A
roMA MoZGAloM ElSŐ lÉpÉSEi A köZöSSÉGi MÉdiAtÉrBENú
j kutAtÁSi irÁNYVoNAlAkAz elmúlt pár év látványos változást eredményezett a társadalmi nyilvánosságban az internet, és ezen belül is a közösségi média hatására. Ez elsősorban a társas kommuni-káció helyének, idejének átalakulását jelenti, másrészt pedig azt, hogy kik vesznek részt és milyen módon a társadalmi diskurzusok, és ezáltal a társadalmi folyamatok alakítá-sában. Nem csupán a hangsúlyok átrendeződése látszódik, hanem az is, hogy az online tér, a közösségi médiatér lehetőséget kínál azoknak a megszólalásra, részvételére is, akik eddig társadalmi pozíciójukból következően nehezen vagy egyáltalán nem tudtak köz-vetlenül beleszólni ezekbe a folyamatokba, vagyis részt venni a nyilvánosság színterének alakításában, a meghatározó társadalmi folyamatokban. Ilyen, az aktív társadalmi rész-vételből kiszorított csoport például a romák marginalizált társadalmi csoportja.
Tanulmányomban a nyilvánosság fokozatosan átalakuló színtereit a társadalmi – ezen belül a roma – mozgalmak perspektívájából tekintem át. Az online világ egyrészt az emberi kommunikáció számára nyújt újfajta technológiai eszközt, amely több egy egyszerű eszköznél, ha azt a nyilvánosság olyan színterének tekintjük, ahol tartalmi-lag, érdemben is alakulnak, dőlnek el helyzetek, oldódnak meg problémák, amelyek a hétköznapi valóságunkat befolyásolják. Írásomban a magyarországi roma mozgalmat a közösségi médiatérben mint a nyilvánosság új színterén értelmezem. Azt vizsgálom, mi látható eddig ebből a jelenlétből, hogyan reagálnak erre a lehetőségre a magyarországi roma mozgalom aktivistái, és mindebből következően, összegzésként, milyen irányban volna érdemes haladni a továbbiakban a roma mozgalom kutatása és értelmezése során.
A jelenleg aktív roma mozgalmi csoportosulások közül az Ide tartozunk! – Roma kö-zösségi hálózatra helyezem a nagyobb hangsúlyt, amikor a kökö-zösségi média kapcsán a roma mozgalomról beszélek, mert ennek a csoportnak a jelenléte a felvetett téma szem-pontjából speciális és igen hangsúlyos. A dolgozat empirikus részéhez a roma mozga-lom képviselőivel készített saját interjúimat, valamint a nyilvánosság színterein fellelhe-tő tematikus anyagokat, illetve a kapcsolódó weboldalak információit használtam.
i
NforMÁcióS tÁrSAdAloM–
új tÁrSAdAlMi tÉrA web 2.0, ezen belül pedig a közösségi média elterjedése új korszakot nyitott a tár-sadalmi mozgalmak színterén. A változás a mozgalmak kommunikációjában (a moz-galmakon belüli és a mozgalmakról szóló diskurzusokban) érhető tetten, azaz az új kommunikációs technológiáknak köszönhetően egyrészt új eszköztárral szerveződnek, alakulnak és adnak hírt magukról (azaz szólnak bele a róluk szóló tudástermelésbe) a különböző mozgalmak, másrészt az új technológiai lehetőségek, a megváltozott, folya-matosan alakuló, speciális tér-idő struktúrában közvetlenebb, gyorsabb információter-jesztéssel, aktívabban reagálnak és szólnak bele a társadalmi folyamatok alakulásába. A társadalmi mozgalmak megújulása és aktivitása az online térben, ezen belül a közösségi média színterein egyben arra a folyamatosan átalakuló társadalmi szerkezetre és dalomszemléletre utal, amit információs társadalomnak hívunk. Az információs társa-dalom kulturális értelmezésének alapja pedig a média egyre intenzívebb, mára szinte alapvető jelenléte a virtuális térben – ezzel együtt a média már nem csak mint közvetítő eszköz, hanem mint a jelentésadás elsődleges forrása van jelen a társadalmakban.1
Mindezek tükrében Castells,2 a fogalom kidolgozója információs társadalom alatt a társadalmi együttélés új módját érti, amely a társadalom szerkezetének megválto-zását jelenti. A technológiai fejlődés és az egyre gyarapodó médiumok sora a mennyisé-gi változások mellett minősémennyisé-gileg is megváltoztatják az emberek közti együttélést, azaz megváltozik a társadalmi együttélés logikája, ami magában foglalja a kultúrát, a politikai színteret, a gazdaságot stb. Ennek alapján Castells új társadalmi egyenlőtlenségről is be-szél: akik benne vannak a hálózatban, azok léteznek, akik nincsenek benne, azok mintha nem léteznének, illetve a kirekesztettek világát alkotják. Ebből az értelmezésből nézve az információ a hatalom forrása.
Ez az új társadalomszemlélet, illetve a technológiai fejlesztések sora újraértel-mezi a nyilvánosság fogalmát. A közösségi média terei a nyilvánosság domináns szín-tereivé válnak, és átformálják annak működését a sajátos tér- és időértelmezéssel. Szinte minden médiumnak ma már van online, ezen belül is a közösségi médiatérben fellel-hető oldala, az előállított tartalmait célzottan e felületeken kommunikálja. Az inter-netes újságok, tematikus blogoldalak számára ma már alapvető fontosságú a közösségi médiatérbeli jelenlét, hiszen általa közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a fogyasztóikkal, részben a felhasználók aktivitásának köszönhetően. A közösségi médiatér tehát a tár-sadalmi párbeszéd új helye, és éppen ezáltal képes hatást gyakorolni a tártár-sadalmi moz-1 Az információs társadalom és a társadalmi mozgalmak kapcsolatáról lásd Pintér Róbert (szerk.) Az
információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat – Új Mandátum, 2007.
2 Castells, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása – Az információ kora I. kötet. Gondolat Könyvki-adó Kft., 2005.
galmak alakulására is. És bár a romák marginalizált társadalmi státusza, rossz gazdasági körülményei erőteljesen korlátozzák a hozzáférést a modern technológia eszközeihez és ezáltal a közösségi médiafogyasztáshoz, mégis megállapítható, hogy a roma mozgalom is helyet talált az online médiatérben.
A
köZöSSÉGi MÉdiA MiNt A NYilVÁNoSSÁG új SZíNtErEAz internet többféle kommunikációs lehetőséget tesz lehetővé mind az üzenet típusát, formáját, idejét és helyét tekintve, mind pedig abból a szempontból, hogy kik között jön létre az üzenetváltás. Felvetődik a kérdés, hogy mindez mit jelent egyéni és társadalmi szinten, milyen ereje és eredménye lehet egy ilyen térnek, hogyan viselkedik benne az egyén, és hogyan egy társadalmi csoport. Folyamatosan születnek tanulmányok a témá-ban, ezen belül is olyanok, amelyek a különböző társadalmi mozgalmakat vizsgálják. A közösségi médiatér mint a nyilvánosság színtere nem más, mint a kollektív cselekvés egy formája, azaz idetartozni, itt jelen lenni már önmagában részét képezi a társadalmi párbeszédnek. A maga virtuális valóságában mindez nem más, mint egy szöveg, amely folyamatosan keletkezik, és sosem tűnik el, és amelyet az oldalakra belépők/regisztrálók, azaz tagok hoznak létre. A Facebook a legjobb és legnépszerűbb példa erre, amely mára már egy olyan összetett alkalmazássá fejlődött, ami alapvetően azt támogatja, hogy az oldalra feliratkozók minél árnyaltabban tudják kifejezni saját magukat – megosztások-kal, lájkokmegosztások-kal, egymás tartalmainak kommentálásával, helyzetük szöveges vagy fotós, videós meghatározásával, a mindehhez kapcsolódó, az önkifejezést elősegítő, Facebook biztosította különböző kiegészítőkkel együtt. Vagyis a közösségi oldalakon jelen lenni nem magányos és egyoldalú kifejezési mód, mivel az (ön)reprezentáció a folyamatos párbeszédben, és csak abban valósul meg, ideértve azt is, hogy a hallgatás, például a kevés lájk is reakció. Fontos azonban, hogy mindez egy olyan valóságban zajlik, amit egyrészt saját magunknak teremthetünk azzal, hogy meghatározzuk, mit (kit) szeret-nénk látni ebben a térben, és ki láthatja és reagálhat arra, amit mi mutatunk magunkból.
Másrészt viszont fontos az is, hogy ez a valóság, ez a társadalmi láthatóság – hogy mit látunk, és mit látnak belőlünk mások, azonban nem csak a saját, direkt választásainkon/
beállításainkon múlik, hanem a kattintásainkból következően a Facebook algoritmusain is. Vagyis az identitás kifejezésének és formálásának a szempontjából is meghatározó és egyben egyedi színtér a közösségi média. Olyan kommunikációs lehetőség, amely a társadalmi kommunikáció, így például a társadalmi mozgalmak eszköztárát is bővítette mind a szervező, mind a részvételi oldalon. Az online tér, a közösségi média eszköztára más, hagyományos funkciókat is betölt, így például a társadalmi mozgalmak szervező-désekor alapvető fontosságú információk eljuttatásában is fontos szerepet játszik.
A közösségi médiatérben a kommunikáció privát és nyilvános formái között hú-zódó határvonal elmosódik, de elmosódnak az országhatárok, eltűnnek a földrajzi távol-ságok is: a közösségi média mint folyamatos jelen időben értelmezett globális tér funk-cionál. Ez lehetővé teszi az események, helyzetek több perspektívájú értelmezését is, általa válhat globális kiterjesztésűvé egy egyébként „csak” egy meghatározott közösséget érintő, lokális probléma. Azaz a közösségi médiatér közelebb hozza, hétköznapivá teszi azt a tudást, hogy a világ társadalmait, közösségeit egymáshoz hasonló élethelyzetek alakítják, például hasonló hatalmi, politikai problémákkal néznek szembe, amelyekre hasonló megoldásokkal reagálhatnak. Az is belátható a segítségével, hogy egy társadalmi csoport problémája vagy akár sikere egyidejűleg más csoportokat is érinthet. Ez a tudás most már napi szinten, azonnal elérhető, látható a közösségi média felületein. Érdemes példaként említeni egy olyan eseményt, amikor egy meghatározott társadalmi csoport az internetről vett mintát átülteti és használja a saját céljai eléréséhez. Magyarországon ehhez hasonló történt akkor, amikor a Gallery8 csapata megrendezte a Nincs ártatlan kép c. fotókiállítását,3 ahol roma értelmiségi embereket a cigány sztereotípiáknak meg-felelően beöltöztetve jelenítettek meg. Az ötlet eredetileg az Egyesült Államokból való, ahol feketék készítettek hasonló fotósorozatot a rasszizmus leküzdésére.
A
tÁrSAdAlMi MoZGAlMAk A köZöSSÉGi MÉdiA SZíNtErEiNA társadalmi mozgalmak értelmezésének elméletei közül a továbbiakban azokra kívá-nok támaszkodni, melyekben a közösségi médiatér tartalmainak használatán keresztül az identitás konstruálása és kifejezése kap hangsúlyt. Ilyen, hatékonynak bizonyuló el-méleti megközelítés például a kollektív cselekvés elmélete vagy az új társadalmi mozgal-mak elmélete, amelyek a helyi viszonyok tükrében sajátos értelmezést is kaphatnak. Az új társadalmi mozgalmak elmélete szorosan kötődik a nyugati társadalmakban a 60-as évek után a társadalmi együttélést érintő új konfliktusok megjelenéséhez. Az ezekre reagáló társadalmi mozgalmak a 70-es évektől már az életminőség kérdéseit helyezték a központba, támogatói bázisukat tekintve marginalizált státusz alapon, faji, szexuális, nemi, etnikai, korosztályi jellemzők szerint szerveződtek, hálózatszerűen rendeződtek és decentralizált döntési formával rendelkeztek.4 Ezek a mozgalmak sokkal rugalmasab-bak, változatosabrugalmasab-bak, közvetlenebbek mind a részvételt, mind a tagságot tekintve, mint a korábbi mozgalmak, melyek a technológiai fejlődés tükrében új színezetet kaptak.
A közösségi média megjelenése az utóbbi években erőteljesen meghatározza 3 A Galery8 – Roma Kortárs Művészeti Teret az Európai Roma Kulturális Alapítvány (ERCF)
hozta létre 2010-ben. 2015-ben nyílt meg A roma test politikája I. – Nincs ártatlan kép c. fotókiál-lítás Kóczé Angéla, Junghaus Tímea és Bak Árpád kurátorok szervezésében
4 Mikecz Dániel (2010) Az ellenállás kultúrája. Kultúra, identitás a mozgalomkutatás irodalmában.
Politikatudományi Szemle XIX/2, 121–122.
a társadalmi szerveződést, a közösségszervezés fogalmát, hatást gyakorol a különbö-ző társadalmi kezdeményezésekre, alakítja a társadalmi mozgalmak működését. Erre a változásra utaló példaként felhozható a nemzetközi viszonylatban is jelentős hatást kiváltó Arab Tavasz5 és a – többek közt annak hatására – Amerikából indult és hamar nemzetközivé vált Occupy mozgalom,6 vagy a Black Lives Matter7 elnevezésű, szintén Amerikából indult, nemzetközi ellenálló, tiltakozó megmozdulások és demonstrációk sora. Ezek a megmozdulások mind aktívan használták a közösségi média alkalmazásait és lehetőségeit azért, hogy megszervezzék saját magukat és a demonstrációikat, hogy megvitassák a helyzetükből adódó fontos elvi és gyakorlati kérdéseket, és hogy infor-málják a saját szűkebb vagy tágabb közösségeiket arról, hogy mi zajlik éppen, mi is történik velük és az üggyel, amit képviselnek. A közösségi média alapvetően segítette/
segíti őket abban, hogy hírt adjanak tervezett vagy spontán akcióikról, megvitassák azok következményeit és további terveiket. Ez a jelenség egy ideje megfigyelhető Magyaror-szágon is, és egyértelműen érződik a hatása a roma mozgalom különböző színterein is.
Mindez az egyes ember/felhasználó számára is új lehetőségeket, új kifejezési formákat kínál fel arra, hogy résztvevője (akár elindítója) legyen azoknak a társadalmi megmozdulásoknak, kezdeményezéseknek, mozgalmaknak, amelyek a közösségi mé-diatérben is értelmezték saját magukat. Sőt, mindezzel a lehetőséggel a bevonódás, a részvétel és a kollektív cselekvés fogalma is új értelmezésekkel, árnyalatokkal társult, újraírva ezzel az aktivista és a társadalmi aktivizmus fogalmait is. A Facebook több le-hetőséget kínál fel arra, hogy jelezzük, mit gondolunk egy adott helyzetről, problémáról, megmozdulásról. Kifejezhetjük például, hogy részt veszünk-e rajta, vagy sem, vagy azt, hogy ha úgy adódik, akkor igen, sőt a hezitálást kifejező válaszlehetőség/gomb (maybe/
talán, interested/érdekel) alapvetően a szimpátia kifejezésévé is vált egy ideje – azaz nem biztos, hogy el tudok menni, vagy egyáltalán nem tudok elmenni az eseményre, de érdekel, egyet értek vele, és támogatom azt. És ha ezt kifejezem, akkor a továbbiakban követni tudom az eseményt az erre megadott oldalon, azaz jól informált maradhatok.
Minél fontosabbnak tartjuk a kezdeményezést, annál több lehetőségünk van arra, hogy ezt kifejezzük – például az eseményre való feliratkozáson túl megoszthatjuk a róla szóló 5 Az Arab Tavasz 2011 elején több arab államban kirobbant kormányellenes tüntetéssorozat,
amelynek során több országban, mint például Egyiptomban, Tunéziában, Líbiában megdöntöt-ték a regnáló kormányt.
6 Occupy mozgalom 2011: Nemzetközi mozgalom, ami a társadalmi, politikai egyenlőtlenségek és a ‘valódi’ demokrácia hiánya ellen tiltakozik. Első nagy visszhangot kiváltó tiltakozása New Yorkban, az Occupy Wallstreet megmozdulás volt 2011 őszén. A mozgalmat többek közt az Arab Tavasz is inspirálta.
7 Black Lives Matter 2013: Nemzetközi mozgalom a feketék ellen megnyilvánuló intézményi rasszizmus ellen, ami eredetileg az USA afro-amerikai közösségéből indult, miután a Trayvon Martint lelövő polgárőrt felmentették.
oldalt, vagy ismerőseinket egy kattintással közvetlenül el is hívhatjuk rá. Az esemény oldala pedig mintegy fórumként működik a létrehozása után. Folyamatosan frissülve tartalmaz minden, az eseménnyel, a képviselt üggyel kapcsolatos információt – helyszín, idő, térkép, élő közvetítések (live stream) linkjei, az eseményről készült fotók, cikkek, va-lamint az adott programra meghívottak beszélgetései, melyek összességében informáci-óval szolgálnak az amúgy is elkötelezettek számára, ugyanakkor felhívhatják a figyelmét azoknak is, akik addig nem mutattak érdeklődést a képviselt üggyel kapcsolatban.
Emellett a társadalmi mozgalmak a valós életben megvalósuló, ‘offline’ kifejezési formái is kötődnek ma már az online kommunikációs eszközökhöz, például a közösségi médiához. Ezek az új kifejezési formák a kollektív cselekvés formáiban mutatnak újat, ilyen pl. a flash mob, smart mob8 – ezeknek a gyülekezési formáknak a megszervezése alapvetően az internetre és a digitális kommunikációs technológiákra, tehát a közösségi média használatra épül.
Mindez túlmutat azon az elgondoláson, hogy a társadalmi mozgalmak szem-pontjából az internet nem vesz részt a kollektív identitás kialakításában, mert ahhoz erős kötelékek szükségesek, amelyek csak az offline térben tudnak kialakulni9. A fenti leírásokból következik, hogy a közösségi médiatér egyrészt nem csak, mint közvetítő eszköz képes jelen lenni társadalmi mozgalmak életében, másrészt feltételezi, hogy ez a folyamat korántsem egy lineárisan leírható kommunikációs helyzet, ahogyan az iden-titás alakulása sem az.