a. mindig keletr l fúj
b. Európában és Ausztráliában is megtalálható c. soha nem hoz csapadékot
d. általában a hegyvidékr l a tenger felé lezúduló bukószél
2.3. táblázat Gyakorló feladatok a tesztkitöltési jártasság elsajátításához*
Mivel a tesztek eredményei sokszor negatív következményeket vonhatnak maguk után (pl. iskolaérettség, felvételi, tantárgyvizsgák, munkaalkalmasság), így sokak számára a tesztelés stresszforrássá válik. A tesztelés lehetséges következményeinek anticipálásaként általában a teszthelyzetben vagy közvetlenül el tte megjelen érzelmi, fiziológiás, viselkedéses vagy kognitív válaszokat tesztszorongásnak nevezzük.
Ez a speciális szorongás olyannyira elhatalmasodhat, hogy gátolja a hatékony feladatmegoldást és az egyén képességeinek kibontakoztatását. A tesztszorongás érzelmi tünetei közül a pánikérzés, a halogatás, a sírás, a zavartság és a negatív gondolatok figyelhet k meg leggyakrabban, míg a testi tüneteket f ként a gyors szívverés, a száj kiszáradása, a hányinger, a fejfájás, az izzadás és a remegés tünetek kombinációi alkotják. A viselkedéses komponensre többnyire a cselekvés- és
* A feladatok helyes megoldása a könyv függelékében megtalálható.
döntésképtelenség, valamint a kifejez készség zavara jellemz . Mindezek együttesen a kérdések elolvasásának és megértésének nehézségeit, valamint a gondolatok rendezésének képtelenségét, a leblokkolást eredményezik. Magyarázatként a feladatok legjobb megoldásához szükséges optimális arousal elméletre gondolhatunk, vagyis amikor a szorongás és az arousal megnövekedik rendszerint teljesítményromlást von maga után. Ebben az esetben azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a teljesítmény és a tesztszorongás közötti kapcsolat nagy valószín séggel nem lineáris, vagyis kisebb mérték szorongásból akár el nyünk is származhat, ellenben egy határon túl már teljesítményrombolóvá válik.
A tesztszorongás és a teljesítmény közötti negatív kapcsolatot az empirikus kutatási eredmények egyértelm en igazolják, ezzel szemben a tesztszorongás kialakulásának pontos mechanizmusa és befolyásoló tényez i egyel re még tisztázatlanok.
A tesztszorongás kialakulásának egyik elmélete az el zetes gyenge teljesítményeket teszi meg felel s tényez vé. Paulman és Kennelly (1984) vizsgálati eredményei ezt er stik, mivel azt találták, hogy a teszthelyzetben szorongó diákoknak, függetlenül az általános szorongás szintjét l, általában a tanulmányi el menetelük is gyenge. Az ilyen tanulók tehát a tesztszorongástól függetlenül is gyengébb teljesítményre képesek. Néhány más vizsgálat azt is meger sítette, hogy a teszthelyzetben szorongó diákokat általában rossz tanulási szokások jellemzik, amelyek már közvetlenül is gyenge teljesítményt eredményeznek (Naveh-Benjamin és mtsai., 1987; Gross, 1990). Az esetükben a tesztszorongás tulajdonképpen csak mellékterméke a gyenge és középszer teljesítmény által kifejtett sokéves frusztrációnak.
Sarason (1961) kutatások sorozatát nyitotta meg egy igen érdekes vizsgálatával, melyben alacsony és magas tesztszorongással jellemezhet személyek csoportjának semleges vagy szorongást indukáló instrukcióval kellett két szótagú szavakat memorizálniuk. A személyek felének semleges instrukcióként csak annyit mondtak, hogy tanulják meg a szavakat, míg a többiekkel azt közölték, hogy az elvégzend feladat egy intelligenciateszt. A kapott eredmények szerint az alacsony és a magas tesztszorongással jellemezhet csoportok nem különböztek a semleges instrukcióval ellátott feladatmegoldások során. Ezzel szemben a szorongást indukáló instrukcióval bevezetett feladatmegoldások a fokozott tesztszorongással jellemezhet személyeknél látványos teljesítményromlást okoztak, míg az alacsony mérték tesztszorongóknál ilyen hatás nem mutatkozott. Ezek az eredmények tehát azt mutatják, hogy a magas tesztszorongással jellemezhet személyek teljesítménye romlik, ha egy helyzetet tesztnek tekintenek. Az alacsony tesztszorongással jellemezhet személyek teljesítményére az instrukció átdefiniálása nem volt hatással (Gregory, 2000).
A fentiek alapján két elméleti modell körvonalazódását láthatjuk: az egyik szerint a tesztekben mutatkozó alacsony teljesítmény hátterében a feladat megoldáshoz szükséges ismeretek, tanulási módszerek és készségek hiányoznak. Ezt a megközelítést általában deficitmodellnek hívjuk, míg a másikat, amikor a megoldandó feladat szempontjából irreleváns jellemz k rontják le a teljesítményt, interferenciamodellnek nevezzük.
44
Musch és Broder (1999) a két verseng modell érvényességét vizsgálta statisztikavizsgán részt vev egyetemi hallgatókkal. Az eredmények szerint a vizsgán nyújtott teljesítményt a matematikában való jártasság és a tesztszorongás mértéke szignifikánsan befolyásolta, ezzel szemben a tanulási szokások hatása elhanyagolható volt. Bár a matematikai készségek a teljesítmény varianciájából többet magyaráztak, de mivel a tesztszorongás interferáló hatása is nyilvánvaló volt, így a kapott eredmény az egyszer deficitmodellek ellen szól.
Természetesen felmerülhet bennünk, a fentieknél komplexebb modell gondolata is, mint például a teljesítmény és a tesztszorongás cirkuláris oksági kapcsolata, de ennek empirikus bizonyítása még várat magára.
További érdekes és fontos kiinduló eredménynek mondható még e témakörben, hogy a tesztszorongással jellemezhet személyek teljesítményének drasztikus romlását okozza az is, ha a feladatmegoldás meghatározott id re, vagyis id beli nyomás alatt történik (Siegman, 1956), a gyermekek tesztszorongása összefüggésbe hozható az anya perfekcionizmusával (Besharat, 2003), az ún. Big Five modell személyiségvonásai közül a neuroticizmus és az extraverzió hozható pozitív összefüggésbe a tesztszorongással (Fitch, 2004), a tesztszorongás kultúrától függetlenül megjelenik (Hocevar és El-Zahhar, 1992; Peleg-Popko és mtsai., 2003;
Bodas és Ollendic, 2005).
A tesztszorongás nemi különbségeire és a szocioökonómiai státuszra irányuló kutatások eredményei változatosak, nagyban függnek a bevont minta sajátosságaitól, az alkalmazott mér módszerekt l és a megoldandó feladat típusától.
A teszt- és vizsgaszorongás mérésére kidolgozott mér eszközök közül a legszélesebb körben használt a Spielberger (1980) által kidolgozott 20 tételb l álló Test A nxiety Inventory (TAI) és a Sarason-féle Test A nxiety Scale (TAS, Sarason, 1978), ami 37 tételes.
A magyar változattal is rendelkez TAI két alskálából áll: aggodalom és emocionális izgalom (Sipos és mtsai., 1988). Az aggodalom alskálát olyan tételek alkotják, mint például: A feladatok megoldása közben zavar, ha az év végi osztályzatomra gondolok; A feladatlap kitöltése közben a hibázástól való félelem is rontja az eredményemet. Az emocionális izgalom alskála két tétele pedig így hangzik: A kijavított feladatlapok kiosztása közben is nagyon nyugtalan vagyok; Ha nagy tétje van egy felelésnek, a szokásosnál gyorsabban ver a szívem.
A tesztek pontozása
A tesztkitöltés után kerülhet sor az elért eredmény összesítésére, számszer kifejezésére. A pontozás sokszor csak az igen válaszok összeszámolását jelenti, de akadnak olyan eljárások is, ahol az elért pontszámokat a találgatás torzító hatásának kiküszöbölése érdekében korrigálnunk kell, vagy az egyes válaszokat valamilyen súlyozással kell értékelnünk.
Az egyszer összegzéssel kapott nyerspontszámokat többnyire még nem tudjuk közvetlenül interpretálni. Az értelmezéshez a nyerspontokat standard pontokká kell konvertálnunk, vagy valamilyen pontszámövezetek szerinti kategóriákba kell
sorolnunk. A standardizált eljárás magában foglalja, hogy a mér eszköz rendelkezzen pontos és objektív kiértékelési algoritmussal, valamint az értékelést biztosító normákkal.
A kérdésre adott pontszámnak objektíven kell tükröznie a válasz min ségét, függetlenül az értékelést befolyásoló olyan küls tényez kt l, mint például a kézírás, az esszé külalakja, az értékelést végz elvárása, a válaszadó neme vagy származása.
Az írás külalakja és az esszére adott pontszám között, kissé meglep módon, nemcsak pozitív összefüggés mutatkozhat. Chase (1986) egyik vizsgálatában az esszék értékelését befolyásoló tényez k közül a tanulókról alkotott elvárások és a kézírás min ségének hatását vizsgálta. Ugyanazt az esszét kétféle külalakkal készíttette el, szép és csúnya írással. Az értékel knek azt mondta, hogy a diákok komoly reményekkel telve készítették el az írásokat. Az eredmények azt tükrözték, hogy a résztvev tanárok a gyengébb külalakú dolgozatokra magasabb érdemjegyet adtak, mint a szép írással elkészítettekre. A fenti torzító hatás értelmezése nem könny , hiszen gondolhatunk arra, hogy az értékel k jóindulata játszik szerepet, vagy olyan ismerete, miszerint a jó tanulók gyakran pocsék külalakkal írnak, de az is elképzelhet , hogy egyszer en csak azt gondolták, hogy a tanulók szép kézírásukkal próbálják meg leplezni, hogy vannak hiányosságaik.
Chase (1990 1991) egy másik vizsgálatában az íráskép, a származás és a nem, valamint az értékel elvárásának hatását nézte az esszére adott pontszámmal kapcsolatosan. Az eredmények egyértelm en alátámasztották, hogy a fenti változók mindegyike befolyásolja az esszére adott pontszámok alakulását.
Mint ahogy azt a fentiekben láthattuk, számos olyan pszichológiai mérés van, mint például a szóbeli vizsga, a nyitott kérdésekre adott válaszok vagy a b vebb szöveges kifejtésre szánt esszékérdések, amelyek magukban hordozzák a különböz értékel k elfogultságait. Az értékel k legfontosabb értékelési hibái az alábbiak:
Haloeffektus (Halo Effect Error): Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás, amely az egész teljesítmény értékelését széls ségessé teszi.
Lágyszív ségi hiba(Leniency Error): Az aktuális teljesítmény túlértékelése, annak érdekében, hogy az értékelésb l fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelk nek mutassuk.
Középretartási hiba (Central Tendency Error): Az értékelt személyek teljesít-ményének a középérték felé történ torzítása, a széls séges értékelés és csoportosítás elkerülése.
Újdonsági hiba (Recency Error): A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor jön létre, ha az értékelést végz személy, csak az aktuális teljesítményt veszi alapul, figyelmen kívül hagyva az értékelés részét képez korábbi teljesítményt. Ez a hibaforrás pozitív vagy negatív irányba is torzíthat.
46
Kontraszthatás (Contrast Error): A másokkal vagy magunkkal történ összehason-lításból származó hiba, amikor nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk.
Jóbenyomás-hatás (First-impression effect): Az értékelés inkább az els benyomásokon alapszik, nem pedig az egész teljesítményen.
Értékel i sodródás (Rater drift): Az értékelések sorozata nyomán újból átfogal-mazott értékel i kritériumok (pl. fáradtság következtében)
Az értékel k elfogultságának egyik legszélesebb körben kutatott jelensége a haloeffektus, amelyet már 1920-ban Thorndike is megemlít. Az újoncok mentális képességének, testalkatának, vezet készségének és általános személyiség-jellemz inek vizsgálatakor azt tapasztalta, hogy ezek a személyiség-jellemz k túlságosan magas együttjárást mutatnak.
Nisbett és Wilson (1977) klasszikus vizsgálatában két felvételt készített egy professzorról. Az egyiken a professzor nagyon barátságosan, míg a másikon öntelten viselkedett. A professzort barátságosnak bemutató felvétel megtekintése után a diákok sokkal kedvez bben ítélték meg a professzor vonásait, fizikai megjelenését és mesterkéltségét.
A haloeffektus magyarázó elméletei közül a legnépszer bb a globális benyomás szerepét hangsúlyozó megközelítés, amely rávilágít arra, hogy az értékelt személyr l alkotott globális benyomás befolyásolja a teljesítmény néhány speciális aspektusának megítélését (Cooper, 1981; Lance és Woehr, 1986). Bár a globális benyomás meglehet sen stabil jellemz nek tekinthet , ennek ellenére azonban a haloefektusból származó hiba stabilitása az értékelt személyek viselkedésének változása során alacsony. Az értékel szerepét hangsúlyozó fenti megközelítés helyett az utóbbi id ben egy kiterjesztett komplex modellt ajánlanak a kutatók, amelyben nemcsak az értékel kognitív sajátosságai, hanem az értékelt személy tulajdonságai, aktuális viselkedése és a helyzeti tényez k is szerepet játszanak (Murphy és Anhalt, 1992).
A teljesítmény pozitív túlértékelésér l olyan esetben beszélünk, amikor egy értékelést végz személy pontszámai a skála pozitív értékeire korlátozódnak. A lágyszív ségb l fakadó hiba és az általános személyiségjellemz k kapcsolatára irányuló vizsgálatok eredményei szerint a Big Five-faktorok közül a lelkiismeretesség és a barátságosság mutat összefüggést a torzítással. Bernardin és munkatársai (2000) azt találták, hogy a lágyszív ségi hiba az alacsony lelkiismeretesség és a magas barátságosság pontszámból jól bejósolható. Érdemes megjegyezni, hogy a Big Five-dimenziók és a haloeffektus között nem találtak számottev kapcsolatot az erre irányuló kutatások.
Számos tudományos vizsgálat igazolja, hogy az értékel k számára kidolgozott tréningek képesek csökkenteni az értékelési folyamat torzításait (Pulakos, 1986). A tréningprogramok legfontosabb elemei közül az alábbiak emelhet k ki: 1. az alkalmazott mér eszköz részletes bemutatása; 2. az értékelés folyamatának és az alkalmazott kritériumoknak a megértése; 3. a válaszok interpretációjának módja. Az értékelés során a hibák mérséklését jelenheti, ha közvetlenül felhívjuk rá a figyelmet, ha eltávolítjuk a torzítást jelent szociodemográfiai jellemz ket (pl. nem, életkor,
származás, név), vagy ha néhány értékelést újra elvégeztetünk, elkerülve ezzel a kritériumok átkonstruálását.
Néhány esszétípus kiértékelésére már számítógépes programot is készítettek, amely a látens szemantikai elemzés módszerét alkalmazza. Ez a tartalomelemzési módszer akár terjedelmes szövegb l is képes statisztikai módszereken alapuló kivonatot készíteni, figyelembe véve az esszében szerepl kulcsszavakat és ezek kontextusát (Landauer és Dumais, 1997). Az értékel eljárás kialakításához els ként meg kell tanítani a programot a jó min ség esszé kritériumaira, amit rendszerint szakért kkel íratnak. A kés bbiekben több száz esszé számítógépes kivonatolása után alakítható ki az a kritériumrendszer, ami az értékelések alapját jelenti. Az ilyen számítógépes program természetesen mentes az értékel személy torzító hatásaitól, de egyel re a kreatív és kifinomult érzékkel megírt esszék értékelésére kevésbé alkalmas.
Az objektív tesztfeladatok egyik legnagyobb el nye, hogy pontozásuk egyszer és pontos. A kézi kiértékeléshez sokszor speciális válaszlapot és kiértékel sablont szoktak alkalmazni. A sablont a válaszlapra helyezve egyszer en összegezhetjük és leolvashatjuk az egyes skálákon elért pontszámokat. A kiértékelés során az üresen hagyott válaszokra és a téves jelölések megfelel értékelésére kell fokozottan ügyelnünk. Viszonylag kevés vizsgálat irányult a pontszámok kiszámításának hibájára. Sherrets és munkatársai (1979) a Wechsler Intelligencia-kérd ív gyermekváltozatának 200 kiértékelési rlapját tekintették át, és azt találták, hogy pontozást végz szakemberek közel 90 százaléka legalább egy hibát vétett. Néhány vizsgálat azt is meger sítette, hogy az ilyen jelleg hibák akár a standard pontszámok alakulására is jelent s hatással lehetnek több mér eszköz esetében is (Allard és mtsai., 1995; Sullivan, 2000; Charter, 2000). A pontozási hibákat érdemes megkülönböztetni a pontozási eljárás bonyolultsága és az elkötelez dés mértéke szerint. Allard és munkatársai (1995) azt találták, hogy az alacsony elkötelezettséggel rendelkez személyek a komplex pontozási eljárást igényl helyzetekben 29 százalékos hibával dolgoztak.
A számítási hibák gyakoribbak, mint a pontszámok átvezetéséb l származó hibázások. Simons és munkatársai (2002) azt találták, hogy a pszichológusok kevesebb hibát ejtettek, mint a kitölt k (vannak olyan önpontozó eljárások, amikor a pontszámokat a kérd ív kitölt je pontozza le). Az önpontozást végz kitölt k vizsgálatakor az esetek 9,3 százalékában kaptak hibás profilt, míg a pszichológusok esetében ugyanez az arány csak 2,5% volt. A pontozási hibákat a nem pszichológusok esetében a számítás bonyolultsága jól bejósolta, míg ez a pszichológusoknál nem okozott jelent s problémát. A pontozás jelölésének és a pontszámok átvezetésének bonyolultsága azonban mindkét csoportnak problémát okozott.
A tesztek tömeges felvétele miatt az utóbbi id ben egyre nagyobb teret hódított a számítógépes tesztfelvétel és kiértékelés. A válaszok számítógépes feldolgozása kevesebb hibát eredményez, mint a kézzel történ kiszámítás. A tesztfejleszt k olyan válaszlapokat gyártanak, amelyek alkalmasak optikai beolvasóval történ adatfeldolgozásra. Ilyen esetekben elegend a kitöltött válaszlapokat a beolvasó berendezés papíradagolójába tenni, és néhány perc múlva az adatok már digitalizált
48
formában állnak rendelkezésre. Ezek az adatok így már könnyen és biztonságosan tárolhatók, elektronikusan továbbküldhet k, statisztikailag elemezhet k, vagy egyéni kiértékelésre alkalmasak lehetnek. Akadnak olyan programok, amelyek nemcsak a pontozást és az egyéni eredmények kiszámítását végzik, hanem szöveges értékelést is adnak a kitölt által elért eredmények alapján. Az ilyen kiértékel programokat számítógépes szakért rendszereknek nevezzük.
A tesztekkel kapcsolatos információk
A pszichológiai tesztekkel kapcsolatos információk els dleges forrását a nagyobb tesztforgalmazók által kiadott tesztkatalógusok és útmutatók, a tudományos cikkek és könyvek, valamint az online internetes keres rendszerek jelentik. Elöljárójában el kell mondanunk, hogy a magyar nyelven elérhet információk meglehet sen korlátozottak, viszonylag kevés mér eszközre terjednek ki.
A tesztforgalmazók által összeállított tesztkatalógus a forgalmazott mér eszközök rövid bemutatását tartalmazza, melynek segítségével megismerkedhetünk a mér eszköz f alkalmazási területével és felépítésével, a tesztfelvétel módjával és idejével, a számítógépes vagy online kiértékelés lehet ségével, a felvételhez és a kiértékeléshez szükséges kvalifikációval. A tesztkatalógusok a jó választás megkönnyítése érdekében részletes összehasonlító táblázatokat is közölnek a mér eszközökr l: pl. a különböz intellektuális képességeket mér tesztek összevetése. A tesztkatalógusok könnyen és ingyenesen hozzáférhet ek, elegend telefonon vagy e-mailen megrendelni, de sokszor a tesztforgalmazók honlapjáról közvetlenül is letölthet k. Könyvünk függelékében megtalálható a legjelent sebb tesztforgalmazók listája, elérhet ségükkel együtt. Érdemes megjegyeznünk, hogy az ilyen katalógusok célja a mér eszköz mint termék eladása, így a tesztek kritikai szempontú értékelését itt nem találjuk meg.
A technikai és a felhasználási útmutatók részletesen ismertetik a teszt kifejlesztésének módját és elméleti hátterét, a mér eszköz felépítését, a felvétel és a kiértékelés módját, a teszteredmények interpretációs lehet ségeit, a standardizálási mintán szerzett megbízhatósági és érvényességi mutatókat, a normákat, valamint a mér eszközzel végzett különböz kutatási területek eredményeinek áttekintését. Az ilyen útmutatók leggyakrabban a tesztforgalmazóktól szerezhet k be, de néha a könyvtárak polcain is megtalálhatóak. A technikai és a felhasználási útmutatók tartalmazzák a mér eszközök legrészletesebb leírásait és eredményeit, sokszor azonban ezekhez csak a mér eszközök megvásárlásával együtt juthatunk.
Ugyancsak hasznos információkat gy jthetünk egy adott tesztr l a tudományos közleményekb l is. Az olyan nemzetközi szakfolyóiratok, mint a Psychological Assessement, a European Journal of Psychological A ssessment, a Behaviour Research and Therapy, az Educational and Psychological Measurement, az A pplied Measurement in Education, a Journal of Personality and Social Psychology, a Psychological Bulletin, a Psychological Review rendkívül hasznos, átfogó és kritikai szempontú információkat tartalmazhatnak a kutatásokban alkalmazott pszichológiai mér eljárásokról. A fent bemutatott szakfolyóiratok közül sajnos csak néhány érhet el hazai
könyvtárainkban. Ezzel szemben az interneten szinte valamennyi folyóirat tartalma hozzáférhet . Sajnos ezek a szolgáltatások többnyire nem ingyenesek, és az 1990 el tti kiadásokat általában már nem tartalmazzák. A nagyobb külföldi egyetemek könyvtárai internetes kapcsolaton keresztül sokszor lehet séget biztosítanak a folyóiratok tanulmányainak megtekintésére és letöltésére, de ezek a szolgáltatások általában az egyetemeken dolgozó és tanuló személyek számára elérhet , jelszóval védett. Magyarországon az Oktatási Minisztérium támogatásával m ködik egy olyan elektronikus információszolgáltatás, melynek keretében a hazai fels oktatási intézmények hallgatói, illetve oktatói az egyetemi szervereken keresztül kapcsolódhatnak*. Az elérhet adatbázisok közül érdemes kiemelnünk a Web of Science és a Science Direct adatbázisokat, amelyek a fent bemutatott nemzetközi folyóiratok közül többet is tartalmaznak.
A folyóiratok mellett fontos megemlítenünk olyan pszichológiai tesztekkel foglalkozó átfogó kézikönyveket, mint például a Test Critiques (Keyser és Sweetland, 1994), a Tests in Print (Murphy és mtsai., 1994), a Mental Measurements Yearbook (Spies és mtsai., 2005), amelyek a legalaposabb kritikai áttekintését tartalmazzák a publikált pszichológiai teszteknek. Az Oscar Kriesen Buros által alapított Mental Measurement Yearbook els kiadása 1938-ban jelent meg, ami azóta 16 kiadást élt meg, az újonnan megjelen pszichológiai tesztek folyamatos b vítésével.
A fenti kiadványok mellett számos olyan kézikönyv található, amely egy sz kebb pszichológiai terület mér eszközeinek bemutatását célozza. Ezek közül a legjelent sebbek a következ k: Compendium of Quality of Life Instruments (Salek, 1998), Directory of Psychological Tests in the Sport and Exercise Sciences (Ostrow, 2006), Handbook of Family Measurement Techniques (Touliatos és mtsai., 2201), Handbook of Tests and Measurement in Education and the Social Sciences (Lester és Bishop, 2001), Measuring health: A guide to rating scales and questionnaires (McDowell és Newell, 1996), Measures for clinical practice (Corcoran, és Fischer, 2000), Measures of Personality and Social Psychological Attitudes (Robinson és mtsai., 1991), Rating scales in mental health (Sajatovic, és Ramirez, 2003), The sourcebook of nonverbal measures: going beyond words (Manusov, 2005).
Sajnos a fenti könyvekb l a hazai könyvtárakban csak kevés érhet el, de a nemzetközi könyvtárak ún. könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásával, vagy a nagyobb internetes könyváruházakon (pl. Amazon.com; Best Book Buys, Alibris) keresztül történ megrendeléssel beszerezhet k.
Az internet segítségével gyorsan és hatékonyan kereshetünk pszichológiai tesztekkel kapcsolatos információkat. A legnagyobb online tesztkeres rendszerek az alábbiak:
Buros http://buros.unl.edu/buros/jsp/search.jsp
Educational Testing Services www.ets.org/testcoll/index.html
* A szolgáltatás mindezidáig csak olyan helyekr l vehet igénybe, ahol az internetkapcsolatot biztosító szerver azonosító IP-címe valamilyen fels oktatási intézményhez tarozik. Így a szolgáltatás csak az egyetemeken m köd számítógépekr l és a könyvtárakból érhet el.
50
A tesztekkel kapcsolatos további hasznos információkhoz juthatunk az olyan online szakirodalmi adatbázisok rövid szöveges összefoglalóiban történ kereséssel, mint például a PsychINFO, a MEDLINE, PubMed, vagy az ERIC.
PsychINFO www.apa.org/psycinfo/
MEDLINE http://medline.cos.com/
PubMed www.pubmedcentral.nih.gov/
ERIC www.eric.ed.gov
A fent említett ingyenes keres szolgáltatások mellett érdemes említést tennünk a PsychLIT és HAPI (Health and Psychosocial Instruments) adatbázisokról, amelyek általában a könyvtárak által megvásárolt CD-ROM-okon, illetve fels oktatási intézmények vagy kutatóhelyek bels hálózatán hozzáférhet k.
A hazánkban alkalmazott pszichológiai tesztek és a mér eszközökkel szerzett tapasztalatok átfogó bemutatását a Mérei Ferenc és Szakács Ferenc (1988) által szerkesztett Pszichodiagnisztikai V ademecum sorozat tartalmazza. A Tankönyvkiadó gondozásában megjelent többkötetes anyag mintegy 60 mér eljárás ismertetését tartalmazza. A 2.4. táblázatban a sorozatban megjelen tesztismertetések közül néhány fontosabbat kiemeltünk.
Ugyancsak említésre méltóak az alkalmazott pszichológiai különböz területein megjelen módszertani sorozatok, amelyek számos pszichológiai mér módszer bemutatását tartalmazzák: az Országos Pedagógiai Intézet által kiadott a Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban módszertani füzetek; a Munkalélektani Koordináló Tanács Módszertani sorozata, az ún. sárga füzetek, valamint az oktatásban és nevelésben alkalmazott mér eljárások bemutatását célzó Iskolapszichológia sorozat.
2005-ben Perczel Forintos Dóra, Kiss Zsófia és Ajtay Gyöngyi szerkesztésében jelent meg a klinikai pszichológiában alkalmazott kérd ívek és becsl skálák gy jteménye.
A módszertani leírásokat és a teszteket tartalmazó füzetek egyik legnagyobb problémája, hogy a bemutatott hazai vizsgálatok többségénél a hazai normák hiányosak, csak kis elemszámú mintán történ tapasztalatok leírására korlátozódnak.
Mindezek mellett a a bemutatott mér eszközök többségénél szerz jogi korlátozások is nehezítik a mér eszközök gyakorlati alkalmazását. A legtöbb mér eszköz ugyanis kutatási célú felhasználási engedéllyel rendelkezik, így a magyar nyelv változat forgalmazása problematikus. Ez az ok vezetett ahhoz, hogy a módszertani füzetek kizárólag bels használatra, s a legtöbb esetben oktatási céllal készültek.
Explorációs és biográfia módszerek Személyiségtesztek
Elemz interjú Világjáték
Élettörténet-elemzés TAT
Napirendelemzés Rosenzweig-féle Frusztrációs Teszt Tünetbecsl skálák Szondi-teszt
Rövid Pszichiátriai Becsl skála
Farajz -teszt Zung Depresszió Skála Warteg-teszt Vineland Szociális Érettség Skála Rorschach-próba Önjellemz eljárások Metamorfózisok teszt
Goldberg Általános Egészség Kérd ív Lüscher-teszt Spielberger-féle STAI Teljesítménytesztek
Spielberger-féle Text Anxiety Inventory Wechsler Intelligencia-kérd ív (MAWI) Cattel-féle 16 faktoros személyiségteszt Raven Progresszív Mátrixok
Eysenck-féle Személyiség Kérd ív Bender-próba
Rokeach-féle értékvizsgálat TOKEN beszédmegértési teszt 2.4. táblázat A Pszichodiagnosztikai Vademecum sorozatban megjelent
legfontosabb tesztismertetések Összefoglalás
A pszichológiai mérés egy olyan átfogó és integratív mérési folyamat, amely magában foglalja a kapott eredmények kiértékelését, interpretációját, a több forrásból rendelkezésre álló információk összevetését, megbízhatóságuk megítélését és a pszichológiai jellemz k bejóslását. Ez a folyamat a teszteredményeket, az interjúkat, az esetleírásokat vagy a viselkedés megfigyeléséb l származó információkat egyaránt tartalmazhatja. A pszichológiai tesztelést többnyire olyan folyamatként definiálhatjuk, amely a pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemz k objektív feltárására korlátozza.
A teszteket olyan standardizált eljárásoknak nevezzük, amelyek a viselkedés-repertoár egyes jellemz it pontszámokkal vagy osztályba sorolással min sítik. A tesztek többsége a célpopuláción kidolgozott normák segítségével képes a vizsgált személy jellemzésére, teljesítményének becslésére, jöv beli viselkedésének bejóslására.
A tesztek típusait többféleképpen osztályozhatjuk: standardizált vs. nem standardizált, egyéni vs. csoportos, speed vs. power, objektív vs. nem objektív, verbális vs. cselekvéses, kognitív vs. affektív, képesség vs. teljesítmény. A tartalmi felosztás szerint megkülönböztethetünk intelligencia-, képesség-, teljesítmény-, kreativitás-, személyiség-, érdekl dés-, viselkedés- és neuropszichológiai teszteket. A tesztek alkalmazási területeit áttekintve az alábbi csoportosításokat
52
különböztethetjük meg: osztályozás, diagnózis, önismeret, programok és beavatkozások hatékonyságának mérése, valamint kutatás.
A tesztfelvétel folyamatának legfontosabb lépései az el készítés, a raport kialakítása és a teszt bemutatása, a mérés pontosságát befolyásoló küls körülmények minimalizálása, a teszfelvétel, a kiértékelés és az eredmények értelmezése.
A tesztekkel kapcsolatos információkat a tesztforgalmazók katalógusaiból, a technikai és felhasználói útmutatókból, a szakfolyóiratokból és kézikönyvekb l, valamint interneten vagy CD-ROM-on elérhet szakirodalmi adatbázisokból gy jthetjük be.
Fontosabb fogalmak
értékel i sodródás pszichológiai mérés
haloeffektus pszichológiai tesztelés
intelligenciatesztek pszichometria
jóbenyomás-hatás raport
képességtesztek speed és power tesztek
kontraszthatás standardizált eljárás
középretartási hiba személyiségtesztek
kritériumalapú tesztek teljesítménytesztek
lágyszív ségi hiba Test Cririques
Mental Measurements Yearbook Tests in Print
normaalapú tesztek tesztszorongás
PsychINFO újdonsági hiba
Pszichodiagnosztikai Vademecum viselkedéselemzés A témával kapcsolatos magyar nyelv olvasmányok
Ágoston, G., Szili, I. (2001). Diagnosztikus kérd ívek és tünetbecsl s skálák. In.: Füredi, J., Németh, A., Tariska, P. (Szerk.). A pszichiátria magyar kézikönyve.
Medicina.
Mérei, F., Szakács, F. (Szerk) (1988). Pszichodiagnosztikai vademecum. Budapest:
Tankönyvkiadó.
Perczel, F., D., Kiss, Zs., Ajtay, Gy. (2005). Kérd ívek, becsl skálák a klinikai pszichológiában. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest.
Szakács, F. (2001). Pszichológiai és laboratóriumi vizsgálatok. In.: Füredi, J., Németh, A., Tariska, P. (Szerk.). A pszichiátria magyar kézikönyve.
Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. 5.2. A pszichológiai tesztek; 5.3. A kérd íves vizsgálat; 5.4. Attit dskálák, szemantikus differenciál, szociometria; 8.2. A szakirodalom feltárása és feldolgozása.
Trull, T. J., Phares, E. J. (2004). Klinikai pszichológia. Elmélet, módszertan és hivatás.
Osiris Kiadó, Budapest. II. rész: A klinikai felmérés.
Hasznos internetcímek
Tesztekkel kapcsolatos információk az A merikai Pszichológiai Társaság honlapjáról:
www.apa.org/science/faq-findtests.html www.guidetopsychology.com/testing.htm Online pszichológiai tesztek gy jteménye
www.healthyplace.com/site/tests/psychological.asp www.quincyweb.net/quincy/psychology.html www.queendom.com/
www.psywww.com/resource/bytopic/testing.html