alapja a vívásnak, azért arra kell törekednünk, hogy állásunkat min
dig a legnagyobb gyorsasággal és biztossággal foglalhassuk el és tarthassuk meg, mert a vágó-vívásnál ép oly biztos állásra van szük
ségünk, mint a szúró-vívásnál.
Mielőtt vívó-állásba helyezkednénk, közép Mensurába állunk.
Felálláskor testünket egyenesen tartva s a két sarkot egymás mellé téve, a hasat be, mellet ki s vállunkat hátra huzzuk, ellenfelünknek a legkomolyabb arcot mutatva.
Felső testünk a csípőkből szabadon áll ki, úgyszintén bal kezünk is szabadon függ le, befelé fordított tenyérrel gyengén a combhoz szorítva ; fejünket fesztelenül tartva nyílt, de komoly tekin
tettel az ellenfélre nézünk ; de úgy, hogy ne C3ak szemébe néz
zünk, hanem egész alakját szemléljük.
Az állás kezdetével kardunkat bal kezünkben tartjuk.
A vívó-állásban kardunk élét felfelé, hegyét pedig ellenfelünk mellének irányítva, kinyújtott karunkat valamivel vállunk fölé emeljük, meredten azonban sohase tartsuk, mert ez esetben kitar
tásunk csökkennék.
A kard víváshoz a felállásnál szükséges tisztelgéseket tíz pontra osztjuk fel, a mely tisztelgések, kevés különbséggel, meg
egyeznek a tőr-vívás felállásánál alkalmazott tisztelgésekkel. E tíz pont a következőkép végzendő :
A vezényszó „víváshoz állás !“ után
Egyre a bal sarkon s a jobb láb hegyén félbalra fordulunk, a mely fordulás után a jobb sarkot a bal mellé visszük.
Kettőre kézhaj lítással ellenfelünknek köszönünk.
Háromra köralakúlag a kard után nyúlunk. (Az előírás szerint rögtön megfogjuk a kard-markolatot.) E három pont ép úgy tör
ténik tehát, mint a tőr-vívásnál.
Négyre balkezünkből a kardot kieresztjük s toppanással előre vívó-állásba lépünk. (Ezen vívó-állásnál jobb lábunkat lép-állásba téve, a két sarkot egyvonalba hozzuk, a test súlyát pedig bal lábunkra fektetjük, mi közben felső testünk a csípőkből szabadon és egyenesen áll ki, fejünket pedig fesztelenül tartva tekintetünket ellenfelünkre irányítjuk.)
Ötre kétszer toppanunk. (A toppanást csak úgy tehetjük
86
helyesen, ha felső testünk súlya a bal lábon mozdulatlanul nyugszik, mert ezáltal nemcsak helyesen toppanunk, hanem azt is elérjük, hogy jobb lábunk a nélkül, hogy egyensúlyát elveszítené, előre és hátra szabadon mozoghat).
Hatra jobb lábunkat a balhoz visszük, s ellenfelünk segédjé
nek tisztelgünk. (Eme tisztelgésnél kardunkat mellünk közepe táján függélyes állásba hozzuk, s onnét bal oldalra vive a kosár
nak szélét valamivel vállunk fölé emeljük, majd onnét lehozva, karunkat kinyújtjuk, a kard pengéjét rézsutosan tartjuk, kosarát gyengén combunkhoz szorítva úgy, hogy a kard hegye körül
belül másfél arasznyira álljon el a padlattól).
Hétre féljobbra fordulunk és saját segédünknek tisztelgünk.
(A tisztelgés a fentebb írtak szerint végzendő).
Nyolcra kezdő állásunkba fordulunk vissza és egymásnak tisztelgünk. (E tisztelgés szintén a fent említett módon történik.)
Kilencre a tisztelgő-állásból kardunkat felemeljük addig, míg az saját karunkkal vízszintes állásba nem jön, fokát felfelé, élét pedig lefelé fordítva.
Tízre a kettős csukló-vágásokat (Moulinét) azaz a négy Moulinét vágásokat tesszük, mely vágások negyedikénél toppanással vívó-állásban kilépünk (16. ábra). Magas tere vívó-állás I. iskola (1. 17. ábra), magas prime vívó-állás II—III. iskolához. A Moulinét vágások hasznát és alkalmazásának módját egy későbbi fejezetben fogom megmagyarázni.
A le st m o z g á s a i.
A kard-vívásnál alkalmazott mozgások, valamint toppanások a tőr-vívás elméletében előírt módon történnek, mert mind a szúró-, mind a vágó-vívásnál a testmozgás egyforma élénkséggel és ügyességgel végzendő. Nehézkes vívás sohasem vezet eredményhez.
A fe lá llás tá v o ls á g a . (Mensura).
Felállás távolsága alatt a két vívó közti távolságot értjük.
A kard-vívásnál ép úgy, mint a tőr-vívásnál háromféle távolságot veszünk fel :
87 1. távol,
2. közép és
3. zárt vagy közeli távolságot (Mensurá-t).
Ha oly ellenféllel állunk szemben, kinek vívó módszerét nem ismerjük, ily esetben legjobb a távoli Mensura, nehogy az ellőttünk ismeretlen támadással meglephessen. Azért is alkalmasabb az ily esetben a távoli Mensura, mert az ily ismeretlen vívók valamely soha nem tanult támadással akármely jó és tanult vívót is legyőzhetnek.
Ezen Mensuráknál gyakran kézvágások is történnek, a miért is nagy vigyázatra van szükségünk.
Míg a tőrvívásnál, hogy a közép Mensurából ellenfelünket elérjük, ki kell rohannunk, addig a kardvívásnál ezt nem tesszük.
A kard-vívásnál legfontosabb és legalkalmasabb a közép Mensura, melyből támadásunkat a legközvetlenebb módon, véde
kezésünket pedig a legkönnyebben intézhetjük. A szűk vagy közeli Mensurát mindenkor kerülnünk kell, mert a kard-vívásnál ezen állás úgy védésekre, mint a támadásokra nem alkalmas, sőt veszélyes.
A Mensurára vonatkozó többi útmutatást a tőr-vívás elmélete adja meg.
A z „E lő r e " és „H á tr a " (Marcher et Rompre).
Mikor távoli Mensurában állunk és ellenfelünket elérni akarjuk, ez esetben előre megyünk. Ezen előremenésnek toppanás nélkül és nyugodtan kell történnie s úgy, hogy előbbi állásunkat félné adjuk.
Ha vívó-állásban vagyunk s ellenfelünk támadni akar, az esetben egy hátralépéssel a távoli Mensurába megyünk, melyben már védve vagyunk.
A gyors és hirtelen Meusuratörést, a mennyire lehet, kerüljük, mert ez által gyakran nemcsak jó állásunkat veszítjük el, hanem azon előnyt is, melyet ellenfelünk támadásának elhárítása után, a ripostirozáshoz esetleg nyerhetnénk. Ha a Mensurát megtörjük, úgy célunknak kell, hogy meg is feleljünk.
88
A hátrálást mindig meggondolva s ne alaptalanul tegyük ; ha pedig kényszerítve vagyunk rá, úgy ezt a legszigorúbb védés
sel tegyük, mert sok vívónak hibája az, hogy a védést teljesen mellőzi.
Egyébként az „Előre“ és „Hátra“ mozgásai a kard-vívásnál ép olyan, mint a tőr-vívásnál.
K iro h a n á s.
A tőr-vívás elméletében elősorolt fél- és kirohanás mozgásai, a kard-vívásnál is teljesen érvényre jutnak; megjegyzendő azonban, hogy itt nagy kirohanást nem alkalmazhatunk, de kirohanásunkat annál erélyesebben, de nyugodtan intézzük.
A vívó-lépések szintén ugyanazok.
V é d é se k .
1. A fe j védése. E természetszerű védés a legelső, midőn kardunkat állásba helyezzük.
2-ik az arc belső védése Felső-Quarte.
3-ik „ „ külső 7 7 Felső-Tierce.
4-ik a mell 7 7 Demi-Cercle.
5-ik az oldalvédés Seconde
6-ik a mellvédés magas Demi-Cercle.
7-ik a kéz belső 7 7 Alsó Quarte.
8-ik a „ külső 7 7 Alsó Tierce.
9-ik a „ alulról 7 7
10-ik a „ felülről 77
11-ik a keresztülvágás 77 a felső combvágás után.
12-ik a kéz belülről 7 7 a kard alatt.
13-ik a kéz belső és külső 77 7 7 77
14-ik az arc kivülről 7 7 7 Í 77
15-ik a mell 7 7 7 7 7 7
16-ik a kardhárítás 7 7 Battament.
17-ik a lefegyverzés 77 Desarmement.
18-ik a szúrás 7 7
89