A régi ,,Temes"-t Szerbia megszállása után kiemeltek, Budapesten
ünnepé-lyesen fogadták és átalakították ; ma a „győzedelmes" oláh Dunahajóraj büszkesége.
KOZLEMENYEK.
A m a g y a r Adria-kutatás és a Magyar Földrajzi Társaság. A Földrajzi Közlemé-ny eh 1922.. évi V I — V I I . f ü z e t e közli a Magyar F ö l d r a j z i T á r s a s á g j u b i l á r i s köz-gyűléséinek f ő t i t k á r i jelentését, amely vé-gig t e k i n t a magyar f ö l d r a j z i mozgalmak t ö r t é n e t é n . Bármekkora tisztelettel és elismeréssel vagyunk is a f ő t i t k á r ú r t u d o -másyos és közéleti érdemei iránit, n e m h a l l g a t h a t j u k el észrevételünket a j e l e n t é s egyik részletéről. Megjegyzéseink u g y a n jócskán elkésett, de ennek a mostaiii vi szonyok az okai. Előbb nem állt módunk-báni megtemni. ,
A j u b i l á r i s f ő t i t k á r i jelentés a n a g y nemzetközi f ö l d r a j z i vállalkozásokról szól-va a következőket m o n d j a : ,, . . . a Chalfenfirprexpedicióval m e g i n d u l t t e n g e r k u -t a -t á s b a n n e m v e h e -t -t ü n k rész-t. Tes-tvér- Testvér-egyesületünlc, a Magyar Adria Egyesület vett benne némi cseJcély részt az egyik ..Najade"-expedicióval. D e annál előkelőb-ben s z e r e p e l t ü n k . . ." stb. E l t e k i n t v e at-tól. hogy az A d r i a i t e n g e r k u t a t á s á t , meg-előzve az osztrákokat és olaszokat, gróf Szápáry Géza kormányzósága idején a fiumei M. K i r . Tengerészeti H a t ó s á g in-d í t o t t a meg, a t ö r t é n e t i h ű s é g k e in-d v é é r t , amit, n é z e t ü n k szerint ilyen összefoglaló á t t e k i n t é s inem nélkülözhet, szerényen bá-t o r k o d u n k megrögzíbá-teni azbá-t a bá-t é n y bá-t , hogy nem egy. h a n e m kőt m a g y a r N a j a d e e x p e -dieió volt (1913 és 1914). N e m csodálko-zunk, hogy a f ő t i t k á r ú r figyelmét elke-r ü l t e a második expedíció, hiszen egyelke-részt
nem dolgoztunk reklámmal, másrészt pe-dig a Földrajzi Közlemény ele, amely ak-koráiban m i n d e n számában p o n t o s a n nyil-v á n t a r t o t t a , h o g y Mawson hamnyil-v kilomé-e t r r kilomé-e l haladt kilomé-előrkilomé-e, kilomé-egy árva szóval skilomé-em v e t t tudomást arról, hogy a „testvéregye-s ü l e t " p é l d á t l a n erőfe„testvéregye-szíté„testvéregye-se belekapc„testvéregye-solta Magyarországot a nemzetközi tenigerkuta-t á s nagy szervezetenigerkuta-tébe és egy m a r o k n y i magyar csapat k i n t verítékezik az Adria-t e n g e r nem m i n d e n k o r kellemes hullá-main. Sőt arról sem emlékezett meg, hogy magában a F ö l d r a j z i T á r s a s á g b a n is volt erről beszámoló előadás.
Ami pedig a „ n é m i csekély .részt" illeti, e r r e az a megjegyzésünk, h o g y a két ma-gyar Adria-expedició eredményes munká-j á t illetékes k ü l f ö l d i szakemberek is elis-merték. A m i m o s t a n i h e l y z e t ü n k b e n —-úgy véljük, — m é g akikor sem szabadna e m u n k á n a k é r t é k é t kisebbíteni, lia valóban csak némi csekélységről volna szó. Nem hinnők, hogy a m a g y a r A d r i a - k u t a t á s le-kicsinylése b á r m i k é p is n ö v e l h e t n é a F ö l d r a j z i T á r s a s á g anélkül is elismert és á l t a l u n k is m i n d i g n a g y r a é r t é k e l t érde-meit.
Sokszor e l m o n d t u k , de megismételhc-'-jük, liogy m i az akkori k u l t u s z - és keres-kedelmi k o r m á n y s a t á r s a d a l o m legtelje-sebb közönye mellett, a m a g u n k korlátolt anyagi erejéből egy h ó n a p a l a t t szereltük föl expedícióinkat, holott az osztrák ex-pedíciók fölszereléséhez az állam, a bécsi akadémia és magánosok bőkezű
támoga-t.ása mellett csaknem t e l j e s esztendő kel-lett. Már maga ez a k ö r ü l m é n y is feljogo-s í t a n a minket a r r a , hogy h a m á feljogo-s b a n nem, legalább lekicsinylésben n e legyen ré-szünk. M u n k á n k e r e d m é n y e i t t fokszik m i n t a tengerkutatáisban, egyikben sem.
Az adriai tengerhez vezető út kérdésével foglalkozott a M a g y a r K ü l ü g y i T á r -saság nemzetközi jogi osztálya f. é. febr.
(i-án Földes Béla e l n ö k l e t e a l a t t t a r t o t t legyen, másrészt, h a a fiumei kikötőben
legalább egy medence a hozzátartozó kötvén le, épúgy nem helyes az a mostani eljárás, amely egy egész sereg külföldi hajózási vállalatnak ad engedélyt kiván-dorlók szállítására s ezek egész hálózatot alkottak Budapesten a Központi
tengeré-KÖZLEMÉNYEK 2 3 elő-a d o t t elő-a k figyelembevételével elő-a békeszerző-dés 294. p o n t j a értelmében a F i ú m é b a és
Spalatoba vezető v a s ú t v o n a l a k n a k Ma-gyarország részéről leendő szabad haszná-l a t a i r á n t a szükséges haszná-lépéseket az e r r e ahaszná-l- al-kalmas időpontban tegye meg. Ez a memo-r a n d u m a k ü l ü g y m i n i s z t e memo-r úmemo-rhoz m é g hogy számukra is eljött a (korlátlan boldo-gulás lehetősége és F i u m e m i n t önálló állam nemsokára vezető szerepet f o g j á t -szani az A d r i á n . Azóta több mint négy év telt el és a csalódottak milliói közé á l l t a régi h i r e s „Humánok" kis csoportja is, akik most kesergő lélekkel szemlélik azt a p u s z t u l á s t , ami az ő kedves o t t h o n u k a t érte. A h í r h e d t békeszerződés F i u m é t ön-álló állammá akarta t e n n i . Ez már magá-ban is halvaszületett gondolat volt, m e r t hiszen lehetetlen egy a r á n y l a g kis t e r j e -delmű kikötőt, megfelelő mögöttes ország-rész n é l k ü l , önálló á l l a m m á alakítani, m á r pedig köztudomású volt, hogy F i u m é t kiesi és jelentéktelen halászfaluból az t e t t e naggyá, hogy a régi Magyarország tiszt-viselők és munkások ezreinek adtak biztos eksziszteneiát. A „ f i u m á n ó " tollasodott. A Olasz-országnak megvarrnak r é g i hatalmas ki-kötői, J u g o s z l á v i á n a k p e d i g az osztrák uralom á l t a l nagy áldozatokkal megterem-t e megterem-t megterem-t d a l m á megterem-t kikömegterem-tői ( Z á r a , Spalamegterem-tó, -zelmű lakossága is átná/ndult. Ez persze a fiumei f a s i s z t á k a t a r r a b í r t a hogy ólmos lehe-tetlenebb lesz. A kikötő, ahol valamikor a világjáró h a j ó k százai a d t a k egymásnak találkát, ma teljesen e l h a g y o t t kőkockái közt k i n ő t t a gaz, h i s z e n hétszámre sem
j á r a r r a senki. A h a t a l m a s gőzdaruk amely számba sem jöhet. A lakosság való-sággal m u n k a nélkül ő d ö n g az utcákon és a Deáik-szállió, meg a L l o y d H o t e l , ahol a régi jó világban ilyenkor verőfényes t a -vaszi n a p o k o n , a m a g y a r o r s z á g i k i r á n d u -lók ezrei f o r d u l t a k meg és vitték a jó magyar pénzt a fiumeieknek, ma üresen, árván, szomorúan merednek a K v a r n e r ó r a . s nagyobbára m á r likvidáló vállalat né-h á n y né-h i v a t a l n o k a . Szomorú szívvel
Egyelőre azonban nem sok kilátás vau rá, hogy Jugoszláviával e g y h a m a r -nak és az Abbáziában székelő bizottságuk oly j a v a s l a t t a l állott elő, a m e l y szerint a szerezzen oly értelemben, m i n t ahogyan azt az olasz parlament, is értelmezte. E közvetítő j a v a s l a t szerint, a m e l y e t a fiu-mei szakértőkből kinevezett bizottság is
teljesen m a g á é v á tett, az egyes fiumei kikötő, beleértve a Baross-kikötőt, a Del-tát és a Braidicát, valamint a szerb, illetve h o r v á t t e r ü l e t e n fekvő martiuschizzai
•vesztegzárat is, osztatlan egész lenne, amely szerbek, olaszok és fiumeiekből álló konzorcium joghatósága alá k e r ü l n e '>0 évre. Az e m l í t e t t i d ő t a r t a m r a a szerbek és a fiumei á l l a m f e n n h a t á s g i jogairól az illető t e r ü l e t e k r e nézve l e m o n d a n á n a k a konzorcium j a v á r a . — A szerb bizottság azonban az olasz javaslatot n e m fogadta el, hanem ragaszkodott t o v á b b r a is a
25 KÖZLEMÉNYEK
E m e l l e t t m e g kell j e g y e z n i , 'hogy a Szalo-n i k i - k i k ö t ő b e Szalo-n t e r v e z e t t szerb k i k ö t ő h e l y t e r v e n e m s i k e r ü l t és í g y a szerb á l l a m F i u m e elkerüléséivel csakis a dalmát kiköt ő v á r o s o k r a s z á m í kiköt h a kiköt . E z e k a k i k ö kiköt ő h e -l o m m a -l szóvátették a -lengye-l-o-lasz keres-kedelmet is, mely a z o n b a n csak F i ú m é n á t volna c é l i r á n y o s a n lebonyolítható. A trianoni békeszerződés pedig Magyaror-szágnak is utat biztosít az Adria tengerhez.
H a t e h á t Szerbia t o v á b b r a is f e n n t a r
bizottság l e g u t o l j á r a 19.14-re t e r v e z t e a
dagályváltozásainak felhasználása h a j t ó -erő k i f e j t é s é r e a k i k ö t ő k v i l á g í t á s á r a s a kongresszusokon 1892. óta, — amidőn a m a g y a r kormány képviseletével a hajózási osztály akkori vezetője, egyesületünk jelenlegi elnöke bízatott meg, — m i n d e n -kor megfelelően képviselve volt, s ez a képviselet jelentékenyen h o z z á j á r u l t ahhoz, hogy M a g y a r o r s z á g n a k a t e n g e r i és belvízi hajózás és a kikötők építése és fölszerelése s a vízszabályozás és a hajózó c s a t o r n á k t e r é n való magas f e j l e t t s é g é r ő l elisme-résben részesült, m i n t a kongresszus elnö-kének C a r n o t köztársasági elnök előtt állam vétessék fel a résztvevő államok jegyzékébe s a magyar k o r m á n y képviselő-jét a kongresszus egyik alelnökévé is meg-választották. E g y e s ü l e t ü n k elnöke ezután dolgozatával vett részt, melyek egyike a b u d a p e s t i kereskedelmi- és i p a r i kikötő
meg-KÖZLEMÉNYEK 27
tévesztésére, ellenünk való h a n g u l a t k e l -t é s r e -törő félreveze-tései ellensúlyozása vé-g e t t sokszorosan szüksévé-günk van arra, hogy az ilyen nemzetközi összejöveteleken egyesü-l e t ü n k eegyesü-lnöksége részegyesü-letesen indokoegyesü-lt feegyesü-l- fel-t e r j e s z fel-t é s fel-t i n fel-t é z e fel-t fel-t a k ü l ü g y i - és hogy a jugoszlávok a fiumei kikötőnek h o r v á t t e r ü l e t e n é p ü l t egyik medencéjét,
Mihanovics Dalmáciából származott át A r -g e n t í n á b a , ahol n a -g y hajózási v á l l a l a t o t és kivándor-lókat kötelezi, h o g y csak jugoszláv kikö-tőkben h a j ó z h a t n a k be.
A buccarii t e n g e r é s z e t i a k a d é m i a régi iskolahajója a Villa Velebita (326 tonnás, 6 t m f . sebességgel) a m ú l t évben 33 mesterkedésén győzedelmeskedni látszik, ö r v e n -detesen igazolja ezt a h a m b u r g i kikötő
A német h a d i f l o t t a t e n g e r a l a t t j á r ó a k t i v beavatkozásának. A háború kitörése-kor 1914. a u g u s z t u s b a n N é m e t o r s z á g n a k százalék. — Sokkal nagyobb az angol h a d i t e n g e r é s z e t vesztesége és p e d i g 34.483 ember, melyből c s u p á n a j u t l a n d i ütkö-z e t r e 0688 ember esik. — Aütkö-z a m e r i k a i h a d i t e n g e r é s z e t vesztesége 1035 h a l o t t ; az olaszé 3169 h a l o t t . A német h a d i t e n g e r é -szet vesztesége 34.847 ember, de ebbe a be-tegségben elhaltak is be vannak számítva.
V é g ü l a f r a n c i a kereskedelmi t e n g e r é s z e t
Kö-zép-Ázsia szívével. A németekre ® velük és á l t a l u k r á n k nézve is oly szerencsétlenéi ösz-szeköttetése van a Newa folyón át a Wolga n a g y vízrendezésével. Ezek a généi fogva inkább csak a belforgalom cél-j a i r a alkalmas, de í g y is nagy a jelentő-sége. — Az oroszok — ú g y látszik — a n é m e t e k segítségével, m o s t a víziforgalom f e j l e s z t é s é r e f e k t e t i k a fősúlyt, m e r t a teljesen t ö n k r e m e n t v a s ú t a k helyreállítása s a kellő üzemi fölszerelésekkel való ellá-tása óriási költséget és hosszú időt igé nyelne, m í g a víziútak elég jó karban van-naik s nem sok j a v í t á s kell r a j t u k , hogy egy gőzös a Keleti t e n g e r r ő l a Kaspi-t fi-hoz j u s s o n . Ezzel a n é m e t kereskedelem is megszerzi a közvetlen kapcsolatot a K a s p i - t ő vidékével s i n n e n Középzsiával
Tudvalevő ugyanis, h o g y a mai Orosz-ország éppen Középázsiában r e n d k í v ü l i p o l i t i k a i befolyáshoz j u t o t t . Ő d o m i n á l most T u r k e s z t á n b a n ,. Chivában, B u c h á -rában, észak- és közép Perzsiában s bizo-nyos t e k i n t e t b e n A f g h a n i s z t á n b a n is, számít. Az ú j német-orosz kereskedelmi
KÖZLEMÉNYEK 29 be-avatkozás, melyet az oroszok a lauisannei k o n f e r e n c i á n a D a r d a n e l l á k k o n f l i k t u s á
M é g közelebb hozná Oroszország bel-s e j é t ébel-s Közép-Ázbel-siát Németorbel-szághoz az a v í z i - ú t — melynek t e r v e i t a lübecki ke-reskedelmi kamara m á r el is készítette -—
amely a K e l e t i - t e n g e r t közvetlen v í z i - ú t i kapcsolatba hozná a F e k e t e - t e n g e r r e l , vagyis Rigából Chersonig- vezetne. E z a t e r v különben már igen r é g i keleü s t u dacára is megvalósítja ezt a nagyszabású t e r v e t — s akkor a H a m b u r g - B a g d a d közt
A helsingforsi f i n n tengerkutató-in-tézet — a m i n t a hozzánk b e k ü l d ö t t állomás-sal szemben 2-7 éves állomás szerveztetett a v i l á g í t ó t o r n y o k k a l kapcsolatban. A ész-lelését. Ezekből összeállították a napi- és havi átlagokat. Az éves állomásokon az észleléseket a pairtról vagy egy h i d r ó l -tik. — 1921-ben egy hosszabb és egy rövi-debb t a r t a m ú idősizakos thalassológiai összetéte-lét, több felszíni vízpróbát is vettek s emellett a n y i l t t e n g e r e n a jégviszonyokat
is t a n u l m á n y o z t á k . — Tavasszal m á j u s
í>—18. közt öt állomást. — 1922-ben csu-pán egy n y í l t t e n g e r i időszakos k u t a t á s t átlátszóságát és színét észlelték és pedig s z í n f i l t o r á l ó nélkül, v a l a m i n t ibolya, kék. fel-dolgozták s külön jelentésekben adták ki, melyek finn t e s t v é r e i n k ez i r á n y ú -ban a művelt közönségnek az érdeklődését az utóbbi években lekötötték. G a z d a g t a r Zsebatlaszmak különben is igen becses t a r -talmát.
K o g u t o w i c z zsebatlasza az 1923. évre.
Ú j sorozat. I I . évfolyam. Szerkesztette Ráthy Zsigmond ós Kogutowicz Károly.
A Magyar N é p r a j z i T á r s a s á g emberföld-rajzi szakosztályának kiadása.
A győztes h a t a l m a k által kierőszakolt, ú. n. „bőke"-szerződések E u r ó p a térképét teljesen megváltoztatták. D e nemcsak si térképét, h a n e m az egyes országok gazda-sági ős n é p r a j z i viszonyait is. E n n e k az