Nyári lúd (Anser anser [L INNAEUS , 1758])

A Palearktisz jellemző fészkelő vadlúdfaja, melynek Európában a következő populációi ismertek (SCOTT &ROSE,1996,MADSEN et al., 1999,WETLANDS INTERNATIONAL,2015,FARAGÓ et al.

2016,FOX &MADSEN, 2017):

Az izlandi populáció 1960-2013 között évi 1,5%-os növekedési rátával napjainkra mintegy 100 000 példányra nőtt.

A korábban mintegy 35 000 példányt számláló skóciai és a jórészt betelepített 22 000-es angliai állományból álló nagy-britanniai populáció 1998-2008 között rendkívül látványos (évi 9,4%-os!) erősödésen ment keresztül, és jelenleg mintegy 140 000 példányt tesz ki.

Az ÉNy-európai populáció 1980 után évi 8,5%-os növekedési rátával 2014-re mintegy 960 000 egyedre növekedett.

A Kárpát-medencei állományt is magába foglaló Közép-Európai populáció szintén erőteljesen növekvőben van. Évi 6,8% növekedési rátával a jelenlegi állománynagyság mintegy 100.000 példányra tehető.

47

Mindezek alapján a nyári lúd európai állománya mintegy 1 300 000 példányban határozható meg.

A Nyugat-Palearktisz populációja ezen kívül a 85 000 pd-os Fekete-tenger melléki, valamint a 100 000 pd-os Kaszpi-tenger melléki populációkat is magába foglalja.

Nyugat- és Észak-Európában (keleten az Uralig) a törzsalak A. a. anser jellemző, míg az Uraltól DK-Európán, a Kárpát-medencén és K-Törökországon át Ázsiáig húzódó területen az A. a.

rubrirostris fordul elő. Néhány telepített populációja is él Ny-Európában (Belgium, Hollandia, Olaszország).

Magyarországon az A. a. rubrirostris, valamint ezen alfaj és az A. a. anser közötti átmeneti típus fordul elő. Magyarországon a legfontosabb fészkelő helyei a Hortobágyon, a Mezőföldön, a Kis-Balatonnál, a Kis-Balatonnál, a Fertő-tónál és a Kiskunságban vannak, de egyre erősebb állománya él a Tatai-tavak vidékén is.

A nyári lúd hazai fészkelőállományát a 2000. évi felmérés legalább 2000 párban határozta meg (FARAGÓ et al., 2016). A nemzetközi számlálások keretében szeptemberben végzett hazai felmérések (FARAGÓ &JÁNOSKA, 1996a; FARAGÓ, 1997a, 1999) azt mutatták, hogy a fészkelő állománynagyság a szaporulattal kiegészülve mintegy 10 000-12 000 pld-ra növekedett az 1990-es években. Ez a szeptemberi állomány az ősz folyamán a hozzánk érkezőkkel feldúsul és a 2010-es években a vonulási időszakokban jellemzően 25 000-50 000 példány közötti csúcsmennyiségek voltak megfigyelhetőek (FARAGÓ et al., 2016, FARAGÓ 2017, 2018).

4.1.1.7.2. Tatai előfordulás, vonulási mintázat

A nyári lúd az 1970-es években még fészkelt az Öreg-tavon (BENYA-KUGLI, 1973), aztán évtizedeken keresztül nem volt erre példa. A tó fészkelő faunájában 2010-ben jelent meg ismét (1 pár, 3 juv.), majd 2018-ban egy pár 4 fiókát nevelt. A Tata környéki tavakon ezzel szemben már az 1990-es években rendszeres és egyre erősödő állományú fészkelővé vált. Legnagyobb állománya a Ferencmajori-halastavakon (49 pár), a Bakodi-tavon (11 pár) és a Mocsai-tavon (9 pár) alakult ki, míg a többi tavon 1-5 párban fészkelt. Összességében Tata környékén a 2014-2018.

közötti években közel 100 páros állománya volt ismert (8. ábra).

8. ábra: A nyári lúd (Anser anser) fészkelő állománya a Tata környéki tavakon a 2014-2018. években

48

A nyári lúd a tatai Öreg-tavon többnyire kisebb számban vonul át. Tata környékén jellemzően a fentiekben említett halastavakon láthatók, olykor többezres mennyiségben. Az Öreg-tavon az 1980-as és 1990-es években jellemzően 100 példány alatti csapatai voltak megfigyelhetőek, majd 1998-tól egyre többször pihentek meg 200-400 példányos csapatai (MUSICZ 2014,2016,MUSICZ

et al., 2016). 2007/2008 telén fordult elő első ízben, hogy 1000-es példányszámban jelent meg az Öreg-tavon (9. ábra).

9. ábra: A nyári lúd (Anser anser) téli maximumainak alakulása a tatai Öreg-tavon 1984-2018 időközében

Az ilyen nagyobb csapatok szinte kivétel nélkül a Tata környéki halastavakon (főleg a Ferencmajorban illetve az Asszony-tavon) gyülekező állományok átmeneti megjelenésével alakulnak ki. Elsősorban a halastavak befagyása, esetleg egy-egy vadászat zavaró hatása miatt jelennek meg a zavartalan és kisebb-nagyobb jégmentes vízfelülettel mindig rendelkező Öreg-tavon. Amint a halastavak ismét alkalmassá válni nagyobb lúdtömegek éjszakázására, azonnal visszatérnek oda a nyári ludak. 2012 után már többször is megfigyelhetők voltak a faj többezres csapatai. Az eddigi maximális (2500 példányos) mennyisége 2016.12.15-17. napjaiban mutatkozott a tavon. Ezekben a napokban a többi Tata környéki tavat jég borította.

4.1.1.7.3. Gyűrűzési eredmények áttekintése

A Madárgyűrűzési Központ nyilvántartásában 1961-2018 között 57 olyan gyűrűs nyári lúd (Anser anser) szerepel 2018-ig, amely legalább egy alkalommal megfordult Tatán illetve térségében (Komárom-Esztergom megyében). Az összesen 1315 adatrekord elemzése igen fontos adalékokkal szolgál az egyes gyűrűs példányok Tata környéki éjszakázóhely-választásának és napi aktivitásának elemzéséhez. Mindezek mellett a legutóbbi években több GPS-jeladóval ellátott egyed is előkerült Tata térségéből, melyek mindegyike számos információt nyújt a nyári ludak Pannon-régión belül történő migrációja tekintetében, illetve az európai vonulási útvonalak azonosításához.

49

A piros „I30” nyakgyűrűvel ellátott nyári lúd 2014. január 26-án még Tata térségében tartózkodott, majd még aznap a csehországi Chomutov-ból (560 km) került elő, két nappal később pedig ismét Tata térségében figyelték meg.

A sárga „P115” nyakgyűrűvel ellátott nyári lúd (Anser anser) 2015. január 11-én még Tatán tartózkodott, majd egy hónap múlva már a közép-lengyelországi fészkelőterületén (Kiszkowo) bukkant fel (745 km).

2016 november elején 11 nyakgyűrűs – piros „S12”, piros „S37”, piros „V02”, piros „V68”, sárga

„H18”, sárga „H138”, sárga „H141”, sárga „H604”, sárga „H641”, sárga „N91”, sárga „P115” – nyári lúd került elő Tata térségéből. E példányok jórészt a cseh, lengyel és német vonulási útvonalakról kerültek elő. A sárga „P115” jelű nyári lúd 2016. november 11-én még a lengyelországi Poznan város környékén tartózkodott, 3 nappal később pedig Tata térségéből került elő (750 km). A piros „V02” nyakgyűrűs nyári ludat 2016.10.14-én a németországi Bautzen-ben figyelték meg, két héttel később pedig Tatán. Ugyancsak ezt a vonulási útvonalat használta a piros

„V68” kódú nyári lúd, mely 2016.10.07-én Csehországban időzött, majd 3 hét múlva már Tatán került elő. Szintén ennek a vonulási folyosónak a létét támasztja alá több olyan nyári lúd példány is, amelyek egy hónappal korábban a Fertő-tó vidékéről indulva értek Tatára a vizsgált időszakban.

Egy 2017. novemberében bekövetkezett nagy vadlúd beáramlással 8 nyakgyűrűs – piros „S37”, piros „S72”, piros „S73”, piros „S75”, piros „S77”, piros „V21”, sárga „H470”, sárga „H487” – nyári lúd (Anser anser) került elő az Öreg-tóról illetve a közeli halastavakról. A 6 csehországi és 2 Ausztriában jelölt nyári lúd többsége szintén az ÉNY-DK irányú vonulási útvonalat valószínűsíti, de a déli szelekkel is 2 lúd érkezhetett.

4.1.1.7.4. Vadászati vonatkozások

A nyári lúd 2012-ben került a vadászható vízivadfajok körébe. A faj országos terítéke 2012-2018 időközében 1513-3145 lőtt példány között alakult. A 2017/2018. évi lelövések országos eloszlását mutatja a 10. ábra.

10. ábra: A nyári lúd (Anser anser) lelövéseinek eloszlása Magyarországon a 2017/2018. vadászati évben (Forrás:

CSÁNYI, 2018.)

A 10. ábrából jól látható, hogy a nyári lúd lelövések legfontosabb színterei néhány fontosabb vadlúd-gyülekezőhely térségéhez kötődnek, így az Alföldön a Tisza-tó, Biharugrai-halastavak, Csaj-tó és a Kiskunsági szikes tavak környékéhez, a Dunántúlon pedig a mezőföldi halastavakhoz, a Fertő-tó vidékéhez és a Tatai-tavak térségéhez (MUSICZ 2016, FARAGÓ et al. 2017).

Komárom-Esztergom megyében a Tata környéki tavakat és vadlúd táplálkozóterületeket magukba foglaló alábbi 4 vadásztársaság adta 2012-2018 között a megyei nyári lúd teríték 100 %-át:

50

 Mocsai FVK (251410) – 250 pld. (57,3%)

 Dunaszentmiklósi Rákóczi VT (251910) – 162 pld. (37,2%)

 Tata és Környéki FVK (252010) – 16 pld. (3,7%)

 Kocs Községi FVT (251510) – 8 pld. (1,8%)

E négy vadásztársaság révén Komárom-Esztergom megye részesedése az országos nyári lúd terítékből évente átlagosan 3,3 százalék. A Magyar Vízivad Monitoring adatbázisa szerinti 25.672-49.919 példányos éves maximális telelő mennyiség mellett az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint 1.513-3.145 db között alakult a lelövések száma az elmúlt 6 vadászati szezon során (11.

táblázat).

11. táblázat: A nyári lúd (Anser anser) országos állományának és lelövéseinek alakulása Magyarországon illetve Komárom-Esztergom megyében 2012-2018 között (Forrás: MVM adatbázis, OVA)

Szezon Vonuló védettségének felodását követően szinte azonnal a legfontosabb vadászható lúdfajunkká vált a nagy lilik után, de Komárom-Esztergom megyében (a tundralúd „hazájában”) ez néhány évvel később következett be.

4.1.1.8. Vetési lúd (Anser fabalis [LATHAM, 1787])³