M1. Irodalomjegyzék
Jogszabályok, előírások:
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről.
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről.
2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről.
2004. évi XCIV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról.
2004. évi XVI. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról.
2003. évi CXII. törvény az egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról.
1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet a 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról.
9/2002. (I.23.) FVM rendelet a vadon élő állat és a tenyésztett vad elejtéséről, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról.
19/2004. (II. 26) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelete az élelmiszerek jelöléséről.
167/2004. (XI. 29.) FVM-EÜM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról.
56/2005. (VI.25) FVM rendelet: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004.
(V.4.) FVM rendelet módosításáról.
90/2005. (X. 13.) FVM-EÜM-GKM együttes rendelet, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról.
Magyar Élelmiszerkönyv, 1-3/13-1 számú előírás, Egyes húskészítmények (2004) Magyar Élelmiszerkönyv, 2-13 számú irányelv, Húskészítmények (2004)
Irodalmi források:
AUSUBEL, F.M. et al. (1989) Short Protocols in Molecular Biology.
New York: Wiley.
BÁLINT, M. (2000): Molekuláris biológia I. Budapest: Műszaki könyvkiadó. 207.p.
BÁLINT, M. (2000): Molekuláris biológia II.. Budapest: Műszaki könyvkiadó. 207.p.
BAUER, F. (1981): Identifizierung nahe verwandter Tierarten mittels Ultradünnschicht-isoelektrischer Fokussierung. In: 27. Europäischer Fleischforscherkongreß, Wien, Proc. S 602-604. p.
BAUER, F.K., HOFMANN, K. (1987a): Elektrophoretische Tierartbestimmung Steigerung der Empfindlichkeit durch Peroxidasefärbung der Myoglobine.
Fleischwirtschaft, 67 861-867. p.
BAUER, F.K., HOFMANN, K. (1987b): Empfindlicher Nachweis von Schweinefleisch in erhitzten Rindfleisch/Schweinefleisch Mischungen. Fleischwirtschaft, 67 1141-1144. p.
BERGER, R.G., MAGEAU, R.P., CHWAB, B., JONSTON, R.W. (1988): Detection of poultry and pork in cooked canned meat foods by enzyme-linked immunosorbent assays.
Journal of AOAC, 71 406-409. p.
BRANCIARI, R., AVELLINI, P., SUKASI-SANGAMAYYA, R., DI ANONIO, E. (2000):
PCR-RFLP (Polymerase Chain Reaction-Restriction Fragment Length Polymorphysm) analysis for species determination in heat-treated meat products.
Industrie Alimentari, marz 313-318. p.
BRODMANN, P.D., MOOR, D. (2003): Sensitive and semi-quantitative TaqMan real-time polymerase chain reaction system for the detection of beef (Bos taurus) and the detection of the family Mammalia in food and feed. Meat Science, 65 599-607.p.
CANDRIAN, U., LÜTHY, J. (1991): Molekularbiologische Methoden in der Lebensmittelanalytik. Chimia, 45 49-52. p.
CÉSPEDES, A., GARCIA, T., CARRERA, E., GONZALES, I., SANZ, B., HERNANDEZ, P.E., MARTIN, R. (1998): Identification of flatfish species using Polymerase Chain Reaction (PCR) amplification and restriction analysis of cytochrome b gene.
Journal of Food Science, 63 (2) 206-209. p.
CHIKUNI, K., TANABE, R., KOSUGIYAMA, M., MONMA, M. (1994): Polymerase Chain Reaction assay for detection of sheep and goat meats. Meat Science, 37 337-345. p.
COLOMBO,F., VIACAVA, R., GIARETTI, M. (2000): Differentiation of the species ostrich (Struhio camelus) and emu (Dromaius novaehollandiae) by polymerase chain reaction using an ostrich-specific primer-pair. Meat Science, 56 15-17. p.
DAVIS, C. E., BRACEWELL, A.J., ANDERSON, J.B., REAGAN, J. O. (1985): Time temperature heating effect on biuret-positive water-extractable porcine and bovine muscle proteins. Journal of Food Protection, 48 (3) 215-220. p.
DI PINTO, A., FORTE, V.T., CONVERSANO, M.C., TANTILLO G.M (2005) Duplex polymerase chain reaction for detection of pork meat in horse meat fresh sausage from Italian retail sources. Food Control, 16 391-394 p.
DOOLEY, J.J., PAINE, K.E., GARRETT, S.D., BROWN, H. M. (2004): Detection of meat species using TaqMan real-time PCR assays. Meat Science, 68 431-438. p.
EBBEHOJ, K. F., THOMSEN, P. D. (1991): Species Differentiation of Heated Meat Products by DNA Hybridization. Meat Science, 30 221-234. p.
FISCHER, C., HOFMANN, K., BLÜCHEL, E. (1978): Elektrophoretiche Untersuchungen der Proteine von Sarkoplasma und Myofibrillen in normalen und PSE-Fleisch beim Schwein.
Fleischwirtschaft, 58 303-306. p.
GARCIA, T., MARTIN, R., MORALES, P., HAZA, A., ANGUITA, G., GONZALES, I., SANZ, B., HERNANDEZ, P.E. (1994): Production of a horse specific monoclonal antibody and detection of horse meat in raw meat mixture by an indirect ELISA.
Journal of Science of Food and Agriculture, 66 411-415. p.
GARDNER, E.J. & SNUSTAD, D.P. (1984): Principles of genetics. New York: Wiley.
GAZZAZ, S. S., RASCO, B. A., DONG, F. M. (1992): Application of immunochemical assays to food analysis. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 32 (3) 197-229. p.
GOODWIN, P. (1992): Immunoassay methods for animal specification. 33-39. p. In MORGAN M.A., SMOITH C.J., WILLIAMS P.A. (eds) Food safety and quality assurance:
application of immunoassay system. London: Elsevier Sci.Publ.
GRIFFITHS, N. M., BILLINGTON, M. J. (1984): Evaluation of an enzyme-linked immunosorbent assay beef blood serum to determine indirectly the apparent beef content of beef joints and model mixtures. Journal of Science of Food and Agriculture, 35 909-914. p.
GRUNDHÖFER, F. (1982): Tierartbestimmungen in der Lebensmittelüberwachung mit Hilfe der Ultradünnschift-isoelektrischen Fokussierung auf miniaturisierten Gelen. p. 72-74 In:
Elektrophorese forum ‘82 3. Diskussionstagung Techn. Univ. München
HAJÓS, GY. (2000): A húsfehérjék humánbiológiai megítélése. A Hús, 1 16-18. o.
HAMM, R. (1977): Changes of muscle proteins during the heating of meat in: Höyem T. &
Kvale O (eds): Physical, chemical and biological changes in food caused by thermal processing London: Applied Science Publishing
HERNÁNDEZ, P.E., MARTÍN, R., GARCÍA, T., MORALES, P., ANGUITA, G.,.HAZA, A.I, GONZÁLES, I., SANZ, B. (1994): Antibody-based analytical methods for meat species determination and detecting adulteration of milk.
Food & Agricultural Immunology, 6 95-104. p.
HIRD, H., CHISHOLM, J., BROWN, J., (2005): The detection of commercial duck species in food using a single probe-multiple species-specific primer real-time PCR assay
Eur.Food Res.Technology, 221 559-563.p.
HOFMANN, K. (1973): Unterscheidung des Fleisches von Rind, Schwein, Hammel und Pferd mit Hilfe der Elektrophorese. Jahresb. Bundesanstalt für Fleischforschung, 67-68. p.
HOFMANN, K. (1985): Principal Problems in the Identification of Meat Species of Slaughter Animals using Electrophoretic Methods. p. 9-31. In Patterson R.L.S. (ed.): Biochemical Identification of Meat Species, London and New York: Elsevier Applied Sci. Pub. 213 p.
HOFMANN, K. & BLÜCHEL, E., (1986): Tierartbestimmung von hocherhitztem Fleisch und Fleischkonserven durch isoelektrische Fokussierung und empfindliche Silberfarbung.
Fleischwirtschaft, 72 (1) 85-89.p.
HOLLAND, P.M., ABRAMSON, R.D., WATSON, R., GELFAND, D.H.(1991): Detection of specific polymerase chain reaction product by utilizing the 5’-3’ exonuclease activity of Thermus aquaticus DNA polymerase.
In: Proceedings of Natl.Acad. Sci. USA, 88 7276-7280.p.
HUFF-LONERGAN, E., F. C. PARRISH, JR., ROBSON, R. M. (1995) Effects of postmortem aging time, animal age, and sex on the degradation of titin and nebulin in bovine longissimus muscle. J. Anim. Science, 73 1064–1073.p.
JANSSEN, F.W., HAGELE, G.H., BUNTJER, J.B., LENSTRA, J.A. (1998): Species identification in meat by usiing PCR-generated satellite probes.
J. of Industrial Microbiology and Biotechnology, 21 115-120.p.
KHORANA, H.G. (1971) Study on polynucleotides: repair replication of short synthetic DNA’s as catalyzed by DNA polymerases. Journal of Molecular Biology, 56 341. p.
KOCH, M.C., LIM C.H., CHUA S.B., CHEW S.T., PHANG S.T.W. (1998) Random amplified polymorphic DNA (RAPD) fingerprints for identification of red meat animal species. Meat Science, 48 275-285. p.
KOCHER, T.D., THOMAS, A., MEYER, S.V., EDWARDS, S., PÄBO, F.X (1989):
Dynamic of mitochondrial DNA evolution in animals: amplification and sequencing with conserved primers.
In: Proceedings of the National Academy of Science USA, 86 6196-6200. p.
LAUBE, I., SPIELBERG, A., BUTSCHKE, A., ZAGON, J., SCHAUZU, M., KROH, L., BROLL H. (2003): Method for the detection of beef and pork in foods using real-time polymerase chain reaction. Int. Journal of Food Science and Technology 38, 111-118. p.
LÁSZTITY, R. (1980): A hús kémiája és fizikája. Kézirat, BME Vegyészmérnöki kar Mosonmagyaróvár
LOCKLEY, A.K., BARDSLEY, R.G. (2000) DNA-based methods for food authentication.
Trends in Food Science & Technology 11, 67-77. p.
LOCKLEY, A. K., RONALD, G. (2002): Intron variability in an actin gene can be used to discriminate between chicken and turkey DNA. Meat Science, 61 163-168. p.
LUNGSTRÖM, I., ENGVALL, E., RUITENBERG, E.J. (1974): ELISA- Enzyme –linked immunosorbent assay- in serological diagnosisi of Trichinella spiralis infection.
MANIATIS, T., FRIRSCH, E. F., SAMBROOK, J. (1989): Molecular cloning, New York:
Cold Spring Harbor
MANN, M., BAUER, F. (1991): Influence of storage, salting, curing and heating on the electrophoretic behaviour of sarcoplasmic proteins. 37th ICOMST, Proc. Kulumbach Vol. II.
1163-1166. p.
MARTENS, H., STABURVIK, E., MARTENS, M. (1982): Texture and colour changes in meat during cooking related to thermal denaturation of muscle proteins.
Journal of Texture Studies, 13 291-309. p.
MARTIN, R., AZCONA, J.I., CASAS, C., HERNANDEZ, P.E., SANZ, B. (1988a):
Sandwich ELISA for detection of pig meat in raw beef using antisera to muscle soluble proteins. Journal of Food Protection, 51 790-794. p.
MARTIN, R., AZCONA, J.I., CASAS, C., HERNANDEZ, P.E., SANZ, B. (1988b): A sandwich ELISA for detection of horse meat in raw meat mixtures using antisera to muscle soluble proteins. Meat Science, 22 143-153. p.
MARTIN, R., AZCONA, J.I., TIRMO, J., HERNANDEZ, P.E., SANZ, B. (1988c): Detection of chicken meat in raw meat mixtures by a sandwich enzyme immunoassay.
Int. Journal of Food Science and Technology, 23 303-310. p.
MARTIN, R., WARDALE, R.J., JONES, S.J., HERNANDEZ, P.E., PATTERSON, R. L. S.
(1991): Monoclonal antibody sandwich ELISA for the potential detection of chicken meat in mixtures of raw beef and pork. Meat Science, 30 23-31. p.
MARTINEZ, I., YMAN, I.M. (1998): Species identification in meat products by RAPD analysis. Food Reserch International, 31 (6-7) 459-466 p.
MATSUGANA, T., CHIKUNI, K., TANABE, R., MUROYA, S., NAKAI, H., SHIBATA, K., YAMADA, J., SHINMURA, Y. (1998): Determination of mitochondrial B gene Sequence for red deer (Cervus elaphus) and the differentiation of closely related deer meat.
Meat Science, 49 379-385. p.
MATSUGANA, T., CHIKUNI, K., TANABE R., MUROYA, S., NAKAI, H., SHIBATA, K., YAMADA, J., SHINMURA, Y. (1999): A quick and simple method for the identification of meat species and meat products by PCR assay. Meat Science, 51 143-148. p.
MEYER, R., CANDRIAN, L., LÜTHY, J. (1994): Detection of Pork in Heated Meat Products by Polymerase Chain Reaction. Journal of AOAC, 77 (3) 617-622. p.
MEYER, R., HÖFELEIN, C., LÜTHY, J., CANDRIAN U. (1995): PCR-RLFP: A Simple Method for Species Identification in Food. Journal of AOAC, 78 (6) 1542-1551. p.
McCORMIC, R.J., REECK, G.R., KROPF, D.H. (1988): Separation and identification of porcine sarcoplasmic proteins by reversed-phase high-performance liquid chromatography and polyacrylamide gel electrophoresis.
Journal of Agricultural Food Chemistry, 36 1193-1196. p.
MORITA, J. I., YASUI T. (1991): Involvement of hydrophobic residues in heat-induced gelation of myosin tail subfragment from rabbit skeletal muscle.
Agricultural Biological Chemistry, 55 597-599. p.
MULLIS, K. B., FRED, A., FALOONA, F.A. (1987): Specific synthesis of DNA in vitro via a polymerase-catalyzed chain reaction 335-350 p. In: Wu, R. (ed.): Methods in Enzymology.
Recombinant DNA Part F New York: Elsevier Inc., 628 p.
OKAYAMA, T., FUJI, M., YAMANOUE, M. (1991): Effect of cooking temperature on the percentage, colour formation, nitrite decomposition and sarcoplasmic protein denaturation in processed meat products. Meat Science, 30 49-57. p.
PARTIS, L., CROAN, D., GUO, Z., CLARK, R., COLDHAM, T., MURBY, J. (2000):
Evaluation of a DNA fingerprinting method for determining the species origin of meats Meat Science, 54 369-376. p
PENNY, I. (1980): The enzymology of conditioning 115-144 p. in LAWRIE R. (ed) Developments in meat science –1 London: Applied Sci. Publ 254 p.
QUALI, A. (1990): Meat tenderization: possible causes and mechanism.
J. Muscle Food ,1 129-165.p.
RIGETTI, P. G., GIANAZZA, E., GELFI, C., CHIARI, M. (1992): Isoelectric focusing
149-216.p. In: HAMES B.D., RICKWOOD, D. (eds): Gel electrophoresis of proteins, The practical approach series, Oxford, New York, Tokyo: Oxford University Press
ROITT, I., BROSTFF, J., MALE, D. (1998): Immunology. London: Mosby International Ltd 423 p.
ROSSEN, L., NORSKOV, P., HOLMSTROM, K., RASMUSSEN, O. F. (1992): Inhibition of PCR by components of food samples, microbial diagnostic assays and DNA-extraction solutions. International Journal of Food Microbiology, 17 37-45. p.
RODRIGEZ, M. A., GARCIA, T., GONZALES, I., HERNANDEZ, P. E., MARTIN, R.
(2005): TaqMan real-time PCR for the detection and quantitation of pork in meat mixtures.
Meat Science, 70 113-120. p.
RÜGGEBER, G, H., GAEDE, W., TSCHIRDEWAHN, B., BOOKE, A., MÜLLER, M.
(1997): Tierartidentifizierung bei gekochten Fleischproben.
Fleischwirtschaft, 77 (8) 732-734. p.
SAWAYA,W. N., MAMEES,H., EL-RAYES, E., HUSAIN, A., DASHTI, B. (1990):
Detection of pork in processed meat by an enzyme-linked immunosorbent assay using antiswine antisera. Journal of Food Science, 55 293-297. p.
SAWYER, J., WOOD, C., SHANAHAN, D., GOUT S., McDOWELL D. (2003): Real-time PCR for quantitative meat species testing. Food control, 14 579-583. p.
SHERIKAR, A. T., KARKARE, U. D., KHOT, J. B., JAYARAS, B. M., BHILEGAONKAR, K. N. (1993): Studies on thermostable antigens production of species-specific antiadrenal sera and comparison of immunological techniques in meat speciation.
SZERDAHELYI KÁROLYNÉ (2005): A Magyar Élelmiszerkönyv. Élelmiszerszabályozási információk 3. 30. p.
TINBERG, B.J., OLSMAN, W.J. (1976): Isoelectrische Fokkussierung als eine Technik zur Species Identifizierung in der Lebensmittelüberwachung
Fleischwirtschaft, 56 1495-1498. p.
ZIMMERMANN, A., LÜTHY, J., PAULI, U. (1998): Quantitative and qualitative evaluation of nine different extraction methods for nucleic acids on soya bean food samples.
Zeitung für Lebensm. Unters. Forsch., 207 81-90. p.
WILSON, I.G.(1997): Inhibition and Facilitation of Nucleic Acid Amplification.
Appl. Env. Microbiology, 63 (10) 3741-3751. p.
WINTERO, A.K., THOMSEN, P. D., DAVIES, W. (1990): A comparison of DNA hybridization, immundiffusion, countercurrent immunoelektrophoresis and isoelectric focusing for detecting the admixture of pork to beef. Meat Science, 27 75-85. p.
WOLF, C., LÜTHY, J. (2001): Quantitative competitive (QC) PCR for quantification of porcine DNA. Meat Science, 57 161-168. p.
További forrásmunkák:
Applied Biosystem ABI PRISM 7000 ismertető
www.cofc.edu/~deavorj/102/images/nucleic/pcrsteps.gif www.sanidadanimal.info
people.eku.edu/ritchisong/301notes3.html
M2. Hústermék összetételével, és jelölésével, valamint ezzel összefüggésben lév ő fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályozási információk
A dolgozat témájához kapcsolódó törvények és rendeletek:
- 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről;
- 19/2004. (II.6.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről és módosításai: 90/2005. (X. 13.), 167/2004. (XI. 29.);
- 1997. évi CLV. törvény és a módosításáról szóló 2004. évi XVI. törvény a fogyasztóvédelemről.
Az élelmiszerek jelölése törvényi szinten a 2003. évi LXXXII. Élelmiszertörvényben, rendeleti szinten az 19/2004 (II.26) FVM – ESZCSM –GKM együttes rendeletben, valamint a Magyar Élelmiszerkönyvben (1-3/13-1 Egyes húskészítmények, 2 -13 Húskészítmények fejezetei) szabályozott. Az élelmiszerekkel kapcsolatosan az első, általános jellegű jogszabályok a XX. század elején jelentek meg, míg a minőségi előírásokat termékszabványok rögzítették.
Az Élelmiszertörvény az előállítás és ellenőrzés szabályozása mellett, fogyasztóvédelmi elemeket is tartalmaz, miszerint az élelmiszer jelölése nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait (fajta, azonosság, jellemzők, összetétel, mennyiség, eltarthatóság, származás, eredet, előállítási vagy termelési mód) illetően. A termék csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges jelöléseket.
A törvény rögzíti a hatósági élelmiszer-ellenőrzésre jogosultak körét és amennyiben a termék minősége kifogásolható, feljogosítja az ellenőrző hatóságot bírság kiszabására.
Az Európai Gazdasági Közösség élelmiszer szabályozásához igazodva az 1995. évi XC.
törvény hozta létre az európai gyakorlathoz hasonló, Magyar Élelmiszerkönyvben (Codex Alimentarius Hungaricus)lefektetett, részletes minőségi szabályozás működő rendszerét. A törvény végrehajtására kiadott 1/996 (I.9.) FM-NM-IKM rendelet alapján 1996-ban sor került a Magyar Élelmiszerkönyv első kiadására. A várható Európai Unió tagságnak megfelelően az Élelmiszertörvény 2003-ban módosult, mely magával hozta a Magyar Élelmiszerkönyv módosításának szükségességét. A törvény 17.§-a szerint a Codex Alimentarius Hungaricus felépítése hármas tagozódású. Az Élelmiszerkönyv I. kötete kötelező előírásként átvette az Európai Unió egyes irányelveit, valamint tartalmazza a Magyarországon előállított, vagy forgalomba hozott élelmiszerekre kötelező előírásokat, míg II. kötete az ajánlott
A Magyar Élelmiszerkönyv III kötete a hivatalos élelmiszervizsgálati módszergyűjteményt foglalja magába (Szerdahelyi, 2005).
A Magyar Élelmiszerkönyv hústermékekre vonatkozóan előírás-módosítást és szigorítást vezetett be, melynek célja az volt, hogy az egyes termékek elnevezése egyben utaljon annak minőségére is. A termékmegnevezést illetően, általánosan megfogalmazott irányelv a termékek izomfehérje-tartalomtól függő kategorizálása.
Ennek megfelelően, amennyiben a termék összes fehérje tartalmán belül az izomfehérje aránya:
- legalább 80 %, akkor a megnevezése tartalmazhat minőségi jelzőt;
- legalább 60 %, a termékek neve alatti összetétel egyedi termékleírással meghatározott;
- 60 % alatt van, a termék csak fantázianéven kerülhet forgalomba.
A termék izomfehérje tartalma a teljes fehérje (nitrogéntartalom*6,25) és a nem-hús eredetű fehérjék (növényi fehérjék, tejfehérje), valamint a kötőszöveti fehérjék különbségéből határozható meg. A termékek összetételének ellenőrzése nem könnyű analitikai feladat, mivel jelen pillanatban nincs elfogadott módszer az izomfehérje-tartalom közvetlen módon történő meghatározására.
A Magyar Élelmiszerkönyv 2-13. sz. irányelv Húskészítmények fejezete, felépítését tekintve két részre osztható. Az „A” részben találjuk meg a húskészítményekhez felhasználható húsipari alap-, jelleg- és ízkialakító anyagok, valamint a hús és nem hús eredetű anyagok előírásait, melyek közül az A.10.4. sz. előírás (2004) szabályozza közvetlenül az állatfajok jelölésének használatát a húskészítményben. A termék összetételének megadásakor valamennyi felhasznált húsipari eredetű összetevő nevét az állatfajra utaló eredettel kell megnevezni. Ha a húskészítmény több állatfaj húsát is tartalmazza, akkor a termék nevében utalni kell erre. Egyedi leírással meghatározott termékeknél csak a nyersanyagok között felsorolt húsipari alapanyagokat szabad hús összetevőként felhasználni, így egyéb állatfaj húsának felhasználása még a termék nevének jelzővel való megváltoztatása esetén sem engedélyezett. Kiemelendő az is, hogy a termék összetételének megadásakor valamennyi állati eredetű összetevő nevét az állatfajra utaló eredettel is meg kell nevezni!
A Magyar Élelmiszerkönyv 2-13. sz. irányelv, Húskészítmények „B” fejezetében tizenhét, az alább felsorolt csoport tartalmazza a magyar hús- és baromfiipar termékeinek összefoglalását, melyből tizenöt húskészítményekkel, kettő szalonna és zsírfélékkel foglalkozik az alábbiak szerint:
- Aszpikos termékek
- Pácolt, füstölt, füstölt-főtt, lángolt, érlelt, sütött, formázott húsok
- Formában vagy bélben főtt, pácolt húsok - Húskonzervek
- Gyorsfagyasztott baromfikészítmények - Étkezési szalonnafélék
- Olvasztási anyagok és termékeik - Gyorsfagyasztott húskészítmények
Az egyes termékleírásoknál megtalálhatóak a makroösszetételre, elsősorban fehérje- és zsírösszetételre vonatkozó minimum értékek, melyeket a termékek előállítása során teljesíteni kell.
A következő felsorolás tartalmazza azokat a termékeket, melyek előírásai kiemelten átkerültek a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 sz. előírásai, Egyes húskészítmények fejezetébe. E fejezet mellékletei további szigorításokat tartalmaznak arra nézve, hogy a sertés, marha, ló, csirke illetve pulyka megnevezést tartalmazó párizsi, virsli és sonka csak az adott faj húsából állítható elő:
- Vörösáruk (párizsi, baromfi párizsi, krinolin, virsli, baromfi virsli);
- Mozaikos húskészítmények (sonkás, zala, olasz, nyári turista felvágott);
- Kolbászok (csemege debreceni, parasztkolbász);
- Szalámifélék (téliszalámi, csemege szalámi);
- Pácolt, füstölt, füstölt-főtt, lángolt, érlelt, sütött, formázott húsok (parasztsonka);
- Formában vagy bélben főtt, pácolt húsok (gépsonka, baromfi sonka);
- Húskonzervek (natúr libamáj, libamájpástétom, libamájparfé);
Étkezési szalonnafélék (füstölt angolszalonna). Fontos változásként kiemelendő a 19/2004 FVM-ESZCSM-GM együttes rendelete, mely szabályozza a hús kifejezéssel megnevezett összetevők maximális zsír- és kötőszövet tartalmát. Amennyiben a termék a 27. táblázatban felsoroltaknál több zsírt vagy kötőszövetet tartalmaz, azt a termékösszetétel feltüntetésekor külön ki kell emelni.
27. táblázat Hús kifejezéssel megnevezett összetevők maximális kötőszövet és zsírtartalma
Faj Zsírtartalom (%)
Kötőszövet tartalom (%)
Emlősök húsa, kivéve a sertést és nyulat
25 25
Sertéshús 30 25
Szárnyasok és
nyúl húsa 15 10
A termékjelölés szempontjából kiemelendő változás a 167/2004. (XI. 29.) FVM-EÜM-GKM együttes rendelet, amely szerint a termékben jelenlévő növényi és állati-eredetű allergén komponensek jelöléskötelezettek. A 28. táblázatban ezeket az allergén összetevőket foglaltam össze, melyek között több húsféleség, így a rák, kagyló és hal is szerepelnek. 2005. év októberétől ez a rendelet kiegészült (90/2005. (X. 13.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet) a 28. táblázatban felsorolt anyagokból készült, de allergénnek nem minősülő termékkel. Ezek elsősorban olaj és szeszesital termékek. A helytelenül jelölt áru a fogyasztó anyagi megkárosításán kívül, több esetben is súlyos egészségügyi következményekkel járhat élelmiszer-allergia esetében. Szerencsére a húsfehérjék által kiváltott allergia ritkán fordul elő, azonban a hústermékekben használható húsfehérje pótló anyagok, elsősorban a szója, tej, tojás, búza és fűszerek okozhatnak problémát.
28. táblázat Az élelmiszerek címkéjén kötelezően jelölendő allergén összetevők
1. Glutént tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamut-búza vagy ezek hibrid változatai) és azokból készült termékek
2. Rákfélék és azokból készült termékek 3. Tojás és abból készült termékek 4. Halak és azokból készült termékek 5. Földimogyoró és abból készült termékek 6. Szójabab és abból készült termékek
7. Tej és abból készült termékek (beleértve a laktózt is)
8. Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió [Carya illinoiesis (Wangenh.) K. Koch], brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia és queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és azokból készült termékek 9. Zeller és abból készült termékek
10. Mustár és abból készült termékek.
11. Szezámmag és abból készült termékek
12. Kén-dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben
(Forrás: 167/2004. (XI. 29.) FVM-EÜM-GKM együttes rendelet)
A gazdálkodó szervezetek, fogyasztókat érintő tevékenységét a fogyasztóvédelemről szóló az 1997. évi CLV. törvény és 2004. évi XVI. törvénymódosítás szabályozza. A továbbiakban néhány, a fogyasztó érdekvédelmét biztosító paragrafust foglalok össze. A 1997. évi CLV.
törvény első részének, II. fejezete (3-5.§) szól a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának védelméről, mely szerint nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba.
Amely élelmiszerről kiderült, hogy kockázatot jelent a fogyasztóra nézve, a forgalomból ki kell vonni, illetőleg vissza kell hívni. Ennek megvalósítása érdekében az árut megfelelő azonosító jelöléssel kell ellátni és ezt rendszeresen ellenőrizni kell. A 1997. évi CLV. törvény (III. fejezet, 6. § és módosítása) szerint, a fogyasztó vagyoni érdekei sérülhetnek, ha a fogyasztó nem megfelelő minőségű áruval látja el vagy megsérti a címkézésre vonatkozó előírásokat.
A 1997. évi CLV. törvény IV. fejezet 9-11. § -ai részletezik a fogyasztó megfelelő tájékoztatásához szükséges a címkézést, melynek tartalmaznia kell:
- az áru-azonosításra alkalmas megnevezést, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet
- gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét, azonosításra alkalmas módon;
- származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik;
- méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban;
- előállításához felhasznált összetevőket (mennyiségi összetétel, a felhasznált anyagok aránya);
- rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát.
Az első három pont megadása magyar nyelven is szükséges. Továbbá a 16. § alapján a gyártó felelős a fogyasztó tájékoztatásáért. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakmai irányításával a területi felügyelőségek látják el (1997. CLV. trv., VII. fejezet, 42. §).
Hasonlóan az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozáshoz a vadászat, vadvédelem is törvényi szinten, ennek végrehajtása rendeleti szinten, valamit további rendeletekkel szabályozott. A hatályos törvényi szabályozást tekintve a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
Hasonlóan az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozáshoz a vadászat, vadvédelem is törvényi szinten, ennek végrehajtása rendeleti szinten, valamit további rendeletekkel szabályozott. A hatályos törvényi szabályozást tekintve a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a