3/. mint kiadó nem vállalhatom a dolgot, arra mást kell keresnie,
4/. a szerzői jog felelősségét természetesen a cenzúrával szemben Ön vállalja, amint ezt a törvény is előírja,
5/. csak fűzve készíthetem a könyvet, részben, mert megfelelő anyagot nem tudok szerezni hozzá, részben pedig mert a kötészet roppantul túl van nálam halmozva munkával.
-Mint kiadó azért nem vállalhatom a dolgot, mert kiadói tevékenységet nem folyta-tok egyelőre. Számtalan embert utasítottam el már az utóbbi két-három évben, s ha most ez alól kivételt teszek, akkor nagyon sok szemrehányást és magyarázkodást idé-zek fel s főként újra elözönlenek kiadási ajánlatokkal. De egyébként is: nem érzem most magam sem feljogosítva, sem kötelezve arra, hogy mint kiadó állást foglaljak.
Ezt Ön bizonyára meg fogja érteni. - A három legutóbbi kiadvány (Tótfalusi,2 Köl-csey3 és Hevesy4) alkalmi akció volt a Gutenberg-év5 alkalmából, amiből magam is ki akartam venni a részemet, de ezeket is részben megbántam. Nem tudom ezeket sem terjeszteni, mert nincs kiadói apparátusom.
-Nem tudom, lehetséges lesz-e, hogy a Nyugat utódja kiadjon illetményköteteket, mert rendelet van, hogy egyetlen lap sem adhat ingyen semmit, csak magát a lapot ad-hatja. Tudtommal emiatt a Nyugat illetménykötet-akciója is megszűnt volna. De ha megvan a könyv, Ön bizonyára oda tudja adni valakinek terjesztésre bizományba, aki majd elszámol vele Önnek. Például a Turóczi-Trosztler féle Privatdruckokból6 ő min-dig kapott bizonyos mennyiséget, ezeket az öreg Ranschburgnak7 adta át s annak sikerült is eladnia a példányokat mindig.
-Szeretném, ha megcsinálhatnánk a könyvet s ezért kérem válaszát, mit tud csinálni vele terjesztésileg és mikorra lehet a kéziratra számítani.
-Magamról semmi különöset nem írhatok. Egész idei szabadságom öt nap volt, egy pesti úttal kapcsolatban kirándulás Zebegénybe és Nógrádverőcére. Meg egyszer vol-tam Váradon és a Királyhágónál két napig. Többre nem jutott időmből, mert az idén ismét nagy átalakítások és rendezgetések voltak az üzemben s mérhetetlen sok gon-dom-bajom-dolgom volt azzal is, meg az üzlettel, amelynek forgalma rohamosan nő és nem lehet előteremteni a pénzt hozzá. Mert a fizetés senkinek se olyan sürgős, mint a megrendelés. De majd csak lesz valahogy.
-Majd talán rövidesen hozzájutok ahhoz, hogy írjak magánlevelet is, s még titokban gondolok arra, hogy egyszer az ősz folyamán leutazhatok Pécsre Mihály fiammal és akkor kiruccanhatunk Zengövárkonyba is.8 De ez nagyon bizonytalan, mert szeptem-berben már nem lesz rá időm és az október már nagyon bizonytalan, időjárási szempontból.
-Még egyszer minden jót kívánva várom szíves értesítését és a kéziratot és vagyok szíves üdvözlettel régi híve és barátja
[Kner Imre]
Nagytiszteletü Dr. Fülep Lajos egyetemi magántanár ref.[ormátus] lelkész úrnak Zengővárkony
U. p. Pécsvárad.
Baranya megye.
-A helynév értelem szerinti kiegészítés.
BML, XI. 9. A Kner nyomda ir. C/30. 227-228. Megj.: Fülep-Kner lev. 170-171. p.
Gépírásos másodpéldány.
A címzés a levél szövegének végén van.
1 Ld. 1385. sz.
2 Ld. 1325/6.
3 Ld. 1369/1.
4 Ld. 1365/7.
5 1940-ben ünnepelték a nyomdászat feltalálásának ötszázadik évfordulóját.
6 Turóczi-Trostler József (1888-1962) összehasonlító irodalomtörténész. 1922-től gimnáziu-mi tanár, a Pester Lloyd munkatársa, 1945-től egyetegimnáziu-mi tanár. Knernél megjelent magánkia-dásai: Laus podagrae az az az köszvénynek ditsíreti. (Utószó — ) Gyoma, 1936. A 600 pé-ldányos kiadásból 200 példány a Magyar Bibliophil Társaság t a g j a i részére készült.
(Lévayné-Haiman 1. 497. tétel.) - Kegyességre serkentő, szíveket vídámító, elmét mulattató históriák és mesés fabulák, mellyeket [...] újonnan kiboesájtott Turóczi-Trostler József.
Gyoma, 1939. (Lévayné-Haiman 1. 525. tétel.)
7 Ranschburg Gusztáv 1886 óta működő budapesti könyvkereskedés.
8 Az utazásra nem került sor.
1389. FÜLEP LAJOS - KNER IMRÉNEK
Z[engő]Várkony, 1941. IX. 11.
Kedves Barátom,
igen köszönöm szíves és gyors válaszát,1 s feltételeit ha még annyi volna is, látat-lanba elfogadom.
Bizonytalan csak egy: a hamar elkészülés.2 Igyekezni fogok, de attól tartok, egy hó-nap mégis fog kelleni hozzá. Nem rendelkezem szabadon magammal s időmmel, kü-lönösen most, amikor itt egy ifjúsági otthon építését vettem a nyakamba3 (ma, amikor semmi anyagot se kapni!), minden gondjával, azaz nem adtam ki a munkát átaljában, hanem, hogy meg ne csaljanak-lopjanak, az iparosokat nap szerint fizetem, minden anyagot én állítok. Gondolhatja, mennyit kell vesződnöm, időt töltenem, mérgelődnöm.
De nincs itt senki, akire bízhassam.
Fájdalmas csak egy: a fuzöttség. Utálom a fűzött könyvet. Erre talán találunk megoldást.
A kéziratom? Persze, hogy nem gondoltam a nyomdába adására. Múzeumba való, nem nyomdába. Vagy leiratom vagy legépeltetem.
A kérdés majd meg fog oldódni. Céget, módot stb. ma még nem tudom, nem is tö-röm rajta a fejem, annak majd megjön az ideje - addig nem mukkanok róla senkinek, amíg kifelé nem megyek a kéziratból, s nem látom, mennyi lesz. Ez nekem kabalám.
Nagyon örülök a várkonyi út tervének.4 Októberben még nagyon szép idő lehet, most már évek óta inkább akkor van, mint szeptemberben, az idén is. Ez ugyan ronda.
Csekey Pista5 ép ma megy el kb. 10 napi itt létei után, mindössze kétszer tudtunk vele fél napra kirándulni.
Mivel jövetelére számítok, megkérdem már most: nem jöhetnének pár napra lega-lább? Úgy hogy ha az idő szép talál lenni, tehetnénk valami szép kirándulásokat.
Amint a munka annyira halad, hogy merek róla beszélni, azonnal értesítem.
Szeretettel
Fülep Lajos
BML, XI. 9. A Kner nyomda ir. C/30. 229-230. Megj.: Fülep-Kner lev. 172. p.
Kézírás.
Gyomára írt levél.
1 Ld. 1388. sz.
2 FL az eredetileg a Babits Mihály Emlékkönyvbe szánt tanulmány kiadására utal. Ld. 1378/2.
3 Ld. 1296/1.
4 Ld. 1388/8.
5 Csekey István (1889-1963) jogász, 1923-tól tartui, 1931-1940 és 1945-1946 között szege-di, 1940-1945 között kolozsvári, 1946-1951 között pécsi egyetemi tanár. Nagyapja, Csekey István ( 1 8 2 4 - 1 9 0 9 ) zengővárkonyi ref. lelkész, 1 8 5 5 - 1 9 0 1 között a Tolnai Egyházmegye esperese volt.
1390. FÜST MILÁN - FÜLEP LAJOSNAK
Bp. 1941. IX. 11.
Kedves Fülep Lajos,
nem tagadom le a könnyemet, amelyet levele1 csalt ki. Hogy is van ez velem? Mi-óta rohamosan öregszem, olyan könnyen megy-e sírás, vagy a szívem van úgy megkí-nozva? Egyszóval: meghatva köszönöm e távoli baráti hangot, — Istenemre, ha nem röstellném a gesztus ünnepélyességét, fölemelném poharamat s lehúnyva szemem pró-bálnám még egyszer elképzelni Önt. Csakugyan, mint mikor egy kis tüz ég a hegyen valahol s a remete azt gondolja magában: aha, ott is van egy s ezt most nekem gyújtja - s a szíve megtelik meleggel.
De hogy a kérdéseire is válaszoljak: a Nyugat nem közölt bírálatot az Aminérői,2 a Nyugat nem fogadta el tíz év előtt írt Henrik királyomat,3 nem hogy könyvalakban kiadta volna, - a Nyugat egyáltalán még egyetlen könyvemet sem adta ki, (a verskö-tetemet, az utolsót4 a magam pénzén jelentettem meg, csak az ő cégérük van rajta), - a Nyugat nem adta ki még egy másik drámámat sem, amelyet még nem volt pénzem kiadni... és így tovább. Panaszkodjam, utálkozzam, gyűlölködjem? Úgyis morgós em-bernek tartanak, aki ide s tova jobban szereti már a haragját, mint a szeretetét.
Aki Henrikemet bírálta5 a Nyugatban, e számomra ismeretlen fiatalember számára két köszönőlevelet fogalmaztam meg magamban, az egyik ez: „Köszönöm Uram, hogy megtalálta az egyetlen módot, amellyel Babitson és kegyeltjein kívül, valakiről a Nyu-gatban írni lehet." — S a másik: „Uram, ki kell javítanom cikkének egy hibáját. Elfe-lejtette megemlíteni, hogy voltakép Török Sophie6 a legnagyobb magyar drámaíró.
Igaz, még nem írt drámát, de ha írna! ezt ne feledjük el, ha ima!"
Látja, ilyen mérges ember vagyok én.
Hát megkínoztak no, mindenfelé, de mindegy. Az élet lejárt s a végén mindegy is, hogy hogy töltötte el az ember. Én csak két emberről tudok, aki azt mondta az utolsó pillanatában, hogy „szép volt!" Az egyik Korányi Frigyes,7 az idősebb, a másik egy német, az „Igé" vegyigyár egy elég állati vezérigazgatója. Minden ment náluk, mint
a karikacsapás - s ez nekik elég volt. S hogy másnak esetleg görvélykórja van... - no de hagyjuk.
Megint kiderülne, hogy mindig mérgelődöm.
Isten áldja, nagy jó Uram! S ha nagy örömet akar szerezni nékem, írjon mihama-rabb megint néhány szót! Csak azt, hogy hogy van, ha nincs máshoz kedve.
Barátsággal s még megmaradt szeretetemmel:
Füst Milánja N.[ota] B.[ene] Hogy én is Önt mennyire becsülöm, röstelltem most elmondani.
MTAK Kézirattár Ms 4587/92.
Kézírás.
Zengővárkonyba írt levél.
1 FL első levele, amelyben Füst Milán dedikált köteteit megköszönte, nem maradt fenn. Ld.
1386/1-2.
2 Az Amine emlékezete a Nyugat 1933. XI. 16. 22. sz. 439-449. p. és XII. 1. 23. sz. 519-531. p.
jelent meg. Kötetben Amine emlékezete. Két novella címmel 1940-ben az Almanach kiadó adta ki.
3 ANegyedik Henrik király c. dráma ld. 1386/1.
4 Füst Milán válogatott versei ld. 1386/2.
5 Bóka László: Negyedik Henrik király. Füst Milán királydrámája. = Nyugat, 1941. IV. 1. 4. sz.
171-172. p.
6 Ld. 1377/3.
7 id. Korányi Frigyes báró (1827-1913) belgyógyász, egyetemi tanár, a magyar orvostudo-mány egyik megalapítója.
1391. FÜLEP LAJOS - ELEK ARTÚRNAK
Zengővárkony, [1941.] IX. 13.
Carissimo,
megkaptam és igen köszönöm az I[zsó]-dissertatiot,' mert rám gondolt, s mert talán akad benne, aminek még hasznát vehetem. Belenéztem, bájos dolgok vannak benne.
Hanem azt hiszem, kétszer is írtam azóta, mindakétszer szándékoztam, mégis elfe-lejtettem megköszönni a zürichi újságból küldött kivágást, melynek nemcsak nekem szánt cikkét olvastam el, hanem a többit is, és meglepetéssel láttam, milyen okos, mü-veit, tisztességes társaság ez. Ha lát még néha benne olyat, amiről azt gondolja, hogy érdekel, s ráér, és nem sajnálja a fáradságot, igen megköszönném a megküldését.
Annyi év óta nem látok ilyenféle holmit, hogy tanulságos megtudnom, mi történik a nagy világban.
Como està Usted? Abbracci
Lodovico
A helynév a feladóból, az év a postabélyegzőről kiegészítve.
OSzK Kézirattár Fond 253/174. 122. sz. Megj.: Fülep-Elek lev. 289. p.
Kézírás postai levelezőlapon.
Címzés: Nagyságos Elek Artúr úrnak Budapest I. Mátray u. 5.1. 5.
Feladó: Fülep Zengővárkony u. p. Pécsvárad
1 Weisz Anna: Izsó Miklós élete és művészete 183 l - l 875. Bp. 1939.
1392. FÜLEP LAJOS - ELEK ARTÚRNAK
Z[engő]V[árkony,] 1941. IX. 15.
Carissimo,
eccomi di nuovo. Attól tartok, hogy ami miatt írok, nem valami kellemes, de ha nem az, nem kell tennie az ügyben semmit, ha azonban elviselhető, kérem, mozdítson rajta, ahogy tud.
Egy pécsváradi fakereskedőnek1 (aki ép most tett nekem szívességet az építés kö-rül) a fia: Gyenes Tamás2 ezen a héten felvételizik a Képzőművészeti] Főiskjola]
szobrászati szakán - s a kérelem az, hogy mivel zsidó, segítsünk neki. Megnéztem a fiú munkáit - hogy milyen művész lesz majd belőle, csak a jó Isten tudhatja, de hogy egészen meglepő, sőt elképesztő, amit ez a gyerek már ma tud, most meg lehet mon-dani, s ezt mondom is. Úgy tudom, 22 éves, tanulni még sehol se tanult, de már ma olyan portraitkat csinál, mint kevesen a Főiskola elvégzése után, ez pedig még előtte van. Szóval a tárgyi föltétele a fölvételének megvan, csak az a kérdés, hogy más, ke-vesebbet tudók, de nagy protekciójúak nem foglalják-e el a helyet az orra előtt, s ak-kor ez a gyerek agyon van ütve, mert az egyetemre se vették fel, noha mindig jeles ta-nuló és praematurus is volt.
A sorsáról döntő bizottság: Stróbl,3 Bory,4 Sidló,5 Pilch6 (a rektor); - ezen a héten csinálják a próbaművet, szombaton, 20.-án van a döntés. Van-e ezekkel az emberek-kel valami nexusa, vagy tudna-e valakivel közvetve szólatni egyiknek-másiknak?
Ha igen, kérem, tegye meg, amilyen hamar lehet, és ne levélben, hanem élőszóval (akár telefonon.) S ha tud valamit tenni, kérem, egy sorban értesítsen mielőbb, mert az apa szorongva várja a hírt.
Ha éppen Lauffernél7 jár, kérem, ajánljon be neki. (De emiatt külön egy lépést se!!) Jól vagyunk, fázunk, szidjuk az időt - meg akiket illet.
Szeretettel
Lodovico Ép most kapom levelét.8
A Hegedűsről9 szóló hír bizony elég keserves. Annyira bíztam benne! S ép most bolondul meg nekem! Nem várhatott még egy kicsit? És Fenyő,10 aki okos ember, nem
tudott valami okosat kisütni? Mert hogy Kresz urat" nem ajánlja, azzal nem sokra ju-tok.
Megígérem, hogy Budára megyünk nyaralni, ha meglesz a gesztenyeerdő. Az az egy fa vájjon igazi-e?
Denn gesprächlich sind die Zeiten, Und dann sind sie wieder stumm.
így olvasható? Azt hittem, csak ránéz, s azt mondja, na, ez a Lodovico ilyen mű-veletlen szamár, ennyit se tud. De ha Fenyő se tudja!?
A Néprfajzi] Múz[eumi] Értesítőt köszönettel elfogadnám, de sok év óta tagja va-gyok a Társaságnak s így az Értesítő jár nekem.
A csodaszer hogy' vált be? Ez fontos, szeretnék tudni róla.
Da capo molti abbracci
L.[odovico A német vers lehet, hogy nem valamelyik költeményben, hanem drámában van. De még az is lehet, hogy nem Goethe, hanem más. Trostler13 tudná ezt megmondani!
OSzK Kézirattár Fond 253/174. 123. sz. Megj.: Fülep-Elek lev. 290-292. p.
Ceruzával írt levél.
Címzés Nagyságos Elek Artúr úrnak Budapest I. Mátray u. 5. I. 5.
Feladó: Fülep Zengővárkony u. p. Pécsvárad
1 Gyenes Károlyról van szó.
2 Gyenes Tamás (1920-1963) szobrász, művészeti író, szerkesztő. Sidló Ferenc után Pátzay Pál tanítványa lett.
3 Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975) szobrász, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
4 Bory Jenő (1879-1959) építész, szobrász, 1912 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára.
5 Sidló Ferenc (1882-1953) szobrász, 1926-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára.
6 Pécsi Pilch Dezső (1888-1949) festő, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
7 Lauffer Tivadar nagy múltú könyvkereskedő a Váci utcában, angol kiadók képviseletét is ellátta.
8 Elek levele nem maradt fenn.
9 Ld. 1381/7. Hegedűs Lóránt betegségére utal.
10 Fenyő Miksa ld. 1285/4.
11 Kresz Károly (1886-1943) közgazdasági író, 1925-től a TÉBE igazgatója, 1943-ban vezéri-gazgató.
12 ld. 1386/3.
13 Turóczi-Trostler Józsefre utal. Ld. 1388/6.
1393. KNER IMRE - FÜLEP LAJOSNAK
Gyoma, 1941. IX. 16.
Kedves Barátom!
Sietek válaszolni.1 Nálunk az a helyzet, hogy az esztendő 10 hónapjában a forga-lom nem fedezi a regieket, s az év 2 hónapja alatt aratjuk azt, amit elvetettünk, akkor
kell megkeresni azt, ami az egész esztendő egyensúlyát megteremti és újra lehetővé teszi, hogy a következő 10 hónapban együtt tartsuk a személyzetet. - Természetesen éppen ezért semmi olyasmit nem szabad tennünk, ami a munkáink lebonyolítását ez alatt a rövid szezón alatt veszélyezteti. — Ezt azért mondom: én mindent el fogok kö-vetni, amit a fenti szempontból szabad, azért hogy az Ön munkáját elvégezhessük, de ha éppen beleesik abba az időszakba, amelyről szó van, nem szabad szemrehányást tennie, ha éppen akkor nem bírom csinálni s pár heti halasztást szenved. Van ugyan egy kis szélcsendes idő a főidény bekövetkezése előtt, de az idén ez alighanem rövi-debb lesz, mint máskor s lehet, hogy bizonyos, várható események következtében el is marad. Én tehát megígérem, hogy ami hatalmamban és módomban áll, azt elkövetem, a többit a Jóistenre kell bíznunk.
Nem ígérhetek azonban semmit a kötések dolgában. Már a Mentség2 és a Hevesy3 kötését is roppant nehezen tudtam összehozni, s azóta az anyagok még fogytak és romlottak. Százszor inkább legyen egy könyv csinosan fűzve, mint hogy görbe és rosszul nyíló rossz táblája legyen. A kötészet viszont abban az időben egész bizonyosan nem is fog már ráérni, mert addig még egy igen nagy és egy nagyon nagy munkát kell befejezni, amelyeket már úgyis nehezen tudunk majd elvégezni.
-Hogy a kirándulásból lehet-e valami, az persze szintén nem rajtam múlik. Nagyon szeretnék eljutni oda megint, hisz olyan régen voltam ott, 9 éve már. És az idén különösen rámférne egy kis pihenés, egy kis szabadság. Majd meglátjuk.
-Minden jót kívánok addig is, amíg személyesen, vagy levélben találkozhatunk s va-gyok régi barátsággal híve
[Kner Imre]
Elmúlt hát a sokat szidott Nyugat, s vájjon mikor és ki tud helyette összehozni va-lamit, amit komoly irodalmi folyóiratnak lehet nevezni.4 Nekem kb. 1912 óta járt, de az előző négy évfolyamot is megszereztem, így most van egy teljes sorozatom. Én is sokszor nem értettem vele egyet, de tudom, milyen nehéz valamit megcsinálni. Ezt is könnyebb volt elpusztítani, mint újat csinálni helyette.
BML, XI. 9. A Kner nyomda ir. C/30. 231. Megj.: Fülep-Kner lev. 172-173. p.
Gépírásos másodpéldány.
Zengővárkonyba írt levél.
1 Ld. 1389. sz.
2 Ld. 1325/6.
3 Ld. 1365/7.
4 A Nyugat utóda a Magyar Csillag. Ld. 1380/4.
1394. FÜLEP LAJOS - KNER IMRÉNEK
Z[engő]V[árkony,] 1941. IX. 18.
Kedves Barátom!
Dehogy fog eszembe jutni „szemrehányást tenni".1 Jókat tételez fel rólam! Amit munkájukról stb. ír, azt én úgyis előre tudtam - de ha nem tudtam volna, az se változ-tatna a dolgon semmit.
A Nyugat utódjának (Magyar Csillag - a név csak győzött)2 okt.[óber] elején kell megjelennie. Mivel úgy tudom, ugyanazok fogják csinálni, nyilván nem is lesz semmi változás. Hol is van ma, akitől változás várható?
Jövetelében továbbra is nagyon bízva, melegen üdvözli
Fülep Lajos BML, XI. 9. A Kner nyomda ír. C/30. 232. Megj.: Fülep-Kner lev. 173-174. p.
Kézírás Pécsvárad látképét ábrázoló képeslapon.
Címzés: Nagyságos Kner Imre könyvnyomtató úrnak Gyoma Békés megye.
1 A tervezett Babits-tanulmányra utal. Ld. 1393. sz.
2 Ld. 1380/4.
1395. FÜLEP LAJOS - GILICZE SÁNDORNAK
Zengővárkony, 1941. IX. 19.
Kedves Sándor,
mellékelten küldöm a kívánt adatokat.
Feleségem ma d.[élje.[lőtt] (péntek) telefonon keresett Téged Pécsváradról, hogy megkérdezzen egyet-mást a Szekszárdra menetelre vonatkozólag (ha el tudunk menni 23-án, hol hálunk? Te haza szoktál-e menni aludni s Veled mehetünk-e stb. stb.), s meg-mondja azt is, hogy mindkettőnk menetele nagyon bizonytalanná vált; az övé: mert éppen ma kezdődött Pécsváradon a rég óhajtott polgári iskola, melynek - egyelőre le-galább, azért egyelőre, mert megpróbálja, hogy' megy a bejárás - őt hívták meg egyik tanárául, s aligha lehet neki mindjárt az elején két napra itt hagynia az egészet; az enyém: mert kb. egy hét óta megint fáj és dagadt a lábom, cipőt se tudok húzni, lázas is vagyok; beadott ez a veszett idő - szóval jól kezdődik! Ha tehát emiatt nem tudok elmenni az e.[gyház]m.[egyei] közgyűlésre,1 kérlek tekintsd igazoltnak távollétemet.
Ha azonban addig javul az állapotom, okvetlen elmegyek, akár feleségestől, akár egye-dül.2 A kért segélyt3 bizony mindmáig nem kaptuk meg, így nem is mehettünk el kúrá-ra, s most már nem is mehetünk, én a megszaporodó egyházi-iskolái teendők miatt, feleségem pedig az iskolája miatt. (Hacsak majd ott nem kell hagynia, mert megárt majd neki rossz időben a bejárás.)
Kérlek, légy szíves tervünkről és megvalósításának labilitásáról a Nagytiszteletű asszonyt is tájékoztatni, akinek feleségem meleg üdvözletét, én kézcsókomat küldöm,
Téged pedig szeretettel ölellek, abban bízva, hogy ami ma feleségemnek nem sikerült, hogy t.[udni]i.[llik] Veled telefonon beszéljen, mert nem győzte kivárni Kajdacs je-lentkezését, holnap, szombaton d.[élje.[lőtt] majd sikerül neki, s elmondja élőszóval, amit idefirkáltam
Lajos A Dunamell. Ref. Ek. lt. A/10, b. A Tolnai Em. ir. Iktatatlan ir.
Kézírás.
Kajdacsra írt levél.
1 A szekszárdi egyházmegyei közgyűlés IX. 24-én volt.
2 Zengővárkonyt Magyar János gondnok képviselte, FL nem voltjelen.
3 Ld. 1387/11.
1396. CSEKEY ISTVÁN - FÜLEP LAJOSNAK
Szolnok, 1941. IX. 21.
Kedves Lajos,
Keblovszkyval, Albrecht főherceg1 főtitkárával nem sikerült Pesten beszélnem, mert távol volt gazdájával együtt. így már útközben írtam neki levelet.2 Mellékletben csa-toltam másolatát. Roppant sajnálom, hogy TÉBE-3segéllyel látszólag befagytál. Most már mindent meg kell mozgatnod, hogy egyéb helyekről sikerüljön. A vármegyétől nem kaphatnál valamit? Keresztes-Fischer Miklóst4 se ejteném el. Talán gavallér lesz vállalata útján.
Lehel5 elutazásom előtt elküldötte hozzá írt leveledet, amelyet sajnos képtelen va-gyok elolvasni. Nagyjából azt vettem ki belőle, hogy a homokkőtömb kibányászása a robbantások miatt halasztást szenved. Ez magában nem lenne baj, csak meg kellene alkudni a kőfaragóval, mert különben az előirányzott ezer pengőt majd jóval túllépi.
Ha esetleg nem lesz nagyon nedves az ősz, a felállításnak sem lehet nagyobb akadálya.
A keretezést most nyomban elkészíttetném a rusztikával. Amint szükség lesz rá, légy szíves a költségeket reánk kiróni, és a pénzt küldeni fogjuk.
Edesanyámék nagyon meg vannak a várkonyi mézzel elégedve. Légy szíves
Edesanyámék nagyon meg vannak a várkonyi mézzel elégedve. Légy szíves