90. Merula rosea L. syst. ed. XII. p. 294 sub Turdo. — Rózsa-szín Seregély. — [M. rosea Briss. — Pastor roseus Brehm. —
Rosen-Staar.J.
Csőre és lábai hússzínűek; tollazata rózsaveres, feje, torka, leblei és farka feketék. Fiatal koron barnás szürke és nincs meg a tollbúbja.
E keletvidéki madár csak némely nyáron vetődik el hozzánk, a mi-kor megcsappan eredeti hazájában a táplálék. Lőtték Arad, Pankota, Apatelek és 1873-ban Kígyós mellett.
ÖKÖRSZEM. — Troglodytes Koch.
91. Troglodytes parvulus Koch bayerische zool. I. p. 161. — Európai Ökörszem. — [Motacilla Troglodytes L. syst. ed. XII. p. 337. — Troglodytes Europaeus Cuv. — Zaunkönig.].
Apró madár, a mely rövid farkát felfelé tartja. Szárnyának felső középső fedő tollai, valamint farkának alsó fedőtollai, csúcsukon fedő pon-tokkal, szemén át barna csík vonúl s a felett egy másik verhenyes-fehér.
Hegyvidékeink erdeiben az egész megye területén. Télre alföldi kertjeinkbe és ligeteinkbe is lejön. Arad városligetében is észlelhető min-den év késő őszén és telén át.
FAKÚSZÓ. — Certhia L.
92. Certhia familiaris L. syst. ed. XII. p. 184. — Köz Fakúszó.
— [Baumläufer.].
Tollazata a fakéreghez hasonló szürkeszínű; leblei közepe táján egy verhenyesen sárgás-fehér sáv húzódik el; fartöve sárgásbarna; csőre vé-konyka, aránylag hosszú.
Előfordúl egész hegyvidékünk erdeiben, sőt az alföldiekben is, így pl. az Aradtól Pécskáig terjedő erdőkben. Arad városában főkép a vásár-téri kettős nyárfasoron észleltem, a mely a Kossuth-útcza végétől Gáj felé terjed. Nagyon gondosan kutatta itt úgy deczember és januáriusban a Nyárfák törzsének kérgét és annak repedéseit, hogy a rovarok petéit, különösen a Leucoma salicis nevű pille petegarmadáit derekasan megdézs-málja. Okosságáról és óvatosságáról kiválóan tanúskodik az a fortélya, hogy ha az embert észreveszi, nyomban a fatörzs árnyékoldalára száll át, a hol ha a fa kérgéhez oda lapul, fakéreg színű tollazata miatt, csak gyakorlott tudja észre venni s a fa kérgétől megkülömböztetni. Ilyenkor csak nyugodt megfigyelés mellett domborodik ki alakja, még pedig akkor, a midőn aprócska ugrásokkal a törzsön hol feljebb, hol pedig egyik-másik oldal felé, egy-egy kéreg repedéshez oson át, hogy ott fürge szemeit
CINCLUS. - ANTHUS. 39 jobbra s balra megforgatva, megtalálhassa és a repedésekbe könnyen
be-hatoló csőrével ki is szedegesse az őt érdeklő táplálékot. Vadászgatását, kúszását mindig a fa derekán kezdi s innen halad felfelé a fasudarán. Ha felfelé kúszva végig böngészte már a fának a sudarát is, tova száll, hogy egy másik fának a derekára szálljon és ott újra kezdje munkáját, fölfelé ugrálva, kúszva egész a sudár vékony részéig. Felülről lefelé vagyis a sudártól a faderék felé sohase kúszik.
CINCLUS B E C H S T .
93. Cinclus aquaticus Brisson. orn. V. p. 252 sub Merula. — Búvár Rigó. — [Sturnus Cinclus L. syst. ed. XII. p. 290. — Was-seramsel.].
Feje és tarkója fakó-barna, torka és melle fehér, hasa barna, háta és farka pala-szürke. Nősténye valamivel kisebb, színre a hímhez hasonló;
de fiatal példányainak tollazata egészben véve szennyes pala-szürke, barna vonásokkal.
Hegyi patakaink egyik legszebb és legjellemzőbb jelensége. Eszlelve lett: Soborsin felett a trójási völgy patakjainál, Radna mellett Sólymos és Kladova völgyeiben, Aranyág felett a Hegyes patakainál, Kisindia felett a Kicsóráról eredő patakok mentén, valamint Menyháza, Rescsiráta és Zimbró patakainál és forrásainál.
Nyáron hasznot hajt, mert a vízben élő rovarokkal, rákfélékkel és férgekkel táplálkozik: ellenben télen, a mikor nincs meg ez a nyári táp-láléka, a kisebb halakra vadászgat. Ajtay Sándor erdész, 1889 februárjá-ban, Kisindia mellett épen akkor lőtt le egy Búvár Rigót, a mikor az a víz alól egy darab 4 cm. hosszú halacskát fogott ki, azután a patak men-tén egy kőre szállt vele, ott csőrből kiejtve karmai közé fogta és csőré-vel gyömöszkölni kezdte, hogy darabokra szakgassa. Erdészeink egyáltalán gyanús szemmel néznek e szép és rendkívül ügyes madarunkra.
PIPISKE. — Anthus Bechst.
94. Anthus campestris Bechst. naturg. deutsch. III. p. 722. — Mezei Pipiske. — [Alauda campestris Bechst. orn. taschenb. I. p. 200.
Bachpieper.].
Szárnyának csúcsát a 3 első lebel alkotja, a negyedik leble feltű-nően kurtább, úgy hogy a külömbség az ötödik és negyedik közt vagy négyszer akkora, mint a 4-ik és 3-ik lebel közt; az ötödik és negyedik lebel közt levő külömbség másfélszer akkora, mint az ötödik és hatodik lebel közt levő; hátsó ujjának karma gyengén van meggörbülve; leghosz-szabb leble éri a szárny csúcsát; hátoldalának tollazata barnás szürke, hasoldaláé sárgás-fehér.
40 ANTHUS. — MOTACILLA.
Előfordúl úgy hegyvidékeink szántóin, valamint a folyók mellékén és a nagyobb mezőségeken az Alföldön is. Eszleltem Kisindia, Doncsény, Bohány, Boros-Sebes, Tamánd, Bánkút és Medgyes-Bodzás mellett.
95. Anthus Spinoletta L. syst. ed. XII. p. 288. sub Alauda. — Vízi Pipiske. — [Anthus aquaticus Bechst. naturg. deutschl. III. p. 745.
— Wasserpieper.].
Szárnyának csúcsát a 4 első lebel alkotja, a negyedik lebel alig rövidebb a harmadiktól, ellenben a negyedik és ötödik lebel közt levő külömbség vagy kilenczszer annyi mint a 4-ik és 3-ik lebel közt létező;
leghosszabb válltolla világosan rövidebb mint a negyedik leble; farktol-lainak gerinczei feketék, az első farktollé csúcson világosabb barna; fark-tollainak és lebleinek éle fehéresen fakó, külső farktollain fehér rajz van.
Előfordúl tavaszonként Arad körül, Ötvenes, Simánd, Bánkút mel-lett, — nedves réteken.
B I L L E G E T Ő : — Motacilla L.
96. Motacilla alba L. syst. ed. XII. p. 331. — Barázda Billegető.
— [M. cinerea Auct. — Weisse Bachstelze.].
Farka oly hosszú mint testének a többi része; hátsó karma az ujj -nál rövidebb; fekete szegélyű lebleinek külső éle keskenyen fehér; hátsó leblei és szárnyfedő tollai feketék, de külső szélük szélesen fehér; a him fejteteje és torka fekete.
Előfordúl tavasztól őszig Aradon, Pécskán, Simándon, Székudvaron, Ágyán, Szt-Annán is, máskülömben pedig az egész hegyvidék völgyeiben, mezőin.
97. Motacilla Boarula Penn. brit. zool. I. p. 492. — Hegyi Bille-gető. — Lm- sulphurea Bechst. naturg. deutschl. 111. p. 459. —
Gebirgs-Stelze.].
Farka oly hosszú mint testének a többi része; hátsó karma az ujj -nál rövidebb; szárnyának negyedik és ötödik leble közt körülbelől akkora a külömbség mint a negyedik és harmadik közt; fartöve zöldes-sárga, hasoldala és az alsó farkfedő tollai czitromsárgák, lábai hússzínűek.
Igen ügyes és igen kedves hegyvidéki madarunk, mely csak az év melegebb időszakán át tartózkodik nálunk." Láttam Aranyág hegyvidéké-nek árnyas patakainál, különösen bőven a vadaskert háta megett, továbbá Kisindia felett a Fecske-völgyben és Menyháza felett a fővölgy felsőbb részein.
98. Motacilla flava L. syst. ed. XII. p. 331. — Sárga Billegető.
— [M. flaveola Pali. — Gelbe-Bachstelze.].
Farka rövidebb mint testének a többi része; hátsó karma hosszabb az ujjánál és gyengén van meggörbülve; szárnyának negyedik és ötödik
ORIOLUS. — PETROCICHLA. 41 leble közt körűlbelől akkora a kiilömbség mint a negyedik és harmadik közt; sárgás-szürkezöld; feje hamvas-szürke vagy fekete, hátának tollazata szürke alapon sárgás-zöld árnyalattal.
Előfordul a megye összes hegyvidékein, sőt a Fehér-Körös mellékén el-elszáll egész Székudvarig. Ez is vándor-madár mint a többi Billegető;
azonban Fendrich Gusztáv szerint, a ki évek során át volt az uradalom erdésze Menyházán, szelíd teleken néhány példánya télre is ott marad a menyházi völgyben, nevezetesen a Tejkőszirtnél levő langyos, soha be nem fagyó forrásoknál.
ARANYBEGY. — Oriolus L.
99. Oriolus Galbula L. syst. ed. XII. p. 160. — Sárgarigó, vagy Szolgabíró. — [Pirol. Goldamsel.].
Hímje egészen sárga, kivéve szemtáját, szárnyainak nagyrészét és farkának felsőbb részét, a melyek feketék; a fartő, a farkfedő tollak, a fark csúcsa és az alsó szárnyfedő tollak a nőstényen is sárgák.
A mióta Arad város ó-temetőjében a madarak üldözése tiltva van és a macskák kipusztítattak, azóta e madár is fészkel ott. 1888 óta
1891-ig évenként megjelent az ó-temetőben április vége táján.
Előfordúl továbbá: Pécska, Szemlak, Székudvar, Agya, Kis-Jenő, Pankota, Apatelek, Boros-Jenő, Bokszeg, Rcpszeg, Kisindia mellett, továbbá Világostól Radnáig a szőlőhegyeken.