A következő vizsgálatainkban a nemzetközi vándorok száma és néhány térstatiszti-kai mutató közötti kapcsolatot elemeztük annak érdekében, hogy feltárjuk, vajon milyen szempontok játszhatnak szerepet a lakóhelyválasztásukban. Először a jöve-delmek és a vándorok térbeli elhelyezkedésének kapcsolatát vizsgáltuk annak kiderí-tésére, hogy a gazdasági helyzet mennyiben jelent(het) motivációt magyarországi letelepedésükben. Számításainkat – az említett mutatók mellett – a népességre, az adózók számára, az egy lakosra, illetve az egy adózóra jutó jövedelemre is elvégez-tük, de az 5. táblázatban közöltnél sokkal gyengébb kapcsolatot találtunk.
Általánosságban megállapíthatjuk, hogy legerősebb a korrelációs kapcsolat a Romániából és az Ukrajnából, míg leggyengébb az Ausztriából érkezők esetében, ami a korszerkezet különbségeire vezethető vissza. Alapvető különbség nincs abból a szempontból, hogy az adott országból érkező magyar vagy más állampolgár. 2011-ről 2017-re viszont már eltérőek a korrelációs együtthatók. A szomszédos országok állampolgáraira az együttható stagnált vagy csökkent, tehát számukra kevésbé meg-határozó tényező az adott járás jövedelmi helyzete. A magyar állampolgárok eseté-ben más a helyzet, a Szlovákiából, a Romániából és az Ausztriából érkezőknél nőtt, míg a Szerbiából és az Ukrajnából ide költözőknél csökkent.
5. táblázat A nemzetközi vándorok és a személyi jövedelemadó-alapot képező
jövedelem kapcsolata
Relationship between international migrants and income forming the basis of personal income tax
(r) Országok Adott ország állampolgárai Adott országban született magyar állampolgárok Adott országban
születettek összesen 2011 2017 2011 2017 2011 2017
Ausztria 0,18 0,16 0,16 0,36 0,17 0,29
Románia 0,67 0,54 0,68 0,81 0,68 0,80
Szerbia 0,35 0,35 0,34 0,33 0,34 0,34
Szlovákia 0,32 0,27 0,32 0,65 0,32 0,45
Ukrajna 0,64 0,62 0,64 0,26 0,64 0,30
A térképes vizsgálatban a magas–magas és az alacsony–alacsony klaszterbe tarto-zó járások térbeli elhelyezkedésében már a legtöbb esetben egyértelműen szerepet játszott a határtól való távolság. Ennek igazolására szintén korrelációs vizsgálatot alkalmaztunk. A távolságadatokat az adott évi közúthálózatot figyelembe véve, a járásközpont és az adott ország felé a legközelebbi határátkelőhely távolsága adja, percben.
A határtól mért távolság előjele minden esetben negatív, tehát a kibocsátó ország határától távolodva a nemzetközi vándorok száma fokozatosan csökken. Legszoro-sabb a kapcsolat az Ausztriából, míg a legkevésbé szoros a Romániából érkezők esetében. Nincsenek jelentős különbségek abban, hogy a vizsgált vándorok magyar állampolgárok-e vagy sem. A kapcsolat szorossága 2011-ről 2017-re nem változott számottevően.
6. táblázat A nemzetközi vándorok és a legközelebbi közúti határátkelőtől mért
távolság kapcsolata
Relationship between international migrants and the distance from the nearest road border crossing
(r) Országok Adott ország állampolgárai Adott országban született magyar állampolgárok
Adott országban születettek összesen 2011 2017 2011 2017 2011 2017
Ausztria –0,44 –0,45 –0,44 –0,40 –0,44 –0,44
Románia –0,14 –0,07 –0,14 –0,16 –0,14 –0,15
Szerbia –0,27 –0,13 –0,26 –0,30 –0,26 –0,30
Szlovákia –0,30 –0,27 –0,30 –0,31 –0,30 –0,32
Ukrajna –0,35 –0,22 –0,35 –0,44 –0,35 –0,44
Összefoglalás
A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás két szintje különül el markánsan egymástól: a globális migrációs hatás, valamint a környező országok és hazánk kö-zötti folyamatok, melyek hosszú időre nyúlnak vissza. A nemzetközi migráció hazai jellegzetessége, hogy a bevándorló népesség nagy része magyar nemzetiségű, illetve anyanyelvű. A határon átívelő nyelvi, kulturális kapcsolatok erőssége elsősorban az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések következménye. A kis távolságú ván-dorlások magas arányával is magyarázható, hogy nem jellemző az a nagy befogadó országok esetén tapasztalt tendencia, mely szerint a legálisan érkező nemzetközi vándorok iskolai végzettség, gazdasági aktivitás tekintetében elmaradnának az adott ország állampolgárai mögött.
A nemzetközi vándorlás elsődleges célterületei a nagyvárosi centrumtérségek.
Ugyanakkor a szomszédos országok viszonylatában az új lakóhely választásában – népességcsoportonként eltérő mértékben – a gazdasági centrumterületek mellett a határ menti térségek is fontos szerepet játszanak. Ezeken a településeken nem olyan sokszínű az állampolgárság szerinti összetétel, ugyanis ott leginkább a határ másik oldaláról érkezők telepednek le.
Köszönetnyilvánítás
A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.
IRODALOM
ANDERSON, J. – O’DOWN, L. (1999): Borders, Border Regions and Territoriality:
Contradictory Meaning, Changing Significance Regional Studies 33 (7): 593–604.
https://doi.org/10.1080/00343409950078648
ANSELIN,L. (1995): Local indicators of spatial association-LISA Geographical Analysis 27 (2):
93–115. https://doi.org/10.1111/j.1538-4632.1995.tb00338.x
BÁLINT, L.–CSÁNYI, Z.–FARKAS, M.–HLUCHÁNY, H.–KINCSES, Á. (2017): International migration and official migration statistics in Hungary Regional Statistics 7 (2):
101–123. https://doi.org/10.15196/RS070203
DÖVÉNYI,Z.–TÓTH,P.P. (2008): Immigration, reception and integration in Hungary. In:
KERTÉSZ, Á.–KOVÁCS, Z. (eds.): Dimensions and trends in Hungarian geography:
Dedicated to the 31st International Geographical Congress, Tunis, 12–15 August 2008.
Budapest: Geographical Research Institute, Hungarian Academy of Sciences, pp.
111–123., (Studies in Geography in Hungary; 33.) Geographical Research Institu-te, Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
DUSEK,T. (2004): A területi elemzések alapjai Regionális Tudományi Tanulmányok 10. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA–ELTE Regionális Tudományi Kutatócso-port, Budapest.
FARKAS,M.–DÖVÉNYI,Z. (2018): Migration to Europe and its demographic background Regional Statistics 8 (1): 29–48. https://doi.org/10.15196/RS080103
GETIS,A.–ORD,J.K. (1996): Local spatial statistics: an overview. In: LONGLEY,P.–BATTY,B:
Spatial Analysis: Modelling in a GIS Environment pp. 261–277., GeoInformation In-ternational, Cambridge.
GLORIUS,B. (2018): Migration to Germany: Structures, processes, and discourses Regional Statistics 8 (1): 3–28. https://doi.org/10.15196/RS080101
KARÁCSONYI, D. – KINCSES, Á. (2010): Ukrán állampolgárok Magyarországon: nemzeti összetartozás és gazdasági kényszer Területi Statisztika 50 (3): 334–349.
KINCSES,Á. – BÁLINT,L.(2016): Migration settlement networks in the Carpathian Basin, 2001–2011 Regional Statistics 6 (2): 95–113. https://doi.org/10.15196/RS06205 KINCSES,Á.–NAGY,GY.(2019): A vajdasági magyar hallgatók iskolaválasztási attitűdjének
vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen Területi Statisztika 59 (2): 219–240.
https://doi.org/10.15196/TS590205
KOCSIS, K.–MOLNÁR SANSUM, J.–KREININ, L., MICHALKÓ, G.–BOTTLIK, Z.–SZABÓ,B.
–BALIZS, D.–VARGA, G. (2016): Geographical characteristics of contemporary international migration in and into Europe Hungarian Geographical Bulletin 65 (4):
369–390. https://doi.org/10.15201/hungeobull.65.4.6
MORAN,P.A.P. (1948): The interpretation of statistical maps Journal of the Royal Statistical Society Series B (Methodological) 10 (2): 243–251.
NEMES NAGY,J. (1998): Tér a társadalomkutatásban – „Ember–Település–Régió” Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
NEMES NAGY,J.(2007):Kvantitatív társadalmi térelemzési technikák a mai regionális tudo-mányban Tér és Társadalom21(1):1–19.
https://doi.org/10.17649/TET.21.1.1090
NIJKAMP,P. (1998): Moving Frontiers: a Local-global Perspective Research Memorandum no. 22.
Vrije Universiteit of Amsterdam, Faculty of Business Administration and Econometrics, Amsterdam.
NOVOTNÝ, L.–PREGI, L. (2018): Visualization of migration using spatial interpolation method in Hungary and Slovakia Regional Statistics 8 (2): 184–188.
https://doi.org/10.15196/RS080206
PÉTI,M.–SZABÓ,B.–SZABÓ,L.(2017):A Kárpát-medence országaiból Magyarországra átte-lepült népesség területi mintázata Területi Statisztika57(3):311–350.
https://doi.org/10.15196/TS570304
TÓTH,G.–KINCSES, Á. (2011): A mai magyarországi bevándorlás térbeli autokorreláltsága Földrajzi Közlemények 135 (1): 83–91.
TÓTH,G. (2013): Bevezetés a területi elemzések módszertanába Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc.
TÓTH,P.P. (1997): Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon Püski Kiadó, Budapest.
VAN GEENHUIZEN,M.–RATTI,R (2001): Gaining Advantage from Open Borders. An active Space for Regional Development Ashgate, Aldershot.