II. szubjektív alapúak.
I. Objektív alapú jogkövetkezmények
A kötelezetti késedelem objektív, önmagában a késedelem tényéhez kapcsolódó és a kötelezett hibáztathatóságától független szankciói:
1. Ha továbbra is fennáll az érdeke, akkor követelheti a teljesítést.
2. Ha a teljesítéshez fűző érdeke megszűnt, bekövetkezett az érdekmúlás, úgy elállhat a szerződéstől, egyoldalú nyilatkozatával megszüntetheti a szerződést.
Elállhat a szerződéstől, mert még nem történt olyan vagyonmozgás, ami miatt a szerződés-kötés előtt fennállt helyzet természetben ne volna visszaállítható.
Az érdekmúlást a jogosultnak kell bizonyítania. Bekövetkezhet például akkor, ha a késedelem okán a jogosultnak már nincs is szüksége a szolgáltatásra.
Vannak esetkörök, amikor nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására. Ez az ún. fix határidő esete:
[1.] Amikor a szolgáltatást egy konkrétan meghatározott időpontban – és nem máskor – kell teljesíteni, amely a felek megállapodásán, vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésén alapul.
[2.] Ha a jogosult póthatáridőt szab a teljesítésre, és az eredménytelenül eltelt.
2. Késedelmi kamat fizetése
Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatá-rozott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpi-aci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a fentebb meghatározott kamatot köteles fizetni.
A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
A jegybanki alapkamat alakulása az alábbi linkről érhető el: http://www.mnb.hu/
Jegybanki_alapkamat_alakulasa, Emellett ingyenesen elérhető a neten jegybanki alapkamat kalkulátor is: http://sikeres.hu/kalkulatorok/jegybanki-alapkamat-kal-kulator.html
Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén
a. Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a ké-sedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
b. Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az a. pontban foglal-taktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisz-tesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja.
Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis.
c. Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az a. pontban meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett kése-delme esetére kötbér fizetésére köteles.
A késedelmi kamat mértékének számolását számos, ingyenesen hozzáférhető kal-kulátor segíti. Közülük példa: https://kesedelmi-kamat.hu/kesedelmi-adatbevitel;
http://kamat.orc.hu/.
+ behajtási költségátalány
Vállalkozások egymás közötti, illetve szerződő hatóságokkal létrejött kereskedelmi ügyle-tekből származó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a jogosult a követelése be-hajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyveneurónyi forintösszegre tarthat igényt. Ez az ún. behajtási költségátalány.
Kereskedelmi ügylet a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.
A behajtási költségátalány mértéke kötött, 40 EUR, ugyanakkor nincs kötve sem a követelés nagyságrendjéhez, sem pedig a késedelem időtartamához. Minimális összegű követelés esetén is érvényesíteni lehet.
Csakis és kizárólag kereskedelmi ügylet esetén lehet behajtási költségátalányra igényt tartani.
A kötelezett ugyanakkor nem köteles megfizetni ezt az összeget, ha a késedelmét kimenti.
Csak a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet érvé-nyesíteni. Érvényesítése lehetőség, a jogosult nem köteles vele élni, ugyanakkor szerződésben előre nem lehet kizárni. Jogszabályi rendelkezés alapján: „A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis”.