nem volt vége. Ugyanazon év június 4. napján, lakhazába ütvén a villám, mellette tűnt el, s földre terité. Oct 16.
pedig a Kassát megszálló seregből portyázó katonák vetőd
vén a Hegyaljára, gonoszul kezdenek gazdálkodni, és Csé
csi az egész városi néppel s tanulókkal együtt a hegyek közé menekült előlök, s lappangott tíz egész napig. Ennyi mindenféle hányatás elég volt egy életre, s a törhetetlen férfiú megadá magát az élet sorsának és 1706 vége felé el
gyengülvén, öt holnap múlva, azaz 1708. noaj. 14. napján, délben csendesen elaludt Ez voít halála, megnyugvásának kezdeté. Koporsóba tették maj. 15., eltemették 20-án. Élt 58 évet, tanár volt 23 évig. (Ezen egész életrajz vétetett fia, ifj. Csécsi János, irataiból.)
Erdemei a pataki főiskolára nézve halhatlanok. Mert az*
eddig olvasott viszontagságok közepett lankadatlan volt mint tanító. Előadásai kiterjedtek theologiára, logika-, me-taphysika-, physika-, ethika-, politika-, történet- és különösen egyháztörténetre, görög, héber és magyar nyelvre. To
vábbá az iskola régi törvényeit összeiratta, szerkeztettc, s e törvények szinte száz évig voltak érvényesek. — De ér
demessé tette magát Csécsi a tudományos irodalomja nézve is. Nagyszerű volt a biblia uj kiadása körüli munkássága.
Bizonyos, hogy Debreczeni Ember Pál magyar ref. egyház
történetét itt átnézte 1707-ben, de tőn-o benne javítási, nem tudatik. H,a igen, fia, mint hüdéges emiékiró, följegyezte volna. Hasonlóan átvette 1705-ben Páriz Pápaitól a (.exioou kéziratát, megvizsgálta, s a n;i nem tetszett, kijavította;
aztán Erewer János, .lőcsei nyomdászszal. szerződött, és a felügyelést vitte, míg ereje engedé. A nagy szótár megje
lent még azon évben, mellyben Csécsi meghalt — Maradt egész munka: 1) Orthographia Hungarica; melly a Páriz Pápai lexiconával együtt adatott ki. Irt egy magyar gram
matikát is, mellyet 1694. a patak-gönczi iskolában tanított, de hová lett, nincs tudva. 2) Resolutio ad propositionem Christophori a Roxas, epkoopi neostadieasis, unjonem ec-clesiarum romano-cath. et protestantium. urgenti*. Melly munkáját a gönczi egyház nevében, ugy látszik, Némethi György odavaló pappal együtt készítette 1692. — 3)
Nóta-tiones de fotis soholae patakinae; felhasználva Lámpánál a pataki iskola történetében az 1694. év után eső időszakról.
4) Actá oonventus szeceeniani. K. I. 5) Blocidatio compen-dii logici Mich. Bnzinkai per Joannem Csécsi 1706. K. I. — Egyébiránt némelly dolgozatai összefolytak, vagy kiegé
szültek az ifj. Csécsiével, mint látni fogjuk ugyanennek élet*
rajzában. Neje volt Rajczi Klára, nemes Rajczi Miklós árva leánya, kivel 1686. nov. 12. napján kelt egybe; gyermeke nyoloz, kik közöl csak három élte tul az atyát, úgymint:
két leány, Mária és Klára, és egy flu, vagyis —
Ifj. Csécsi János, olly következéssel lőn tanár Patakon, hogy atyja 58. ő pedig 63. professora sorszámlag az inté
zetnek. — Világot láta Gönczön június 11. 1689., hol a pa
taki elűzött iskola tartózkodott. Oktatást kezde venni 1695.
jun. 1. Kassán, az iskolával oda ment atya felügyelése alatt, hasonlókép majd később a helyre vergődött pataki iskolá
ban; az akadémiai pályára mozdittaték elő 1703-ban. 1707.
évben már a syntaxis osztálya bizatott vezetésére; 1709.
külföldi akadémiák látogatására indult, czélját leginkább Franekera és Utrecht iskoláiban ohajtá elérni, a hittani és bölcsészeti tudományoknak egész erővel, szorgalommal fe-ktivén. Meglátogatá a hardervicki akadémiát 1710- Ez év
ben juta. 29. áthajózott Angliába, s a két főegyetem meg
vizsgálása után aug. 24. visszatért Utrechtbe. Még azon év september havában megindult és vágyainak megfelelő gyor
sasággal járta be egész Németországot, Düsseldorf-, Köln-, Frankfurton át Heidelbergába ért, hol hűségesen tanításokra járt s folytatta útját Stuttgart és Tübinga felé
Sehweiz-ban a híres Zürichbe. Társasága mindenütt tanárok s más tudósok valának. Tanult tőlök, barátkozik velők. Bern, Genf nem maradhattak el látatlanul, hogy hallhassa Pikté-tet, Turretínust. Befutott Olasz- és Francziaországba, de a háborúk miatt nem igen messze hatolhatott Paris felé, ha
nem visszafordult Baselbe, Strassburgba, megint Heidel
bergába ; innen Giese, Marburg, Herbornon át újra Utrecht
be, s itt maradt egy folytában három hónapig. E hires
is-kólát 1711. július havában hagyta el, s Franekerában tölte egy évet és egy hónapot; rendkívüli szorgalommal tanult annyira, hogy 1712. íebr. haviban belé betegedett ások lelki nyugtalanságba, éj és nap egygyé tételébe. De nem
csak tanult Franekerában, hanem tanított is; és pedig 1712 april — jnn. évnegyeden át a földrajzot leginkább honfiai
nak , kik akkoron fölös számmal voltak Franekerában. Költ
ségei majdan elfogyván, aug. 2. 1712. végképen kivonult Belgiumból, s Vitringa bncsucsókja után sok könyvvel megrakodva Hamburgba evezett, hol tudósok ismeretségé
be jutott. Innen Magdeburg, Witt.»mberga, Lipcse utbaej-tésével, Boroszlón keresztül hónába visszavergődék, s a Vág melletti utón Késmárk, Eperjes, Kassa felé Patakra érkezett még azon év oct. 13-án. A következő 1713. febr.
20. napja az a rá nézve nevezetes nap vala, mellyen atyja székét, körét elfoglalhatta, betöltheté. Tanítani kezdett febr.
27-én egyháztörténetet, görög nyelvet, héber régiségeket, földrajzot, a tiszta mennyiségtan elemeit; mellyeket egy év lefolyása alatt elvégezvén, következő 1714-ben a Cartesi bölcsészet elveit, Pósaházi tolla és tekintélye által eddig folyvást üldözötteket, aztán a természeti theologiát, héber szent könyveket nyelvészileg tanitá. Az uj 1715. esztendő ismét uj tudományokkal virradt feL Előbbi tudományok kö
zöl némellyíket megtartott, de ujak valának: az egyetemes történet, római régiségek s a szent könyvek nyelvészettör
téneti ismertetése, elemzése. Mindezeken felül ismét uj tu
domány vala a természettan, az egész mathesis 1716-ban;
bizonyos általa előre megállapított rend szerint. így a tudo
mányokkal. Tanárrá emeltetvén 1713-ban, olly dicsérete
sen tölte be hivatalát, hogy mindenek szeretetét kiérdemel
te. Lelkesült előadó levén, szemlátomást növelé az ifjak sere
gét maga körül főleg azáltal, hogy az eddig hanyag módra tanított tudományokat (mathesis, Magyarország földrajza, államisméje, története) uj szellemben fogta fel, s adta elő.
— 1717 év eleje óta maga egyedül volt minden társ nélkül;
s ez kedvező körülmény volt a megférhetlenre nézve. Még
az évben oot 31. a ref. százados ünnepére beszédet tárta nagyszámú hallgatók előtt Majd 1719. martina 80. napján tiszti társul adatott mellé, s akarata ellenére Nagy-Mihályi Szomoló Gergely: s vége lön az iskola nyugalmának. Mit eddig a külzavar okozott, azt okozá ezentúl a belső meg
hasonlás. Az iskolai tanuló ifjúság pártra szakadt, s nem kell mondani, miféle neme áll elő az izetlenségnek, ha el
szélesztett fiatal embereket hajhásznak fel reá. Csécsi pártja, a bkokra került tusában 1722. dec. 11. napján Nagy-Mihályi pártosait tanárostul együtt kiverte az iskolából, többek te
temesen megsebesülvén. Emez Ízetlen diák háborúnak kir.
commissio vete véget, melly 1723-ban kinevezve, 1725. maj.
5. lőn bevégezve, visszaállítván a csendet egy időre. De az ifjak később újra kikeseredvén egymás ellen, 1734. april.
6-án kelt királyi parancs mindkét tanárral elhagyatá székét;
és Csécsi tanárságban töltött huszonegy év után magányba lépni kényszeríttetett, mikor Patakon az elővárosban, né-pileg a „majorok közt" élte le hátralevő napjait — Meg
halván Paksi-Szathmári Mihály, a loeonczi egyház közbeve-té magát, hogy Csécsi újból taníthasson, de ez mit sem használt; mindamellett nem feledé tudományosságát a világ, noha szerette volna nem ismerni nyugtalan elméjét. A* is
kola iránt még illy helyzetében sem fogyott el buzgósága.
1759. deo. 4-kén Zemplénmegye részéről küldöttség vala Patakon, az iskola régi és uj állapotja felől értesülendő. Csé
csi a tanácskozásból ki nem maradhatott. Jelesül, okleve
lekre, hiteles b.zonyságokra alapítva mindent, szóla és monda el az iskola külső, belső történetét, legelső kezdete óta. Tanúságtétele meglepő vala és jegyzői tollba véte
tett Kimúlt az élet bajaival megelégedve június 1. 1769.
nyolczvan esztendős korában. Nagy érdemű s tudományú férfiú vala kétségkívül. Tanítani, munkát birni kevésnek adatott annyi erő, s kedv. Negyven külön tudomány vagy iskolában tanítni való ismereti ággal foglalkodott ez az ember egy maga, nyilván és magánosan.
Irodalmi munkássága megoszlott a hittani, bölcsészeti
ét történeti ág között. Saerette különösen a hasai régisége
ket , sokat irogatott a híres családokról, várak és városok eseményeiről, egyházak eredetiről. Ezen munkái elszóród
tak nagy veszteségével az ó-kori tudományosságnak. Meg
jelentek tőle nyomtatásban: < 1) Oratio saecularis. Tiguri.
1720.4dr. — 2) Oratio de calamnia. Leuschoviae 1719.4dr. — 3) Aphorismi, in quibus antiquitates veterum hebraeornm brevissime exhibentur. Berna, 1726.8dr. —- 4) Praéfatio hnn-garioa, apológiáé Juelli per Joannem Tussai in lingvam hon-garioam translatae praemissa. 1748.8dr. Kéziratai: 1) Histó
ria rebellionis rákoczianae, vulgo Kuruczvilág dictae ab anno 1703. mense majo ad d. 23. apr. 1709. deducta. 2) Bio-graphia Joannis Csécsi. — 3) Theologia dogmatico-elenctica;
aztán: prophetica, paracletica. — 4) Geograpbia tótius orbÍB;
mellyet Vécsei Pap István, a szerző tudta nélkül, maga neve alatt magyarul kiadott. — 5) História, jus publ/et geogra
pbia Hungáriáé. — 6) Breves adnotatíoncs fatorum' oppidi et arcis patakien8Ís. — 7) Registrum historicum de scbola s.-patakina. — 8) Orationes. — 9) Annotationes in theologiam Leydeckeri, stb. (Forrás: Csécsi önéletrajza és Szombati jegyzetei.)
Csécsi Miklós, imakönyvet adott ki „Lilium humilita-tis" latin czim alatt Franekerában, 1659.
Csecsinovirs Ferencz, költői néven Kemenes, szül Bögötén, Vasmegyében 1829. Alsóbb iskolái befejeztével a veszprémi papnevendékek közé vétetett fol, s a theologiát 1855-ben a pesti központi papneveldében végezé be. Pappá szenteltetvén, előbb mint segédlelkész működött; jelenleg Veszprémben a püspöki udvarban szertartó. Több szép köl
teménye jelent meg a „Családi Lapok"-ban.
Cseh Márton, a brandeburgi fejedelem főlovász mestere, magyarul illy czimü munkát irt; „Lovak orvosságos szép uj könyvecske." Lőcse, 1656. II. kiadás Pest, 1797.8dr. 1351.
Csene Péter, szül. Szentzen, Posonymegyében. Ma
gyar fordításban megjelent tőle: „Helvetioa confessio azas:
A keresztyén igaz hitről vallástétel." Oppenheim, 1616.
Cseofery József, szül Abaujnak Zemplénre dőlő hegy-kosi vidékén, Vilyban 1796. évben; édes atyja volt Fe-rencz. Tanult Sárospatakon; az akadémikus ifjak kosé Íra
tott jul. 16. 1812. A világtörténet, oklevélisme és latin irodalom tanárává megválasztatott júliusban 1824., mikor egy évet Béesben töltvén, 1825. sept. 17. elfoglalta aka
démiai székét. Megh. aug. 18. 1860. — Irt a F. M. O. Miner
vába történeti dolgokat önálló munkája: ,,Az egyetemes történettudomány vázlata." Sárospatak, 1848. 8dr. 376 1.
Csépén István, ügyvéd, angol eredeti után közrebo
csát* „Zrínyi Miklós avagy Szigetvárának veszedelme"
czimü hősjátékot 5 felv. Komárom, 1790.
Csepcsányi Gábor, kegy. rendi áldozártól fenmaradt
„Hasznos Mulatság'' czimü verses könyv, melly Váczon, 1796-ban jelent meg. 8dr. 121 1.
Cserey József (nagyajtai), szül. Erdélyben. 1771-ben a jezuiták közé állott, s midőn e szerzet eloszlatását gyanitá, kilépett a szerzetből és Szebenbcn királyi tunitó volt Mint illyen adá ki e czimü munkáját: „A folyó és versbéli magyar beszédnek válogatott példáji, mellyeket a tanuló ifjúságnak hasznára összeszedegetett." Két rész. Megjelent Szebenben, 1790. Hasonló könyvet irt német nyelven, és egy görög nyelvtant latinul.
Cseréuyi Mihály, erdélyi székely születésűért „Históriát a persiai monarchiabéli fejedelmekről." Kolosvárt, 1592.
CseruitoiiUCseh Lajos, szül. Erdélyben, 1824-ben ref. szülőktől. — Az 1848-iki forradalom alatt a honvédelmi bizottmány titkára s a „Martziue tizenötödike" czimü forra
dalmi lap segédszerkesztője volt. A forradalom után kibuj
dosott s külföldön tartózkodik.
Cseruátoui Sámuel, marosvásárhelyi tanár • muH ssázad végével, Flögel német eredetije után magyarítva nagy bölcsészeti munkát bocsátott közre illy czim alatt: „Az em
beri értelemnek természeti históriája, vagy ollyan Glosofiai vizsgálás, a melly az emberi elmék tulajdonságainak
kü-lömbségeket és azoknak a tapasztaláson fundált okait adja elő." Jegyzetekkel és magyarázatokkal bővítve megjelent Kolosvárt, 1795. 8dr. 580 1. Irt latinni is.
Csiba Márton (téjfalvi), szül. Beregszászon nemes szü
lőktől. Munkája: „Romano Categorus, azaz: Az apostoli vallással ellenkező minapi katholikusok tudományának mu
tató lajstroma." Megjelent 1637. Ajánlva van Perényi Gá
bornak , midőn testvére katholikussá lett.
Csiszár Amália, gróf Nemesné, az Urházy György ál
tal szerkesztett „Unió" zsebkönyvben és a „Pesti Divatlap"-ban szép beszélyeket közlött
Csili István, os. kir. őrnagy. Müvei: 1) XXX. reg
geli gondolatok, mellyeket szűz havában 1798-ban agg mú
zsája hangicsált. Debreczen, 1801. 2) Buda várának a tö
rök iga alól lett felszabadításáról. Kassa, 1763. Versekben.
Csutor János, szül. Zalamegyében, Káptalantótiban 1899-ben. A gymnnsialis iskolákat Keszthelyen és Veszprém
ben , a bölcsészetet a keszthelyi lyceumban, raelly az akkor még virágzó gazdasági intézettel (Georgicon) kapcsolatban volt, a theologiát pedig Veszprémben végzé mint e megye papnövendéké. 1822-ben pappá szenteltetett, tiz évig mint segédlelkész működött; 1834-től kezdve plébános s 1852 óta egyszersmind alesperes, Szilban. — Több értekezést irt a Re.
ligio és Nemzeti Újságban; azonfolül az ifjúság számára adott ki egy eredeti erény-képző verses könyvet „Marosdi remete"
czim alatt. Pest, 1855.
Csíny Zsigmond, sz. Pál szerzetének tagja és korának egyik leghíresebb szónoka, élt a tizennyolezadík század első felében. Remek egyházi beszédeit két kötetben hagyá hátra.
Az első 4dr. 754 lapra terjedő nagy kötet 77 predikátziót tartalmaz a az esztergomi érsek költségén jelent meg illy czim alatt: „Zengedező sipszó." Posony, 1723. £ kötethez van csatolva a szerzőnek versekbe foglalt oktatása illy czim-mel: „Tündérség, kinek palásztya alatt ravaszon beférke-zett Apostoli hazánkba a mostoha atyafiság," mellyről Ma-maohius Cl. de Limbo SS. Patrum czimü könyvében igen
dicsérőleg emlékezik. A második 4dr. 662 lapra terjedő kötet
„Lelki éhséget enyhítő evangeliomi kölcsönyözött három ke
nyér" czim alatt u. o. 1824-ben jelent meg. Azonfölfil: „Evan-geliomi trombita." Egyházibeszédek.*Posony, 1723. „Kosár
ba rakott aprólékos morzsalék" (egyházi beszédek). Posony, 1725. „Egész esztendőre való hármas predikátziok." Posony, 1725. Horányi őt mint korának páratlan szónokát emeli ki.
Czanaki mailag Csanaki Máté, szül. 1595. Bátori István országbíró és neje Homonnai Öfrözine udvarában ne
veltetett; haláluk után pedig Austriába s Morvába ment tanulni, s mint tanuló látogatta meg Nagyszombatot, majd később Sárospatakot is, mellynek iskoláját négy évig (1614
—1618) járta, s nevét az akadémikus ifjak sorába 1617. irta be. Tudományos előmenetelének szóló tanúsága, hogy a logikát sikerrel tanitá. 1618 végével 1. Rákóozy György
fejedelem pártolása által gyámolitva legelsőben is Németor
szágba, Heidelbergába ment, azután Bréma, Belgiumban Franekera, Leyda, Franciaországban Strassburg, Schweiz-ban Geneva és Bázel, AngolországSchweiz-ban Oxford és Canterbury voltak tanuló helyei. Mindezen tudományos utazásai nem kevesb időbe, mint teljes tiz évbe kerültek. Mint orvostu
dor nagy hírrel jött vissza Magyarországba, névszerint Sá
rospatakra, hol a fejedelem udvari orvosa lett 1629-ben.
Pataki tanársága, melly véleményt Bód állitá fel, meg van czáfolva ifj. Csécsi nyomán Weszprémi és Szombathy adataik által. Más részről bizonyos, miszerint Csanaki a pataki ta
noda igazgatására nagy befolyással volt habár közvetve is, mint a zempléni esperes Miskolczi István emlékezetben ha-gyá, hogy 1629. dec. 5 napján megkereste Csanákit és kikérte bölcs tanácsát s ítéletét az uj tanítási rendszer be
hozatala iránt. Csanaki ugy szólt, mint sokat látott, hallott ember; s véleménye írásba foglaltatott. Meddig lakott Sá
rospatakon , nem bizonyos. Már 1634-ben Kolosvár volt lakhelye, hol ugyanaz évben jelent meg tőle a „Döghalálról való elmélkedés." Kétségkívül követte a fejedelmet, „ki mellett, mint Bódnál olvassuk, az orvosi mesterséget ie
gyakorolta." Munkái: 1) C o n t r o v e r s i a e p a r t i m lo-g i c a e et p h i l o s o p h i c a e , p a r t i m e t i a m theolo-g i c a e . Lutheolo-gd. Bat. 1625. 8dr. p. 15. (L. 930.) — 2) Ezen munkájával együtt láta világot g y á s z b e s z é d e (oratio fanebris), mellyet Csanaki Ferencz András testvérének, a zempléni és majdan ungvári tanoda igazgatójának 1622-ben történt halálára irt. — 3) Logica et Metaphysica, au-ctore Matthaeo Mant. Czanaki. — 4) A döghalálról való rö
vid elmélkedés. Nyom. Abrűgi György. Kolosvárt 1634.
8dr. Ajánlotta ezt Lorantfi Zsuzsanának I. Rákóczy György hitvesének. — 5) Nobile Scabiei encomium, ad nobilissimos Scabianae reipubliuae Scabinos. (A czimlapon illy rendezés
sel: 0. B.D.H. (viramicos et commensuales quondam cha-D. et H. "W. ( rissimos. Scriptum a Matthaeo M. Cza-nakio ungaro- Anno MDCXXVII.)
Czeglédi György, nagy-váradi ref. prédikátor a ti
zenhatodik század második felében. Irt egy munkát: „Az egész világon való keresztényeknek vallások az egy igaz Isten felől." czim alatt. Debreczen, 1569. 4dr.
Czeh János, magyar akadémiai tag, szül Győrött 1798. jun. 20-án; atyja Linczből szakadt oda. Tanulmányait a győri ev. gymnasiumban kezdé, folytatta a posonyi lyoe-umban, és bevégezte a győri akadémiában. Az ügyvédi vizsgálat kiálltával 1820-ban szülővárosában törvényszéki jegyzővé,- 1824-ben városi tanácsnokká, 1831-ben polgár
mesterré, 1836-ban főbiróvá neveztetett, közben négy or
szággyűlésen , mint városa követje vett részt. A város ja
vának , csmosbitásának előmozdítása, közintézetek emelése, de különösen a nemzetiség terjesztése körül szerzett érdemei elvitázhatlanok. S egyrészt hivatali buzgóságának, más
részt tudományos búvárkodása eredményeinek köszöné, hogy nem-nemes létére is 1836-ban Győr- és Mosonymegyék táb-labirái közé Boroztatott; 1840-ben pedig V. Ferdinánd ki
rályunk az ujolag fölállított tanulmányi és középponti könyv
vizsgáló bizottmány másod ülnökévé nevezte, s egy hónap
pal utána magyar nemeslevéllel ajándékozta meg; 1848-ban
Magyar írók. 4
a k. kincstári levéltár igazgatójává, 1850-ben kincstári, végre 1854-ben pénzügyi tanácsossá neveztetett ki; ez utób
bi hivatalát nem sokáig viselte, mert még azon évben a ha
lál véget vetett munkás életének. — Hivatali munkássága mellett ernyedetlenül a történeti tudományokkal, oklevelek, régi pénzek és emlékek gyűjtésével is foglalkozott s több értekezéseket bocsátott közre magyar és német nyelven, raellyek tekintetéből őt a m. akadémia második ülésében a történettudományi osztály levelező, s más nap vidéki ren
des tagjává választotta. E mellett több rendbeli gyűjteményt szerzett, jelesen; ásványokból, mellyet a győri főiskolának ajándékozott; néhány ezerre terjedő régi pénzgyüjteményt, mellynek egy részével, u. m. 400 ezüst és 1300 réz darab
bal a múzeumi éremtárt nevelte, egy eredeti a XIII. szá
zadtól a XVI-ig terjedő, ötszáz levélből és számos kötetnyi másolatokból álló okmánygyüjteményt, mellynek gazdagí
tására különféle levéltárakból vett és vétetett másolatokat.
Továbbá ő figyelmezteté a magyar akadémiát az érsekúj
vári sz.-ferencziek zárdájában őrzött két régi magyar kéz
iratra: az egyik 1513-ban Kinizsi Pálné számára Íratott imakönyv, melly az akadémia által kiadott Nyelvemlékek második kötetében látott világot; a másik az úgynevezett
„Érsekújvári codex," a magyar régi kéziratok egyik legna
gyobb- és legszebbike a hazafiielkü szerzetes atyák jóvoltá
ból az egyetemi könyvtár különös díszét teszi. Ezenfölül több rendbeli, leginkább Győr városa és vidéke történetét érdeklő dolgozatain kivül, magyar nyelven megjelentek tőle: „Ér
tekezés Győr vármegye főispányairól." Győr, 1827. „Tö
redék a régi gyökeres magyar nemzetségekről." Tudom Gyűjt. 1828. 5. k. „Toldalék az országgyűlések ismereté
hez." U. o. 1829. 1. k. „Győr vármegye hajdani nemes fa
míliáinak emiékezetök." U. o. 1819. 12. k. Fejér György okmánytárát több száz oklevél másolatával gazdagította;
ezek közöl négyszáz a codex diplomaticus hetedik (pótló) kötetében láttak világot. Mint akadémiai tag munkásságá
nak gyümölcsei: „A győri vidék legrégibb időben és a
ro-maiak alatt." Évk. 1. k. „Tudományok állapotja Magyaror
szágban az Árpádok idegben." Évk. 1834. 2. k. „Tudóaitás a m. históriát érdeklő oklevelekről a cs. k. titkos oklevéltár
ban." Tudománytár 1835. 9. k. „A magyar királyok felava
tási esküjök és oklevelök nyomai az Árpádok alatt." Évk.
1835. 3. k. Több czikk a „Századunk" czimü folyóiratban.
Az 1839/u-iki országgyűlésről hatvan ivre terjedő munkát készített, melly azonban kéziratban maradt. Huzamosb idő éta a következő munkákhoz kívántató adatok és oklevelek gyűjtésével foglalkozott: Győr város történetei eredeti kút
fők után, mellyhez tartozó oklevelek az ezer számot is már meghaladták, s nagyobb részt eddig ismeretlenek; Győr
vármegye történeti, föld- és helyiráei ismertetése , szintén oklevél gyüjteménynyel, hat 4rétü kötetben; A győri me
gyei püspökök, oklevelekkel. Vannak még más számos ok
levelei is, mellyek a következő osztályokra sorozvák: Or
szággyűlési emlékiratok, hat folio kötetben; Vegyes tárgyú oklevelek tiz folio és tizenkét negyedréti kötetben; A ma
gyar kereskedés történeteire vonatkozó oklevelek, két 4dr.
kötetben; Magyar levelek a XVI. és XVII. századból két kötetben, s végre a magyarországi zsidók történetét érdeklő oklevelek egy kötetben. Illy gazdag készületek birtokában volt, midőn hivatalától megvált, s az akadémia történet
tudományi bizottmányába beválasztatván, életét a történel
mi források ügyének akarta szentelni. Készen állottak utolsó tiz évének gyümölcseiként: Újra gyűjtött Árpád-korszaki oklevéltára; A magy. nádorok és főhivatalnokok táblai so
rozatajegyzetekkel, miknek kiadását közbejött halála aka
dályozta.
CziffraJ István, irt a magyar gazdasszonyok szüksé
geihez alkalmaztatva „Magyar nemzeti szakácskönyvéét, melly 1840-ben Pesten 6-ik kiadást ért.
Dr. Ciilcher Róbert, irt számos czikkeket az Athe-naeum, Gazd. tudósítások, Pesti Hírlap, Rohonczi Közle
mények számára, önállólag megjelent tőle „Szliács;" irta orvosok és betegek számára. Pest, 1838.
4»
Ott. Cziráky Antal (Cziraki és Öiénesfalvi), szül! So
pronban 1772. sept. S. Gymnasialifr tanulmányait Nagy
szombatban , a bölcsészetet Posonyban, a törvényt Pesten végezte kitűnő sikerrel. 179l-ben mint törvényhallgató ta-nulótársaival magyar egyletet alakított a magyar nyelv és irodalom előmozdítására, mellynek élén ő mint elnök mű
ködött. 1792. I. Ferencz koronázásakor aranysarkantyús ví-viitézzé neveztetett. — 1793. Pestmegye tiszteleti jegyzővé választotta; 1794-ben a magy. k. helytartó tanácsnál fogal
mazó, 1796-ban ugyanott titoknok, 1800-ban tanácsos lett 1808-ban a magy. udv. cancellariinál referendarinsi tiszt
séggel ruháztatott föl s egyszersmind Esztergommegye fő
ispáni helytartójává neveztetett ki. 1811. hasonló minőség
ben Vasmegyébe tétetett át. 1817-ben a magy. kir. udvari kamara alelnöki hivatalával és belső titkos tanácsosi rang
gal diszittetett föl. E minőségében tanúsított érdemei foly
tán 1823. Sz. István rendjének középkeresztjével, 1825-ben tárnoki 6 fejérmegyei főispáni méltósággal jutalmaztatott.
1427-ben országbírói fényes hivatalra emeltetett. Ujabb ér
demei elismeréséül Szent-István rendjének nagykeresztjét nyeré. Hivatalos pályáján több fényes kiküldetésekkel bíza
tott meg. 1817-ben a felső-magyarországi megyékbe külde
tett mint biztos, hol az akkor uralkodott éhnyomor enyhí
tésén fáradhatlanul munkálkodott, valamint Erdélyben, mint udvari biztos az urbárium kidolgozásában fáradazott. — Bokros és súlyos foglalkozásai közt örömmel foglalkozott a tudományokkal, s a nemzeti tudományosság iránti érdemeit tetézte az által i s , hogy a magyar akadémiának, mellynek igazgatótagjává választatott, 3000, a Ludoviceumnak 4000 forintot adományozott Jeles munkái, mellyek nemes jel
leméről s bölcs belátásáról tesznek tanúságot, Károly Am
brus főherczeg és országunk prímása, valamint több beik
tatások alkalmával magyar és latin nyelven mondott remek beszédem kívül: „Gyászoló beszéd II. Leopold halálára.9
(1791.) — „Dissert de ordine equit auratorum." Pest, 179§i
„Ordo hist. juris civil, hung." Pest, 1792. „Disquisit de
medo conae<|uendi stommupi impérium in Hong." 1819. „Con-speetns juris pubL Regn. Hang. ad an. 1848." 2 k. Bécs, 1851.
Meghalt 1862. febr. 8. Posonyban; eltemettetett Kenyériben.
Csirjék Mihály, Szül. 1753. Szárazberkén Szatmár-megyében. Tanult a sárospataki oollegiumban. Igen fiatal korában katona lett s később a magyar nemes testőrök közé fölvétetett, hol a magyar irodalom kimivelésében Báróczi és Bessenyei példáitól öeztönöztetve, ezeknek nyomdokait kö
retté. Különösen a költészetben igen-nagy kedvét leié s társai kérésére Collard „Érzékeny leveleit" franoziából ma
gyar csinos , sőt mondhatni költészetünk akkori állásához képest remek versekbe foglalá s kiada Bécsben, 1785-ben.
Csövek István-tói tudtunkra a következő munkák ma
radtak fon: „A roagias ezermester." Pest, 1816. „Máso
dik József császár élete és tettei." U.o. 1816. „Legújabb méhészkönyv." Kelemen törvénykönyvét magyarra fordhá.
Daika János (keservi), 1609. táján tanult Heidelber-gában, s azután idehaza prédikátori hivatalt viselt Vára
don és G-yitlarejérvárott Bethlen Gábor udvari papjául ne
vezte s később superintendensi czimmel és ranggal ruházta föl. Meghalt 1633. Közrebocsátá Károlyi Suaanna, Bethlen fejedélem nejének temetésekor mondott halotti beszédét illy czim alatt: „Halotti pompa, a mellyben megiratik az Istent félő szeled Termésiető kegyes fejedelem Asszonynak Károlyi Sasannának boldog kimúlása, és eltemettetésének minden tzeremoiája." Gyulafehérvár, 1724.
Dallos Márton, versekbe foglalva leírta az „Eszter
házi várat és ahhoz tartozó helyeket." Sopron, 1781.
Dalnoki Jánostól megjelent: „História. az régi és hí
res Trója városának tiz esztendeig való ostromlásáról." Ko
losvár, 1651. A munka vénekben van irva.
Dalnoki László Ferenez, erdélyi szászvárosi születésű, egy polemiens munkát adott ki „A naturalisták vallásának leírása és megrostálása." czim alatt. Kijött Posonyban, 1795.
Dániel István (vargyási), szül.. Erdélyben 1685-ben lakarkis szülőktol Később ágostai vallású. nejével együtt