Nagy Kőrös városárúi írott históriának
usnak 21 napján 1540-dik esztendőben, kővetkező 1541-dik esztendőben Szulimán török császár számos
néppel kijőve Konstantzinápolybúl, Budát megszállá, holott is Ferdinánd királynak népével (ki is hasonló
képen Buda várát akará elfoglalni) megharczola, és számos népet majd 20,000 levágata*), mindenféle hadi eszközöket is , ágyúkat és több afféléket a török elfoglala.
Szulimán császár a gyözedelem után Ó-Budán megszállván maga és fiai, úgymint Selimi és Baja- zeth nevek alatt a maga táborábúl fő renden lévő csau- zok által küldött Budavárába a királyfinak ajándék
ban három paripát aranyos szerszámmal, és aranyos varrással egyelített bársony ruhákat három rendbelit.
A királynénak pedig megbecsülhetetlen drága gyé
mántokkal rakott gyűrűket, arany lánczot és Babi
lóniában készített drága vékony gyolcsot aranyos formákban, melly fejének és testének béfedezésére lenne: ezek béadásával kívánta Szulimán császár a
*) Pod/iradczky Két Magyar Krónika 511. szerint 16,000 ember esett el.
királyfit hogy küldené ki hozzá, had látná, kit a^ki- rályné sok ■fő magyar urakkal kikülde a dajka alz- szonynyal együtt a táborba Ó-Budára, ott meglátván a király fiút, mind azt, mind a dajka asszonyt arany pénzekkel megajándékozd, annakutánna a király fiút az ö édes anyjának vissza küldötte, és azt javas- lotta a királynénak,,hogy menjen Erdélybe lakni kis.
fiával, mivel, a Német nemzettől Ferdinánd királytúl békességben ott nem maradhatna, és ha a fia meg
nőne, úgy mint királyfinak a birodalmat visszaadná, addig pedig oltalma alá vészi, és mindenféle ellen
ségtől megoltalmazza, sőt nagyobb hitelnek okáért török császári pecsétes levelet is adna néki: a levelet megíratta néki aranyos és kék betűkkel arabiai nyel
ven illyen módon: hogy ha felnő a királyfi, Budavárát és tartományját vissza adja néki, mellybeU megesküdt az Istenre, és a Mohamet prófétára, maga fejére és fegyverére. Istvánfi, pag. 160.
Ezen ajánlására az özvegy királyné reá állván, a levelet kezébe adta, és 26-a Augusti egynéhány Magyar urakkal Erdélybe ment, Szulimán császár pedig azonnal Budavárát elfoglalta, és birtokában ment. így jutott annak okáért Budavárának birtoká
ban a török, ahoz tartozó tartományokkal egyetemben.
A várban hagyta Solimán Basát, Verböczi Istvánt, és Hajrád Kadiát, kiknek megparancsolta, hogy a tö
rökök közt eshető pert török, a magyarokét pedig Verböczi István igazítának el, maga pedig haza mé
né a császár Török országba. Akkoron Körös városa is Budához foglaltatott. A felsőbb részében az or
szágnak Ferdinánd király parancsolt, és minden tiszt
beli személyek onnan függöttenek.
Ezen időben a sok ellenségtől kivált a pogány
ságnak sűrű fel s alá való járásától a helységek, még városok is igen megromlottanak, elfogytanak, sőt többnyire el is pusztultanak egynéhány esztendők
2*
Tárcsa conscribáltatván 52 sessióknál több nem talál
tatott. melly elpusztulását a városnak a török császár akkori fővezére és bttdai heréit Ali Pasa tapasztal
ván. Körös városának írásbeli privilégiumot adott, melly máig is megvagyon a város archívumiban, mellvnek értelme ez:
Hogyha az országból akármelly emberek, jobbá
gyok Körösre lakni menéndenek, onnan őket senki ki ne űzhesse, hanem a város had maradjon mint császár számára való város had épüljön jobban jobban. *)
A budai heréit Ali-Passa változván annak utánna lett helyében az Ibrahim-Passa, **) ezeknek tisztjei valának passaság alatt valók a Begek, Ali-Begek, Ciaják, Csauzok, Zanuok, Szpahiák, Agák, akik fel s alá jártak a helységekben. ***)
Körös városának az ellenség előtt lett elfutásá
nak alkalmatosságával a városnak levelei is, és protlioeulumi mind prédára mentek, nem lévén gon
dosok azoknak gondviselésében, annakutánna pedig, ha mit megtalálhattak volna is vissza nem szerezhet
ték , és nem cselekedték, mert boldogtalan és békes
ség nélkül való esztendőben éltének mindnyájan.
Ez a heréit Ali-Passa Ferdinánd király hadako
zó táborát Ördög Mátyás mezei generális vezérsége alatt a Palásti mezön elszélesztette, minden ágyúkat elnyert, a főrendeken kívül a kik a táborban voltak 4000-et elevenen elfogott; a németeket, a kik a ha
dakozásban jelen voltak, mint rabokat az ö állapotjok
*) A városi levéltárban jelenleg csak 1608—1688 közti időszakból vannak török levelek.
**) Ali után nem Ibrahim, hanem Tujgun pasa következett.
Lásd Gécai, Budai pasák 7 l.
***) Bég helytartó. Ali bég olyan forma rang mint az ezre
desé. Ciaja—Kiaja a basa titoknoka. Csauz őrmester.
Spáhi lovas katona.
«zerént rendiben állítván, dobostul, sípostól, zászlós
tól mint valamely csordát úgy hajtotta maga előtt Budára. *)
Ezeknek miílásával Körös városa protectionáli- sokkal megerösíttetvén, a nép megszaporodott; az elmentek visszajővén,magokat a maradásra s lako- zásna bátorságosabbá tették, szántásban, vetésben, szöllömívelésben és marháknak tenyésztésében igen gyönyörködtek; — 1560-dik esztendőben nemcsak Körös városában, hanem ország szerént szólván, Pünkösd havában a hideg a szöllöket elvévén, ollya- tén nagy szükség lett, hogy nagy summa pénzen sem vehettek bort a helységek. Azonban nyárban nagy víz szakadások lettek ft felhőkből, mellyek miatt sok károkat vallottanak a föld népei, nevezetesebben:
Miskolcz városa körül a zápor esőben a felhőkből öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagyságúak voltak, mint az embernek feje, ezek pedig vasszínüek, és büdös kénköves szagnak voltak; ezeknek egyike a Diósgyőri várban tartatott emlékezetnek okáért, négye pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsben.
Anno 1563. Ferdinánd császár öregbik fia Miksa vagy amint hívják Maximilian, ezen néven második, apjának életében magyarországi királylyá koronázta
tott Posonyban die 8-a Septembris, az atyja igazgatta az országot míg élt, de kővetkező 1564-dik eszten
dőben 25-a July megholt, azonnal Zápolya János