IV. A BŰNMEGELŐZÉS DEFINIÁLÁSA, TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. A NEMZETI BŰNMEGELŐZÉSI STR ATÉGIA
Az NBS megszületéséhez vezető fordulat 2011-ben következett be, amikor a
„Kormány a magas szintű közbiztonság megteremtése és fenntartása, a bűnözés visszaszorítása, a bűnözést kiváltó jelenségek, a bűnalkalmak és a bűnelkövetők ellen történő következetes fellépés érdekében tett intézkedéseinek erősítésére, továbbá a bűnmegelőzés új modelljének hatékony működtetésére, valamint a bűnmegelőzés érdekében szükséges cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására” 16 létrehozta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot (a továbbiakban: NBT). A malmok kissé lassan őröltek, ugyanis az NBT munkáját 2013-ig semmilyen adminisztratív, végrehajtó szerv nem segítette. 2013.
február 4-én azonban létrejött az NBT Titkársága, a BM főosztály 17 jogállású szerveként. A Titkárság első feladatainak egyike volt az NBS megalkotása, amely tartalmazza a 2013–2015 évre vonatkozó intézkedési tervet. A 8. pontban fellelhető intézkedési terv négy fő prioritást jelöl meg:
16 A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1087/2011 (IV. 12.) Korm. határozat 1. pontja 17 A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkársága 2013. február 4. és 2016. december 31. között a
BM osztály jogállású szerveként működött, majd 2017. január 1-jétől vált főosztállyá.
A BŰNMEGELŐZÉS FOGALMA ÉS TARTALMA:
• minden olyan
- hétköznapi tevékenység, - rendőrségi beavatkozás, - felvilágosítás, képzés,
- tudományos alapokon nyugvó megoldás,
- vagyonvédelmet és magánbiztonságot szolgáló eszköz vagy szolgál-tatás,
- szakpolitikai akaraton nyugvó intézkedés,
amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása
• szociatív prevenció – makro- és mikrokörnyezeti hatások megváltoz-tatása annak érdekében, hogy megelőzzük az elkövetővé, vagy áldozattá válást
• szituatív prevenció – a bűnalkalmak csökkentése érdekében tett intéz-kedések
• településbiztonság,
• gyermek- és ifjúságvédelem,
• a bűncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelőzése,
• bűnismétlés megelőzése.
A prioritások vonatkozásában fontos általánosságban megjegyezni, hogy azok nem egyenlők a célokkal. A prioritások csupán kiemelt jelentőséggel bíró célok, de nem fedik le az összes célkitűzést. Amennyiben csak a prioritásokra fókuszálunk, úgy könnyen elmaradhatnak olyan feladatok, illetve háttérbe szorulhatnak olyan célkitűzések, amelyek ugyan nem érték el a prioritások fontosságának szintjét, ugyanakkor figyelmen kívül hagyásuk veszélyezteti vagy csökkenti a valódi eredményességet.
A priorálás és az annak hibáiból fakadó eredménytelenség az edző munkájában is előfordulhat. Vegyünk egy labdarúgó edzőt.
Mindannyian tudjuk, hogy rendkívül fontos, hogy a játékos megtanuljon cselezni, lőni és ívelni. Ezek prioritások. Ezen képességek hiányában
aligha válhat élsportolóvá. Ugyanakkor, ha az edző a játéknak csak e három alapvető tényezőjére fókuszál, könnyen célt téveszthet. Bár helyesen azonosított és emelt ki három rendkívül fontos játékelemet, ha nem fektet hangsúlyt a két vagy több játékos együttműködésére, akkor hiába a rúgótechnika, lévén a labdarúgás csapatjáték, nem fogja megállni a helyét a játékos.
Településbiztonság
Áldozattá válás megelőzése, áldozatok segítése
Gyermek- és ifjúságvédelem
Bűnismétlés megelőzése
E rövid kitekintést követően térjünk vissza az NBS négy prioritásához, amelyekről most már tudjuk, hogy nem jelentik a bűnmegelőzés összes célkitűzését, nem fogják át annak valamennyi területét, de az NBS szemléletrendszerében kiemelt jelentőséggel bírnak.
Vajon mi tartozik az egyes prioritásokba, milyen feladatok jelennek meg az egyes prioritásokon belül? Kiknek és milyen kötelességei vannak a településbiztonság témakörén belül, vagy éppen kiket kell megszólítani az áldozattá válás megelőzésének pontján belül? Nézzük hát röviden, hogy az egyes prioritások milyen feladatokat fogalmaznak meg.
A) TELEPÜLÉSBIZTONSÁG
Az NBS megfogalmazásában „a közbiztonság – a modern európai felfogás szerint – olyan kollektív társadalmi termék, amely az egyének és közösségek tevékenységéből, az állami szervek hatósági intézkedéseiből, a polgárok önvédelmi képességei, és a vállalkozói piac nyújtotta szolgáltatások együtteséből alakul ki”. Egy település közbiztonsága számtalan tényezőtől függ, aktuális helyzetét meghatározza a földrajzi elhelyezkedés, a lakosság nagysága és összetétele, a gazdasági fejlettség vagy éppen a szociális ellátottság. Ezen jellemzők régiónként változnak, de adott esetben akár településenként is eltérhetnek. Ennek következményeképp minden település sajátos problémákkal küzd, melyek kezelése egyedi válaszreakciókat igényel. A helyi megoldások csak összefogással, a társadalom valamennyi szereplőjének bevonásával érhetnek el eredményt.
A bűnmegelőzés ugyanis nemcsak a rendőrség kötelessége. Feladata van az önkormányzatnak, az iskolának, a tanárnak, az edzőnek, a védőnői hálózatnak, a gyámügyi hivatalnak, a polgárőrségnek, s amit gyakran elfelejtünk: minden önálló individuumnak is. Szerephez jut mindenki.
A településbiztonság körében ennek megfelelően több intézkedéstípus együttes alkalmazása szükséges az eredményes bűnmegelőzéshez. Alapvető intézkedésként rögzíthetjük a rendőrök vagy éppen polgárőrök, illetve közterület-felügyelők utcai jelenlétét. A közterületi szolgálat révén nőhet a szubjektív biztonságérzet 18, nő a szolgálatot teljesítő erők reagálási ideje, és természetesen a minél nagyobb számú jelenlét visszatartó erővel is bír. Ennek alapján a közterületi szolgálat fokozása, optimális szintjének fenntartása folyamatos feladat.
A járőrök azonban önmagukban nem jelentenek megoldást. Egyes kutatások szerint a bűnözés mennyiségi csökkenése és a járőrök számának növelése között
18 A szubjektív biztonságérzet az állampolgárok biztonsággal kapcsolatos egyéni, a valós bűnügyi helyzettől adott helyzetben eltérő érzelmi viszonyulása.
nem minden esetben mutatható ki összefüggés. Fontos ezért, hogy az épített környezet tudatosan és meghatározott elvek szerint létrehozott adottságai is elősegítsék a bűncselekmények megvalósulásának megnehezítését. Az ún.
építészeti bűnmegelőzés azon építészeti, tájrendezési, forgalomtechnikai módszerek összességét jelenti, amelyek révén a bűncselekmények száma csökkenthető. Ilyen megoldás többek között az ingatlanok megfelelő vagyonvédelmi felszereltsége (riasztók, biztonsági ajtók), a térfigyelő kamerák, az átlátható és nem erődítményszerű kerítések. Utóbbi vonatkozásában érdemes egy pillanatra megállni. A magyar gyakorlat teljesen ellentétes ezen elvvel, ugyanis házainkat gyakran vesszük körül áthatolhatatlannak tűnő, erődítményszerű falakkal, abban a téves hitben, hogy az majd elriasztja az elkövetőt. Az ilyen védelmi vonal azonban több szempontból is hibás feltételezés következménye. Ha ugyanis magas fallal kerítjük el lakhelyünket, úgy azzal egyrészről azt közvetítjük az elkövető irányába, hogy van mit védeni, másrészről pedig az átláthatatlan fallal búvóhelyet biztosítunk számára, hogy a felügyelet nélküli lakásunkban kénye-kedve szerint, külső kontroll lehetősége és szinte a lebukás veszélye nélkül tevékenykedhessen. Az építészeti bűnmegelőzés témakörébe tartozik ugyanakkor az utcák megfelelő világítással történő ellátása, a közvilágítás biztosítása, a parkok átláthatóvá tétele, az aluljárók kivilágítása.
A parkokban az ún. 90–180-as szabálynak kell érvényesülnie, ami a bokrok maximális (90 cm), illetve a lombkorona alsó magasságára (180 cm) vonatkozik.
Az ilyen elvek szerint kialakított közösségi tér átláthatósága révén csökkenti a bűnelkövetés lehetőségét. Fontos szempont még a közösségi terek számának növelése is, hogy érvényesülhessen a közösségi kontroll és a természetes felügyelet kritériuma. Mindezen elvek ugyanis azt jelentik, hogy a lakosság számára kellő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre olyan hely, ahol szívesen töltik az idejüket, ily módon maguk is egyfajta járőr funkciót látnak el, utcai jelenlétükkel riasztják az elkövetőket.
Most szánj egy percet arra, hogy magad elé képzeled a lakást vagy házat, ahol élsz! Gondolatban járd körbe, és vizsgáld meg az előző elvek érvényesülését! Biztonságosnak tartod azt a környezetet, ahol élsz? Tudnál te vagy a családod javítani a lakókörnyezeted jelenlegi biztonsági fokán? Ha igen, milyen módszerekkel?
A településbiztonság függ az adott közösség állapotától, a közösséget alkotók viszonyától is. Ha az egy helyen élők a XXI. századra jellemző anonimitásba bújva, egymásra és a másik értékeire nem figyelve élik a mindennapjaikat, úgy csak vágyálom a jó közbiztonság. Szükség van arra, hogy a szomszédok ismerjék egymást, hogy egy-egy utca lakói közösséget alkossanak,
hiszen csak így képesek észrevenni, hogy idegen járja a környéket, csak így van esélyük észlelni a szokatlan jelenségeket. Ebben lehet szerepe a sportnak is. Egy mindenki által használt sportpálya, egy
utcabajnokság összehozhatja az embereket, olyan esemény lehet, amely segíti a közösség alakulását.
A településbiztonság egy speciális területe a külterületen élők biztonságának fokozása. Hiába ugyanis a XXI. századi urbanizáció, hiába tudjuk, hogy a lakosság nagy része városokban él, Magyarországon a mai napig vannak tanyák, illetve olyan kisközségek, ahol az odafigyelés, a figyelem és a törődés különleges eszközöket igényel. Az ilyen településtípusok kapcsán kiemelt jelentőségű a személyes kapcsolattartás, a folyamatos és visszatérő segítségnyújtás. Ez esetben is kiemelendő azonban, hogy nemcsak a rendőrségre hárulnak feladatok. Szerepe lehet a postásnak, az ételkihordónak, a szociális hálózatnak, akár még az egyház munkatársának is.