A) 2010. december 31-ig minimumkövetelményként figyelembe veendĘ elĘírások
1.) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletrĘl szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.
(engedélyköteles termék: a növényvédĘ szer, növényvédĘszer-hatóanyag, -adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a mĦszerek kivételével), valamint a termésnövelĘ anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-mĦtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethetĘ egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött;).
2.) A növényvédĘ szereket elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni.
3.) A növényvédĘ szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelĘ nemzetközi minĘségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelĘ mĦszaki állapotban kell lenniük
4.) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédĘ szereket kizárólag a kategóriának megfelelĘ végzettségĦ ember vásárolhatja, vagy használhatja fel.
5.) A növényvédĘ szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglalt korlátozásokat be kell tartani.
6.) Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerĦ összegyĦjtésérĘl, kezelésérĘl, megsemmisítésérĘl. (pl.: növényvédĘ szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)
B) 2011. január 1-jétĘl minimumkövetelményként figyelembe veendĘ elĘírások
Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerĦ összegyĦjtésérĘl, kezelésérĘl, megsemmisítésérĘl. (pl.: növényvédĘ szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)
18. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez
Talajmintavétel során betartandó követelmények
A talajvizsgálat elvégzéséhez a mintát kötelezettségvállalással érintett egybefüggĘ területenként kell venni. Egy talajminta legfeljebb öt hektár területet reprezentálhat. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggĘ terület nagyobb, mint öt hektár, akkor a területet megközelítĘleg öthektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi egységek meghatározásánál figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-gazdálkodási terv céljai szerint. Az utolsó gazdálkodási évben esedékes ismételt talajvizsgálatnál a mintákat ugyanazokról a helyekrĘl kell venni. A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek (homogénnek) kell lenniük, és az így kijelölt egységeken kell az átlagmintát begyĦjteni. Az átlagminta egy meghatározott nagyságú terület jellemzésére szolgáló, több helyrĘl, azonos talajmélységbĘl vett azonos tömegĦ talajmintáinak keveréke. A mintavétel az alábbiak szerint történik:
¾ szántóföldi kultúráknál, a mĦvelt rétegbĘl (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként vett átlagminta,
¾ állókultúráknál, maximum 5 hektáronként vett átlagminta. A részmintákat almatermésĦ, csonthéjas és héjas ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm; bogyós ültetvényeknél 0-20 cm, 20-40 cm; szĘlĘ ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm mélységbĘl kell venni.
A mintázandó területrĘl a felsĘ, növényi maradványokat tartalmazó réteg eltávolítása után lehet mintát venni. Az azonos tömegĦ részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban, legalább 20 ponton ajánlott venni. Ezeket a részmintákat kell összekeverni, és az összekevert mintából 1-1 kg tömegĦ átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre.
Tilos mintát venni:
¾ szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban;
¾ a forgókban;
¾ szalmakazlak helyén;
¾ mĦtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén;
¾ állatok delelĘ helyén.
A mintavétel optimális idĘpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelĘzĘ idĘszak, ha a talaj mĦvelhetĘ (nem túl nedves, nem túl száraz). Mintavételre alkalmas még:
¾ az Ęsszel alapmĦtrágyázott területekrĘl a következĘ évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap utáni idĘszak;
¾ tavasszal mĦtrágyázott területrĘl a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázást követĘ100 nap után;
¾ szervestrágyázást követĘ 6 hónap elteltével.
A mintát kódszámozott zacskóba kell gyĦjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelynek tartalmaznia kell a következĘket:
– földhasználó neve, regisztrációs száma;
– célprogram megnevezése;
– gazdaság helye;
– tábla jele;
– minta kódja;
– mintavétel idĘpontja;
– mintavétel mélysége.
19. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez
Levélanalízis során betartandó követelmények Általános elĘírások:
A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet, amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fĘ fajt, fajtát kell mintázni.
Az egy mintavételi egységrĘl vett mintának két külön kezelt átlagmintából kell állnia, amelynek a két átló mentén szedett növényt, növényi szervet kell tartalmaznia.
Egy mintát 50-100 db növény, vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényrĘl kell begyĦjteni.
AlmatermésĦ, bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. SzĘlĘ esetén a leveleket (levéllemezt) az elsĘ fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.
Nem szabad mintát gyĦjteni:
– növényvédelmi permetezést követĘen a munkaügyi várakozási idĘ leteltéig;
– lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
– sáros, szennyezett növényekrĘl.
A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemzĘ, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni.
A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélsĘ soraiból, illetve a sorok szélsĘ növényeibĘl nem lehet mintát venni.
A mintát kódszámozott zacskóba kell gyĦjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelyen a terület adatai mellett a növényfaj (fajta), valamint a növényi szerv neve és fejlettségi állapota is szerepeljen.
A mintavételi egységrĘl, egységekrĘl táblánként mintavételi jegyzĘkönyvet kell készíteni.
A gyĦjtött mintát zacskóba kell tenni, valamint a laboratóriumba történĘ juttatásig hĦtĘtáskában tartani.
A mintákat lehetĘleg a mintavétel napján szükséges a laboratóriumba juttatni.
Mintavételi eszközök:
– papír vagy etamin zacskók
– rozsdamentes olló, kés, metszĘolló,
– mintaazonosító jegy, amelynek tartalmaznia kell a következĘket:
– földhasználó neve, regisztrációs száma – célprogram megnevezése
– gazdaság helye – tábla jele – minta kódja
– mintavétel idĘpontja, növény fenofázisa – növény megnevezése, fajta.
A növénymintavétel módja, idĘpontja, helye ültetvények esetében Kultúra
Minta-vétel Fenofázis Mintavétel helye
SzĘlĘ I. Teljes virágzásban
(termĘhajtásról)
a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemzĘ levél
II. Éréskor
(lombszínezĘdés kezdete elĘtt)
a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemzĘ levél
Alma, körte, birs, naspolya
I. Hajtásnövekedés befejezése után
a földrĘl még kézzel elérhetĘ csúcshajtás közepérĘl származó teljes levél
ėszibarack, homoktövis
I. Éréskor a földrĘl még kézzel elérhetĘ csúcshajtás közepérĘl származó teljes levél
Szilva, kajszi, meggy, cseresznye
I. A hajtásnövekedés
befejezése után
a földrĘl még kézzel elérhetĘ csúcshajtás közepérĘl származó teljes levél
Dió I. A csonthéj
kialakulása után
az összetett levél csúcsi levéllemeze Mandula,
mogyoró, szelídgesztenye
I. A csonthéj
kialakulása után
a földrĘl még kézzel elérhetĘ csúcshajtás közepérĘl származó teljes levél
Piros és egyéb ribiszke,
piszke/egres, josta
I. Éréskor a hajtás középsĘ kifejlett levele
Termesztett bodza I. Éréskor a hajtás középsĘ részérĘl kifejlett összetett levéllemez
Málna, szeder I. Éréskor a hajtás középsĘ részérĘl kifejlett összetett levéllemez
20. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez
FÖLDMÛVELÉSÜGYIÉSVIDÉKFEJLESZTÉSIÉRTESÍTÕ7.szám