hirte-len sérülése (halála), azaz baleset veszélye fenyegeti, vagy a gép tartós behatása következtében (zaj, rezgés, por, …) fokozatosan kialakuló egés-zségi károsodás, ártalom. Az építőipar sokrétű, összetett tevékenysége következtében a bányászat után a második helyezett ezen a téren. Ha-zánkban az építőgépek munkavédelmi minősítését 1967 óta törvények szabályozzák. Ezek az intézkedések hatékonyak voltak, mert pl. az építő-iparban a balesetek száma a töredékére esett vissza (3.3 ábra)!
22 ÉPÍTŐIPARI LOGISZTIKA
5 0 7 0
4 0
3 0
1 0
0
1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980
6 0
2 0
É vek II. S zá zezer főre ju tó h alálos
ü zem i b alesetek I. E zer főre ju tó ü zem i
b a lesetek
3.3. ábra. A halálos és egyéb munkahelyi balesetek alakulása a./ Jogi alapok
A XCIII-1993 Munkavédelmi Törvény általánosan kötelezővé teszi a munkavédelmi minőségvizsgálatot. A gépeket, termelőeszközöket mun-kába állításuk előtt meg kell vizsgáltatnia a gyártónak, forgalmazónak a gép profilja szerint erre kijelölt intézettel. Tilos forgalomba hozni bármi-féle termelőeszközt munkavédelmi minőségének megvizsgálása, majd megfelelősége esetén ennek tanúsítása nélkül!
Az Emelőgépek óvórendszabályát az 1/1978 (I.28.) KGM-KPM-ÉVM rendelet emelte hatásági előírás szintjére.
b./ A vizsgálatok feltételei és tartalma
A munkavédelmi vizsgálatokra kijelölt intézetek a vizsgálataikat a meg-bízó megrendelésére, szolgáltatói szerződés keretében végzik. E szerző-dés megkötésének feltételei:
– létezik, megvizsgálható és üzembe helyezhető állapotban van a gép, – van magyar nyelvű, vagy ilyenre lefordított (MSZ 775:1979 szerinti
[8]) „Üzemeltetési dokumentáció”-ja, – megvan a gép gyártói minőségi tanúsítása,
– megvan a gép teherviselő szerkezeteinek a számítása valamely
el-3. A GÉPGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI 23
fogadott szabványelőírás szerint (MSZ, DIN, ISO stb.), vagy a gyártó országában e gépfajtára kijelölt minősítő intézmény okmány-ban tanúsítja ezek meglétét és a számítás megfelelőségét.
Intézeti munkavédelmi minősítésre nem kötelezett gépfajtákat elegendő csak a gyártónak, forgalmazónak megvizsgálnia majd minősítenie. Ezekre a minősítő intézetek „Munkavédelmi szakértői véleményt” adhatnak ki.
Ilyen okirat kiadására kerül sor akkor is, ha egy intézet csak valamely el-szigetelt szempont szerint vizsgál, és egy másik intézet végzi a teljes mi-nősítést ezek felhasználásával. Pl. egy összetett gépet az OMTKI minősí-ti, kiadva a bizonyítványt, és bedolgozói: az emelőgép résztémában az ÉMI, járómű témában a KTI, villamos résztémában a MEEI.
Mind a vállalati, mind a kijelölt intézeti vizsgálatok témakörei:
– a dokumentáció vizsgálata,
– a dokumentáció és a gép összehasonlítása, – a követelményjegyzék összeállítása,
– a veszélyes és ártalmas termelési tényezők sorbavétele az irodalom-jegyzékben felsorolt szabványok [8,…12] és szakkönyvek [13] sze-rint, megállapítva melyek hatnak ezek közül,
– a ténylegesen ható tényezők károsításával szemben védettek-e az emberek és a környezet,
– az ember-gép-környezet-rendszer vizsgálata, – a feliratok, szín- és alakjelek vizsgálata,
– a veszélymentes működtetés feltételeinek ellenőrzése,
– a gép és a körülmények előrelátható (pl. gyakori) változásainak, za-varainak az elemzése,
– gépsorban üzemelő eszköz járulékos veszélyeinek az elemzése, – a vizsgálattal azonos célú más gépeken bekövetkezett balesetek
elemzése és az ismétlődés kizárásához szükséges feltételek megfo-galmazása.
A vizsgálatok eredményeit „Munkavédelmi vizsgálati jegyzőkönyvben”
kell rögzíteni olyképpen, hogy utólag is megállapítható legyen:
– ki volt a felelős vizsgáló személy,
– milyen követelményeket vett figyelembe,
24 ÉPÍTŐIPARI LOGISZTIKA
– milyen ítéleteket hozott a gép és a követelmények összevetése alap-ján. Előírt ítéletlehetőségek:
megfelel ennek a követelménynek, jele +
nem felel meg ennek a követelménynek, jele 0
ez a követelmény nem vonatkozik erre a gépre, jele X A nem felel meg minősítés okait: vagy meg kell szüntetni, vagy a köve-telményt előíró szabvány, rendelet, szabályzat stb. kiadványozójától, mint felelős szervezettől eltérő alkalmazási engedélyt kell kérvényezni és megkapni. Az engedélyezésnek általában három feltétele lehetséges:
– A hazai szabványos előírás szerinti átalakítás nagy pénzáldozattal járna és esetleg a gyártó garanciális kötelezettségét csökkentené vagy megszüntetné. (Pl. egy import gépsorban az érintésvédelmi ve-zeték szigetelésének eltérő színjelzése.)
– Létezik a dolgozókat védő más megoldás, amely kivitelezve a hazai előírással azonos biztonságot nyújt. (Pl. fenti esetben felirat figyel-mezteti a villanyszerelő szakmunkást az elérő színezésre.)
– Az eltérő alkalmazási engedély birtoklása esetén egy kijelölt, fele-lős vezető mindenkori kötelmeihez tartozik ezután az eltérés tudato-sítása minden érintett személlyel.
Amennyiben a gépet átalakították, azaz a hibákat megszüntették, a kija-vított gépek újból minősíteni szükséges! A megfelelőnek minősített gép-ről „Munkavédelmi minősítő bizonyítványt” kell kiadni. Nem felel meg esetben csak „Munkavédelmi vizsgálati jegyzőkönyvet” szabad kiadni!
c./ Az építő- és építőanyag-iparban kidolgozott módszer
Az előzőekből kiolvasható, hogy az ÉMI-re óriási feladatot rótt a minősí-tésköteles gépek vizsgálata. Ezért kénytelen volt e sorok írója munkatár-saival közösen új vizsgálati menetrendet, módszert kidolgozni. Ennek lé-nyege: a TESZTLAP-RENDSZER. Ennek első alakját az MSZ-04-963 ágazati szabvány [11] tartalmazta (lásd: 1. függelék).
A módszer új gondolatai:
– a követelmények összegyűjtésének egyszerűsítése,
– a gép szintetizálása elemeiből, követelményeinek szintézise az ele-mekre vonatkozó követelményekből és az egyesítés okozta köve-telménytöbbletből,
3. A GÉPGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI 25
– a vizsgáló kezébe adni könnyen áttekinthető, mégis teljes követel-mény- és vizsgálómódszer- jegyzéket,
– a megítélés ténye és alternatívája egyszerű, egyértelmű, – a vizsgáló személye és így felelőssége tisztázott.
A követelmények összegyűjtése egy gép esetében is bonyolult feladat, mert azokat sok, különböző típusú szabályozó irat tartalmazza, olykor át-fedésekkel, olykor hiányokkal, olykor ellentmondásokkal.
Az ÉMI szakemberei tapasztalták, hogy a követelmények egy-egy cso-portja sokféle gépre érvényes (pl. kezelőülés van a darun, földmunkagé-peken, targoncán). Ezért célszerűnek látszott ezek követelményeit kiemel-ni és szubrutinként kezelkiemel-ni. Ezen általánosnak nevezhető követelményeket felesleges, minden egyes gépféleségre külön-külön megismételve leírni. Más követelmények csak egyetlen gépféleségre vo-natkoznak. E tapasztalatot hasznosították a követelményhalmaz összeállí-tásakor: általános és egyedi követelményeket rakva egybe, kiegészítve az-zal a finomítással, hogy az egész több, mint részeinek egyszerű összege!
A tesztlapok tartalmazzák a vizsgálat célját (pl. emelőberendezés mun-kavédelmi minőségvizsgálata), a vizsgálat irattári jelzetét (pl. ÉMI-…), a vizsgálat részleteit (pl. a biztonsági feliratok, szín- és alakjelek ellenőr-zése) a címben. Leírják az eszközigényt (pl. szemrevételezés). Megadják azon szabványokat (pl. [12]), amelyek a követelményeket tartalmazzák.
A követelményeket kérdések alakjában írják le (pl. Rajta vannak-e a gé-pen az előírt feliratok?). Ezekre a kérdésekre kell válaszolnia a vizsgáló személynek kategorikus válasz alakjában: IGEN: +; NEM: 0; a követel-mény ebben az egyedi esetben nem vonatkozik e gépre: X. A tesztlapra rá kell írnia a vizsgálat dátumát és nevét a vizsgáló személynek az egysze-mélyi felelősség elvének utólagos érvényesíthetősége céljából.
A tesztlap-rendszer előnyei: tömör fogalmazás, gyors használat, egyér-telmű vizsgálati terjedelem*. Ezeken felül e tesztlapok megvédik:
– a gazdaságot a vizsgáló esetleges tévedéseitől, kihagyásaitól, – túlzott ügybuzgalmától, irreális követelményeitől,
– a vizsgáló intézetet perek tömegétől,
– a vizsgáló személyt a veszélyeztetés vádjától.
___________________________________________________________
* Egy témacsoport követelményei csak egy tesztlapon fordulnak elő, azért a követelmények változásait csak egy helyen kell a vizsgálónak átvezetnie.
26 ÉPÍTŐIPARI LOGISZTIKA
A munkavédelmi minősítő bizonyítványok érvényét időben határolja az MSZ 63:1985 szabvány [8]:
– a gyártmányra vonatkozó kivitelezői (felújítói) szavatosság, – a követelményeket tartalmazó szabvány, előírás megváltozása, – a tanúsított termék elváltozása, megváltoztatása.
Ezen időpontok közül a legrövidebb egyezik meg a bizonyítvány érvé-nyességi időtartamával.
A Munkavédelmi Törvény kötelezi az építőipari vállalatokat, hogy beren-dezéseiket minden készre-szerelés után vizsgálják felül egy szakértő kol-lektív testülettel munkavédelmi szempontból. Az új termelő-berendezést csak azután helyezheti üzembe felelős vezetője, ha ez a testület mindent megfelelőnek talált!
d./ Munkavédelmi szemle
Az építőipari vállalatnak a munkavédelmi szabályzatában (MVSZ) meg-határozott és meghatározandó időközökben meg kell ismételnie a mun-kavédelmi szemlét [10].
Néhány gépféleségnél a munkavédelmi szemle és az üzembe helyezési el-járás tartalmi és formai kötöttségeit hatósági szabályozó iratok szabják meg. Ilyenek az építőiparban és az építőanyag-iparban:
– az emelőgépek;
– a kazánok;
– a nyomástartó edények;
– acetiléngáz fejlesztő készülékek;
– ipari célú robbantókészülékek;
– felvonók;
– a tűz- és robbanásveszélyes folyamatokhoz csatolt berendezések;
– a gázüzemű berendezések;
– közúti gépjárművek és munkagépek
Az üzembe helyezési eljáráson részt kell vennie:
– hatósági személyeknek (pl. felvonók esetében az ÉMI felvonószak-értőjének),
– a munkahely munkavédelmi vezetőjének,
3. A GÉPGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI 27
– a gépet üzemeltető, karbantartó üzem vezetőjének és meg kell hívni rá az illetékes szakszervezet megbízottját.
Fentieken kívül tanácsos meghívni azokat a munkásokat és művezetőket, akiknek közvetlen feladata lesz a gép kezelése, kiszolgálása, karbantar-tása. A szakszervezet munkavédelmi felügyelője jogosult utólag is meg-tiltani az üzembehelyezést, felfüggeszteni az üzemelő gép használatát. Az üzembehelyezési eljárás során egyértelműen kell lerögzíteni írásban, hogy a biztonságos üzemvitelhez meg vannak-e az összes feltételek vagy sem!