghal érette.
40. Minden seregek és rendek, valakik táborunkban vadnak, mi utánnunk Tekintetes és Nagyságos Kornis Sigmond uramtól hallgassa-nak az nékünk tartozó hűséges szolgálatban, ugy mint fő generálisunk-tól, nem excludálván mindazáltal ő Kegyelme után szokott tiszt-viselőknek authoritását is.
41. Gyümölcs-termő fát vagy annak ágait levágni senki ne meré-szelje, mert valaki ezt cselekeszi, keményen megverettetik érette.
Szőlőben senki kárt ne tegyen, lóval ott ne járjon, őszi, tavaszi ve-téseket ne étetettessen, tapodtasson, gázoltasson, mert az ki ilyenben találtatik, elsőben három pálczával megverettetik, másodszor mindenétől megfosztatik, harmadszor megölettetik érette.
42. Fő strása-mesterünknek, Nemzetes Sulyok István uram hivün-ket rendelvén, parancsoljuk kegyelmesen és serio minden rendbeli liiveinknek, ki-ki illendő becsületét ő Kegyelmének megadván, ezen hivataljában, valamint az nékünk tartozó közönséges szolgálatban prasstáltatni kelletik, abban minden magok vonogatása nélkül sza-vát fogadják és a'hoz ugy is alkolmaztassák mindenek magokat, szó-fogadatlanságok, késedelmezések miatt az közönséges szolgálatban fogyatkozás ne essék.
43. Elrendelvén az strásáló helyeket megnevezett strása-meste-rünk, ha kik az derék vagy fiu-strásán illetlen magokviselésben, úgymint: zajgásban, veszekedésben, avagy egyéb valami vigyázatlan-ságban találtatnak, azoknak érdemek szerint való megbüntetésekre strásamesteriinknek teljes authoritást adtunk.
44. Az strására ha mikor valami posta érkezik, avagy nyelvet fognak és oly bizonyos hirt érthetnek strásákon álló hiveink, azt elsőben is megirt strása-mesterünkhöz vigyék és értésekre adják, hogy ő Kegyelme nekünk haladók nélkül értésünkre adhassa.
45. Ha kik az sírásáról hamis hirt hoznának bé, mely miatt valami zendülés eshetnék, az olyanoknak megbüntetését is strása-mesterünkre bíztuk; az kik törvény szerint halállal büntetődjenek meg ez ilyen cselekedetekért.
40. Minthogy pedig némely embereknek lovok, avagy egyéb bar-mok döggel meghalván, az táborról ki nem vontatják; de az kik ki-vontatják is az tábor szélyire, csak ott szokták hadni, melyek meg-büdösödvén, az egész tábort elfogja büdösségek, ki miatt sokaknak derekas nyavalyájok, betegségek és abból halálok is szokott követ-kezni; szükséges lévén azért ezt is eltávoztatni: parancsoljuk serio minden rendbeli híveinknek : ennek utánna valakinek lova vagy egyéb-féle marhája az táborban döggel meghal, mindjárt kivonattassa az táborból jó távúira és ott azontúl beásván, avagy ásatván az földben, eltemettesse. Annak felette, ha kiknek vágó barmok leszen, azokat is ne az táborban, hanem az táboron kívül nyúzatván meg, mind ökröt, tehenet, juhot és egyébféle marhát, in genere minden rendek azoknak is béleket az földben jól beássák, eltemessék, egyébféle rút-ságot, ocsmánságot hasonlóképpen, s táborunkat minden rendek tisz-tán tartsák. Mert alioquin, valakik ez ellen cselekedni com-periáltatnak, mint edictumunknak nem observálói, ugy büntettetnek meg kedvezés nélkül ós minden személy válogatás nélkül, kire tiszt-viselőinknek igen szorgalmatos vigyázások lévén, ki-ki alatta valóival observáltassa az szerint fogyatkozás nélkül.
Ez lévén azért kiadatott edictumunk, parancsoljuk az megirt büntetések alatt igen igen serio, ki-ki tartozzék mindenekben ehhez alkolmaztatni magát; alioquin, az ki ezek ellen cselekedni _comperiál-tatik, arra nem vethetvén, hogy hírével nem lött volna, magának tulajdonítsa, ha az specificáltatott vétkek szerint való büntetések szálla-nak fejére. Secus itaque nullatenus facturi. Dátum in castris nostris ad oppidum Rima Szombat positis, die decimaseptima Junii. Anno Domini Millesimo sexcentisimo quadragesimo quinto.
Gr. Rakoci mpr. P. H.
(A fejedelem na<íy állampecsétjével megerősített eredetije nyolcz lapon, az Erdélyi Nemzeti Muzeumi Levéltár Mike Sándor gyűjtemé-nyében.)
D r . V E R E S S ENDRE.
Hadtörténelmi Közlemények. 11
Török spahi a XVI. századból.
PÁLYÁZAT.
A Magyar Tudományos Akadémia a következő pályázatot hirdeti:
írassék meg az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig.
Jutalma a m. kir. honvédelmi miniszter adományából 100 darab császári arany.
Határnap 1912 szeptember 30.
A jutalom csak abszolút becsű műnek Ítéltetik oda. A munkát szerző tartozik kiadni, ha ezt egy év lefolyása alatt nem teszi, a tulajdonjog az Akadémiára száll.
Minden rendű pályairat a fenn kitett határnapig a M. Tud.
Akadémia főtitkári hivatalához czímezve (tehát nem a főtitkár neve alatt) küldendő; azontúl semminemű ily munka el nem fogadtatik.
A pályaműnek külső boritékára, feltűnő helyen, úgyszintén a jeligés levélre is ráírandó, hogy mely pályázatra küldetik be.
A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel, tisztán és olvasha-tóan írva, lap számozva, kötve legyen. Terjedelmesebb pályamunkák, melyek e feltételeknek nem felelnek meg, nem fogadtatnak el, illető-leg mellőztetnek.
A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó pecsétes levélen ugyanazon jelige álljon, mely a pályamű homlokán. A pecsé-tes levélben netalán feljegyzett kikötések, feltótelek s általában az itt jelzett szokásos eljárástól kívánt eltérések tekintetbe nem vétethetnek.
Álnév alatt pályázóknak a jutalom ki nem adatik.
Ha a jeligés levél felbontása után kitetszenék, hogy a munka saját kézírása a szerzőnek, műve a jutalomtól elesik.
A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai az Akadémia levél-tárában maradnak s csak engedély mellett másolhatók le az Akadé-mia helyiségében.
A kitűzött feladatra mindenrendű akadémiai tagok is pályáz-hatnak.
Egyébiránt bármely, ha csak formai kelléknek is elhanyagolása elejti a szerzőt a jutalomtól.
KÉPEK JEGYZÉKE
AZ ELSŐ FÜZETHEZ.
I . Ö n á l l ó k é p e k .
Lap
1. Mária Terézia korabeli huszár. Színnyomat. Gerasch F.-nek, a bécsi es. és kir. hadilevéltárban levő egykorú rajzok után készült eredeti aquarelljéről, mely Dr. Szendrei János gyűjteményében van I 2. Magyarországi János-lovag házi öltözetben. Rézmetszet. Fuxhoffer
Damiani. Monasteriologia regni Hungáriáé. Wesprimii 1803. Fol.
IV. k. 197. 1. „ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 13
I I . S z ö v e g k é p e k .
1. Nagyvárad vára 1660-ban. Alaprajz. Eajzolta Gyalokay Jenő _ 33 2. Nagyvárad ostroma 1660-ban. U. a. „ „ _ _ .... _ _ „ 35 3. Magyar gránátos 1779-ből. Színezett rézmetszet után _ _ _ _ 111 4. Cuirassier 1779-ből. U. a._ _ _ _ _ _ „ . * _ .... _ 112 5. Dragonyos 1779-ből. ü. a. _ _ _ „ _ __ _ _ _ _ „ 1 1 3 6. Huszár 1779-ből. ü. a. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 114
A 3—6. számú képek a «Neueste Abbildung aller kayserl. königl.
Regimenter. Pozsonyban, 1779-ben megjelent műből.
7. Határőrvidéki lövész 1794-ből _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 115 S.Magyar gyalogos 1794-ből _ _ _ _ _ _ _ _ „ 115 9. Cuirassier 1794-ből _ „ „ _ _ „ „ _ _ _ _ „ _ 116 10. Dragonyos 1794-ből _ _ _ ... _ _ _ _ _ _ _ 117
A 7—10. számú képek Max Grimm színezett rézmetszetei után készültek, a melyek a Schema aller Uniform d. kais. königl. Kriegs-völkei'n czímű s 1794-ben Bécsben kiadott műben jelentek meg.
I I I . F e j l é c z .
Arkangyalok fegyvertropheákkal. Rézmetszet. Le Clerc Sebestyén rajza után metszette Kräusin Johanna Sybilla. A Les Actions Glo-rieuses de S. A. S. Charles Duc de Lorraine etc. en Hongrie, Transylvanie etc. czímű mű czímlapjáról _ „ _ _ _ _ '
I V . Z á r ó k é p e k .
Lap
1. János-lovag hadi vértezetben. Münchener Bilderbogen 773. lap __ 18 2. Pánczélozott ágyú a XVI-ik századból. Fametszet. Lorini Buonaiuto
Le fortificationi czímű s Yelenczében 1609-ben megjelent művéből.
141. lap „ „ _ _ _ „ „ 30 3. Magyar hadisátor a XV-ik századból. Schöffer fametszete. Mainz 1505 62 4. Magyarország két géniusz által tartott czímere. Boyssardo V.
His-tória chronologica Pannoniae: Ungarische und Siebenbürgische
História. Frankfurt 1607 czímlapjáról 76 5. Török spahi a XVI-ik századból. Everhardo G. Happelio. Thesaurus
Exoticorum oder Schatzkammer czimű s 1684-ben Hamburgban
megjelent müvének 45. lapjáról 162
V. K e z d ő b e t ű k .
1. H kezdőbetű. Ambrosii Calepini. Dictionarium undecim linguarum.
Basileae. 1598. II. k. 633. lapjáról 1 2. N kezdőbetű Wittemberg 1532-ből ~ 77
3. d kezdőbetű. XVI-ik század — — — — — — — 110 4. M kezdőbetű Komjáthy Benedek. Az Zenth Paal leueley magyar
nyeluen czímű s Krakkóban, 1533-ban megjelent mű 17. lapjáról. 126 5. D kezdőbetű a Boldogságos szűz képével. Lorini Buonaiuto Le
for-tificationi. Yenetia 1609. 236. lapjáról _ _ .... .... „ ... _ - 1 4 9 6. F kezdőbetű. Franciscus de Nádasd. Mausoleum Regum et Ducum
Ungarise. Norimbergae 1664. 379. lapjáról . „ _ . „ _ _ _ _ _ . _ _ 155
R E V U E D ' H I S T O I R E M I L I T A I R E .
SOMMAIRE.
Page G E O R G E S B A L A N Y I . Siège et délivrance de Belgrad en 1546 _ .... _ _ 167
G A B R I E L T É G L Á S . L'importance des deux légions appelées «Mœsia» dans l'histoire de la Pannonie-Inférieure _ _ _ _ _ _ _.. _ _ 197
J E A N S Z E N D R E I dr. Le commandement hongrois. II— . .. ... .. _ 236
M A U R I C E W E R T N E R dr. Campagnes hongroises dans la première moitié
du XVe siècle. II. _ _ _ .... 251
F e u i l l e t o n .
E U G È N E G A G Y I . Données concernant la trêve de 1546 et les négociations (le Gyöngyös... __ _. _ _ _ ._. ._ _ _ _ _ 277
D é t a i l s .
L'uniforme et l'équipement de notre armée dans la deuxième moitié du XVIII® siècle II _ „ _ 320
E M E R I C KARÁCSON dr. Les régiments hongrois en Turquie en 1 7 1 7 _ 3 2 7 E M E R I C L U K I N I C H dr. DonnéeR sur les frais d'entretien de nos forteresses
de frontière _ _ _ .... . _ _ „ _ _ _. _. _ .._ ._ _ .... _. 334 Renseignement militaire contemporain sur les escarmonches auprès du
fleuve Timok en 1789—1790 „ „ „ _ 337
L i t t é r a t u r e d ' h i s t o i r e m i l i t a i r e .
I. E U G È N E P I L C H . Renseignements. Publications des Archives impériales
et royales de guerre _ _ _ _ _ _ _ _ _ 343 II. J U L E S S Z E N T I V Á N Y I . Repertórium de la littérature de l'histoire de
guerre hongroise. 1897—1909 ... „ _ .... ._ __ .... .... 349 III. Louis M A N G O L D dr. Repertórium de notre littérature sur l'histoire de
guerre en 1910 .... .... 355
D o c u m e n t s .
E D M O N D K Á R F F Y dr. Hazun beg de Buda provoque le capitaine Bálint
Magyar en joute (duel). 1555.„. 367 Louis M E R É N Y I dr. Renseignements concernant l'époque de soumission du
comté de Zala 36S
R e c u e i l ( l e s r è g l e m e n t s m i l i t a i r e s h o n g r o i s .
Regulamentum de la cavalerie hongroise. 1722 _ 373
D i v e r s
Concours.- . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ „ _ _ _ „ _ _ _ _ _ _ _ 383 Liste des images du 2e volume _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 384
KAPISZTRÁN JÁNOS.
NÁNDORFEJÉRVÁR OSTROMA ÉS FELMENTÉSE 1456-BAN.
LÁGRA szóló esemény volt Nándorfejérvár, a mai Bel-grád ostroma és felmentése, és egyike az történelmünk legnagyszerűbb és kihatásaiban legfontosabb esemé-nyeinek is. A háromszáz évre terjedő török harczok gazdag történetéből csak még egy epizód hasonlítható hozzá jelentőségre nézve: Bécs felmentése 1683-ban. Mind-két helyütt, Belgrádnál és Bécsnél egyaránt Mind-két ellenséges világ, a keresztény és oszmán mérkőzött egymással, mind-két helyütt diametralis ellentétek, vallási és faji gyűlölet, világraszóló hatalmi és politikai érdekek állottak szemközt.
A számos hasonlóság mellett azonban, melyek különösen végső eredmény tekintetében oly közel hozzák egymáshoz a két eseményt, nem kevésbbé számosak és mélyrehatók a különbségek, melyek lényegesen más jelleget kölcsönöznek nekik. A míg ugyanis Bécs alatt a számra ugyan túlnyomó, de hatalmában túlérett, enervált törökségnek egy hős király fényes győzelmekben edzett seregével s egy másik, szinte elsőrendű hadvezérrel kellett szembeszállania, addig Belgrádnál nem nagyszámú és fegyelmezett hadak, hanem egyesegyedül egy magára hagyott hős hazafias lelkesedése és el-szántsága s egy szentéletű szerzetes lángbuzgalma meg az egyik-nek példáján s a másiknak szaván fellelkesült, gyakorlatlan tömegek tartóztatták fel, szorították vissza Konstantinápoly büszke meghódítóját és vele a duzzadó ifjúi erejének érzetében
diadal-Hadtörténelmi Közlemények. 12
masan terjeszkedő oszmán hatalmat. Amott az elszántsággal szövetkezett katonai géniusz ülte győzelmét a nagy, lomha tömeg felett, itt a hősiséggel párosult vallásos lelkesedés hiúsította meg az azon kor legkiválóbb hadseregébe vetett vérmes reményeket.
Bécs felszabadítása hatásaitól elvonatkoztatva mindenesetre nagy-szerű, de nem magában álló tény, míg Belgrád ostromának és szinte csoda számba menő fölmentésének hiába keressük párját hazánk ezeréves történetében.
Természetes tehát, hogy a váratlan fényes győzelem híre gyorsan terjedt, magánjelentések és hivatalos tudósítások e korban meglepő gyorsasággal elvitték mindenüvé. Az egész ke-resztény világ megkönnyebbülve lélekzett fel s mintha csak most ébredt volna tudatára a veszély nagyságának, mely fenyegette, egy szívvel-lélekkel magasztalásokkal halmozta el a hőst és a szentet, kik elhárították róla a pusztulás veszedelmét. Mindenütt, még a távol Angliában, Oxfordban is liarangz ligás, ünnepélyes hálaadó istentisztelet és lelkesítő szónoklatok hirdették a keresz-tény fegyverek diadalát.1 Az agg pápa, ki trónralépte pillanatá-tól fogva annyi nemes buzgalommal és odaadással fáradozott egy nagyszabású európai hadjárat eszméjének megvalósításán és a kereszténység védőbástyájául tekintett Magyarország megsegí-tésén, az egyházi állam minden városában pazar pompájií ünne-pélyekkel és körmenetekkel fejeztette ki túláradó örömét «élete e legszerencsésebb eseménye felett»;'2 a legnagyobb elragadtatás és az őszinte magasztalás hangján szólott Hunyadiról, a leg-dicsőbb férfiúról, kit háromszáz év óta látott a világ.3 De nem-csak a maga államában ünnepelte a belgrádi diadalt, hanem volt rá gondja, hogy egyebütt is «méltóképen leróják a hívek
1 Kropf: Fullár Erasmus. Századok. 1896. 223 s kk. 11.
2 Pastor: Gescliichte der Pápste. I. 554.
3 . . . (el papa) non se poteva saciare replicando et triplicando piu di tante volté una medesima cosa de magnificare et exaltare la predicta
3 . . . (el papa) non se poteva saciare replicando et triplicando piu di tante volté una medesima cosa de magnificare et exaltare la predicta