ARTICLE 14 FINAL PROVISIONS
V. A Kormány tagjainak rendeletei
6. Az országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a népszavazási
eredmény országosan összesített adatainak köréről szóló 9/2016. (VI. 28.) IM rendelet módosítása 6. § Az országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes
szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a népszavazási eredmény országosan összesített adatainak köréről szóló 9/2016. (VI. 28.) IM rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő vagy állami szolgálati jogviszonyban álló állami tisztviselő” szövegrész helyébe az „állami szolgálati jogviszonyban álló állami tisztviselő” szöveg lép.
7. Záró rendelkezések
7. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter
A nemzetgazdasági miniszter 53/2016. (XII. 21.) NGM rendelete
a pénzügyi szolgáltatást közvetítő előzetes tájékoztatási kötelezettségeinek általános szabályairól
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. független közvetítő: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott független közvetítő;
2. függő közvetítő: a Hpt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő közvetítő.
2. § (1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó fogyasztó részére írásban vagy más tartós adathordozón igazolható módon egyértelmű tájékoztatást ad:
a) a cég nevéről, székhelyéről, levelezési címéről, felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért a fogyasztó felé ki áll helyt,
d) arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából jár el a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevének feltüntetésével, vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó fogyasztó megbízásából jár el,
e) arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást,
f) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el,
g) többes kiemelt közvetítőként és többes ügynökként arról, hogy a megbízó pénzügyi intézménytől kap-e közvetítői díjat, és
ga) ha ismert, annak összegéről,
gb) ha nem ismert a tájékoztatás időpontjában, jelzáloghitel közvetítése esetén arról, hogy a tényleges díj a személyre szóló tájékoztatóban fog szerepelni,
h) alkuszként a fogyasztó által fizetendő közvetítői díjról, ha annak megadása másként nem lehetséges a díj kiszámításának módjáról,
i) adott esetben a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről, valamint
j) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő fogyasztó számára más – pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számít-e fel.
(2) Pénzügyi intézménytől díjazásban részesülő független közvetítő a fogyasztó kérésére tájékoztatást ad arról, hogy mennyiben tér el egymástól a fogyasztónak kínált hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények által fizetendő díjazás mértéke.
(3) A független közvetítő köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy jogosult a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást kérni.
3. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével a független közvetítő – ide nem értve az alkuszt – a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során a fogyasztónak kielégítő mennyiségű, de – ha a piacon hozzáférhető – legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és igazolható módon írásban vagy más tartós adathordozón átadja.
(2) Ha a független közvetítő kizárólag kettő versengő szolgáltatást közvetít, akkor kettő ajánlatot elemez és ad át a fogyasztónak.
(3) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a független közvetítő a fogyasztó tájékoztatása alapján felméri a fogyasztó igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a független közvetítő által e tevékenységével összefüggésben adott tanácsot alátámasztják.
(4) Az alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely a fogyasztó céljainak elérésére alkalmas.
(5) A többes ügynök és az alkusz felelős a téves tanácsadásért, az iratok és a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 212. szám 83089 4. § A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a fogyasztó részére írásban vagy más tartós
adathordozón igazolható módon tájékoztatást ad:
a) a cég nevéről, székhelyéről, levelezési címéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, c) arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli a pénzügyi
intézmény nevének feltüntetésével,
d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül, és da) ha ismert, annak összegéről,
db) ha nem ismert a tájékoztatás időpontjában, jelzáloghitel közvetítése esetén arról, hogy a tényleges díj a személyre szóló tájékoztatóban fog szerepelni,
e) arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást,
f) a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről, valamint
g) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő fogyasztó számára más – pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számít-e fel.
5. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
A nemzetgazdasági miniszter 54/2016. (XII. 21.) NGM rendelete
a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) által lefolytatott következő eljárásokért:
a) az utazásszervezői és -közvetítői tevékenység aa) bejelentéséért és nyilvántartásba vételéért, ab) tekintetében adatváltozás bejegyzéséért,
ac) megszüntetésének bejelentésével összefüggő nyilvántartásból történő törléséért;
b) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység ba) bejelentéséért és nyilvántartásba vételéért, bb) tekintetében adatváltozás bejegyzéséért;
c) az idegenvezetői tevékenység
ca) bejelentéséért és nyilvántartásba vételéért,
cb) végzéséhez szükséges idegenvezetői igazolvány kiállításáért és pótlásáért, cc) tekintetében adatváltozás bejegyzéséért;
d) az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló rendeletben meghatározott
da) termékek forgalomba hozójának és gyártójának (a továbbiakban: kötelezett) engedélyezéséért, nyilvántartásba való bejegyzéséért,
db) nyilvántartás adatainak kötelezett kérelmére történő módosításáért.
(2) Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke:
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárások esetén 10 000 forint, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárások esetén 20 000 forint,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárások esetén 10 000 forint, d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárások esetén 40 000 forint.
2. § (1) A díjfizetési kötelezettséget – ideértve a nem elektronikusan kezdeményezett, közigazgatási hatósági eljárások díjait is –
a) fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás (a továbbiakban: átutalási megbízás), b) készpénz-átutalási megbízás, vagy
c) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (a továbbiakban: EFER) útján
kell teljesíteni a BFKH Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00309653-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlája javára.
(2) A díj a BFKH bevétele.
(3) A BFKH a befizetett díjakat egyéb bevételeitől elkülönítve tartja nyilván és kezeli. Az EFER útján történő díjfizetéshez az ügyfélnek a BFKH-nál előzetesen regisztrálnia és ügyfélkapuja útján azonosítania kell magát.
(4) Az ügyfélnek – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a díjat az eljárás kezdeményezésekor kell megfizetnie, az 1. § (1) bekezdésének vonatkozó alpontját, a saját nevét az átutalási megbízás, illetve a készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetnie, továbbá a díj befizetéséről szóló igazolást a kérelemhez kell csatolnia.
(5) Ha az ügyfél a kérelmét az elektronikus ügyintézés szabályai szerint terjeszti elő, a díjat a következő módon fizetheti meg:
a) átutalási megbízással az ügyfél vagy képviselője ügyfélkapujára kapott fizetési értesítés átvétele utáni első munkanapon, az 1. § (1) bekezdésének vonatkozó alpontjára való hivatkozással, vagy
b) az EFER útján, a fizetési értesítésben foglaltak szerint.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak az irányadóak abban az esetben is, amikor az ügyfél a kérelmét nem az elektronikus ügyintézés útján terjeszti elő, és az EFER útján történő fizetést választja.
3. § Túlfizetés esetén a díjtöbbletet a BFKH hivatalból, a visszafizetést megállapító hatósági döntés jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül átutalási megbízás útján az ügyfél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlája javára visszatéríti, ha a kérelem és a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett.
4. § Az e rendeletben meghatározott díj tekintetében
a) a díjmentességre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. és 6. §-ában, b) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 28. § (2)–(3) bekezdésében,
c) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. § (1) bekezdés első mondatában, valamint 31. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében,
d) a jogorvoslati eljárási díj visszatérítésére az Itv. 32. § (1) bekezdésében, e) a díj megfizetésével kapcsolatos felhívásra az Itv. 73/A. § első mondatában,
f) a díjfizetés törlésére és visszatérítésére az Itv. 80. § (1) bekezdés f), g) és k) pontjában
foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat, ahol kérelmet említ, azon bejelentést vagy kérelmet kell érteni.
5. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 25/2016. (VIII. 22.) NGM rendelet.
6. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 212. szám 83091
A nemzetgazdasági miniszter 55/2016. (XII. 21.) NGM rendelete
a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 1. alpont a) pontjában, 10. alpont b) pontjában, 13. alpontjában, 16. alpont b) pontjában, 19. alpont a) pontjában, 25. és 26. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. mellékletébe sorolt olyan központi kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait, amelyek a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartoznak, az 1–7. melléklet tartalmazza.
2. § Ha az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó központi kezelésű előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt az arra jogosult kezelő szerv által tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekintetni.
3. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
4. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 5/2016. (I. 7.) NGM rendelet.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
MAGYAR KÖZLÖNY • 2016. évi 212. szám
1. melléklet a …/2016. (…..) NGM rendelethez
I. Országgyűlés fejezet központi kezelésű előirányzatai