Híres avar leletek a Kiskunságból
A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti állandó kiállítása (Kecskemét, Cifrapalota, Rákóczi u. 1.)
2
A kora avarok betelepülésének feltételezett iránya
Jelentős kora avar lelőhelyek a Kiskunságban Szöveg, képválogatás: Wicker Erika
Grafika: ZéPé Design Fotó: Kiss Béla, Wicker Erika, Zalatnai Pál Rajz: Koncz Margit
© Kecskeméti Katona József Múzeum 2014
Kiadja: Kecskeméti Katona József Múzeum Felelős kiadó: Rosta Szabolcs múzeumigazgató Nyomda: Print 2000 Nyomda Kft.
ISBN 978-963-9815-35-3
A kiállított műtárgyak a Kecskeméti Katona József Múzeum, a nagykőrösi Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (Nagykő-rös) és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum (Petőfiszállás, Kiskunfélegyháza-Pákapuszta, Kiskunfélegyháza-Lidl) gyűjteményéből valók. A másolatban kiállított leletek eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban (Bócsa, Kecel, Kiskőrős) és a szentesi Koszta József Múzeumban (Csanytelek) található. Ezúton is köszönetet mondunk a fenti múzeumoknak a leletek bemutatásának, ill. a másola-tok készítésének engedélyezéséért.
12. kép. A kiállításvezető címlapja, belső borítója, 1–2. oldala
4
A PETŐFISZÁLLÁSI VEZÉR 1998-ban Petőfiszállás határában az M5 autó-pálya építését megelőzően végzett bombamen-tesítési munkák során került elő egy előkelő avar vezér sírja. Bár a sír közepét a beásás tönkretet-te, többi részét régészek tárták fel. A kb. 170 cm magas avar férfit 205 cm hosszú, 80 cm széles sírgödörbe, 190×45 cm nagyságú koporsóban temették el valamikor a 600-as évek első évtize-deiben. Valószínűleg a bizánci hadjáratokban is részt vett, s ezután vehette meg gömbös arany-fülbevalóit és préselt aranyveretekkel díszített övét. Vele temették silányabb ezüstveretes övét is, melyet bizonnyal korábban, még meggaz-dagodása előtt szerzett, és a sírba tették arany-veretes kardját, reflexíját és csontlemez-díszes tegezben tartott nyilait is.
Sajnos épp a sír közepét érte a bolygatás, ahol az övveretek voltak. Így az övek rekonstrukcióját csak analógiák alapján végezhettük el, viszont sikerült a vereteket a találók által kidobott föld-ben – reményeink szerint – hiánytalanul ösz- szegyűjteni.
A feltárást követően átkutatott kb. 6000 m2 nagyságú területen több sír nem került elő.
Igaz, a sír környékének egyik oldalát nem vizs-gálhattuk nagyobb területen, ennek ellenére nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a petőfiszállási vezért közössége temetőjétől tá-volabb, magányos sírban temették el.
(Balogh Csilla, Somogyvári Ágnes, V. Székely György és Wicker Erika leletmentése)
A petőfiszállási vezér díszövének rekonstrukciója Az aranyveretes öv díszítményeinek egy része
6 Arany fülbevalópár
A kard keresztvasának egyik üvegberakásos aranyverete Ezüstgyűrűs, kőberakásos aranyveret a második övről 3
A KORA AVAR KOR (568–650/660)
Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban fog-lalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a Bizánci Biro-dalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította.
Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegénye-dése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt.
Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és első-sorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előke-rült temetkezéseiket a találók sajnos általában kifosztották, ám a mú-zeumokba került hiányos leletegyüttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.
NAGYÚRI KÖZPONTOK A KISKUNSÁGBAN
Nem tudjuk, hogy hol volt a kora avarok uralkodójának, a honfogla-ló Baján kagánnak és utódainak a székhelye. A Kiskunságból jelenleg ismert korabeli gazdag temetők, különleges szórványleletek, de első-sorban a vezető réteg magányos férfisírjai négy, az avar uralkodócsa-ládhoz köthető központot sejtetnek. Ám ezek tényleges kapcsolata az avar kagánokhoz ma még bizonytalan.
Kiskunfélegyháza és Petőfiszállás környékén vezéri sírok és gazdag közösségek temetői kerültek elő.
Kunbábonyból ismerjük a Kárpát-medence leghíresebb avar sírleletét, a kunbábonyi nagyúr hagyatékát. Családja női tagjait bizonnyal a kör-nyékbeli gazdag temetőkben temették el.
Bócsa határában a kunbábonyi nagyúrral közel azonos rangú férfit te-mettek el. Közeléből vezéri sírok és jelentős leletek kerültek elő.
A kecskeméti és a nagykőrösi vezéri sírok fontos avar szállásközpontot jelölnek ki ezen a tájon is, ahol még sok különleges korabeli leletet rejt a föld…
13. kép. A kiállításvezető 3–6. oldala
Kard arany- és ezüstszerelékei, vaskés, ezüst függesztőcsatok
7 8
A KISKUNFÉLEGYHÁZA–
PÁKAPUSZTAI VEZÉR Nem tudjuk ma már, hogy milyen körülmények között került a kiskunfélegyházi múzeumba 1933 táján egy álcsatos övgarnitúra, melynek darabjait bronz- és ezüstlemezből préselték, majd aranyozták. Azt sem tudjuk, mi minden volt még a sírban, ráadásul a múzeumba ke-rült tárgyak egy része is (akárcsak a környékről előkerült más, hasonlóan gazdag leletegyüttes) megsemmisült a II. világháború során. Ma már csak ez a néhány övveret jelzi a petőfiszállásinál valamivel fiatalabb vezér egykori gazdagságát.
(Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Kiskun Múzeu-ma)
Aranyozott, préselt veretek a pákai vezér övéről
9 A CSANYTELEKI VEZÉR 1972-ben avar sírok kerültek elő egy csanyteleki homokbányában, de ez csak néhány év múlva jutott az illetékes múzeum tudomására. Időköz-ben a leletek közül sajnos sok elveszett, és csak a maradék került a szentesi múzeumba. Köztük annak a férfinak egykori fegyverei, ékszerei és övdíszei közül néhány, aki a hiányosan ránk ma-radt leletek alapján is közössége legrangosabb tagja lehetett. Bár csak egyszerű ezüstveretes kardja volt, aranyfülbevalót viselt, és övét nagy-méretű, préselt, aranyozott veretek díszítették.
Eredeti számuk sajnos nem ismert, ahogy az sem, hogy a csanyteleki vezér sírja hol lehe-tett az egykori temetőben, azaz életében viselt rangjának megfelelően különleges temetésben részesült-e.
(Koszta József Múzeum, Szentes – kiállításunkon a leletek másolatát mutatjuk be)
Granulációdíszes arany fülbevaló
Aranyozott bronzcsat
10
Halmintás és egyéb aranyozott veretek és kisszíjvég
14. kép. A kiállításvezető 7–10. oldala
12
tudjuk, mikor lett és meddig volt az avarok egyik vezetője, talán uralkodója…
A bizonnyal évszázados hagyományokat őrző temetési rítusról – melynek rekonstruálása csak hiteles régészeti feltárással lett volna megkísé-relhető – ma már nem sokat tudhatunk. Annyi bizonyos, hogy az avar nagyurat nagyméretű, 280 cm hosszú, 130 cm széles, északnyugat–
délkeleti irányú sírgödörbe, aranylemezekkel díszített fakoporsóba helyezve, méltóságának jelképeivel, legszebb ékszereivel, aranyveretes öveivel, fegyvereivel, edényeivel és eszközeivel együtt temették el.
Szemfedelét aranylemezek ékesítették, kezére aranykörmös kesztyűt és halotti gyűrűket húztak.
A túlvilági útra kedvenc ételét, két birka húsát helyezték melléje (ennek alapján feltételezhető, hogy ősszel temették el), a fejéhez óriási, talán borral teli amforát állítottak.
A kunbábonyi avar férfi rangját nemcsak gránát-berakásos aranyveretekkel díszített öve, hanem aranykürtje és aranykancsója, madárfejes jogarja és aranyveretekkel ellátott kardja is jelzi. Egykori gazdagságát ma már csak sejthetjük ránk ma-radt két másik aranyveretes öve és néhány más aranytárgy (fülbevalók, gyűrűk, csatok, edény-, tegez- és késtok-veretek) alapján is.
Csak sejthetjük, hiszen a múzeumba került leletegyüttes sajnos hiányos; a találók kezén sok-sok tárgy tűnt el – talán mindörökre. A kunbábonyi nagyúri sír azonban így is a Kárpát-medence legszebb avar kori lelete, melyet már eddig is Európa számos országában csodálhatott meg a múzeumlátogató közönség (H. Tóth Elvira és Horváth Attila leletmentése) (Kecskeméti Katona József Múzeum)
H. Tóth Elvira
Horváth Attila
A díszöv féldrágakő-berakásos aranycsatja
13 14
A díszöv néhány aranyverete és a nagyszíjvég 11
A KUNBÁBONYI NAGYÚR Az avarság legrangosabb vezetői közé tarto-zott – és mértékadó vélemények szerint talán az avarok egyik kagánja volt – az a 600-as évek közepe táján, 60–70 éves korában meghalt fér-fi, akit a mai Kunszentmiklós határában temet-tek el. A közösség temetőjétől távol megásott magányos sírja 1300 év múlva került elő.
Homokot bányászott néhány munkás 1971.
február 20-án Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén. Egyikük figyelt fel a homokfalból kilátszó edényoldalra, majd a többiekkel együtt lapáttal próbálta kiszedni a nagyméretű amfo-rát. Hamarosan egy koponyát fordítottak ki, és találtak két nagyobb aranyedényt is.
Kézzel és lapáttal folytatódott a sír kirablása még délután és másnap reggel is. Annak eldöntésé-re, hogy az előkerült tárgyak valóban aranyból vannak-e, néhány darabot megmutattak a helyi órásmesternek, aki azonnal felismerte a tárgyak muzeális értékét. Az ő javaslatára értesítették a sír előkerüléséről a kecskeméti Katona József Múzeumot.
H. Tóth Elvira és Horváth Attila régészeknek sikerült a leletek többségét begyűjteni, s a ta-lálók kikérdezése még néhány tárgy nyomára vezetett. Eközben folyt a sír környékén leomlott homok átszitálása is. A begyűjtés és a hitelesí-tő ásatás eredményeképp egyebek mellett 155 darab aranytárgy került a múzeumba, melyek összsúlya közel 2,4 kg. Messze nem teljes, ám csak ennyi maradt ránk annak az embernek a hagyatékából, aki az avar honfoglalás idején, talán már a Duna–Tisza közén született, de nem
A sír környékének átvizsgálása
15. kép. A kiállításvezető 11–14. oldala
15 A díszöv néhány gránátberakásos aranyverete
A vaskard tokjának aranyszerelékei 16
17 Ékkőberakásos aranytárgyak
övekről, fegyverekről
18
A második öv granulációdíszes arany nagyszíjvége
16. kép. A kiállításvezető 15–18. oldala
Késtokok aranyveretei és arany függesztő csatok 20
21 Aranykancsó
22
Madárfejes jogar aranydíszei
Ivókürt arany peremverete
Aranykürt 19
A második öv néhány granulációdíszes aranyverete
Ivóedény granulációdíszes, ékkőberakásos aranyveretei
17. kép. A kiállításvezető 19–22. oldala
Aranyveret-díszes bőrtegez részletei (rekonstrukció)
23
Ivóedény aranyveretei A harmadik öv néhány aranyverete
Aranycsatok
24
25 Arany késtok-veretek
Aranyveret
26
Arany fülbevalópár és ékkőberakásos aranygyűrűk
Aranylemez pántkarkötők Aranytubus
18. kép. A kiállításvezető 23–26. oldala
28 28
tásnak az a férfi is, akit alig néhány méterre a kunbábonyi nagyúrtól temettek el. Mivel az ugyancsak 1971-ben talált sírt nagy valószí-nűséggel még az avar korban kirabolták, a ránk maradt néhány aranytárgy-töredék alapján csak annyi sejthető: koporsóban, aranyövvel és arany-veretes karddal temették el itt az akkori avarság egyik különösen rangos tagját, aki kétségkívül a kunbábonyi nagyúr közeli rokona volt.
(H. Tóth Elvira és Horváth Attila leletmentése) (Kecskeméti Katona József Múzeum) Kunbábony közelében, Kunpeszéren kis sírszá-mú, ám igen gazdag temető került elő 1982–
1984 között, melybe nagy valószínűséggel az uralkodó család környezetébe tartozó előkelőket temettek. Egyikőjük ezüstveretes öve nem utal ugyan különösebben előkelő származásra, de a feltételezhetően szolgálatai fejében a nagyurá-tól kapott aranyveretes kardja alapján mégis a környék egyik vezető alakja lehetett.
(H. Tóth Elvira és Horváth Attila leletmentése) (Kecskeméti Katona József Múzeum) Megközelítőleg kortársa volt, de már egy má-sik nagyúri körhöz tartozott a keceli vezér, aki szintén nem volt eredetileg túlságosan tehetős – erre az 1935-ben előkerült magányos sírjában talált egyszerű ezüstveretes öve utal. Arany-veretes kardját azonban talán a bócsai nagyúr délnyugati területeinek védelme miatt kapta, esetleg ura szolgálatában, vitézségével tünt ki
(Magyar Nemzeti Múzeum – kiállításunkon a lelet máso-latát mutatjuk be)
A kunbábonyi 2. sírban eltemetett avar előkelő úr kardjának részlete
ARANYVERETES KARDOK Meghatározó tagja volt a nagyúri udvartar-tásnak az a férfi is, akit alig néhány méterre a kunbábonyi nagyúrtól temettek el. Mivel az ugyancsak 1971-ben talált sírt nagy valószí-nűséggel még az avar korban kirabolták, a ránk maradt néhány aranytárgy-töredék alapján csak annyi sejthető: koporsóban, aranyövvel és arany-veretes karddal temették el itt az akkori avarság egyik különösen rangos tagját, aki kétségkívül a kunbábonyi nagyúr közeli rokona volt.
(H. Tóth Elvira és Horváth Attila leletmentése) (Kecskeméti Katona József Múzeum)
Kunbábony közelében, Kunpeszéren kis sírszá-mú, ám igen gazdag temető került elő 1982–
1984 között, melybe nagy valószínűséggel az uralkodó család környezetébe tartozó előkelőket temettek. Egyikőjük ezüstveretes öve nem utal ugyan különösebben előkelő származásra, de a feltételezhetően szolgálatai fejében a nagyurá-tól kapott aranyveretes kardja alapján mégis a környék egyik vezető alakja lehetett.
(H. Tóth Elvira és Horváth Attila leletmentése) (Kecskeméti Katona József Múzeum) Megközelítőleg kortársa volt, de már egy má-sik nagyúri körhöz tartozott a keceli vezér, aki szintén nem volt eredetileg túlságosan tehetős – erre az 1935-ben előkerült magányos sírjában talált egyszerű ezüstveretes öve utal. Arany-veretes kardját azonban talán a bócsai nagyúr délnyugati területeinek védelme miatt kapta, esetleg ura szolgálatában, vitézségével tünt ki
a hadjáratokban. E véletlenszerűen előkerült sír leletei is hiányosan maradtak ránk.
(László Gyula leletmentése)
(Magyar Nemzeti Múzeum – kiállításunkon a lelet másolatát mutatjuk be)
A kunbábonyi 2. sírban eltemetett avar előkelő úr kardjának részlete
Bócsa és Kaskantyú határának találkozásá-nál, nagyjából 45 km-re délre Kunbábonytól, 1935-ben szőlő alá forgatáskor előkerült egy sír, melybe a kunbábonyi nagyúrhoz közel hasonló rangú előkelőt temettek el. A munkások arany övvereteket, arany- és ezüstedényeket és arany ékszereket találtak, ám ezeknek csak egy részét sikerült összegyűjteni, és a Magyar Nemzeti Mú-zeumba vinni.
A hitelesítő ásatás már nem hozott sok ered-ményt, annyi azonban bizonyos, hogy igen gaz-dag férfit, az avarok egyik legelőkelőbb vezető-jét temették el itt. A ránk maradt leletek alapján László Gyula feltételezte, hogy „temetéskor aranyfüsttel díszített ruháját adták rá és két öv-vel övezték… álcsatos arany övéről csüngött le aranytegeze, amelybe 25 háromélű nyilat tettek.
Ezek valamennyije harcra való, egyetlen vadász-nyíl sincsen közöttük… Ezen az övön hordta ivókürtjét is. Másik övén, amelyet 8 korongos veret díszített, viselte kardját és íjtegezét.”
A megmaradt tárgyak közé tartozik többek kö-zött egy arany fülbevalópár, két aranygyűrű, egy aranykehely és egy arannyal díszített kürt is.
Az avar nagyúrral a túlvilági életre eltemetett ékszerek és fegyverek rendkívül hasonlítanak a kunbábonyiéhoz, még ha kivitelük talán ke-vésbé míves is. Ezért feltehetően közel azonos rangban állt vele, azaz ugyancsak az akkori avar uralkodócsalád tagja lehetett, akit egykori szál-lásterületén temettek el.
(Fettich Nándor leletmentése)
(Magyar Nemzeti Múzeum – kiállításunkon a leletek másola-tát mutatjuk be)
A bócsai nagyúr aranyszerelékes kardja
27 Halotti kesztyűk aranykörmei, aranylemezek
19. kép. A kiállításvezető 27–30. oldala
31 A bócsai nagyúr díszövének néhány aranyverete
32
A NAGYKŐRÖSI VEZÉR 1981-ben Nagykőrös közelében, egy halastó partján kerültek elő azok az aranydíszek, melye-ket a megtaláló először konzervdoboz-darabok-nak gondolt. A lelet szerencsére a múzeum tu-domására jutott, és Simon László régész azonnal felismerte egy kora avar kard aranyborításait és aranyvereteit. A terület átvizsgálása sajnos nem hozott számottevő eredményt; az egykori igen gazdag avar férfi sírjából a kardon kívül nem maradt ránk más. Különleges szépségű fegyver, mely talán egy rangos vezérnél még előkelőbb avar úré volt... Egyéb leletek híján azonban nem igazolható, hogy a kunbábonyihoz és a bócsaihoz hasonló rangú avar nagyurat temet-tek-e el ezen a vidéken.
(Simon László leletmentése)
(Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Nagykőrös) A madáralakokkal díszített két nagykőrösi ara-nyozott veret közelebbi lelőhelye ismeretlen, így ma már nem tudjuk, volt-e bármi kapcsolata a kard gazdájával vagy annak tehetős családjával.
(Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Nagykőrös)
Madáralakos aranyozott veretek Nagykőrösről
A nagykőrösi vezér (nagyúr?) kardjának néhány aranyverete
A KECSKEMÉTI VEZÉR 1973-ban Kecskemét hunyadivárosi részén isko-laépítéshez kapcsolódó szennyvízcsatorna ásása során a munkások egy aranylemez-borítású kardot találtak, melyről szerencsére a múzeum is hamar értesült. Így a magányosan eltemetett gazdag vezér sírjának teljes leletanyaga a mú-zeumba került: arany fülbevalópár, aranyozott ezüst, préselt, fonatdíszes övveretek és szíjvé-gek, bronz- és vascsatok, az íj csontlemez-borí-tásai, a tegez vasalásai, vasnyílhegyek, továbbá az aranyveretes vaskard és egy vastőr is.
A rangos avar férfit 650 táján temették el; kor-társa volt, és akár személyesen is ismerhette a petőfiszállási, a pákapusztai és a keceli vezért, a kunbábonyi és a bócsai nagyurat.
(H. Tóth Elvira és Horváth Attila leletmentése) (Kecskeméti Katona József Múzeum)
Arany fülbevalópár A kecskeméti vezér aranyszerelékes kardja
33 34
Préselt, aranyozott övveretek és csat
20. kép. A kiállításvezető 31–34. oldala
36
KORA ÉS KÖZÉP AVAR FÜLBEVALÓK
Az avar honfoglalók és közvetlen utódaik leg-kedveltebb ékszere a nagyméretű, többnyire gömbcsüngős és olykor granulációval gazdagon díszített fülbevaló volt. A közép-ázsiai típusú gömbcsüngős fülbevalókat férfiak is kedvelték, ám a remekművű „piramis-csüngős” aranyfül-bevalókat csak a legrangosabb avar asszonyok viselhették. Míg a magányos sírok csak igen rangos férfiaknak jártak, az előkelő nőket min-dig közösségük temetőjében helyezték nyu-galomra. A bemutatott különleges szépségű aranyfülbevalók egykori tehetős tulajdonosai ahhoz a nagyúri központhoz tartozhattak, mely-hez lelőhelyük a legközelebb esik; az ismeretlen lelőhelyű példányok is biztosan a mai Kiskunság területén egykor volt négy nagyúri szálláshely valamelyikéhez köthetők.
(Kecskeméti Katona József Múzeum)
A 7. század utolsó harmadának változatosabb fülbevalói már többnyire gyöngycsüngősek.
Ezek között arany- és bronzkarikás függők is vannak; utóbbiakat a szerényebb körülmények között élők is megengedhették maguknak. A legszebb közép avar fülbevalók azonban a fino-man megmunkált, többnyire granulációval (apró aranygömbökkel) díszített példányok, melyeket valóban csak az igazán tehetősek viseltek.
(A kiállított tárgyak lelőhelyei: Kunpeszér, Gátér, Fülöpjakab, Dunavecse, Ballószög és ismeretlen lelőhelyek) (Kecskeméti Katona József Múzeum)
Arany fülbevaló (Gátér) Arany fülbevalópár (Kunpeszér)
37
Gúlacsüngős arany fülbevalópár (Kunpeszér)
Arany fülbevalópár (Kunszállás) Arany fülbevalópár (Ismeretlen lelőhely)
38
A közép és késő avarok betelepülésének feltételezett iránya
Gazdag közép és késő avar központok a Kiskunságban 35
Préselt, aranyozott övveretek és a nagyszíjvég
21. kép. A kiállításvezető 35–38. oldala
39 A KÖZÉP ÉS KÉSŐ AVAR KOR (660/670–803/826) A sikertelen bizánci ostrom (626) után az Avar Kaganátus nem volt töb-bé jelentős politikai tényező, ezért írott forrásokban hosszú ideig nem is említik. Közel fél évszázaddal későbbi az a híradás, mely szerint 670 körül onogur-bolgár népcsoportok kaptak „letelepedési engedélyt” az akkori avar kagántól. A közép avar kornak nevezett időszakra jellemző, a kora avarokétól számos jellegzetességben eltérő régészeti leletanyag vidékünkről is ismert.
Az avar kor legnagyobb rejtélyét a különleges öntött bronz övdíszeik-ről elnevezett késő avar „griffes-indások” jelentik, akiknek hagyatéka jól elkülöníthető a közép avar onogur-bolgárokétól. Vajon ez a nagyszá-mú népcsoport is az onogurokkal jött a Kárpát-medencébe, vagy őket néhány évtizeddel követve? A griff- és indaábrázolások messzi ázsiai
„őshazára” utalnak, esetleg valamiféle belső fejlődés és külső kulturális hatások következtében valahol Kelet-Európában vagy a Bizánci Biroda-lom területén jöttek létre? E kérdésekre a mai napig nincs megnyug-tató válasz. Tény, hogy a griffes-indások igen nagy számban érkeztek, hiszen ránk marad emlékanyaguk az egész Kárpát-medencében meg-található. Bejövetelükről, mindennapjaikról azonban nincsenek írásos forrásaink.
GAZDAG KÖZÉP ÉS KÉSŐ AVAR KÖZPONTOK A KISKUNSÁGBAN A Kárpát-medence új lakói a kora avar népesség temetőit folytatták vagy újakat hoztak létre. Előkelőiket ritkán temették el magányosan: a gazdag, fegyveres férfiak sírjai többnyire már a közösségük temetőjébe kerültek.
Az új betelepülések után a négy kora avar nagyúri központ elvesztet-te ugyan egykori különleges helyzetét, de továbbra is jelentős ma-radt, hiszen az itteni temetőkből e korszakból is kerültek elő gazdag leletegyüttesek, arany vagy aranyozott szórvány ékszerek, övdíszek. Az új bevándorlók magukkal hozott, és egy-két generáción át öröklődött gazdagságára utalnak ékszereik, aranylemezes veretekkel díszített öve-ik, aranyszerelékes szablyáik.
A változás a 8. században kezdődött. Az ékszerek egyre szerényebbek
40
lettek, fegyverek még a gazdagabb temetkezésekben sincsenek, és a griffeket és indákat ábrázoló bronz övveretek között ritkák az aranyo-zott darabok. Az övdíszek idővel egyre kisebbé váltak; a griffek és indák helyét kevesebb bronzanyagot igénylő, áttört díszítmények váltották fel, és már a silányabb aranyozás is ritkaságszámba ment. Az elszegé-nyedés megállíthatatlanná vált…
Gyöngycsüngős arany fülbevalópár
A gazdag kislány nyakékének különleges szépségű csüngődíszei A KISKŐRÖSI
„HERCEGKISASSZONY” ÉKSZEREI A mai Kiskőrős határából több igen jelentős korabeli családi-nemzetségi temetőt ismerünk.
Ezek egyikébe temették azt a 4–6 év körüli kis-lányt, akinek sírja 1934-ben került elő, és aki
Ezek egyikébe temették azt a 4–6 év körüli kis-lányt, akinek sírja 1934-ben került elő, és aki