Létesítés éve: 2012
Létesítő szervezet neve: XVII. kerületi Önkormányzat, Rákosmenti Mezei Őrszol-gálat, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Hossz: kb. 7700 méter
Típus: Táblás tanösvény
Nehézségi fokozat: Könnyű Letölthető anyag: Nincs Állomáspontok száma: 15 darab
Bejárhatóság: Gyalogosan, a nem védett részek kerékpárral is Terület látogathatósága: Szabadon látogatható
Megközelíthetőség: 197-es autóbusszal, vonattal (ajánlott megállóhelyek:
vonat: „Rákoskert”, 197: „Rákoskert vasútállomás”) Terület infrastruktúrája: Padok, hulladéktárolók, madármegfigyelő torony Jobbra: A Nagy-merzse
északi és déli végében faragott tájékoztató-táblák kaptak helyet, melyek az 1990-es években készültek
A Nagy-merzse – mo-csár jellegéből adó-dóan – rendszeresen kiszárad, de a 2000-es évek közepe óta ez nem fordult elő, ami az élővilág fokozatos gazdagodását ered-ményezi
A területen kialakított táblablokkos tan-ösvény a felnőttek és gyerekek körében egyaránt népszerű
A kérdezz-felelek forgatós táblák első-sorban az olvasni tudó általános iskolásoknak készültek
91
90 91
90 HELYI VÉDETTSÉGŰ TERÜLETEK – TANÖSVÉNYEK BUDAPEST XVII. KERÜLET
területrész belsejébe egyetlen út vagy csapás sem vezet, s ez kedvező feltéte-leket teremt az itteni élővilág zavarta-lanságának. A két vizes élőhely között találhatjuk a Gyolcs-rétet, melynek első-sorban öreg nyárfaállománya különle-ges, vízjárta élőhelyeket itt nem találunk.
Régebben legelőként hasznosították, manapság egyre inkább beerdősül, a ko-rábbi, értékes nyílt gyepek fokozatosan visszaszorulnak innen.
A mozaikos élőhely változatos élő-világnak ad otthont. Ízeltlábúfaunájá-ban megtalálhatjuk többek között a kis színjátszólepkét (Apatura ilia), a sisakos sáskát (Acrida hungarica) és a színpom-pás darázspókot (Argiope bruennichi).
A mocsárnak jelentős a kétéltűfaunája is:
a zöld levelibéka (Hyla arborea) mellett a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) is nagy számban megtalálható itt. A hüllők közül a főváros talán legnagyobb zöldgyík-ál-lománya (Lacerta viridis) és tekintélyes vízisikló-populációja (Natrix natrix) ér-demel említést. A madarak közül az el-múlt másfél évtized feljegyzései alapján közel 200 faj előfordulása vált ismertté.
Köztük olyan ritkaságok is előfordultak már, mint a vörös- és feketenyakú vö-csök (Podiceps grisegena, P. nigricollis), a rétisas (Haliaeetus albicilla), a kere-csensólyom (Falco cherrug), a füleskuvik (Otus scops), a citrombillegető (Motacilla citreola) és a kis légykapó (Ficedula par-va). Emlősfaunájából a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) állománya érdemel említést, mely feltételezhetően a legnagyobb a fővárosban.
A tanösvény indítótábláját Rákoskert vasútállomáson, a Rákoskert sugárút felőli oldalon találhatjuk, ahonnan bal kéz felé indulva érjük el a többi állomás-pontot. A Merzse tanösvény sajátossága, hogy a XVII. kerület Merzséhez köze-li városrészeiben több kultúrtörténeti
tábla is helyet kapott, melyek felhívják a figyelmet a védett területre is, így nem-csak a rákoskerti állomástól, hanem más pontokról is elvezetnek az információk a mocsárhoz. Ilyen ismertetők kerültek a Rákoshegy vasútállomás melletti Ko-dolányi János térre, valamint a Pesti út és az Összekötő utca sarkára. Ezekről a helyszínekről térképek segítségével jut-hatunk el a Merzsére.
A három indítótáblával együtt ösz-szesen 17 állomáshely került kialakítás-ra a területen, melyből 14 táblablokkos A Merzse-mocsár a főváros egyik
leg-jelentősebb, máig fennmaradt vizes élő-helye. Mai területe jóval kisebb, mint amiről az 1700-as, 1800-as években ké-szült katonai felmérések árulkodnak, de kiterjedése még így is jelentősnek nevez-hető. A védett terület három, egymástól elkülönült részből áll, melyet mestersé-ges csatornák kötnek össze egymással.
A legnagyobb egység a Nagy-Merzse, mely az élőhely legdélibb tagja. Kiter-jedése meghaladja a 20 hektárt. Közel egyharmada nyílt vízfelület, már amikor van benne víz. A terület megnevezése ugyanis magában hordozza vadvizes jel-legét. A mocsarak aszályos időszakban
hajlamosak teljesen kiszáradni, vagyis e tekintetben merőben elérnek a tavaktól.
Ez a jelenség a Merzsére is igaz: egyes években teljesen elveszti vizét, ilyen esz-tendőket élt át a terület az ezredforduló utáni években. A 2010-es évektől azon-ban ismét jobb vízellátottság jellemző rá, ezért olykor az is megfigyelhető, hogy még a környező erdők talaja is sekély tocsogókkal borított. A Nagy-Merzsétől északra található a szinte teljesen járat-lan Kis-Merzse, ahol kizárólag a termé-szet az úr. A szántóföldekkel körbevett
Merzse-mocsár tanösvény
Létesítés éve: 2012
Létesítő szervezet neve: XVII. kerületi Önkormányzat, Rákosmenti Mezei Őrszol-gálat, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Hossz: kb. 7700 méter
Típus: Táblás tanösvény
Nehézségi fokozat: Könnyű Letölthető anyag: Nincs Állomáspontok száma: 15 darab
Bejárhatóság: Gyalogosan, a nem védett részek kerékpárral is Terület látogathatósága: Szabadon látogatható
Megközelíthetőség: 197-es autóbusszal, vonattal (ajánlott megállóhelyek:
vonat: „Rákoskert”, 197: „Rákoskert vasútállomás”) Terület infrastruktúrája: Padok, hulladéktárolók, madármegfigyelő torony Jobbra: A Nagy-merzse
északi és déli végében faragott tájékoztató-táblák kaptak helyet, melyek az 1990-es években készültek
A Nagy-merzse – mo-csár jellegéből adó-dóan – rendszeresen kiszárad, de a 2000-es évek közepe óta ez nem fordult elő, ami az élővilág fokozatos gazdagodását ered-ményezi
A területen kialakított táblablokkos tan-ösvény a felnőttek és gyerekek körében egyaránt népszerű
A kérdezz-felelek forgatós táblák első-sorban az olvasni tudó általános iskolásoknak készültek
93 92
állomásponthoz, a másik két kiinduló-ponttól lényegesen többet kell sétálnunk.
Rákoskertről indulva az állomás mellett lévő fénysorompós vasúti kereszteződé-sen átkelve jutunk el a védett területet körülvevő szántóföldekig. A sorompótól induló földúton kb. 1,2 km-t gyalogolva érjük el a következő állomáspontot. Az útirányunkat érdemes a táblák számo-zást követve megválasztanunk, melyek az óramutató járásával megegyezően ke-rültek ki a területre.
Amennyiben ebben a sorrendben jártuk végig a tematikus útvonalat, visz-szajuthatunk a túránk kezdetét jelentő fénysorompóhoz, ahonnan pár perc alatt visszaérhetünk Rákoskert vasútállomás-hoz. Innen a menetrend szerint közle-kedő vonatokkal a Keleti pályaudvarra, az ugyanide érkező 197-es autóbusszal pedig a közeli Kucorgó térre juthatunk.
Előbbi menetideje kb. 20 perc, míg a bu-szé kevesebb mint 10 perc. A Kucorgó teret több buszjárat is érinti, amelyekkel Rákoskeresztúr városközpontba, az Örs vezér terére, Kőbánya alsó vasútállomás-ra, vagy akár Maglódra is eljuthatunk.
A terület bejárása már 5-6 éves kis-gyermekekkel is vállalható, valamint azoknak is, akik kevésbé gyakorlott
túrázók. Ennek ellenére a nagyobb ki-rándulásra vágyók is megtalálhatják számításaikat, ugyanis a tanösvénytáb-lákat elhagyva nagyobb távolságokra is elkalandozhatunk. Nem ajánlott azon-ban kerekesszékkel megközelíteni az állomáspontokat, a három indítótábla viszont, ahol a kerület kultúrtörténeti érdekességeit ismerhetjük meg részlete-sebben, kiépített környezetben található, így ezeket akár mozgásukban korláto-zottak is megközelíthetik.
BUDAPEST XVII. KERÜLET HELYI VÉDETTSÉGŰ TERÜLETEK – TANÖSVÉNYEK
kialakítást kapott, csupán a három indítópontnál találhatunk magányos nagytáblákat. A 17 állomást kiegészíti a Nagy-Merzse és a Liszt Ferenc repülőtér kerítése közé kihelyezett három további tábla, melyek az itt lezajlott 1848-as ese-ményekről, a mocsár körüli nagymére-tű kutakról, valamint a vadászatról és az állattartásról adnak kiegészítő tájékozta-tást. Ezek pontos helye az összes táblán jelölve van.
A Merzse közvetlen környezeté-ben további védett területek nincse-nek, de kissé távolabb – a területtől észak-északnyugati irányba – megtalál-hatjuk a Felsőrákosi-rétek (ld.: 68. old.) és a Naplás-tó (ld.: 86. old.) termé-szetvédelmi területeket, amelyeken az elmúlt években ugyancsak kialakí-tásra kerültek természetismereti tan-ösvények. A két értékes fővárosi élőhely nagyjából azonos távolságra – kb. 7 km-re – fekszik a mocsártól.
A tanösvény központi részét alkotó 14 darab táblablokk részletes tájékoz-tatást ad a terület növény- és állatvilá-gáról, az egyes élőhelyekről, de a védett terület jellegzetesebb részeivel is meg-ismerkedhetünk. A mocsártól távolabb elhelyezkedő táblákon a környező táj jellemző elemei – szántóföldek, telepí-tett erdők stb. – kerülnek bemutatásra.
Mindezeken kívül információt kap-hatunk az itt folyó természetvédelmi
beavatkozásokról, és azokról a veszé-lyeztető tényezőkről, amelyek az itteni sérülékeny ökoszisztémát fenyegetik.
A Merzse és környezete döntően sík, alföldi tájon fekszik, mely száraz időben bármely korosztály számára könnye-dén bejárható, akár részleteiben, akár teljes egészében is. Csapadékos idősza-kokban azonban a területre bevezető földutak hajlamosak a felázásra, ekkor csak gyakorlottabb túrázóknak ajánlott a kirándulás. A Merzse közvetlen kör-nyezetében burkolt utakat nem találha-tunk, ezért kerekesszékkel nem tanácsos a megközelítése.
A kirándulást érdemes valamelyik in-dítótáblától elkezdeni, de ha elsősorban a védett területre, és nem a kultúrtörté-neti különlegességekre vagyunk kíván-csiak, akkor mindenképpen a Rákoskert vasútállomásnál lévő táblától induljunk.
Ez a helyszín esik legközelebb a többi
Jobbra: A békakonty (Neottia ovata) nevű orchidea 2017-ben került elő
A vízisiklónak (Natrix natrix) nagy egyed-számú populációja él a területen
Balra: A nagy kócsag (Casmerodius albus) az elmúlt években rend-szeressé vált Jobbra: A kanalas récék (Anas clypeata) elsősorban kora tavasz-szal bukkannak fel, de egyes években költeni is itt maradnak
A réti sas (Haliaeetus al
bicilla) a 2010-es évek-től kezdődően egyre gyakrabban megjelenik
93 92
állomásponthoz, a másik két kiinduló-ponttól lényegesen többet kell sétálnunk.
Rákoskertről indulva az állomás mellett lévő fénysorompós vasúti kereszteződé-sen átkelve jutunk el a védett területet körülvevő szántóföldekig. A sorompótól induló földúton kb. 1,2 km-t gyalogolva érjük el a következő állomáspontot. Az útirányunkat érdemes a táblák számo-zást követve megválasztanunk, melyek az óramutató járásával megegyezően ke-rültek ki a területre.
Amennyiben ebben a sorrendben jártuk végig a tematikus útvonalat, visz-szajuthatunk a túránk kezdetét jelentő fénysorompóhoz, ahonnan pár perc alatt visszaérhetünk Rákoskert vasútállomás-hoz. Innen a menetrend szerint közle-kedő vonatokkal a Keleti pályaudvarra, az ugyanide érkező 197-es autóbusszal pedig a közeli Kucorgó térre juthatunk.
Előbbi menetideje kb. 20 perc, míg a bu-szé kevesebb mint 10 perc. A Kucorgó teret több buszjárat is érinti, amelyekkel Rákoskeresztúr városközpontba, az Örs vezér terére, Kőbánya alsó vasútállomás-ra, vagy akár Maglódra is eljuthatunk.
A terület bejárása már 5-6 éves kis-gyermekekkel is vállalható, valamint azoknak is, akik kevésbé gyakorlott
túrázók. Ennek ellenére a nagyobb ki-rándulásra vágyók is megtalálhatják számításaikat, ugyanis a tanösvénytáb-lákat elhagyva nagyobb távolságokra is elkalandozhatunk. Nem ajánlott azon-ban kerekesszékkel megközelíteni az állomáspontokat, a három indítótábla viszont, ahol a kerület kultúrtörténeti érdekességeit ismerhetjük meg részlete-sebben, kiépített környezetben található, így ezeket akár mozgásukban korláto-zottak is megközelíthetik.
BUDAPEST XVII. KERÜLET HELYI VÉDETTSÉGŰ TERÜLETEK – TANÖSVÉNYEK
kialakítást kapott, csupán a három indítópontnál találhatunk magányos nagytáblákat. A 17 állomást kiegészíti a Nagy-Merzse és a Liszt Ferenc repülőtér kerítése közé kihelyezett három további tábla, melyek az itt lezajlott 1848-as ese-ményekről, a mocsár körüli nagymére-tű kutakról, valamint a vadászatról és az állattartásról adnak kiegészítő tájékozta-tást. Ezek pontos helye az összes táblán jelölve van.
A Merzse közvetlen környezeté-ben további védett területek nincse-nek, de kissé távolabb – a területtől észak-északnyugati irányba – megtalál-hatjuk a Felsőrákosi-rétek (ld.: 68. old.) és a Naplás-tó (ld.: 86. old.) termé-szetvédelmi területeket, amelyeken az elmúlt években ugyancsak kialakí-tásra kerültek természetismereti tan-ösvények. A két értékes fővárosi élőhely nagyjából azonos távolságra – kb. 7 km-re – fekszik a mocsártól.
A tanösvény központi részét alkotó 14 darab táblablokk részletes tájékoz-tatást ad a terület növény- és állatvilá-gáról, az egyes élőhelyekről, de a védett terület jellegzetesebb részeivel is meg-ismerkedhetünk. A mocsártól távolabb elhelyezkedő táblákon a környező táj jellemző elemei – szántóföldek, telepí-tett erdők stb. – kerülnek bemutatásra.
Mindezeken kívül információt kap-hatunk az itt folyó természetvédelmi
beavatkozásokról, és azokról a veszé-lyeztető tényezőkről, amelyek az itteni sérülékeny ökoszisztémát fenyegetik.
A Merzse és környezete döntően sík, alföldi tájon fekszik, mely száraz időben bármely korosztály számára könnye-dén bejárható, akár részleteiben, akár teljes egészében is. Csapadékos idősza-kokban azonban a területre bevezető földutak hajlamosak a felázásra, ekkor csak gyakorlottabb túrázóknak ajánlott a kirándulás. A Merzse közvetlen kör-nyezetében burkolt utakat nem találha-tunk, ezért kerekesszékkel nem tanácsos a megközelítése.
A kirándulást érdemes valamelyik in-dítótáblától elkezdeni, de ha elsősorban a védett területre, és nem a kultúrtörté-neti különlegességekre vagyunk kíván-csiak, akkor mindenképpen a Rákoskert vasútállomásnál lévő táblától induljunk.
Ez a helyszín esik legközelebb a többi
Jobbra: A békakonty (Neottia ovata) nevű orchidea 2017-ben került elő
A vízisiklónak (Natrix natrix) nagy egyed-számú populációja él a területen
Balra: A nagy kócsag (Casmerodius albus) az elmúlt években rend-szeressé vált Jobbra: A kanalas récék (Anas clypeata) elsősorban kora tavasz-szal bukkannak fel, de egyes években költeni is itt maradnak
A réti sas (Haliaeetus al
bicilla) a 2010-es évek-től kezdődően egyre gyakrabban megjelenik
95
94 HELYI VÉDETTSÉGŰ TERÜLETEK – TANÖSVÉNYEK 95
94 BUDAPEST XXII. KERÜLET
alkotják, melyeknek különlegessége, hogy kevéssé karsztosodnak, így na-gyobb üregek, barlangok nem találhatók a területen. Az erre települő sekély talaj-réteggel együtt azonban meglehetősen egyedi és sokszínű élővilág kialakulását tették lehetővé, amelynek tagjai között igazi különlegességeket is találunk.
A száraz sztyepprétek közel 30 védett növényfaj előfordulását teszik lehetővé, de a flóra teljes fajszáma megközelíti a 400-at. Említést érdemel a fővárosban jelenlegi ismereteink szerint egyedül itt fellelhető henye boroszlán (Daphne cneorum) és a homoki nőszirom (Iris arenaria). Tavasszal találkozhatunk a kénsárga virágú tavaszi hérics (Adonis vernalis) 5-6 cm átmérőjű virágaival, később pedig a selymes peremizs (Inu-la oculus-christi) pihés szőrökkel ellátott egyedeit vehetjük szemügyre a gyepek növényzetében. Többfelé előfordul még a borzas és a homoki vértő (Onosma vi-sianii, O. arenaria). Nyár végén pedig a fokozottan védett homoki kikerics (Col-chicum arenarium) rózsaszín, valamint a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) élénksárga virágait csodálhatjuk meg a területen. Mindkettőre jellemző, hogy nyílásuk az ősz első felére esik, leveleik és termésük viszont csak a következő év tavaszán jelenik meg.
Növényvilágához hasonlóan rovar-világa is igen gazdag. Több fokozottan védett fajt is megtalálhatunk itt, például a keleti rablópillét (Libelloides macaro-nius) és a magyar ősziaraszolót (Chond-rosoma fiduciaria). Utóbbi a rendelke-zésünkre álló adatok alapján hazánkban csak itt és az Ásotthalmi-emlékerdőben él, máshonnan valószínűleg kipusztult.
Az egyenesszárnyúak közül említést ér-demel a sisakos sáska (Acrida hungari-ca) tekintélyes állománya.
Madárfajok közül több mint 100 került elő az elmúlt közel két évtized
rendszeresebbé váló madármegfigyelé-seinek köszönhetően. Igazi különleges-ség, hogy az elmúlt években ismét költ itt a hazánkban ritka erdei pacsirta (Lul-lula arborea), mely Budapesten sehol máshol nem fordul elő, legfeljebb csak alkalmanként az őszi-tavaszi vonulá-si időszakban. A 2-3 páros állomány a fennsík egyik legnagyobb madártani értéke. Említésre méltó, hogy a fokozot-tan védett bajszos sármány (Emberiza cia) rendszeres telelővé vált a területen, ami feltehetőleg a belsőbb részekre be-vezető földutak lezárásának köszönhe-tő, hiszen így a védett élőhely nyugal-ma ismét biztosítottá vált. A bokrosok nagyszámú énekesmadarat vonzanak a területre, melyek közül fészkel a csilp-csalpfüzike (Phylloscopus collybita), a cigánycsuk (Saxicola rubicola), a fekete és énekes rigó (Turdus merula, T. phi-lomelos), valamint a barát-, kis, mezei és karvalyposzáta (Sylvia atricapilla, S.
curruca, S. communis, S. nisoria). Utób-binak a fővárosban csak itt, illetve So-roksár déli részén ismert kisebb fészke-lőpopulációja.
Emlősfaunájára jellemző a vörös róka (Vulpes vulpes), valamint a vaddisznó (Sus scrofa). Utóbbiak feltehetően a kö-zeli Kamaraerdőből látogatnak el ide A Tétényi-fennsík Természetvédelmi
Terület a XXII. kerület nyugati szélén, Budapest közigazgatási határán helyez-kedik el. Természeti értékeit és kiterje-dését tekintve az egyik legfajgazdagabb élőhely, mely napjainkra fennmaradt a fővároson belül. A plató azonban a vá-roshatárnál nem ér véget, területe átlóg Diósd, Törökbálint és Budaörs irányá-ba is. Felszíne közel 100 méterrel emel-kedik környezete fölé; kevesen tudják, hogy ez hazánk legnagyobb kiterjedésű fennsíkja, területe még a Bükk-fennsík méretét is meghaladja. A Budapesten
belüli rész a Fővárosi Önkormányzatnak köszönhetően több mint 130 hektáron helyi jelentőségű védettséget élvez 1999 óta, míg a környező településekhez tar-tozó rész 2011-ben kapott országos szin-tű oltalmat. A két élőhelyrészt azonban védettség szempontjából összeköti, hogy a teljes fennsík része a Natura2000 háló-zatnak, mint kiemelt jelentőségű termé-szetmegőrzési terület.
A plató alapkőzetét döntően üledé-kes kőzettípusok, mészkő és dolomit