.. .. .." .
Az állami beavatkozás a Habsburg Birodalom minden részén, így Magyarországon is II. József uralkodásától (1780-1790) kezdve lett számottevő tényezője a zsidó oktatásügy alakításának. Intézkedései-vellényegében Mária Terézia felvilágosult abszolutista művelődés-politikáját folytatta, azt igyekezett kiterjeszteni egyebek közt a zsidó-ságra is, felülírva anyja zsidókorlátozó politikáját. A népoktatás ügye a felvilágosult abszolutizmus egyik alappillére, az északnyugat-eu-rópai centrumhoz képest peremhelyzetben levő országok felzárkózási kísérletének hangsúlyos területe volt. Abból az alapelvből kiindulva, hogy oktatással, felvilágosítással megoldhatók a társadalmi problé-mák, és a közjólét előmozdítható, az állam az iskolaügyet már nem a vallásfelekezetek ügyének tekintette, hanem államhatalmi kérdéssé - Mária Terézia szavaival-, politikummá tette.
Mária Terézia a hazai alsó- és középfokú oktatás reformját először a rendek bevonásával kísérelte meg, de az 1764/65-ös országgyűlés ellenállása után nem hívott össze többé országgyűlést, így e területen is abszolutista eszközökkel ért el változást. A Ratio Educationis 1777. évi kiadását helyzetfelmérés előzte meg,' illetve az iskolaalap
1Az 1770/71-es adatgyűjtésben 2845 elemi iskola szerepel, s ezt a számot az adatok töredékes volta miatt - a fennmaradt anyag csupán 38 megyét és 20 szabad királyi várost tartalmaz - kb. 4000-re egészíthetjük ki (Kosáry
létrehozása a feloszlatott jezsuita rend vagyonából. A tanügyi szabá-lyozás kidolgozására Urményi József kapott megbízást, sőtöbb ta-pasztalt szakember segítségét is igénybe vette. A szervezeti, pénzügyi kérdések szabályozásával 1776, a tanrendi, módszertani előírásokkal
1777 augusztus ára készültek e1.2
Az átfogó rendezés az iskolarendszer állami (felekezeten felüli) irányítására és ellenőrzésére megteremtette a tankerületeketJHorvát-országgal együtt 9-et, számuk késöbb többször változott). Elükön a tankerületi főigazgatók álltak, akik Mária Terézia idején egy kivétel-lel nem egyházi személyek, hanem egyébként is magas hivatalokat viselő arisztokraták voltak. 3 Hatáskörük elvben minden iskolára, az akatolikusokra és az árvaházakra is kiterjedt. A szabályozás alapelve alapfokon (6 és 10 éves kor között] az általános tankötelezettség.
Ezen a szinten lényegében a már létező iskolatípusokat kodifikálta a rendelet: falun az egytanítós (vagyis egyosztályos, egytantermes), vá-rosban a kéttanítós, királyi városokban a háromtanítós népiskolákat ("scholae vernaculae seu nationales"]." A rögzített szervezeti kere-tekhez, iskolafokonként, tananyagbeli tartalom társult, amely egy-ben továbblépési feltétel is.
1988,173). Thirring Gusztáv más, 1772. évi adatok alapján arra jutott, hogy 4145 magyarországi településen, a települések 47,4%-ában volt népiskola (Thirring 1938, 66). Az iskolások száma a települések összlakosságnak 1-7%-át tette ki, ami - az iskoláskorúakat a lakosság lO%ának tekintve -10-70%-os beiskolázási arányt jelent. Az átlagos szint 25% körüli (Kosáry 1988,174).
2 Kosáry 1988, 149. A szabályozásból itt csak néhány, a továbbiak szem-pontjából fontos rendelkezést emelünk ki. Felhasznált szövegkiadás: Mészá-ros István 1981.
3 Kosáry 1988,150.
4 Nem egységes az iskolatípus megjelölésére szolgáló magyar terminoló-gia.Mészáros a szövegkiadásban a latin formulát anyanyelvi iskoláknak
for-dítja, félrevezetőnek tartja az iskola jellegét illetően a nemzeti (nemzetiségi) iskolák kifejezést. Azonban a korabeli forrásokban épp ezt találjuk: németül National-Schule, magyarul nemzetségi oskola megjelölést. Előfordul továb-bá - forrásokban csak később találtam, de szakirodalomban a nyelvrendelet miatt II.József korára is - a Deutsche Schule (német iskola), ami a birodalom német nyelvterületén volt ezen iskolatípus neve. Használatos még a népis-kola, kisiskola megnevezés. Az örökös tartományokra vonatkozó Allge-meine Schulordnung (1774) a falusi iskolákra a Trivial-Schule (a Ratio Edu-cationis 1806-os kiadásában egy helyütt scholae triviales). a városi iskolákra
Új intézményként jelent meg a tankerületek székhelyén a tanító-képzést biztosftó normaiskola (mintaiskola), ahol a háromtanítós vá-rosi iskolához rajziskola, ének- és zeneiskola és tanítóképző tagozat csatlakozott.5 A preparandián a jelöltek Johann Ignaz Felbiger (1724-1788) sagani apát által kidolgozott oktatási módszert, a "methodus normalis"-t sajátították el. Ennek fő módszere az együttes tanítás, vagyis a korábban általános (héderben is szokásos) egyénenkénti fog-lalkozással szemben osztályfoglalkozás. Emellett használta a keresz-tény hitoktatásban régóta bevett, de zsidó iskolákban ismeretlen katekizálást, illetve két mnemotechnikai fogást: a kezdőbetúk mód-szerét és a felmutatható tabellákra írt vázlatokat."
"A római katolikus vallástól eltérő hitűek iskolái"-ról a szabályo-zás 64. §-a a felvilágosult abszolutizmus szellemének megfelelően a vallási tolerancia jegyében, de az egységességet megkövetelve ren-delkezett.
,,[...) mivel bennük is a jövendő állampolgárok nevelkednek, ezért megfelelő irányításuk a király gondviselése alá tartozik, de ez semmiféleképpen nem jelentheti a vallásuk ügyében hozott törvények és királyi engedélyek által szá-mukra biztosított jogok birtoklásának megsértését.
A közjólét ugyanis - amely jelentős mértékben függ az ok-tatás egységes megszervezésétől - megköveteli, hogy
kü-a Hkü-auptschule (a kortársak magyarra a mai fülnek megtévesztően hangzó fő-oskolának fordították), a tankeriileti székhelyeken működő modellíntéz-ményekre a Normal-Schule vagy Primarschule kifejezést használta.
A zsidó iskolákat illetően az anyanyelvi iskola kifejezést a jiddis haszná-latának tiltása miatt, a nemzeti iskola kifejezést a zsidó jelleget szinte telje-sen nélkülöző egységesítés miatt tartom problematikusnak. A hangsúlyt a hagyományos oktatási formák privát jellegének és az állami felügyeletű is-kolázás nyilvános jellegének ellentétére helyezve a nyilvános (zsidó) iskola kifejezést használom.
5Ezt az intézményt a Ratio Educationis ••Schola vernacula (seu nationalis) primaria/capitalis" neveken említi, de a •.Schola normalis" (normaiskola) elnevezés Felbiger normamódszeréről már a korszakban is használatos.
Azonban a kifejezést egy sokkal tágabb értelemben is alkalmazzák mind a források, mind a szakirodalom: minden, a Ratio Educationis szerinti norma-módszert használó népiskolát Normal-Schuleként és minden ezekben tanító tanárt Normal-Lehrerként említve. Zsidó iskolák vonatkozásában mindig csak ez utóbbi jelentést kell értenünk.
6 Szakál 1934, 14.
lönféle iskoláikban ugyanazokat a tudományokat oktassák, ugyanazokat a szabályokat kövessék [...]
[._]valamennyi igazgató és tanár [a katolikus iskolákban]
igen komolyan vett kötelessége, hogy tanítványaikkal meg-különböztetés nélkül foglalkozzanak, s őket mint ugyanan-nak a királyugyanan-nak alattvalóit, ugyanannak az országnak ál-lampolgárait a kölcsönös szeretetre és egyetértésre serkentsék (...]
Azokat a tankönyveket kell használniuk, amelyeket a kirá-lyi egyetem cenzúrája jóváhagyott (a vallást tárgyaló tankönyvek ügyében azonban ennek nincs illetékessége), és az egyetem nyomdájában nyomtattak [_.]"7
Ezen rendelkezések végrehajtatása, az addig kimaradó vagy ellenálló felekezeteknek (és területeknek) az új tanügyi rendszerbe integrálása azonban már Mária Terézia utódjára, ll. Józsefre maradt feladatul.
Uralkodása első évében, 1781-ben több rendeletet is kiadott ennek jegyében. Ürményi előterjesztésére az uralkodó 1781. április 27-én megerősítette a Ratio Educationist. A Norma Begia (1781. május 16.) néhány módosítással Erdélyre is kiterjesztette a Ratio érvényét. A bi-rodalom legnagyobb akatolikus felekezeteire (lutheránus, kálvinista, görögkeleti) vonatkozó türelmi rendelet (1781. október 25.) 12. pont-ja úgy rendelkezett, hogy bizottsági úton tervezetet kell kidolgozni, hogy mi módon lehet ezen felekezetek iskoláit az új rendszerbe be-vonni.8Ugyancsak itt említhetjük az új katolikus plébániák szervezé-sének 178Z-ben meghirdetett programját. Az 1189 új plébánia elvben ugyanennyi új katolikus nép iskolát is jelentett. 9
A protestáns iskolák helyzetét tárgyaló bizottság élén Gottfried van Swieten állt, aki a meggyőzés híveként hosszú éveken át újabb és újabb tárgyalásokon igyekezett a protestánsok ellenkezését leszerel-ni. A protestáns egyházak az oktatást egyházi ügynek tekintve elle-nezték annak állami felügyeletét és a tanrend egyöntetűségét. Bizto-sítékokat kértek a katolikus befolyás ellen (protestáns tankerületi igazgatók és felügyelők személyében), és kifogásolták a kötelező tan-könyvek egyes részeit, azt hangsúlyozva, hogy igenis minden tárgy-nak van vallási vonatkozása."
7 Ratio Educationis. Mészáros 1981, 51-52.
8 Kosáry 1988,161-162.
9 Kosáry 1988,179.
10 Kosáry 1988,172.
A probléma megoldásának, megkerülés ének egyik módja a van Swieten által javasolt közös iskolák szervezése volt, ennek tervezetét 1785. augusztus lB-án Il, József el is fogadta." Az elv bemutatására a közös iskolák híve, Kazinczy szavait idézem:
"[-l Közös iskoláknak neveztettek, melyekben különböz6
vallású tanítók taníták a kezeik alá bízott ifjúságot.
Az olvasást s grammaticát kár és veszedelem nélkül taníthatá a professor a gyermeknek, ha 6 és ez egy vallás tagjai nem voltak is; catholicus gyermek a vallást a maga felekezetebeli tanítóktól tanulta, mint a protestans a magáétól. ,,12
Ezekben a közös iskolákban az elkülönített vallásoktatáson kívül mindent igyekeztek vallási szempontból semlegessé alakítani. Így, a tankönyvek revideálás a mellett megváltoztatták a tanítás előtti és utáni imádság szövegét is.
"Uram! Mi a Te Teremtményeid esedezünk hozzád, világo-sítsd meg elménket, hogy mi a jó és igaz, megérthessük.
Er6sítsd meg emlékezetünket, hogy azon jót, a mit most ta-nulunk, meg tarthassuk, mozdítsd erre akaratunkat, hogy az üdvösséges Tanítást tselekedettel is bé tellesétsük, és igy mind önnön Magunkat, mind Felebarátainkat boldo-gíthassuk."13
uHálaadással emeljük mi föl Tehozzád lelkünket, minden jónak adója azért a jótéteményeidért, melyeket velünk közlöttél. Engedjed Uram, hogy az az oktatás, amelyet most vettünk, nekünk elömenetelünkre, Neked pedig dics6-ségedre váljon. Ezenkívül kérünk, bocsásd áldásodat ural-kodó fejedelmünkre, Hazánkra, Szüleinkre, Tanítóinkra és JÓltevőinkre. Ezeknek, Uram, s minden embernek engedj boldogságat .u14
11 Kosáry 1988, 179. A terminológiához: a Ratio Educationis 1806-os ki-adása schola mixtának nevezi ezeket a felekezeti jelleg nélküli, laicizált is-kolákat. Ezzel szemben a schola communis olyan katolikus iskola, ahol más felekezetűek is tanultak bontott vallásoktatással.
12 Kazinczy 1828, 141.
13 Idézi: Kiss 1881, 37.
H Idézi: Imre 1895, 177.
Ezen könyörgések - általános etikai jellegüknél fogva - a zsidó kisdi-ákok számára is elfogadhatók volt. Míg minden más felekezetnél ko-moly ellenkezést váltottak ki a közös iskolák, addig zsidók még olyan településen is (Pozsonyban) járattak gyerekeket oda, ahol volt nyilvános zsidó iskola is." Hogy létszámuk nem volt elhanyagolha-tó, az is bizonyítja, hogy az 1789. évi tanfelügyelői instrukció külön rendelkezett róluk a következőkben: .Közös iskolákban, hová zsidó vallású tanulók is járnak, ezekre is tekintettel kell lenni, be kell ti.
hozni a közös imádságot, a keresztény vallástant szombaton kell elő-adni, amidőn a zsidók nem jönnek iskolába. "16
Szintén már 1781-ben elkezdődött a zsidóság helyzetének átfogó rendezése, és ezen belül az oktatás kiemelt szerepet kapott. A folya-mat első állomása egy az udvari kancelláriákhoz intézett tervezet (1781. május 13.), amely lényegében már a későbbi pátensben sze-replő pontokat tartalmazta: bizonyos szakmák megnyitása a zsidók előtt, földművelés lehetősége, megkülönböztető viselet megszünte-tése, a jiddis és héber tilalma a vallási szférán kívül (hivatalos iratok-ban, üzleti könyvekben), a főzsinagógák mellett a Ratio Educationis normáinak megfelelő iskolák alapítása (lehetővé téve, hogy a türelmi adó egy részét a létrehozandó iskolákra fordítsák), illetve engedély a már fennálló nem zsidó nyilvános iskolák látogatésára."
Az 1781. májusi leirat után az uralkodó véleményt és évi jelentést kért az egyes kancelláriáktól, majd ezeket az államtanács elé terjesztve jelentek meg sorra a birodalom jelentősebb zsidó népességű részei-nek külön-külön adott pátensek. A pátensek kimunkálásában szere-pet játszott a helyi igazgatási szervek véleménye is.lB Sőt, bizonyos kérdésekben (személyes vám eltörlése, szakáll levágása, helyi keres-kedelmi jogok) az érintettek, a zsidók kérései, tiltakozásai is
megje-15 Mandl 1901, 208. Az egyházi ellenkezés I. Lipótnál elérte a közös isko-lák megszüntetését (1791. április 1.), ami a protestáns tanügyi vezetők elbo-csátását is maga után vonta.
16 Utasítás az anyanyelvű iskolák felügyelői számára Magyarországon, 1789. VI. szakasz in Ravasz 1966,194.
17 Marczali 1884, 356. A magyar kancellária a leiratot május 18-án továb-bította a Helytartótanácshoz 2692. sz. alatt. Nem egyértelmű a főzsinagógák kifejezés használata. Esetleg arra utal, ami a későbbiekben a megfogalmazott cél volt, hogy megyénként legalább egy nyilvános iskola szerveződjék.
18 Marczali 1884, 358-359. 1782-ben sorra érkeztek a magyar kancelIáriá-hoz a megyék jelentései, a Helytartótanács javaslatai és a zsidóság kérelmei.
lentek, de meghallgatásuk, figyelembevételük esetleges volt. A pro-testáns felekezetekkel ellentétben a zsidóságnak nem volt olyan társadalmi súlya, történelmi rangja, illetve szervezettsége, hogy a kor-mányzat bármely kérdésben tárgyalópartnerként kezelhette volna.
A magyarországi zsidó pátens, az 1783. március 31-én kiadott Systematica Gentis Judaicae Regulatio egyebek mellett részletekbe menően foglalkozott az oktatásügy kérdésével mint a zsidóság "meg-jobbításának" , hasznos alattvalókká formálásának eszközével. Az oktatás egyik fő célja a nyelvváltás elősegítése, a jiddis használatá-nak megszüntetése volt, ami a zsidóság ellenőrizhetőségét (könyv-cenzúra, kereskedelmi iratok) és a társadalmi kapcsolattartást egy-aránt segítette. A szabályozás oktatásügyi rendelkezései röviden a következők:19
• Engedélyezte a zsidó gyerekek számára, hogy keresztény alap- és középfokú iskolákba járjanak, hozzátéve, hogy a felsőfokú okta-tás (teológia kivételével) sosem volt elzárva előlük.
• A keresztény iskolába járó zsidó gyerekekkel való bánásmód mintájaként a bécsi iskolákat jelölte meg.
• Ugyanakkor "engedélyezte" a zsidó községeknek saját költségen azonos rendszerű zsidó iskolák létrehozását. Ezen zsidó iskolák felügyeletét a tankerületi adminisztráció alá rendelte, az ő dön-tésükre bízva a felállítandó iskolák számának és helyének meg-határozását. Az ő feladatuk a rendszeres látogatás, a szabályok betartására való éber vigyázás.
• Az új oktatási intézményekben az egyöntetűség kedvéért a ke-resztény iskolákban is használatos tankönyvek voltak kötelezők, kivéve a vallástant, amelyben saját tankönyv megírásáról kellett gondoskodniuk, amelyet a felügyeletnek kellett jóváhagynia.
A vallásoktatásra a normaiskolai katekizmusórák idejét jelölte ki a rendelet, tanítási időn kívül viszont tiltotta.
• El kellett kezdeni zsidó tanítójelöltek kiképzését, addig pedig keresztény tanítókat alkalmazni (a vallásoktatás kivételével).
• Azokon a helyeken, ahol új rendszerű zsidó iskola létrejött, a magánoktatás minden egyéb formája tiltott volt, ahol nem, ott - 4
19 Szövegkiadás latinul Büchler Sándor: Magyar Zsidó Szemle, XIII (1896),367-374; magyarul Gonda 1992, 261-268; csak az oktatást érintő részek magyarul Mandl 1901, 177-185.
év türelmi idő elteltével- a magán tanítóknak is hivatalos képe-sítésük kell legyen.
• 10 év türelmi időt adva az iparűzést és a kereskedelmet a 25 év alattiaknak iskolai bizonyítványhoz köti.
A rendelet fogadtatása zsidó részről vegyes volt. Wesselynek az elő-ző fejezetben ismertetett programadó írása, a Divré salom ve-emet-egy korábbi pátensre reagálva, de tartalmilag a magyarországi pá-tensnek is megfelelően - olyan értelmezést adott II. József rendeleté-nek, mintha az a maszkilok oktatási céljainak állami szintre emelése lenne. Ennek nyomán az (ekkor még) igencsak erőtlen hazai haszkala
"tábor" felsorakozott az uralkodó politikája mögé.
Létezett azonban a rendeletnek egy ortodox olvasata is: olyan értel-mezése, amely lehetővé tette a tradicionalisták számára, hogy hűséges alattvalóként fogadják azt.20 Az elfogadhatóságnak - Michael K. Silber szerint - két kulcspontja volt." Egyrészt, hogy az uralkodó csak alap-szintű oktatást, azon belül is praktikus ismeretek, alapkészségek (né-met írás, olvasás, számolás) megszerzését tette kötelezővé. Nem sze-repeltek a kötelező anyagban természettudományok, történelem, a vallásoktatásban pedig autonómiát garantált. Bár a rendelet szövege szó szerint azt mondta ki, hogy a hitoktatás csakis a tanrend szerinti katekizmus órák idejében folyhat, ezt a keretet igyekeztek tágítani.
Mint az óbudaiaknak az iskolaindítást megelőző kéreimében olvas-hatjuk (lásd alább), a vallásgyakorlás zavartalanságáért az iskolaidőn kívüli hitoktatás engedélyezését is kérték. Lényegében azt, hogy pár-huzamosan két intézményben tanulhassanak a gyerekek. Másrészt a vallási és világi tanulmányok sorrendjének, elsődlegességének kérdé-sében is - amiben a tradicionalisták éles ellentétben álltak Wessely prog-ramjával - úgy tűnt, hogy az állam koncepciója közelíthető az övéké-hez. Csehországban a zsidó iskolákat felügyelő Ferdinand Schulsteind támogatta a rabbik igényét, hogy a gyerekek elóbb részesüljenek val-lásoktatásban, s csak tízévesen menjenek német iskolába. 22 Erre
hivat-ZO Erre az értelmezésre lásd Ezekiel Landau prágai rabbi prédikációját (1782), a rendeletre és Wessely írására reagálva (Mendes-Flohr-Reinharz 1995,77-79).
21 Silber 1987, 110f.
2Z Schulstein 1782-ben Magyarországra küldött jelentése elvben iránymu-tatásui szolgált az itteni iskolák szervezésében (MOL C43 Acta Apponyi, 1783, Nr. 55-9) Silber 1987, 145.
kozva nyújtották be a magyarországi rendelet megjelenése után hason-ló tartalmú petíciójukat a burgenlandi hitközségek."
A szakirodalom az első "új szellemű" iskolaként a nagymartoni (Mattersdorf) iskolát tartja számon. Mandl Bernát azt feltételezi, hogy ezt az iskolát már az 1781. évi tervezet nyomán 178Z-ben szer-vezték." Nagymartonra mint helyszínre Fritz P. Hodik szerint ma-gyarázatot adhat, hogy gr. Esterházy Ferenc, a terület akkori földbir-tokosa aktív szerepet játszott az oktatási reformban. 25 Az iskolát 1783 és 1785 között, Z éven át a korábban már emIített Peter Beer vezette képesített tanítóként. Az emlékirat megfogalmazása alapján azt sem zárhatjuk ki, hogy csak 1783-ban, a türelmi rendelet évében nyílt meg az iskola, és ezt tekinthetjük az első nyilvános iskolának.
"Általános pedagógiai e16adásokat a bécsi egyetemen hall-gattam, speciális módszertant, hitoktatás-tudományt stb., viszont a bécsi f6 mintaiskolában, és 1783-ban a Matters-dorfban (Magyarországon) újonnan létesített német isko-lában foglaltam el a tanítói állást, amit két évig töltöt-tem be. Ez alatt az id6 alatt léptem írói pályámra azál-tal, hogy Ebert természetrajzát héberre fordítottam. "26
Nagymartont nem számítva, az első nyilvános zsidó iskola Pozsony-Váralján nyílt meg 1783. augusztus 8-án. Az eseményről a Press-burger Zeitung és aMagyar Hírmondó is tudósított. 271784-ben nyolc községben szerveződött nyilvános iskola: a pozsonyi tankerulet terü-letén Obudán, Vágújhelyen, Sasváron, Holicson, Baánon, a nagyvá-radi tankerületben Nagyváradon és Nagykárolyban és a pécsi tanke-rületben Bonyhádon." A következő öt évben Mandl Bernát adatai
23 Silber1987, 146 (MOLC43 Acta Apponyi. 1783. Nr. 55-22 adv. K. 4).
24 Mandl 1901, 176.
25 Hodik 1975, 217-219. Az iskolával kapcsolatos hivatalos forrást azon-ban ő sem talált.
26 Beer 1839, 16. Mint már említettük, a német iskola (deutsche Schule) kifejezés a birodalom német területein a Ratio Educationisnak megfelelő nyilvános iskolát jelölt.
27 Pressburger Zeitung, 1783. augusztus 13., szerda (65. szám), Magyar Hírmondó, 1783. augusztus 16., szombat (64. szám).
28 Mandl Bonyhádot 1788-ra teszi, ez korrigálandó. "Az 1784. évi ösz-szeírásban Jacob Wolf Professor Normalis Scolae (!) Judaícae szerepelt"
(Schweitzer-Szilágyi 1982, 229).
szerint további 15 nyilvános iskola kezdte meg működését. Különbö-ző munkáiban tehát összesen 24 iskolát sorol fel, de ő maga is feltéte-lezi továbbiak létezését." 1909-ben megjelent tanulmányában már úgy fogalmaz, hogy "több mint harminc, a császári rendeletnek meg-felelően berendezett korszerű zsidó »nemzeti ískola« keletkezett ak-kor hazánkban ..."30
II. József uralkodásának utolsó éveiben új, a kutatás körébe von-ható forrástípus jelent meg. Egy 1787. évi utasítás ugyanis féléven-kénti egységes adatszolgáltatásra kötelezte az állami felügyelet alatt álló iskolákat, jelentéseiket a tankerületek összesítették, majd a Helytartótanács útján a számvevőséghez továbbították. A tankerü-leti összesítéseket a Magyar Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltár, Dep. Scholarum Nationalium részlege őrzi, sajnos sok év-ből csak töredékesen. Az 1789/90-es és a 1790/91-es tan évekről összeállított táblázatok 9 további nyilvános zsidó iskola rnűködésé-ről tudósítanak, és a Mandl által fel tárt iskolákról is adnak új infor-mációkat. 31
Ezeken kívül nyilvános zsidó iskolát feltételezhetünk Verbicen [Verbieze), amelyet pozsonyi tankerületi igazgató egy 1826-os jelen-tése említ az 1790 elötti nyilvános zsidó iskolák sorában." Barna Jó-nás az iskolák monográfiájához írt bevezetőjében - forrás megjelölé-se nélkül- Pápát és Nagykanizsát is felsorolja." Mindezeket, illetve Mandl további megjegyzéseit tekintetbe véve, a rendelet nyomán
lét-29 A magyar nyelvű szakirodalomban meggyökeresedett 22-es szám Mandl 1901-ben megjelent tanulmánya táblázatára vezethető vissza. De ugyanezen munkájának német változata már 23 települést sorol fel, Makót is belevéve (Mandl 1903, 32-36), és másutt (Mandl 1899, 70) a kassai tankerület hetedik nyilvános zsidó iskolájaként Ungvárt nevezi meg.
30 Mandl 1909, 169.
31 MOL C69 1790/2-5. f. és 1792/7-11. f. A tankerületi jelentésekben a Mandl által feltárt iskolák közül nem szerepelnek: Hunfalu. Szina (Abaúj), Bonyhád, Paks.
32 "Ceterae ... fuerant publicae Scholae judaicae national es in Locis Aszód, Baan, Holits, Irsa, Nitria, Vágujhely, Sassin, Verbó et Verbieze, omnes et quidem indicio Informationum et Protocollorum pleraeque mox post an-num 1790 interciderunt." 1826. okt. 28. (Mandl 1903, 40). Mandl Verbiczét Verbócként azonosítja, de Lelkes György: Magyar heJységnév-azonosító szó-tár(Budapest, 1992). 418 és Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti hely-ségnévlexikon (Budapest, 1989), 866: Verbic (Liptó m.).
3' Barna 1896, XXVII. Nagykanizsára a Zsidó Lexikon is hoz adatot (629).
3' Barna 1896, XXVII. Nagykanizsára a Zsidó Lexikon is hoz adatot (629).