Megyei emberek az északkelet-magyarországi megyei oklevelekben*

a

középkori vármegyék működésének, tisztviselői karának feltárása a 2000-es évek egyik fontos kutatási iránya. Megyetörténetek, oklevéltárak illetve a kutatás alapjául szolgáló megyei archontológiák láttak napvilágot.¹ ehhez a kutatási irányhoz kapcsolódva adtam közre a középkori Magyar királyság öt északkeleti megyéjének (aba-új, Gömör, sáros, torna, zemplén) zsigmond-kori szolgabírói archontológiáját.² az adattár összeállítása során szembesültem a megyei emberek problémájával. Ők ugyanis a szolgabírókkal lényegében megegyező feladatot láttak el és többnyire ugyanabban a forrástípusban – a vármegyei hatósági oklevelekben – szerepelnek. ezeknek a szakiroda-lom két nagy csoportját különbözteti meg, úgymint a nagybírói parancsra adott megyei relációkat, valamint a vármegye saját bírói működésével kapcsolatos iratokat.³

1 2012 nyaráig: abaúj, Bereg, Gömör, Győr, Heves, közép-szolnok, kraszna, Nyitra, Pest, somogy, szepes, szabolcs, szatmár, tolna, turóc, Ugocsa, vas, veszprém. a művek pontos jegyzéke: Horváth richárd – Neumann tibor – c. tóth Norbert: Pontot az „i-re”. a Magyarország világi archontológiája című program múltja, jelene és jövője. Turul, 86 (2013) 42−43. ez a lista az elmúlt két évben tovább bővült. Pozsega megye: Uo. 48−50.; krassó: szaszkó elek: adalékok krassó megye középkori archontológiájához (1319−1439). Turul, 86 (2013) 60−65.; sopron: Horváth richárd: sopron megye tisztviselői a késő középkorban (1458−1526). Soproni Szemle, 68 (2014) 74−87.; temes: zoltán iusztin: The Noble Judges in timiş county. (14th−15th centuries). Transylvanian Review, 12 (2013) 253−264.; zágráb: suzana Miljan: Plemićko društvo Zagrebačke županije za vladavine Žigmunda Luksemburškog (1387−1437.) (Phd disszertáció.) zagreb, 2015. ezúton köszönöm suzana Miljannak, hogy archontológiájának kéziratát rendelkezésemre bocsátotta.

2 kádas istván: Északkelet-Magyarország szolgabírói a zsigmond-korban (archontológia). in: Belucz Mónika – Gál Judit – kádas istván – tarján eszter (szerk.): Magister Historiae. Válogatott tanulmányok a 2012-ben és 2013-ban megrendezett középkorral foglalkozó, mesterszakos hallgatói konferenciák előadásaiból.

Budapest, 2014. 101−127. a kutatás a tÁMOP 4.2.4.a/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. a projekt az európai Unió támogatásával, az európai szociális alap társfinanszírozásával valósult meg.

3 tringli istván: Megyék a középkori Magyarországon. in: Neumann tibor – rácz György (szerk.):

„Honoris causa”. Tanulmányok Engel Pál emlékére. Piliscsaba−Budapest, 2008. (analecta Mediaevalia iii.) 501−502.

* ezúton szeretném megköszönni témavezetőmnek, draskóczy istvánnak segítségét és hasznos tanácsait, valamint körmendi tamásnak és c. tóth Norbertnek értékes észrevételeiket.

Gábor Gyula a Nagy lajos kori megyei intézményről írt művében,⁴ Holub József pedig a középkori zala megyét vizsgálva foglalkozott röviden a megyei emberekkel.⁵ Újabban c. tóth Norbert járta körül a kérdést szabolcs megyéről írt monográfiájában.⁶ Neumann tibor Nyitra megye választott esküdtjei kapcsán, az intézmény egyik előz-ményeként írt róluk,⁷ iusztin zoltán pedig temes megye szolgabíróinak vizsgálata során tért ki az ex nobis formulával kiküldött személyek problémájára.⁸

saját kutatásom bázisát az általam vizsgált északkelet-magyarországi megyék képezik, időköre a zsigmond-kor. Mivel azonban engel Pál 1457-ig terjedő archontológiájában nem szerepelnek a szolgabírók és más kiküldöttek, saját kutatásomat is célszerű kibővítenem.

eredményeimet összevetetettem az ország más régióinak megyéivel. erre legjobb lehető-séget a szakirodalomban feldolgozott zala és szabolcs⁹ valamint azok a megyék jelentet-ték, amelyeknek már megjelentették a hatósági okleveleit. ilyen a Felső-tiszavidék (Bereg, Ugocsa, szatmár) vagy a nyugat-dunántúli sopron és Győr illetve a dél-dunántúli tolna.¹⁰

A megyei emberek megnevezése

az első, korántsem egyértelmű kérdés, hogy milyen elnevezéssel említik a megyei em-bereket az oklevelek. eddigi kutatásaim alapján három csoportot különböztethetünk meg. az elsőbe azok tartoznak, akiket a megye embereiként, tanúságaiként említenek.

a megyei ember feladatkör a királyi emberek mintájára alakult ki, úgy, hogy a megye külön testimoniumot küldött ki ad hoc megbízással.¹¹ szerepük, hatáskörük megegye-zett a királyi, nádori, báni emberekével,¹² ennek megfelelően megnevezésükre is

leg-4 Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Budapest, 1908. 88.

5 Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929. 163−165.

6 c. tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza, 2008. 54−71.

7 Neumann tibor: választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. (az 1486. évi 8. tc. végrehajtása).

Századok, 139 (2005) 268−270.

8 iusztin, z.: The Noble Judges i. m.

9 Holub J.: Zala megye i. m.; zala okl.; c. tóth N.: Szabolcs megye i. m.; c. tóth Norbert (szerk.): Szabolcs megye hatósági oklevelei II. (1387−1526). Budapest−Nyíregyháza, 2003. (a nyíregyházi Jósa andrás Múzeum kiadványai 53.) (továbbiakban: szabolcs).

10 Neumann tibor (szerk.): Bereg megye hatóságának oklevelei (1299−1526). Nyíregyháza, 2006. (a szabolcs-szatmár-beregi szemle Füzetei 3.) (továbbiakban: Bereg); Piti Ferenc – c. tóth Norbert – Neumann tibor (szerk.): Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284−1524). Nyíregyháza, 2010. (a nyíregyházi Jósa andrás Múzeum kiadványai 53.) (továbbiakban: szatmár); c. tóth Norbert (szerk.): Ugocsa megye hatóságának oklevelei (1290−1526). Budapest, 2006. (továbbiakban: Ugocsa); sopron okl.; Horváth richárd (szerk.): Győr megye hatóságának oklevelei. (1318−1525). Győr, 2005. (a Győri egyházmegyei levéltár kiadványai, Források, tanulmányok 1.) (továbbiakban: Győr); szakály Ferenc (szerk.): Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt. 1314−1525. szekszárd, 1998. (továbbiakban: tolna).

11 Holub J.: Zala megye i. m. 162.

12 c. tóth Norbert: adatok a megyék és hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században. Századok, 136 (2002) 358.

többször a homo noster kifejezést használták. erre a zsigmond-korból Gömör, Borsod és sáros megye esetében találtam több példát.¹³ Gábor Gyula a homo vicecomitis, vala-mint a testimonium provinciae alakokat is említi.¹⁴ előbbire Északkelet-Magyarországról szepesből van példánk,¹⁵ míg abaújban a homo provinciae alakot használták.¹⁶ későbbi fejlemény az 1450-es évek okleveleiben előforduló nobilis conprovincialis kifejezés, amely a zempléni oklevelekben az in persona comitis formulával is kiegészülhetett.¹⁷ Hasonlóra már 1448-ban is akadt példa zemplénben, amikor a vármegye kiseszenyi Fodor istván szolgabíró mellett persona comitis vékei Gált is kiküldte.¹⁸ a homo noster kifejezést temes és a Felső-tiszavidék megyéi is gyakran alkalmazták,¹⁹ sopronban viszont két esetben a szolgabíró megnevezésekor is feltüntetik, hogy a megye embere.²⁰ a nostrum hominem videlicet XY iudicem nobilium kifejezés használata Borsod megye okleveleiben is tetten érhető.²¹ sopronhoz hasonlóan Borsodban is csupán elszórtan, a 15. század elején, az 1410-es évekig fordul elő, hogy a kiküldöttet egyaránt nevezik megyei embernek és szol-gabírónak.

a második csoportba azokat a személyeket sorolom, ahol nincs külön formula erre a szerepkörre, és csupán onnan tudjuk, hogy megyei emberrel van dolgunk, hogy az adott személyt a megyei hatóság egy tagjának a pecsétjével küldték ki. a megyei

em-13 sáros: Bagos Jakab 1425: dl 90 870., zsO Xii. 388.; aranyasi Nagy Pál 1444: dF 228 678. Borsod: vatai tőke sebestyén 1457: dl 15 098. Gömörben a kiküldötteket az esetek túlnyomó többségében így említik, ld. kádas i.: Északkelet i. m. 113−117.

14 Gábor Gy.: A megyei intézmény i. m. 88.

15 aranyasi Nagy Pál 1451: dF 281 470.

16 szebenyei Bakó andrás 1413: kemény lajos: abauj és torna vármegye története a honfoglalástól az 1648-ik évig. Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 3 (1912) 147. Monaji lászló 1426: dl 43 683.

17 abaúj: szedleci tamás „nobilis conprovincialis sigillum Georgii de Fay iudicis nobilium habendo” 1453.:

dF 233 061.; zemplén: kamonyai Péter „in persona comitis nobilis conprovincialis” 1453: dl 31 643., 1455: „Johannes Bessene de deregne in persona comitis et stephanus de Gathal nobilis conprovincialis”

dl 66 942.

18 dF 234 293. a kifejezés összecseng egy 1457-es Borsod megyei adattal, melyben tokaji kelemen szolgabíró és vatai tőke sebestyén megyei ember mellett kiküldték vatai lőkös Benedeket is, Berzevici Pohárnok istván személyében (dl 15 098.). ebben az esetben vármegyei relációval van dolgunk. a parancslevélből tudjuk, hogy v. lászló Borsod megyén kívül Berzevicit is megbízta a keresztúri pálosok panaszának kivizsgálására (Bándi zsuzsanna: Észak-kelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei [regeszták]. Borsodi Levéltári Évkönyv, 5 [1985] 646−647. [a továbbiakban: Pálos regeszták]. Berzevici korábban, 1438-ban Borsod megye ispánja volt. engel: Arch i. 646−647.). a zempléni példák viszont saját bírói működés során keletkezett, kisebb jelentőségű ügyek kapcsán kerülnek elő.

19 temes: iusztin, z.: The Noble Judges i. m. 259−262. Bereg: Gerzsanyói tamás 1413: Bereg 135. sz.; daróci János fia Ferenc 1419: Uo. 153. sz.; Gecsei Péter és Benedek 1428: Uo. 163. sz. Ugocsa: Oroszi György fia Fábián 1406: Ugocsa 26. sz.; Békényi lukács fia Péter 1425: Uo. 28. sz.; Fancsikai lászló 1456: Uo. 58. sz.

szatmár: Urai tamás és szalmadi György szatmár 251. sz.; tyukodi istván 1412: Uo. 286. sz.; tyukodi Bertalan fia tamás 1433: Uo. 364. sz.

20 sopron okl. i. 404.; ii. 25.

21 tornaházi Pál: 1409. dl 89 675.; korhi János 1410: dl 64 148.

berek ugyanis intézkedéseik során az egyik szolgabíró pecsétjével igazolták magukat.²² az általam kutatott megyék közül abaújban az volt az általános gyakorlat, hogy megne-vezték azt a szolgabírót, akinek a pecsétjével eljártak.²³ zemplénben egy adatunk van hasonlóra, igaz ez kissé zavaros. egy 1448-as oklevélben ugyanis azt olvashatjuk, hogy kiseszenyi Fodor istván szolgabíró lasztóci ambrus szolgabíró pecsétjével járt el egy vizsgálat során.²⁴ arról, hogy ha Fodor istván is szolgabíró volt, miért vitte magával egy másik szolgabíró pecsétjét, nincs információm, lehetséges, hogy ez csupán a megyei ki-adványok másolása során történt elírás. a Gömörből ismert nagyszámú megyei ember-nél viszont csak a mediantibus sigillis nostris kitétel szerepel. igaz, itt legtöbbször a homo noster kifejezéssel együtt, utóbbi csak néhány korai oklevélben maradt el.²⁵ valószínűleg gömöri hatásnak tudható be, hogy 1388-ban Borsod megye is három, pecséttel kikül-dött megyei embert jelölt ki egy vizsgálat lefolytatására. ez annál is inkább feltételezhe-tő, ugyanis a vizsgálatot kérő velezdi kövér György, valamint Putnoki János fia lászló és Pető fia János megyei emberek egyaránt Gömör megyei nemesek voltak.²⁶ későbbi adatok alapján úgy látszik, hogy ez a Gömörből kölcsönzött megoldás eltűnt a Borsod megyei gyakorlatból. sárosból nincs adatunk hasonlóra, a megyéből ismert két homo noster nem a pecsétekkel, hanem magukkal a szolgabírókkal együtt járt el. a mediante nostro sigillo alak gyakran előfordul a Felső-tiszavidék megyéinek esetében is,²⁷ míg a dunántúli tolna megyében, abaújhoz hasonlóan megnevezték a pecséttulajdonos szol-gabírót.²⁸ Pecséttel eljáró kiküldötteket találunk temesben is.²⁹ előfordult néha, hogy sem a homo noster vagy hasonló tartalmú formula, sem a pecsét említése nem szerepel, mégis gondolhatunk megyei emberre. erre szórványos példák leginkább idézés kapcsán fordulnak elő.³⁰

a legvitásabb kérdés a harmadik csoport, akik mint unus ex nobis lettek kiküldve. ez a formula ugyanis a szolgabírókra is vonatkozhat, sőt sok esetben inkább rájuk gondolha-tunk. a kifejezés bizonytalanságát jelzi, hogy a különböző oklevéltárak különféleképpen

22 Holub J.: Zala megye i. m. 163.; c. tóth N.: Szabolcs megye i. m. 68.

23 kádas i.: Északkelet i. m. 110−112. továbbá lánci istván Bölzsei Mihály pecsétjével 1448: dl 84 901.;

idrányfalvi János lőrinc szolgabíró pecsétjével 1451: dF 232 974. szedleci tamás Fáji György pecsétjével 1453: dF 233 061.

24 „unum iudicem nobilium ex nobis videlicet stephanum Fodor de kisezen cum sigillo ambrosi iudicis de lastocz” dF 234 293.

25 dl 56 933.; dl 96 652.; dF 269 716.

26 a harmadik megyei ember Balai tamás volt: dl 7436.

27 Pl.: Bereg: kisobronyi Nagy Bereck 1415: Bereg 145. sz.; Gerzsanyói tamás 1417: Uo. 150. sz. Ugocsa:

Farkasfalvi Farkas istván, szirmai szaniszló és szirmai kalech simon 1440: Ugocsa 40. sz. szatmár:

kisperecsei istván 1420: szatmár 315. sz.; rohodi török Mihály 1426: Uo. 341. sz.

28 Pl.: cikói Pál fia Péter dorog istván szolgabíró pecsétjével 1400−1401: tolna 38., 42. sz.; Bakolcai Pál dorogi Bálint pecsétjével 1410: Uo. 62. sz.; Gödör antal agyagosi istván pecsétjével 1420: Uo. 83. sz.;

Béri lászló agárdi Miklós pecsétjével 1447: Uo. 112. sz.

29 iusztin z.: The Noble Judge i. m. 257., 261−262.

30 Pl.: Borsod: csabai Bálint 1418: dl 67 422.; csehi Pál 1429: dl 89 895., dl 89 896.; Gömör: visnyói Péter fia János 1399: dl 56 939.

fordították, szolgabírónak vagy megyei embernek ezt a kifejezést. Borsa iván például mindig szolgabírónak oldotta fel a zsigmondkori oklevéltárban, míg c. tóth Norbert gyakran megyei embereknek. c. tóth Norbert ugyanis szabolcs megye esetében meg-figyelte, hogy vannak kiküldöttek, akik bizonyosan nem azonosíthatók az adott év szol-gabíráival, míg más esetben valóban a szolgabíró szerepel tisztsége feltűntetése nélkül, az ex nobis formulát követően.³¹ sőt már Holub József is felfigyelt arra, hogy a nagybírói parancslevelek unum vel duos ex vobis formulája alatt is érthettek megyei kiküldöttet, így az nem csak a szolgabírókra vonatkozhat.³² Megjegyzendő, hogy a megyei hatósági okle-velekben említett szolgabírók legtöbbször az unum ex nobis iudicibus formulát követően szerepelnek. iusztin zoltán temes megye szolgabírói kapcsán jutott arra a következte-tésre, hogy az ex nobis formula esetében akkor gondolhatunk bizonyosan szolgabíróra, amikor több kiküldött közül csak egyre vagy kettőre vonatkoztatják a kifejezést.³³

az abaújból ismert néhány unus ex nobist a korábbi szakirodalom, mint kemény la-jos valamint Novák veronika a szolgabírók közé sorolta.³⁴ ezt csupán Bölzsei Jordán fia lászló megyei kiküldött esetében vehetjük biztosra, akit egy négy nappal korábbi okle-vél valóban a szolgabírók között említ.³⁵ Hasonló példát találunk zemplén megyében is, itt kisrozvágyi Nemes lászló szerepel néhány hét eltéréssel egyszer szolgabíróként máskor csupán, mint unus ex nobis.³⁶ abaúj, zemplén és Borsod megyékben arra is akad példa, hogy egy-egy személy néhány hónap eltéréssel tűnik fel hol szolgabíróként hol unus ex nobisként.³⁷ ez azért is fontos, mert a szolgabírókat valószínűleg nem január 1-jén választották, sokkal inkább a kora újkori gyakorlatnak megfelelő szent György napra gondolhatunk.³⁸ különös, hogy mind abaújban, mind Borsodban leginkább1411−1418 között fordultak elő a csupán unus ex nobisként kiküldött személyek, sőt ezen időszakban mindkét megye hatósági okleveleiben csak tisztség nélküli kiküldöttek szerepelnek.³⁹

abaúj, Borsod és zemplén megyékkel ellentétben sárosból nem csak elszórt em-lítésekkel van dolgunk, ugyanis ez a jelenség a korszak egészében megfigyelhető.

sá-31 c. tóth N.: Szabolcs megye i. m. 58.

32 Holub J.: Zala megye i. m. 163.

33 iusztin, z.: The Noble Judges i. m. 258. temesben később a „per nobis deputato” kifejezést használták.

Uo. 260.

34 kemény l.: abauj és torna i. m. 143−148.; Novák veronika: Nyitra, Bars és abaúj vármegyék tisztviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig. in: Henzsel Ágota (szerk.): Szabolcs-szatmár-beregi levéltári évkönyv XVI.

Nyíregyháza, 2003. 29−43.

35 szolgabíró: 1395. 07. 03. zsO i. 4036. sz. Unus ex nobis: 1395. 07. 07. dl 63 705.

36 szolgabíró: 1436. 09. 05. dF 222 054. Unus ex nobis: 1436. 09. 30. dF 284 117.

37 abaúj: cécei Miklós: szolgabíró: 1412. 01. 20. dl 60 553. Unus ex nobis: 1411. 11. 04. dl 75 856. zemplén:

kamonyai kónya szolgabíró: 1409 08. 13. dl 85 584. Unus ex nobis: 1410. 02. 18. dl 66 860. Borsod:

Bárci Benedek szolgabíró: 1406. 01. 21. dF 274 132. Unus ex nobis: 1405. 05. 28. dl 85 562.

38 c. tóth N.: Szabolcs megye i. m. 62−63.

39 abaúj: kádas i.: Északkelet i. m. 110. Borsod: Ományi Mihály 1411: dF 220 568., 1414: dl 89 733. Bábai Péter 1417−1418: dl 10 528., dl 67 421. Megemlíthetjük azt a tényt is, hogy ekkor mindkét megye ispánja Pálóci Máté volt – engel: Arch i. 96., 130.

ros megye saját bírói tevékenysége során keletkezett okleveleiben az unum ex nobis de sede nostra iudiciaria formulát találjuk. Összevetve ezeket a személyeket a bizonyosan iudex nobiliumként meghatározottakkal, úgy tűnik, hogy a megye többnyire a szolga-bírókat küldte ki unus ex nobis megnevezéssel. Például 1425. június 4-én szolgabíró-ként kiküldött ternyei sztrázs lászló és Prócsi Balázs közül ternyei egy ugyanarra a napra keltezett oklevélben már csak unus ex nobis, de mindketten tisztségük nélkül szerepelnek egy ugyanazon év novemberére keltezett vármegyei relációban is.⁴⁰ egy 1426. áprilisi relációban trocsányi Gergely szerepel kiküldöttként, míg az év júniusá-ban szolgabíróként említik,⁴¹ sőt az 1427. évi összeírásban szereplő négy szolgabíró közül hármat, salgói lászlót, szinyefői Jánost illetve Nádfői Jánost 1428 februárjában, mint tres ex nobis de sede nostra iudicaria találjuk.⁴² 1444-ben trocsányi tivadar sze-repel néhány nap eltéréssel szolgabíróként majd csupán kiküldöttként,⁴³ két év múlva pedig Prócsi János és delnei Péc Miklós esetében tapasztalunk hasonlót.⁴⁴ a példák sorát folytathatnánk. talán a legjelentősebb adatot 1439. április 27-ére keltezett okle-vélnek köszönhetjük. az egyik – egy proclamata congregatio generalisról beszámoló jelentés⁴⁵ − ternyei Mihályt és salgói lászlót a szolgabírók között sorolja fel, míg a másik – az ügyben végzett vizsgálatról szóló reláció⁴⁶ – tisztségük nélkül, kiküldött-ként említi őket. azt is megemlíthetjük, hogy a kikiáltott közgyűlésen említett mind a négy szolgabíró nevével találkozunk megyei kiküldöttként az 1438-as év folyamán is.⁴⁷ az említett formulával kiküldött személyek neve mellett 1426-tól kezdve gyakran megjelenik socium nostrum kitétel is.⁴⁸ a socius noster kifejezés Gömör megye okleve-leiben is gyakori, de csupán a szolgabírók neve mellett.⁴⁹

ezek szerint sáros megyében az unum ex nobis kitétel legtöbbször a szolgabírókra utalt, ám kérdés, hogy ez mennyire általánosítható? a sárossal szomszédos szepes megye okleveleiben ugyancsak az unum ex nobis de sede nostra iudiciaria formula terjedt el, de nem rendelkezünk elég forrással a szolgabírókkal való összevetéshez.⁵⁰

40 szolgabíró: 1425. jún. 4. .zsO Xii. 604. sz. Unus ex nobis: zsO Xii. 605. sz. (dF 212 817.); 1425. nov. 12.

zsO Xii. 1239. sz. ( dF 271 764.).

41 Unus ex nobis: 1426. ápr. 18. dF 212 841. szolgabíró: 1426. jún. 10. dF 212 843.

42 szolgabíró: 1427. engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ból. Budapest, 1989. 95−113. Unus ex nobis:

1428. febr. 23. dF 228 602.

43 szolgabíró: 1444. 06. 11. dF 228 675. Unus ex nobis: 1444. 06. 18. dF 228 678.

44 szolgabíró: 1446. 04. 27. dF 213 136., dF 228 689. Unus ex nobis: 1446. 04. 06. dF 228 688.

45 dl 64 339.

46 dF 228 655.

47 Buclói Miklós és ternyei Mihály: 1438. 07. 14. dl 64 327.; Olsavicai Máté: 1438. 07. 28. dl 6439.; salgói lászló: 1438. 12. 15. dF 228 647.

48 kádas i.: Északkelet i. m. 117−121.

49 dl 76 028.; dl 98 355.; dl 76 033.; dl 89 807.; dl 11 259.; dl 89 874.; dl 11 828.; dl 11 835.; dl 11 836.;

dF 265 348.; dl 25 777. ellenben 1416-ban szepes megye Göbölfalvi János homo nosterre is ekképpen utalt: dl 60 602.

50 Pl.: dl 74 854.; dF 280 795.; dl 74 854.; dl 63 766.; dF 272 469.; dF 281 444.; dl 60 734.; dF 281 468.

az említett kifejezés sopron és zala megye okleveleiben is megtalálható,⁵¹ de talá-lunk tisztség nélkül kiküldött személyt Győrben is.⁵² Érdekes a tolna megyei gya-korlat. a tolnai oklevelekben szereplő unus ex nobisokat szakály Ferenc szolgabíró-ként azonosította. ezt egyértelművé teszi, hogy amikor a vármegye az egyik szol-gabíró pecsétjével küldött ki megyei embert, ez a formula (cum sigillo XY unius ex nobis) mindig a szolgabíróra utalt, míg a megyei ember meghatározására a nobilis vir szolgált.⁵³ tolnában viszonylag korán, 1429-től kezdve, a megyei hatósági oklevelek intitulációiban is megnevezték a szolgabírókat. ezekben az oklevelekben tetten ér-hető, hogy a megye unus ex nobisként az egyik szolgabírót küldte ki egy-egy vizsgá-latra.⁵⁴ Bodrog megyéből viszont 1471-ből ismerünk olyan esetet, amikor a quattuor ex nobis kiküldött személyek közül csupán egy volt szolgabíró.⁵⁵ Utolsóként szatmár megyét említeném meg. itt a 14. század végi oklevelekben meglehetősen sokszor fordul elő a duos ex nobis kitétel. Mivel egy éven belül több különböző személyre alkalmazták, sőt nem egyszer a formulát követően családtagokat küldtek ki egyszer-re, kevéssé valószínű, hogy szolgabírókra használták. 1405-ben például vitkai lász-lót és Jakabot duos ex nobisként, de a vármegye pecsétjével küldték ki mint megyei embereket.⁵⁶ a 15. század első évtizedét követően viszont – úgy tűnik – letisztult a fogalomhasználat, a megyei embereket hatósági pecséttel, homo noster néven a saját hatáskörbe tartozó ügyekben küldték ki, míg a szolgabírók általában a nagybírói pa-rancsra elrendelt vizsgálatoknál jártak el.⁵⁷

A megyei emberek eredete, társadalmi háttere

a szakirodalom szerint a megyei emberi funkciót a szolgabírói feladatok megszaporodá-sa hívta életre.⁵⁸ Gömör megye okleveleiben az 1320-as évektől szerepelnek; eleinte álta-lában egy személyt küldtek ki, majd az 1360-as évektől többeket.⁵⁹ abaúj és sáros megye esetében azonban elmondható, hogy bár 15. századi okleveleiben kevés a példa megyei emberekre, addig a 14. századi irataikban nagy számban fordulnak elő.

51 sopron okl. i. 422. sz.; ii. 5. sz.; ii. 23. sz.; zala okl. 185. sz.; 199. sz.

52 Győr 16.

53 Pl.: tolna 38. sz. ( dl 78 391.); 42. sz. ( dl 78 440.); 50. sz. ( dl 78 580.); 58. sz. ( dl 78 936.). dorogi Bálint 1410. 11. 11.: szolgabíró ( dl 78 980.), 1410. 12. 28.: kiküldött ( dl 9701.).

54 tolna 98. sz.; 99. sz.; 100. sz.; 109. sz.; 113. sz.; 119. sz.

55 iusztin, z.: The Noble Judges i. m. 258. zichy Xi. 86.

56 szatmár 256. sz.

57 Megyei emberek: szatmár 282. sz.; 286. sz.; 296. sz.; 300. sz.; 311. sz.; 315. sz., 346. sz.; 387. sz. szolgabírók:

Uo. 280. sz.; 294. sz.; 306−307. sz., 313. sz.

58 Gábor Gy.: A megyei intézmény i. m. 88.; Holub J.: Zala megye i. m. 162.

59 Pl.: 1328: dl 56 835.; 1335: dl 2918.; 1340: dl 56 850.; 1361: vályi istván fia Miklós, Malai György fia andrás, Héti istván dl 89 352.; 1362: abafalvi György fia Miklós, egyházasmálai György fia andrás, Néhei lőrinc fia istván dl 89 355.

abaújban több esetben egyszerre találunk homo nosternek és testimonium provinciaenak nevezett személyeket.⁶⁰ különösen érdekes, hogy a homo nosterek többsége egyszer-smind várnagyok (maior castri) voltak, míg Bölzsei lőrincre és Chutere várjobbágyként utal a forrás. a bölzsei várjobbágy-rokonságból lőrincen kívül többen is szerepelnek megyei emberként, ezért zsoldos attila szerint a bölzsei várjobbágyok servitiumként látták el a feladatot.⁶¹ a Bölzseieket később a szolgabírók között találjuk.⁶² az utolsó várjobbágy homo nostert 1357-ből ismerjük.⁶³ Hasonló példák Pozsonyban, Nógrádban, veszprémben is kimutathatóak, a kialakuló nemesi megyében a megyei emberi feladat sokszor a várjobbágyokra hárult, akik ezzel a feladattal beilleszkedtek a megyei igazga-tásba.⁶⁴

abaúj megye az 1320-as évektől a várjobbágyi megyei emberekkel együtt nemesi szár-mazású tanúságot (testimonium provinciae) is kiküldött. Ők eleinte a megye tehetősebb középbirtokosai közül kerültek ki.⁶⁵ sáros megye 14. századi okleveleiben szintén több

In document Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról (Pldal 108-124)