Kémia
K. 469. A tioszulfát oldat tömege (m = ~.V) 1,32.500 = 660g. Ebben 660.35/100 = 231g feloldott Na2S2O3van.
MNa2S2O3=158 M Na2S2O3.5H2O=248 248g Na2S2O3.5H2O ……..158g Na2S2O3
120g ……….x = 76,45g Na2S2O3vált ki az oldatból, oldatban ma-radt 231-76,45 = 154,55g. Az oldódási feltétel mellett ez a sómennyiség 347,73g oldat-ban található, mivel:
180g old. ……..80g Na2S2O3
x …………..154,55g ahonnan x = 347,73g
Jelöljük az elpárolgott víz tömegét m-el, felírható a következ tömegmérleg:
660g old1= 347,73g old2+ 120g Na2S2O3.5H2O + m ahonnan m = 192,27g víz.
K. 470. A benzin égésekor történ kémiai változás egyenlete:
C8H18 + 12,5O2 = 8CO2+ 9H2O
1km távolságon 4,7.10-2L benzin (oktán) fogy, ennek tömege (~= m/V):
4,7 10-2103cm30,680g/cm3= 31,96g Moktán = 114 g/mol MCO2 = 44g/mol 114g oktán …8.44g CO2
31,96g ……….x = 98,68g
Tehát a gépkocsi CO2kibocsátása kilométerenként 98,6g
K. 471. A feladat információi szerint egy telített dikarbonsavról lehet szó, ezért a megoldásához túl sok az adat. A kristályvizes és a víztelenített sav széntartalmának ismeretében megválaszolható a kérdés. A kristályvíztartalmú sav képlete:
(HOOC)2(CH2)xyH2O, a víztelenítetté: (HOOC)2(CH2)x, amire felírható az atomtöme-gek ismeretében: 90 + 14x …..(2+x)12
100 ……..26,67 ahonnan x = 0, tehát a dikarbonsav az oxálsav.
A kristályvizes savra írható: 90 + 18y …2 12gC
100 ……..19,04 y = 2
COOH COOH
2H2O x + 2H2O
COOH COOH
126g kristályvíztartalmú sav ……36g Víz
100g ……… x = 28,57g Tehát a víztelenítéskor 28,57%-os tömegcsökkenés történik.
K. 473.
mfém = 1g
moxid = 1,89g Tehát a feladat adatai alapján 1g fém 0,89g oxigént kötött meg, ezért írhatjuk,
M x M2O3 hogy: 1g fém………0,89g oxigén
2M 48 g innen M = 27
K. 474. Amennyiben a két fém adott tömegei azonos mennyiség hidrogént szaba-dítottak fel, akkor azok egymással egyenérték ek, tehát tömegeik aránya az egyenértéke-ik arányával azonos: 3/1,35 = EAl/ECa, mivel az alumínium három vegyérték fém, ezért az egyenértéktömege 27/3=9g, tehát az el bbi aránypárból a kalcium egyenérték tömege ECa = 20g.
K. 475. Az 500g szirupból akkora tömeg (x) vizet kell elpárologtatnunk, hogy a visszamaradt oldat cukortartalma 60% legyen. Tehát:
100g s rített szirup … 60g cukor
500-x ……….500 15/100 innen x = 375g
K. 476. A mintában a NaCl tömege legyen m1, a Na2CO3tömege m2. Csak a NaCl tartalmaz klórt
MNaCl = 58,5g/mol MCl = 35,5g/mol
58,5g NaCl ….35,5gCl 5g keverék ….1,65gNaCl
m1 …………1g m1= 1,65g 100g ………….x = 33g Tehát a minta 33% NaCl-ot tartalmaz.
K. 477. Mivel C% + N% + H% < 100, tehát a molekula tartalmaz oxigént is 16,4%-ban. Molekulaképlete: CxHyNzOt
194g koffein…12xC... yH …14zN...16tO
100 ………..49,48g ...5,15g 28,87g ...16,4g ahonnan x = 8, y = 10, z = 4, t = 2 Tehát a koffein molekulaképlete: C8H10N4O2
K. 478. CnH2n + H2 xCnH2n + 2
~= M/Vo= 1,92 = [0,5(14n+2) + 0,5.14n]/22,4 Innen n = 3
Tehát az alkén: C3H6, az alkán C3H8.
K. 479. Az elegy komponensei közül csak a butén reagál vizes oldatban brómmal, addicionálva azt: C4H8+ Br2xC4H8Br2
1000mL old. …. 0,5molBr2
20mL ……..x = 0,01mol
Mivel €C4H8 =€Br2 , az elegyben a butén tömege 56 0,01 =0,56g. Ez a mennyiség az elegy 25%-a, vagyis az ¼-e, akkor az elegy tömege = 4 0,56 = 2,24g.
K. 480. Az A szerves anyag molekulaképlete: (C2H3Cl2)n
(C2H3Cl2)nx 4CO2
Mivel égés során mólonként 4 molCO2 keletkezik, a molekulában 4 szénatomnak kell lennie, tehát az n értéke 2, ezért az A molekulaképlete: C4H6Cl4
Erélyes oxidációkor a molekula hasad a kett skötés mentén, két molekulát eredményezve.
Mivel csak egyféle karbonsav képz dött, a kett skötéssel összekapcsolt két szénatom tercier atom kellett legyen és a molekula szimmetrikus szerkezet a kett skötésre nézve:
h írado
Az „ügyes”, maláriát terjeszt,szúnyogoknak végre van egy hatásos ellensége, egy gomba!
Az emberiség egyik ádáz ellenségét, az Anopheles-szúnyogot, amely a maláriát terjeszti és évente egy milliónál több ember halálát okozza, eddig nem sikerült rovarirtókkal, gyógyszerekkel hatástalanítani. Ennek f oka az, hogy nagyon hamar képesek rezisztenciát kialakítani ezekkel az anyagokkal szemben. Az Edingburghi Egyetem kutatói rájöttek, hogy van egy gombaféleség (Beauveria bassiana), amelynek spórái ha érintkeznek a szú-nyogokkal, abban csírázni kezdenek, s néhány napon belül megölik ket. Ugyanakkor közvetlen bénító hatásuk is van a szúnyogokra, lelassul a sebességük, nem tudnak gyorsan továbbrepülni. Megállapították, hogy a gombával szemben nem alakul ki rezisztenciájuk a szúnyogoknak. A laboratóriumi mérések szerint a malária terjesztésének esélye akár 98%-al is csökkent, ha a gomba spórát spray formájában használták a szúnyogok ellen.
Érdekességek a virágok világából
A gének szerkezetének vizsgálata mind több rejtélyre derít fényt a növény és állatvi-lágban egyaránt.
Eddig nem tudták a magyarázatát annak, hogy mi az oka, hogy egyes virágok kora-tavasszal, mások kés bb, vagy éppen a nap különböz szakaszában virágzanak. Felfe-deztek már két olyan, fényérzékeny fehérjemolekulát, amelyek a növények virágzásában jelent s szerepet játszanak. Az egyik, a CONSTANS nev , a naphossz változásának függvényében irányítja a virágzást. A frissen felfedezett FKF1 névvel jelölt fehérje a CONSTANS hatását szabályozza annak a gátlására hivatott transzkripciós faktor
(CDF1) bomlását segítve el . A feltevést alátámasztja az a tény, hogy olyan növények-nél, amelyeknek adott egyedeib l hiányzik a FKF1 fehérjét el állító gén, azokban több a CDF1 és kés bb nyílnak mint a nem génhibás testvéreik.
Összegezve az elmondottakat, megállapítható hogy egy fehérjemolekula (FKF1) ké-pes a tavasz érkezte jelzésére.
A term,talaj is lehet légszennyezés forrás?
A m holdas vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy a megm velt term földek jelen-t s felel sséggel bírnak a légkör szennyezejelen-tjelen-tsége mérjelen-tékének növekedésében. Megmér-ték a m velt földfelületekr l felemelked nitrogén-dioxid mennyiséget, s megállapítot-ták, hogy a légkör összes nitrogén-oxid tartalmának 22%-a a talajból kibocsátott nitro-gén-dioxidból származik. Ezt a mennyiséget a talaj mikroorganizmusai termelik, feldol-gozva a talajba bevitt ammónia és nitrát tartalmú m trágyákat. Sikerült kimutatni, hogy azokon a helyeken volt nagyobb a NO2-kibocsátás, ahol er sebben trágyázták a földet.
A nitrogén-dioxidnak szerepe van az alsólégköri ózonképz désben, amely nagyon káros az él lények egészségére, ugyanakkor aeroszólok képz dését is eredményezi, amelyek-nek jelent s hatása van az id járás alakulásában. Ezért jelent s, hogy a trágyázás kivite-lezésénél a gazdasági tényez k mellett a környezetvédelmet is szem el tt tartsák.
Közlekedésbiztonság és reklámanyagok tartalma közti kapcsolat
Az amerikai pszichológusok felemelték szavukat a forgalmas utak mentén elhelye-zett erotikus tartalmú óriás-poszterek ellen, állítva, hogy hozzájárulnak a közúti balese-tek számának növekedéséhez. Állításukat az a vizsgálatsorozat támasztotta alá, mely során képsorozatokat mutattak a kísérleti személyeknek. A tájakat, épületeket ábrázoló képek közé kevertek egy-egy erotikus tartalmú képet. A megfigyel kben az erotikus képek hatására nagyon rövid id re (pár tized másodperc) a vakságra hasonlító hatás jelentkezik, minek következtében az erotikus kép közvetlen szomszédságában lev képeket alig ismerték fel. A kutatók szerint ezek a szexuálisan provokáló képek az agy bizonyos részén hatnak olyan er vel, hogy az újabb információ bevételére nagyon rövid id n belül képtelenné válik. Ez a rövid id viszont elég arra, hogy a nagysebességgel közleked gépkocsivezet ne vegyen észre egy forgalmi táblát, egy el tte hirtelen féke-zési szándékot jelz t, vagy egy gyalogost.
(A Természet világa, Élet és Tudomány alapján)
Számítástechnikai hírek
Magyar kutatók találták meg az eddigi legnagyobb ikerprímet: 2005. szeptember 9-én Dr. Járai Antal professzor és kutatócsoportja találta meg a 16869987339975 × 2171960 + 1 és a 16869987339975 × 2171960 – 1 prímszámokat.
Új szoftverfrissítést adott ki Dimage A1 és A2 digitális fényképez gép modelljeihez a Konica Minolta. A v1.1.3 és v1.1.4 verziószámú firmware-ek ingyenesen letölthet k a cég weboldaláról, telepítésük házilag elvégezhet . Hatásuk mindkét géptípus esetében azonos: a memóriakártya írási-, és az USB kapcsolat átviteli sebességét javítják. El bbi esetben az írási sebesség növekedése természetesen a kártya névleges teljesítményét l is függ.
Két aranyéremmel és egy ezüsttel az Egyesült Államok szerepelt a legjobban a no-vember 16-20. között megrendezett World Cyber Games játékbajnokságon. Több mint ötvenezren figyelték a világ legjobb játékosainak egérkattintásait. Idén az Egyesült Ál-lamokból érkezett játékosok voltak a legjobbak, hiszen összességében k szerezték a legtöbb érmet: a Counter-Strike és a Halo 2 mérk zéseken induló csapatok egy-egy aranyat, WarCraft fantáziavilágában küzd k pedig egy ezüstöt söpörtek be. Összesített-ben Dél-Korea lett a második, csapatai két els helyezést (StarCraft és Warhammer), valamint egy harmadik helyezést értek el (Dead or Alive Ultimate). Harmadik helyen végzett Brazília a gyorsulásmániás játékosainak köszönhet en, akik egy aranyat és egy ezüstöt is szereztek a Need for Speed nev autós játékkal. A tavalyi összesített gy ztes Hollandia nem tudta utolérni önmagát, egyetlen bronzzal tért haza.
Vetélked(
Magyar tudósok III. rész
A Firka 2005-2006. évfolyamának minden számában hat-hat magyar tudóst mutatunk be. A feladat az, hogy a megadott megvalósításokat helyesen társítsátok a tudósok ne-véhez. Ezen kívül a hat tudós valamelyikér l, tetszés szerint kiválasztva, írjatok egy oldalnyi érdekes ismertet t, faliújság cikket. Válaszaitokat elektronikus formában, az ismertet vel együtt kérjük, küldjétek be a szerkeszt ségünk e-mail címére: emt@emt.ro mindig a következ Firka-szám megjelenéséig (az utolsót 2006. június 10-ig) Vetélked, címmel. Csatolva küldjétek be még az adataitokat is: név, osztály, lakcím (postai irányí-tószámmal), telefon, vezet tanárotok neve, iskolátok megnevezése és címe, az iskola telefonszáma. A válaszokat pontozzuk, a legmagasabb pontszámot elért tanulókat díjaz-zuk (a f díj egy egyhetes nyári táborozás), és nevüket a következ évfolyam els Firka számában közöljük! Csak egyénileg lehet versenyezni!
A tudós neve Rövid életrajz 1 Polanyi, John Charles
(Berlin, 1929.–) Vegyész és tanár; 1986-ban megosztva kémiai Nobel-díjat kapott a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért.
Angliában nevelkedett, a Manchesteri Egyetemen szer-zett tudományos fokozatot és 1952-ben a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanácsnál vállalt kutatói állást. A Torontói Egyetemen tanított 1956-tól, egyetemi tanári kinevezését 1974-ben kapta meg. Munkájával hozzájá-rult a többletenergia kémiai folyamatokban lejátszódó eloszlásának tisztázásához.
2 Farkas Gyula (Pusztasárosd 1847–
Pestszentl rinc 1930)
Elméleti fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a páduai egy. tiszteletbeli doktora (1892). A pesti egyetemen jogot hallgatott, utóbb Jedlik Ányos hatására természet-tudományi szakot választott. 1870-ben a székesfehérvári reáliskola fizika–kémiatanára. 1876-ban megszerezte a tanári képesítést. 1880-ban doktorált. 1887-t l a kolozs-vári egy. fizikatanszékén rk., 1888-tól rendes tanár.
1907–08-ban az egy. rektora. 1915 végén betegsége miatt visszavonult. Érdekl dése az elméleti fizikának csaknem minden ágára kiterjedt.
3 Fényes Imre (Kötegyán, 1917.
– Bp. 1977.)
Elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Debre-cenben és Kolozsvárott végezte, ott szerzett doktorá-tust (1943). 1945-ben a kolozsvári Bolyai Tudomány-egyetem Elméleti Fizikai Intézetét vezette. 1950-t l 1953-ig Debrecenben az Elméleti Fizikai Tanszéken volt tanszékvezet docens. 1953-ban áthelyezték az ELTE-re. Itt dolgozott haláláig. Felfedezte az ún. „osz-cillációs effektust”, a termodinamikai egyensúly stabili-tásának valódi mechanizmusát, valamint korrigálta a Helmholtz és Pauli által megadott termodinamikai variációs elvet és megmutatta az eljárás irreverzibilis esetre való kiterjesztését is (Helmholtz-Fényes-elv).
4 Eötvös Lóránd báró (Buda, 1848.
– Bp. 1919.)
Egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a berlini Aka-démia kültagja. A pesti egyetemen a fizika magántanára, majd 1872-t l rendes tanára. 1878-ban a kísérleti fizikai tanszék vezet je. Berendezte a kísérleti fizikai intézetet.
A 70-es évek elejét l két évtizedig a kapillaritás jelensé-gével foglalkozott. A felületi feszültségmérésre új mód-szert dolgozott ki (~-féle reflexiós módszer). Elméleti úton felismerte a folyadékok különböz h mérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti össze-függést. Ez ~-féle törvényként ismeretes.
5 Puskás Tivadar (Pest, 1844.
– Bp. 1893.):
Puskás Tivadar a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója. Iskoláit Bécsben végezte, de a bécsi Poli-technikumot nem fejezte be. 1877-ben Amerikába utazott. Néhány éven át Edison munkatársa, majd ügyeinek európai képvisel je volt. 1878-ban Bostonban, 1879-ben Párizsban létesítette az els telefonközpontot.
Az általa Budapesten létesített Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió el futárjának tekinthet . 1890-ben szabadalmaztatott irányított robbantási módszere a mai milliszekundum robbantási eljárás el futára.
6 Vermes Miklós (Sopron, 1905.
– Bp., 1990.)
Fizikus, tanár, 1923-tól Eötvös-kollégistaként a bu-dapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen fizika-kémia-matematika szakos hallgató volt, 1927-ben szerzett diplomát. 1928-1937 között a tudományegy.
II. sz. Kémiai Intézetében tanársegéd. 1930-ban doktorált. 1937-t l 1952-ig a budapesti evangélikus (Fasori) gimnázium, 1953-tól a csepeli Jedlik Ányos Gyakorló Gimn. tanára volt, élete végéig oktatott. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat Pályázatára küldte be azt a munkáját, mely kés bb Fári Lászlóval közös kiadású könyvben jelent meg (a másik rész is önálló pályam volt).
Eredmények
a) A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhír vé vált ingáját.
b) A termodinamika axiomatikus megalapozásával és a lineáris egyenl tlenségek elméletével foglalkozott. Minkowskitól függetlenül felfedezte az elmélet alaptételét, az ún. ~-Minkowski-tételt.
c) Jelent s találmánya még az 1893-ban Bp.-en üzembehelyezett vezetékes hír- és m sor-közl berendezése
d) Szakíróként a természettudomány eredményeit népszer sítette.
e) Kidolgozta az infravörös kemilumineszcencia módszerét.
f) Munkássága a kvantumelmélet, statisztikus fizika és az irreverzibilis termodinamika területét ölelte fel. A termodinamikai mozgásegyenletek megoldásának eljárását els nek dolgozta ki.
Kovács Zoltán
Tartalomjegyzék
Fizika
A Hold észlelése. ...94
Áramlások, örvények és egyéb érdekes jelenségek – IX. ...101
Fontosabb csillagászati események –II. ...105
Érdekes fizika kísérletek – III. ...114
Alfa-fizikusok versenye ...120
Kit zött fizika feladatok...124
Vetélked – III. ...128
Kémia Köszöntjük a Természet Világa 136. évfolyamának Kémia különszámát! ...91
Amikr l a Vegyészkonferencián hallhattunk ...108
Miért t ntek el a piros f szerpaprika csomagok a boltokból?...112
Kísérletek...113
Kit zött kémia feladatok...122
Megoldott kémia feladatok ...124
Híradó...126
Informatika Algoritmusok tervezése...97
Tények, érdekességek az informatika világából ...111
Honlap-szemle...117
Érdekes informatika feladatok – XI. ...118
Kit zött informatika feladatok...123
Számítástechnikai hírek ...127