A levegő legalsó rétegeiben a hőm érséklet reggel, nap
felkelte után azonnal kezd emelkedni, d. u. 2 óra tájban eléri m aximumát s este ism ét sülyedni kezd egész napfölkeltéig, amely időtájban rendesen a nap leghidegebb szaka van. A rendes járástól való eltéi'ések abban nyilvánulhatnak, hogy a hőmér
séklet szélső értéke közötti különbség megváltozik, vagy a maximum és minimum bekövetkezésének időpontja eltolódik, vagy más időre esik és végül még m utatkozhatik a hőm érséklet já rásá n ak egyéb rendellenességében: gyorsabb vagy lassúbb sülyedésében, apróbb maximumok és minimumok beiktató- dásában.
Az ilyen nagyobbfajta rendetlenségeknek előidózőjo az idő
járás változékonysága. N appali zivatar, beborulás vagy erős szél kitörése, vagy a szél megfordulása nagyon m egváltoztat
h atják a hőm érséklet rendes járását.
*) J. S c h u b e r t : Monats- und Jahresmittel dér Bodentemperatur auf dem Felde und im Kiefernwalde ; Zeitschr. fíir Forst- u. Jagdwesen. 1888. 1. Heft.
Sokkal fontosabbak azonban azok a különbségek, amelyek különböző évszakok vagy különböző helyek közepes napi hőm érsékletjárásában mutatkoznak. Ugyanazon a helyen télen a hőm érséklet egy nap alatt egészen más járást mutat, mint nyáron. Nemcsak hogy állandóan alacsonyabb a hőmérséklet a téli hónapokon, hanem pl. nálunk annak szélső értékei között sokkal kisebb a különbség télen, m int nyáron. íg y pl. Keszthelyen a januáriusi napok közepes ingadozása 3'1°, mig a juliusi napoké 6’5°, teh át több m int kétszer akkora.*) Igen érdekes összehasonlításokra jutunk igy, amelyek meglehetős kom plikált összefüggésben vannak az illető hely földrajzi helyzetével.
De még a hőm érséklet napi járásán ak évi közepes formája sem egyforma, még közelfekvő vidékeken sem, hanem pl.
tengerek közelében sokkal egyenletesebb, m int szárazföldek belsejében, az egyenlítő vidékén nagyobb ingadozású, m int a hideg égöv alatt. Á ltalában a hőm érséklet napi járásának közepes alakjára a következő körülm ények v annak h a tá s s a l:
1. Ugyanazon helyen az évszak, amely szerint lényeges különbségek m utatkoznak. Télen a talaj felmelegedése nap
közben igen kicsiny s igy nem emelkedik m agasra a levegő hőmérséklete. Nyáron azonban, amíg az éjjeli kisugárzás ugyan
olyan intenziv, m int télen, a nappali felmelegedés tetemesen nagyobb. Azonkívül nálunk télen sokkal több a borulás, a felhőzet, m int nyáron s igy a hőm érséklet kisebb határok közt ingadozik. Tavaszszal, amikor még a talaj mélyebb rétegei s a levegő felső régiói nagyon hidegek, akkor az éjjel és nappal hőm érséklete között sokkal nagyobb a különbség, m int őszszel, amikor a megcsökkent besugárzással szemben a meleg talajnak meleg levegőtömeg felé való kisugárzása áll szemben, tehát csekély nappali felmelegedéssel csekély éjjeli lehűlés. Ószszel teh át kevesebb a napi ingadozás, m int tavaszszal.
2. Különböző földrajzi szélesség alatt fekvő helyeken külön
féle a napi ingadozás. Legnagyobb ott, ahol a Nap függélyesen emelkedik a látóhatár fölé s legkisebb a sarkvidékeken, ahol a hosszú téli éjszakán nem is beszélhetünk igazán a hőm ér
séklet ingadozásáról.
*) Sárinukr J. K .: A Balaton környékének éghajlati viszonyai. 42. lap ; Bal. Tud. tan. eredményei, I. k. IV. rész. 1. szakasz.
— 79 —
3. Sokkal bonyolultabb befolyása van azonban az orografiai körülményeknek. Távol a tengerektől, ahol a tenger mérséklő hatása nem érvényesül, sokkal nagyobb a napi ingadozás.
Azonkívül tengerek közelében a borulás is gyakoribb, pedig a derült ég a besugárzást és a kisugárzást elősegíti.
Tengerek felett azonkívül még a napi maximum is korábban jelentkezik, m int szárazföldeken. Amig a szárazföld felett álta
lában legmelegebb van d. u. 2 óra tájban, addig a tengeren a Nap delelése után körülbelül V2 órával.
A nagyobb kiterjedésű tavak az oczeánokhoz hasonlóan szintén mérséklik a környezőt napi ingadozását. így pl. Kesztholy napi ingadozása 5'1°, mig a körülbelül hasonló orografiai hely
zetű Pécsé 5-5°.
Azonkívül m agas platókon, ahol a levegő rendosen szára
zabb s ahol különben is kevesebb a fejünk felett levő levegő mennyisége, a kisugárzás úgy, m int a nappali inszoláczió nagy.
Hegycsúcsokon azonban, am int azt a korábbi fejezetben már ism ertettük, az inszoláczió bár nagy. de nem képes hatását kifejteni a talaj csekély kiterjedése miatt, hanem inkább a szabad levegő kis am plitúdójú hőm érsékletjárása érvényesül.
Igen ügyesen ioglalhatjuk össze az orografiai viszonyok h atását a következőleg: *)
Dombor 1 térszíni forma (domb, hegy, vagy hegyoldal) megcsökkenti a napi ingadozást, mig homorú térszin (völgy, medencze) megnöveli. N orm álisnak a silcság hőm érsékletjárását kell vennünk. íg y pl. P annonhalm a közepes napi ingadozása (az egész évben) 4'7°, mig Zala-Egerszegé 6‘3°. Az előbbi kitűnő példája az uralkodóan kimagasló helyeknek, mig az utóbbi széles, lapos völgyben fekszik. Balaton-Fiired (szeretetház) átm eneti alakot sz o lg áltat: az észlelő állomás hegypárkányon v a n : éjszakra tőle hirtelen kiemelkedik a hegység, délre pedig lankásan alásülyed a térszin a Balatonra. A napi közepes ingadozás + 6 ° , am elynek aránylag magas értéke kifejezi álta
lában az állomás völgyi helyzetét.
4. A talaj minősége és növényzete szintén nagym értékben változtatja a napi ingadozást. Növényzettel borított, nedves talaj felett a levegő sem a napsugárzás hatása alatt nem
*) V o b i k o v : Étude sur lam plitude diurne de la température. Moszkva, 1 8 8 1 .
melegszik fel nagyon, sem pedig az éjjeli kisugárzás nem képes túlságosan lehűteni. Ezeknek a tényezőknek befolyása azonban oly komplikált, hogy azokat röviden összefoglalni ma még nem lehet.
5. A felhőzet járásával szorosan összefügg a hőmérséklet napi ingadozása. Minél felhősebb, minél borultabb általában valamely helynek az ege, annál kisebb h atárok közt ingadozik naponként a tem peratura. D erült egű vidékeken azonban annál nagyobb s ebben a tekintetben a legszélsőbb határokig megy a sivatagok levegőjének hőmérséklete, ahol rendesen a többi körülmény is összevág, hogy a napi ingadozást 30°—40°-ra is felemeljék.*) Ez a tünemény korán m egragadta a meteorologusok figyelmét s bő irodalmat találunk egyes helyek egészen derült és egészen borult napjainak hőmérsékletjárására.**) Mindezek azonban arra a különös tényre vezetnek, hogy a borulás nem annyira az éjjeli kisugárzás mérséklésével, m int inkább a nappali inszoláczió fentartásával csökkenti az amplitúdót.***)
A borulásnak megvan még az a hatása is, hogy borult napokon a napi maximum korábban van, m int derülteken.
Érdekes még megjegyeznünk, hogy ott, ahol periódusos esőzések uralkodnak, ott az esős évszak és a száraz évszak járásában — az esős évszak napjainak kisebb am plitúdóján kivül, a napi maximális hőm érséklet ideje is különböző. Az esős évszak napjain legmelegebb van délben, a száraz évszakban a maximum 1—2 órát megkésik.
*) A Szaharában Naohtigal 22-4°, Bakth 27'8°, sőt 300 m. magasságban 35° ingadozást észlelt. Éjszak-Amerika magas platóin 1877. julius 28.-án 38'9U, 31.-én pedig 42-2° ingást észleltek. Sőt még a havi közepek is talán a Föld kerekségén a legnagyobbak (juliusban 24'2°). A plató hatása mutatkozik Mün
chen juliusi napi ingadozásában (10 0°), de még inkább Madrid juliusi nap
jainak ingásában, amely 14'5°.
**) Angot Parisra, Aiuy Greenwiehre, Augustiw Prágára, Goodmann Pav- lovszkra, Kostlivy Wienre, Rikacsev Oroszország több helyére, We.lemuaxn Bernre szám ította ki ezeket Wienben Április teljesen derült napjainak ampli
túdója 11 '9°, mig a teljesen borult napoké 2'78°.
***) Lehet azonban ez csak statisztikai hiba is. A teljesen borult, vagy a teljesen derült napok szingulárisán szoktak előfordulni s az éjjeli lehűlés haj
nalban az előző épen ellenkező felhőzetű nap befolyását még tartalm azhatja.
Csakis olyan napokat szabadna figyelembe venni, amelyeket legalább némileg hasonló felhőzetű nap előzött meg.
E.
0oGreenw.20°
robo(s*
lu ld stx.
marL
JBaTtUo
G corg :a
A z iM otherm cik. fo k ú t vörös szá m o k (*CJ J e lz ik , A te n g e r sz. f ' t()00m n r l m a g a s a b b (erü Ir t o k
(íroonw.ao'
W a g n e r <« D ebes F ö l d r a j z i In té z e t/',I.e ip z ig T e r v e z t e W. J v a r i B e b b e r &. W . K ö p p en
— 81
B)
É v i ingadozás.A h ő m é r s é k le t é v i in g a d o z á s a a le g f o n t o s a b b k lim a - e le m e k k ö z é ta r to z ik . Ez k ü lö n b ö z te t i m e g a t e n g e r i k iim á t le g j e lle m z ő b b e n a s z á r a z fö ld it ő l. Az é v i in g a d o z á s a z é v i k ö z e p e s h ő m é r s é k le t t e l e g y ü t t v a ló b a n e ls ő r a n g ú ir á n y ít ó j a a fló r á n a k é s fa u n á n a k , h i s z tu d ju k , h o g y Koppén a fló r a é s f a u n a s z e m p o n t já b ó l o l y f o n t o s h ő m é r s é k le t i z ó n á in a k b e o s z t á s á h o z n e m e l é g e d h e t e t t m e g a z é v i k ö z e p e s h ő m é r s é k le t t e l, h a n e m a h ő m é r s é k le t j á r á s á t i s f ig y e le m b e k e lle t t v e n n ie .
Azokon a vidékoken, ahol a Nap sugárzásának mennyisége napról-napra nem sokat változik, m ert a Nap állandóan a zenith közelében — attól délre vagy éjszakra — delel, teh át az ekvátor vidékein a sugárzással együtt a közepes hőmérséklet sem sokat változhatik az év folyamán. Viszont fenn a magas földrajzi szélességek alatt a nyár hosszú nappalai s a tél nehány órányi nappalai igen különböző sugárzást engednek meg s ezzel az évszakok közepes hőmérsékletei nagyon eltérnek egymástól.
A második fontos ok, amely az évi hőm érsékletjárást megváltoztatja, az oczeánok viselkedése a nyert hőmennyiséggel szemben. Tudjuk, hogy az oczeán vize lassan melegszik fel, de lassan is hűl ki s igy a feletto levő levegő tem peraturáját sokkal m érsékeltebben változtatja, m int a szárazföld gyorsan felmelegedő és gyorsan kihűlő felszíne. Az oczeánok felett teh át a hőm érsékletnek csekély ingadozásai lesznok, mig a szárazföldön annál több, minél messzebb vagyunk a tengertől.
A földrajzi szélesség szerint az évi járásban még egy fontos vonást fogunk felismerni. Az év legmelegebb hónapja az éjszaki féltekén a julius, a délin a januárius. Az egyenlítő m entén teh át átmenő zónának kell lenni, sőt a térítők között két m axim um ra is van lehetőség, t. i. az egyenlítőn kétszer van egy évben a Nap a z e n ith en : a k ét napéjegyenlőség idején.
Minél inkább közeledünk a térítőkhöz, annál jobban közeledik egymáshoz ez a k'ét kulmináczió, annál elmosódottabbnak kell lennie a két maximumnak, mig végre a ráktérítőn juniusban, a baktérítőn deczemberben egyesül a két maximális inszoláczió.
A m int azonban a levegő hőm érsékének maximuma napon
ként olkésik a sugárzás maximumához képest, ugyanazon okból az évi ingadozás szélső értékei is megkésnek. N álunk
legmaga-F i z i k a i f ö l d r a j z . ' 6
sabban ugyan júniusban áll a Nap. de azért a legmelegebb hónap a julius. A legalacsonyabb N ap-állás deczemberben van, de leghidegebb az utána kővetkező januárius.
A hőm érséklet évi járása tehát fontos jellem vonása a kii
m ának s a közepes hőm érséklettel együtt talán a legfontosabb a növény- és állatvilágra nézve. Csak az évi eső mennyisége ilyen fontos még s ez a három tényező valóban körülbelül m agában is foglalja a növény- és állatvilág különböző fajainak életfeltételeit, am ennyiben azok a kiimától függenek.
A hőm érséklet évi járását valamely helyen fel lehet tüntetni grafikonnal is, azaz olyan vonallal, amelynek abszczisszái az idő, ordinátái a hőmérséklet méretei. Fel lehet tüntetni az ilyen diagram m ban a havi közepeket, a napi közepeket, vagy, ami szokásos, a pentádok közepeit (öt-öt egym ásután következő nap közepes hőmérsékletét). Beosztunk teh át valamely vonalat annyi részre, ahány hónap vagy ahán y nap, vagy ahány pentád van ogy esztendőben s ezek m indegyikének közepére felrajzolunk olyan nagy m agasságú vonalat, am elynek hossza arányos az illető időszak közepes hőmérsékletével. Lépcsős ábrát kapunk tehát, m iután az ábra azzal a feltevéssel készült, hogy az illető időszak alatt a hőmérséklet állandóan egyenlő az illető időszak közepes hőmérsékletével. Pentádok és napok használatakor azonban ez a lépcsőzetesség olyan finom, hogy helyette foly
tonos görbe vonallal is összeköthetjük a hőmérsékletvonalak végső pontjait. Nem helyes azonban ilyenféle eljárást hasz
nálnunk akkor, h a havi közepeket ábrázoltunk. Még helyte
lenebb az ilyen ábrában a vonalak végpontjait egyszerűen egyenesekkel összekötnünk.
A 20. ábrán Budapest havi közepes hőmérsékleteinek vonalát látjuk, lépcsős ábrában. E nnek az ábrának megvan az a fontos előnye, hogy területe ugyanakkora, m int annak a görbe vonalú idomnak, am elyet a hőm érséklet folytonos jegy
zésével k ap n án k (természetesen egyenlő m értékben rajzolva).
Ha azonban a hónapokat jelző távolságok* felező pontjaiban felállított függélyesek felső végpontjait egyenes vonalakkal egy
mással összekötjük, akkor olyan poligon-vonalat kapunk, amely
nek területe többé nem egyenlő az előbbi idom területével.
Ebből a poligonos ábrából teh át semmiféle következtetéseket sem vonhatunk.
— 83 —
A havi közepekkel szerkesztett ábra nagyon sok tünem ényt eltakar, ami különben érdekes volna. Ezért tanulságosabbak azok az ábrák, am elyek részletesebben tüntetik fel a hőmérsék
leteket. íg y a 21. ábrán M agyarország nehány meteorologiai állom ásának évi hőm érsékjárását látjuk pentádonkint, a hőmér
sékleteket jelentő vonalak végpontjait folytonos görbe vonallal összekötve.*) A vonalak járása a következő tüneményeket m u ta tja : 1. A vonalak gyengédon hullám osak s ezek a hullámok legnagyobbrészt nem egyedül álló tünemények, hanem többé- kevésbé valam ennyi vonalon feltalálhatok. Amelyek csakis egyes állomások vonalain vannak meg, azoknak kétségkívül
20’ 20
15
10’
5"
15’
ló’
JAN. FEB. MAR. APR. MÁJ. JUN. JUL. AUG. SZÉP. 0KT. DECZ. •5°
20. ábra. Budapest havi közepes hőmérsékleteinek grafikonja.
lokális körülm ényekben rejlik az oka, de amelyek mindegyiken előfordulnak, azok nagyobb jelentőségű, a legnagyobb való
színűség szerint egész hazánkra kiterjedő tünemények. 2. A görbék különböző mélységben kezdődnek a 0 alatt és különböző helyen metszik a 0° tengelyvonalat. Ez a tünemény, m iután a görbék amplitúdója majdnem ugyanaz, az évi közepes hőmér
sékletre enged következtetni. 3. A görbék januáriusban csak csekély emelkedést m utatnak, februáriusban és márczius elején
*) Ezek az ábrák R ó n a Z s ig m o n d : A hőmérsékletek évi menete Magyar-
o r s z á g o n ; (Met. Int. Hí v. Kiadv. III. k. 1 9 0 0 .) czimü jeles müvéből valók.
6*
folytonos hullám zás között valamivel meredekebben emelkednek, de a legrohamosabb emelkedés márczius végére esik, aminek oka kétségtelenül a hóolvadás bevégződésében keresendő. A ddig ugyanis, amig a hó el nem olvadt, addig a Naptól nyert meleg nagyrésze a hó olvasztására fordul s a levegő felmelegitésében nem vesz részt. A m int azonban a hó teljesen elolvadt, akkor az összes nyert meleg a levegő felmelegítésére fordul, a foly
tonos, szakadatlan s egész éven át tartó elpárologtatáson kivül.
4. A görbék igen szépen és egyenletesen emelkednek ezentúl egészen junius elsejéig, amikor hirtelen visszaesés tapasztalható.
JAN . r t B M ÁR . A P R . MÁJ. JU N J U L . AUO. SZE.P. OKT. NOV. DCCZ.
21. ábra. A hőmérséklet közepes évi já rá sa Magyarország nehány állomásán.
Valamennyi görbo egyszerre sülyed itt alá s tulajdonképen egészen szeptember végéig nem foglalja vissza eredeti nívóját.
Em elkedik ugyan, m ert hisz csak julius végén éri el mindegyik az ő maximum át, de könnyen látható a görbe vonalakon, hogy ez az emelkedés sokkal tetemesebb volna s a maximum m aga
sabb volna enélkül a sülyedés nélkül. A görbe vonalnak enélkiil a sülyedés nélkül való, valószínű járá sát a görbék egyike fölé huzott pontozott vonal m utatja. A zt m utatja ez a tünemény, hogy a mi nyarunk körülbelül egy fokkal átlag hidegebb, m int az év többi részo. E nnek az érdekes tünem énynek következő m agya
rázatot adhatunk. Az Indiai oczeánon a délnyugati monzun,
— 85 —
am int majd látni fogjuk, nagy hirtelenséggel szokott kitörni május utolsó napjain, vagy junius elején. E nnek a m onzunnak oka Belső-Azsia magas és pusztai térségeinek rendkívül erős felmelegedése, amely h atásá t az egész ázsiai környezeten érez
teti. Valami nyomának" kell tehát lennie Európában is, amely geografiailag csak függeléke Ázsiának. H atása valószínűleg abban fog mutatkozni, hogy az Európa felett átlag uralkodó nyugati légáram lásokat megerősíti. A csapadékok eloszlásának tárgyalásakor tanulni fogjuk, hogy az esőzés legnagyobb meny- nyisége egész Közép- és K elet-Európában a nyári hónapokra, ju niu sra és juliusra esik, m ert okkor van a nyugati szelek legerősebb uralm a; ezek pedig csapadékkal vannak terhelve.
Az indiai monzun kitörésekor hirtelen megerősödik Európa felett a nyugati légáramlás és bőséges esőzéssel öntözi Európát.
(Medárdus napja!) A m int ez az erős csapadékkiválás alászállitja a hőm érsékletet a m onzun-járta területeken, azonképen alászáll a hőmérséklet hazánkban is, sőt a dús esőzés m iatt nem is
•emelkedik olyan m agasra, m int különben emelkednék. Az ázsiai monzun szeptem ber végén szűnik meg, ekkor következnek be n álunk is a szélcsendes, derült szeptembervégi napok s a hőm érséklet ismét rendes nívójára emelkedik.*) 5. Sokkal nehe
zebben értelmezhető a novem ber—deczember havi két szabályos hullám, am elyekkel a hőm érséklet januárius elejére legmélyebb állására sülyed.
Hasonló vonalakat más állomásokra is szerkesztettek. A 4.
pontban elmondott nyári lehűlés pl. W ien és Breslau 100 évből szerkesztett vonalán határozottan feltűnik, de Párisén nem látszik meg, de hisz P áris vidékén nincs is az esőzés nyári periódusa kifejlődve.
A m int látjuk, a magyarországi vonalak legmagasabb és legalacsonyabb járása között m ajdnem m indenütt ugyanaz a különbség. Más helyeken azonban ettől eltérő am plitúdót fogunk kapni. Az amplitúdót, vagyis a hőm érséklet járásán ak tágasságát kétféloképen is szám íthatjuk. K iszám íthatjuk a napok sok évből szám ított közepes hőmérsékletei között feltűnő legnagyobb különbséget, amely azonban igen bizonytalan és változatos eredm ényeket ad. Ha pedig a hónapok közepes hőmérsékleteit
*) Részletesebben : C h o l n o k y J . : A Medárdus-napi időváltozásról; Math. és Phys. lapok XI. óvf. 1902. p. 157.
számítjuk ki s azok közül a leghidegebb és legmelegebb hónapok különbségét keressük meg, akkor igen jellemző adatra jutu n k, amelyet a hőmérséklet, periódusos ingásának nevezhetünk. É rről lehet térképet is készíteni (22. ábra), amelyen teh át vonalakkal kötjük összo azokat a helyeket, amolyoknek legmelegebb és leghidegebb hónapja között egyenlő a különbség. A térkép a következőket m u ta tja :
Az egyenletes, kevés ingadozásu hőm érsékletek az egyenlítő és a mérsékeltebb éghajlatú tengerek felett terjednek el. Leg
egyenletesebb a hőmérséklet az ekvatoriális tengerek fölött.
Innen az ingadozás a polusok felé úgy, m int a szárazföldek fölé folyton nő, még pedig a nyugati partokon valamivel las
sabban, a kontinensek keleti partjain pedig gyorsan. A legna
gyobb ingások az éjszaki félteke nagy kontinenseinek belsejében, a legnagyobb pedig V erchojanszkban található, ahol a legmelegebb és logliidogebb hónapok hőmérséklete között 66—67° különbség van. A déli féltekén általában nagyon csokély az ingadozás, de m indegyik délre nyúló kontinensen kis góczpontot látunk kifejlődve, ahol az ingadozás n ag y : D él-A m erikában a G ran- Chaco síkságain, A frikában a K alahari sivatagon s A usztráliá
ban, annak sivatagos belsejében. A kontinensek nyugati partjai
n ak előnyös kiim ája itt is kitűnik.
Röviden összefoglalva a következő klim avidékeket külön
böztethetjük meg a hőm érséklet ingadozására nézve.
1. Az ekvatoriális kiima, amelyen a hőm érséklet napi inga
dozása nagyobb, m int az évi, s amelyen az évi ingadozást leg
inkább az esős és a száraz évszakok közötti, nehány foknyi hőmérsékletkiilömbség adja meg.
2. Az oczeáni kiim a szintén csekély évi ingadozással jár, de ez a földrajzi szélességgel növekedik s a m érsékelt égöv alatt m ár nagyobb m int a napi ingadozás. A poláris tengerek, amelyek télen befagynak, némileg úgy viselkednek, m int szá
razföldek.
3. A kontinensek tongerparti vidékei aránylag mérsékelt ingadozással. Éz az öv tetemesen szélesebb a nyugati partokon, m int a keletieken.
4. A kontinensek belső részein az évi és napi ingadozás a legszélsőbb határok között mozog. A legnagyobb évi in g a
dozás Szibiriából ismeretes.
ábra. A hőmérséklet évi ingadozásánakföldrajzi eloszlása.
csekély napi ingadozás, amely a sarkok közelében m érhetetlen kicsiny.
Az orografía szerint külömbözőképen viselkednek: a) A hegycsúcsok, am elyeknek ingadozása csekély ; b) a magasföldek és platók, amelyeken épen ellenkezőleg: igen erős ingadozá
sokat érezhetünk; c) az elzárt völgyek, amelyekben az inga
dozást az éjjelek és a tél alacsony hőm érséklete nagyon meg
növeli és végül d) az alföldek, amelyeken az ingadozás m értékét nagyobb okok (földr. szélesség, tengertől való távolság, kör
nyezet orografiája) állapítják meg.
*
A rendszeres, szabályos napi és évi ingadozáson kivül a hőmérsékletnek egyéb változásai is vannak, amelyeket a hő
m érséklet-járás szeszélyességének nevezhetünk. E nnek a szeszé
lyességnek vagy változékonyságnak sokféle mértéke van s ez az az ága a meteorologiának, ahol a végtelenségig monő számitásmódokat lehet alkalmazni. Hogy ezeknek mennyi és mekkora becse van, azt azonnal m egítélhetjük, ha ugyanarra az észleletsorozatra a különféle módszereket alkalmazzuk. A legkörm önfontabb módszerrel sem fogunk olyan eredményt kapni, am elyet későbbi észleletek meg no változtatnának s elvégre czélja m indegyiknek csak az, hogy a hőm érséklet já rá sának szeszélyes voltáról valamiféle képet nyújtson.
A nnyi bizonyos, hogy m aga a számtani közép is csak egyszerűsítése a tünem ények váltakozásának. Ha az évnek kiválasztjuk valamelyik napját s annak sok évből kiszám ítjuk a napi közepes hőm érsékletét: azt fogjuk tapasztalni, hogy az illető napon csak a legritkább esetben van közepesen épen olyan meleg, m int am ekkora a sok évből számított közepes hőmérséklete az illető napnak. Sőt valószínűség szerint ez egy
általában teljesen pontosan nem is követkőzhetik be. Ilyen ideális valami a pentádok, hónapok, évszakok és évek közepes hőmérséklete is. Felvetették tehát azt a kérdést, hogy egyál
talában jogosult-e a hőm érsékleteknek számtani közepét venni ? Cornu*) különösen behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel s a következőleg felel r á : Ha az egyes észlelések olyan viszonyban
*) Annales de l’Observ. de Paris 1876.
— 89 —
vannak azoknak számtani közepéhez, am ilyen viszonyban van
nak a csak esetleges hibákkal telt mérések azoknak legvaló
színűbb értékéhez, akkor a szám tani közép alkalm azása jogosult.*)
színűbb értékéhez, akkor a szám tani közép alkalm azása jogosult.*)