• Nem Talált Eredményt

Melléklet: Kérdőív jövőkutatóknak és ökológusoknak

4. A jövőkutatók és ökológusok értékelő munkája és annak eredményei

4.5. Melléklet: Kérdőív jövőkutatóknak és ökológusoknak

Magyarország 2050-ig terjedő jövőjére vonatkoztatható lehetséges állítások/történések listája

Folytatódó trend Új trend Fontos válto-zások előjele Rendkívüli vál-tozást kiváltótényező Divatos, felka-pott (hype) jelenség

II. Ökológiai rendszerek, klímaváltozás és azok társadalmi beágyazottsága közötti összefüggések

II.1. A természeti értékek védelmében a nemzetállamok önálló megközelítése helyett az országhatárokon átnyúló, nemzetközi együttműködés válik elterjedtté.

II. 2. Nem lehet szétválasztani a természeti környezetet és az emberi tevékenység színterét és eredményét. Biológiai mechanizmusok tervezésére akkor kerül majd sor, ha azokat kordában is tudjuk tartani.

II.3. Meg fog történni az ökoszisztéma szolgáltatások felmérése és beárazása.

II.4. Természeti környezetünk minősége javulni fog, mert a ligniterőművek helyett atomenergiát fogunk használni.

II.5. A “zöldítés” (zöld infrastruktúra és egyéb vállalkozások) csak a szavak terén és nem a cselekvésben érvényesül.

II.6. A restaurációs (környezeti helyreállító) ökológia egyre fontosabb szerepet fog betölteni a környezeti állapotunk javításában.

II.7. Az életkor megnövekedése miatt növekszik a lakosság környezetterhelése.

II.8. A zöld infrastruktúra fejlesztésének színterévé válnak a városi környezetek is.

II.9. Az idősödő népességgel a fogyasztási szokások is megváltoznak Európában, pl. az egészségmegóvás, a szabadidő eltöltése, testedzés, rekreáció válik fon-tossá és egészséges élelmiszertermeléssel újabb iparágak erősödhetnek meg.

II.10. Nature deficit disorder, azaz pszichés megbetegedések száma erőteljesen növekedni fog amiatt, mert egyre jobban hiányzik a természet megtapasz-talásának élménye.

II.11. A táj biodiverzitásának csökkenése a homogenizálódás, azaz az a folyamat, hogy egyre kisebb és izoláltabb természetes foltok maradnak, amelyekben egyre nagyobb arányban lesznek generalista és özöngyom fajok. Ezért fog csökkenni a funkcionális diverzitás is.

II.12. Megjelennek a GMO-k a hazai agrártermelési rendszerekben és a természe-ti környezetbe is kiszivárognak.

II.13. Az urbanizáció, a gépesítés és a társadalom elöregedése miatt zsugorodnak az extenzíven használt területek: vagy teljes felhagyás vagy intenzíven gépesített művelés.

II.14. A biztonságos élelmiszertermelést a CO2 légköri feldúsulása is és a GM technológiák elterjedése is szolgálja.

II.15. Az antidemokratikus megoldások terjedésével a természeti közjavakból is magánjavakat, ún. klubjavakat csinálunk, ami miatt minden természeti jószág csak pénzért lesz kapható.

II.16. A hazai termőterületek termelésből történő kivonása tovább folytatódik.

II.17. Tudásunk nem elegendő mélysége és szélessége korlátozza a hazai ter-mészeti értékek megőrzését.

II.18. A hegyvidéki vízkészlet a nagy esők miatt drasztikusan csökken (elfolyás mértéke megnő), aminek következtében a növényvilág és az ökoszisztéma jelentősen megváltozik.

II.19. Az emberek egyéni és pszichológiai szinten is visszatérnek az ökológiai rendszerbe ahonnan a városiasodás és az indusztrializmus kiszakította őket.

II.20. A szabadkereskedelmi egyezmények következtében Európa és Magya-rország egyáltalán nem termel majd élelmiszert, és így nem kell használnia a természetét, aminek következtében az elsorvadhat.

II.21. A szabadkereskedelmi egyezmények terjedésével az ökoszisztémák szolgál-tató képességének megóvása, ill. helyreállítása kérdésessé válik.

Magyarország 2050-ig terjedő jövőjére vonatkoztatható lehetséges állítások/történések listája

Folytatódó trend Új trend Fontos válto-zások előjele Rendkívüli vál-tozást kiváltótényező Divatos, felka-pott (hype) jelenség

II.22. A hazai klíma mediterránosodik, ami vízhiányt, az ökoszisztéma megválto-zását, a települési környezet felmelegedését, a hűtési igények növekedését, az ökoszisztémák migrációját és invázióját váltja ki.

II.23. A CO2 kibocsátás csökkentése helyett annak átalakítása lesz a fontos.

II.24. A globális klímaegyezmények léteznek, születnek, de azokat nem kísérik tettek.

III. Társadalom, gazdaság, tudomány, felsőoktatás, biztonság összefüggései III.1. A hazai népesség száma csökken és tovább öregszik, kivéve a roma népességet.

III.2. A nyitottság és a globalizáció miatt elveszhet az Európai Kultúra, ezért annak megőrzése és digitalizálása egyre fontosabb lesz Magyarországon.

III.3. Mindenkinek dolgoznia kell egy-egy helyi közösségben, ezért nem lesz szükség robotokra és automatákra Magyarországon.

III.4. Kialakul, és széles körben elterjed Magyarországon is a részvételi demokrá-cia, ami új kulturális és társadalom-szerveződési alap lesz.

III.5. Tovább mélyül az állami korrupció az egyes rétegek, a kiváltságosok túltámogatása révén.

III.6. Az egyre növekvő szabadidő értelmes, kellemes és a társadalom számára nem káros eltöltése társadalmi problémává válik.

III.7. A méltányos életminőség (alapjövedelem) elfogadásával az együttélés para-digmája fog elterjedni.

III.8. Nemzetközi és országon belüli migráció növekedése várható. A vidék el-néptelenedése tovább folytatódik.

III.9. Lehetővé válik a helyi természeti adottságokhoz igazodó természethasználat és fenntarthatóság, ha erősödik a helyi pluralizmus.

III.10. A kiüresedett vidékre hajléktalanok, szegények, migránsok települnek, akiket ráveszünk, rávezetünk arra, hogy megtermeljék a maguk élelmiszerét, és rendben tartsák a környezetüket.

III.11. Szabadkereskedelmi egyezmények terjedése várható a következő évtizedekben, aminek révén a lokális sajátosságokkal rendelkező fejlődést nem lehet kialakítani.

III.12. A vidék nem mezőgazdaságból él, az agrárium zárvánnyá válik.

III.13. Hatékony, környezetkímélő, GMO-t is használó és nagyon kevés munkaerőt foglalkoztató lesz a hazai mezőgazdaság.

III.14. A „de-growth”, a „nemnövekedési” mozgalom nálunk is elterjed, vagyis a kooperáción alapuló üzleti modellek nyernek teret.

III.15. A tudomány a big data-ra épül és interdiszciplinárissá válik. A magyar tudományra (K+F+I-re) nem jut elég pénz, és csak a közvetlen gyakorlati haszna lesz fontos, és csak lokális jelentősége lesz.

III.16. A lokális felsőoktatás kiépülése a lokális identitás megőrzése, a közvetlen demokrácia tanulása és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenése miatt történik meg.

III.17. Az élethosszig tartó tanulás valóságos igénnyé fog válni: a tanulást és az önfejlesztést is munkának fogjuk majd tekinteni.

III.18. A háború veszélye erőteljesen növekszik a migráció, a vallási össze-csapások, a multikulturalizmus működésképtelensége, az egészséges víz hiánya, és általában a természeti erőforrások miatt.

III.19. Biztonságpolitikai szempontból a szisztematikus függés nyújtja a leg-nagyobb biztonságot, ezért ennek kialakítására fogunk törekedni.

5. Ökológiai asszociációk a 2050-ig terjedő