III. A TeIR és területi tervezést támogató térinformatikai
IV.3. A NATéR kutatási eredményei és az informatikai rendszer felépítése
IV�3�1� A NATéR adatrétegei
A klímaváltozás hatásaihoz szorosan kapcsolódó fogalom a sérülékenység (vulnerability), ami egy rendszer belső tulajdonságait jelenti, amelyek meghatározzák, hogy mennyire képesek hatni rá a káros külső hatások. (IPCC 2014) A sérülékenységet általában több tényező összetételeként szokták meghatározni. (Gallopín, G.
C. 2006) A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia19 (NÉS-2) definíciója szerint – a CIVAS modell20 alapján – három tényező határozza meg a sérülékenységet: a kitettség (helyben hogyan változik a klíma), az érzékenység (hatásviselő rendszer időjárásfüggő viselkedése) és az alkalmazkodóképesség (helyi társadalmi-gazdasági válaszok a klímaváltozásra). (NÉS-2; Pálvölgyi T. et al. 2010)21
A NATéR 2016. május 1-jétől, az interneten elérhető, a http://nagis.hu vagy a http://nater.mfgi.hu címen. Több mint 900 adatréteget tartalmaz, ebből 650 térképi megjelenítése is elérhető a rendszerben, ami a területi értelmezést segíti. Az adatrétegek Magyarország területére mutatják be az éghajlatváltozás várható hatásaival, kitettséggel, érzékenységgel, alkalmazkodóképességgel, sérülékenységgel kapcsolatos kutatási eredményeket.
A klimatológiai vizsgálatok alapjául az Országos Meteorológiai Szolgálat által a mérésekből 10x10 km-es rácsra interpolált CarpatClim-Hu adatbázis, valamint az ALADIN Climate és a RegCM klímamodellek egy-egy projekcióinak adatbázisai szolgáltak. A klímamodellek adatai három klímaablakot fednek le: az elemzésekben rendszerint referenciaként szolgáló 1961–1990-es, a jövőre
19 A NÉS-2 a tanulmány készítésének időpontjában az Országgyűlés által még nem került elfogadásra.
20 A CIVAS modell (Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme) az IPCC Negyedik Értékelő Jelentésén alapul, de hazai alkalmazása is ismert. A modell lehetővé teszi a különböző területek sérülékenységének vizsgálatát a klímaváltoztatás szempontjából (Pálvölgyi T. – Czira T. 2011).
21 A sérülékenység fogalmával kapcsolatos összefoglaló forrása: Szalmáné Csete M. – Taksz L. 2016
vonatkozóan pedig a 2021–2050-es és a 2071–2100-as időszakokat.
A különböző számított klímaparaméterek egységes, 10×10 km-es felbontású rácson álltak rendelkezésre. Az egyes témakörökben az éghajlatváltozással szembeni kitettséget, az érzékenységet, várható hatásokat, adaptációs képességet, érzékenységet, sérülékenységet kifejező indikátorokat határoztunk meg, illetve fejlesztettünk (Turczi G. et al. 2016).
A következő témakörökben készült elemzések találhatók a NATéR-ben: talajvíztükör, ivóvízbázisok, villámárvíz kockázat, klíma, éghajlatváltozás, hőhullámok, szélsőséges időjárási helyzetek közúti balesetekre gyakorolt hatása, demográfia, gazdaság, felszínborítás, lakossági klímaváltozási attitűdök, ökológia, ökoszisztéma szolgáltatás indikátor, erdészet, szántóföldi növénytermesztés, turisztikai klimatológia.
15. ábra: Egy érzékenységgel kapcsolatos adatréteg megjelenítése a NATéR-ből:
Talajvízszint különbség térkép az ALADIN klímamodell alapján, a 2071-2100 / 2021-2050 időszakra
Forrás: https://map.mfgi.hu/nater
A NATéR működését, gyakorlati használhatóságát egy mintaterületen, a Sárvíz-völgye és Aba város térsége éghajlati
sérülékenységének meghatározásával teszteltük. Lehatároltuk Aba azon városi területeit, melyeket az intenzív csapadékhullás okozta elöntés fenyeget. Elkészítettük a térség fenntartható települési vízgazdálkodási fejlesztési tervét, mely tekintettel van a klímaváltozás várható hatásaira a vízhasználat terén, továbbá a hely sérülékenységére is.
IV�3�2� Szakmaközi együttműködés
A fejlesztés egyik legnagyobb eredményének tekintjük, hogy a legkülönbözőbb hátterű, klímaváltozással foglalkozó szakmai műhelyek folytattak intenzív párbeszédet és csiszolták közösen a módszertanokat, illetve a NATéR egészét. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, mint projektgazda több hazai állami tudományos műhelyt, illetve fontos igazgatási, vagy közszolgáltatási intézményt alvállalkozóként vont be a projekt megvalósításába, vagy partnerként működött együtt vele. A szakmai szemléletformálás hatékony terepének bizonyultak a projekt keretében szervezett műhelymunkák, konferenciák, személyes találkozók (Kajner P. 2016).
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont a természetes élőhelyek klímaváltozás hatására történő alakulását bemutató kutatásokat végezte, míg az Országos Meteorológiai Szolgálat klímamodellek, adatbázisok fejlesztésével járult hozzá az információs rendszer kialakításához. Szakmai együttműködés keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
információi is segítették például az ivóvízbázisokat érintő hatások vizsgálatát. Az EGT Finanszírozási Mechanizmusból támogatott Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program alábbi projektjeinek eredményei épültek be a NATéR-be:
⊕ Hosszú távú társadalmi és gazdasági előrejelzések Magyarországra (EEA-C12-11) Projektgazda: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja;
⊕ NATéR kiterjesztése az agrárszektorra – AGRATéR (EEA-C12-12). Projektgazda: Magyar Tudományos Akadémia – Mezőgazdasági Kutatóintézet. Projekt partnerek: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Nemzeti
Agrárkutatási és Innovációs Központ, Magyar Tudományos Akadémia – Ökológiai Kutatóközpont;
⊕ A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra – KRITéR (EEA C12-13) Projektgazda:
Országos Meteorológiai Szolgálat. Projekt partnerek:
Országos Környezetegészségügyi Központ, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Szegedi Tudományegyetem;
⊕ A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére – RCMTéR (EEA-C13-10).
Projektgazda: Országos Meteorológiai Szolgálat. Projekt partner: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék.
IV�3�3� A NATéR felépítése
A projektben összegyűjtött adatokat egységes módon kellett tárolni, kereshetővé tenni és megjeleníteni. E mellett létre kellett hozni azt az informatikai környezetet, amely mind a belső hálózaton – MFGI intranet – mind az interneten a felhasználók számára ideális körülmények között teszi elérhetővé és jogosultság függvényében szerkeszthetővé az adatokat.
A NATéR három belépési ponttal rendelkező webportál-rendszerből áll. (2. ábra) Az egyik a mindenki számára szabadon elérhető NATéR portál, a másik a térképi portál, a harmadik a GeoDat nevű, egyedi fejlesztésű adatbázis-kezelő felület.
16. ábra: A NATéR portálrendszer felépítése Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
A NATéR projekt tehát nem egy portált, hanem egy több portálból álló rendszert hozott létre. Ezek összessége alkotja a NATéR portált, aminek fő pillérei:
1.) nagis.hu: az alapportál, mely mindenki számára elérhető és a projekt fő általános információkat közlő felülete. Fontos része ennek a portálnak a metaadat rendszer és a felhasználók kezelése (regisztráció, be/kiléptetés).
2.) nagis.hu/metaadat: a több száz térkép mellett a NATéR több ezer kapcsolódó munkaállományt tárol. Ebben az óriási adathalmazban tájékozódni nem egyszerű feladat. A létrehozott metaadat rendszer a különböző szintű felhasználói igényekhez alkalmazkodva szükséges és elégséges mennyiségű információt biztosít az eligazodáshoz. Valamint az egyes adatelemek kapcsolatait, előállításuk módszerét, az eszközök használati módját, és a háttéradatok fellelhetőségét hivatott leírni és a felhasználó számára közvetíteni.
3.) map.mfgi.hu/nater: a térképi portál. Ezen a felületen lehet
megtekinteni az interaktív térképi böngészőt, mely a több mint 600 tematikus réteget mutatja be. A felület mindenki számára elérhető.
4.) nagis.hu/geodat: az adatbázis-kezelő felület (GeoDat). Ez a felület hivatott az adatbázisban lévő adatok táblázatos megjelenítésére (több mint 900 adatréteg). A felület lehetővé teszi az adatok szűrését, exportálást. A felület csak regisztrált felhasználók számára érhető el.